Napló, 1970. november (Veszprém, 26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

*» Felújították Dél-Vietnamban a B—52-esek szőnyegbombázásait DNFF-erők támadásai A dél-vietnami népi fel­szabadító fegyveres erők tü­zérsége péntekre virradóra az­ amerikai és a saigoni kor­mánycsapatok hét állását, , elrendezését támadta. A saigoni amerikai pa­­­rancsnokság pénteken beis­merte, hogy a csütörtöki nap folyamán nem egy, hanem két helikoptert vesztett. Dél-Vietnam­ben hosszabb szünet után ismét felújítot­ták a B–52-es stratégiai gé­pek szőnyegbombázásait. Laoszban egyébként a ha­zafias erők november 13-án és 14-én két amerikai kato­nai gépet lőttek le Savan­­nakhet tartományban, kettőt pedig Xieng Koulamg tarto­mányban. A népi erők által lassan két hete körülzárt Kompong Cham védelmének szervezé­sét Tam dandártábornok, kambodzsai nemzetgyűlés el­­­nöke, a tartomány kormány­zója személyesen vette át. A v­áros repülőtere továbbra­­ sem tud gépeket fogadni, s így az utánpótlást a körül­zárt csapatoknak még mindig ejtőernyőiről és helikopterek­ről dobják le. A város mel­lett húzódó 7-es számú or­szágút körülbelül 50 kilomé­teres szakaszán csütörtökön egész nap folytak a harcok. Cagiayangii Egerben Ihsan Sabri Cagiayangii tö­rök külügyminiszter pénte­ken Egerbe látogatott. A vendégeket érkezésükkor Fekete Győr Endre, a Heves megyei tanács vb elnöke kö­szöntötte, a vendégek ezután városnézésre indultak. Első útjuk a történelmi nevezetes­­­ségi egri várba vezetett, ahol Bakó Ferenc, a Heves megyei múzeumi szervezet igazga­tója bemutatta az ott kiállí­tott törökkori emlékeket. Innen az Egri Finomszerel­­­vény gyárba mentek, ahol Kócza Imre vezérigazgató be­­­­mutatta Heves megye egyik legnagyobb és legkorszerűbb i­pari üzemét. Eger városon áthaladva megtekintették város központjában álló mi­n­karetet. Cagiayangii a búcsúzás al­kalmával elismeréssel nyilat­­­­kozott az Egerben látottakról, majd megköszönte a szívélyes fogadtatást. A vendégek délután Eger­ből Budapestre utaztak. A Lunohod—t folytat itt kutatásait A Lunohod—1 sikeresen folytatja a kutatási és a kí­sérleti program végrehajtá­sát az Esők tengerének kör­zetében. Csütörtökön, magyar idő szerint 22 órakor­ újra fel­vették a kapcsolatot a hold­­­­járművel. Ekkor a Luno­hod—1 a kapcsolatot fenn­tartó központ rádiósugarai­nak hatókörében volt Négy órán és 25 percen át a hold­­­­járó tudományos-műszaki­­ kísérleteket hajtott végre és előre haladt a Hold felszí­nén. A kapcsolatfelvétel ideje alatt a Lunohod—1 S2 mé­ter hosszúságú utat tett meg. A holdjáró manővereinek befejeztével a Lunohod—1 123 méter távolságra van a Luna—17 leszálló fokozatá­tól A Lunohod—1 fedélzetéről újabb holdtájképeket k­ap­­tak.­ A fényképeken­­ jól lát­hatók azok a nyomok, ame­­­­lyeket a holdjáró hagyott maga után, valamint a hold­­felszín részletei és a Luno­hod—1 konstrukciós elemei. Az ENSZ jogi főbizottsága a repülőgép­­et térítésekről Az ENSZ közgyűlés jogi fő­bizottsága, amelyből vala­mennyi tagország képviselte­ti magát, csütörtökön felszólí­totta a világ összes országát, hogy mindent kövessenek el a repülőgépeltérítések elhárí­­t­­ására, éz ilyen cselekmények­­ elkövetőinek megbüntetésé­­­­vel, vagy kiadásá­nak Az er­ről szóló határozat 99 szava­zatot kapott, míg tíz ország köztük Kuba és az arab or­szágok egy részének képvi­selői tartózkodtak a szava­­zástól. Ellenszavazat nem volt. A határozat elítéli a repü­lőgéprablatok túszok szerzé­sére való felhasználását is. Tájfun Mandában Az AFP francia hírügynök­­ség jelentése szerint a tájfun­­nak, amely a Fülöp-szigeti Manilában és környékén puszított, negyven halálos áldozata és nyolcszáz sebe­sültje van. A „Patsy” névre keresztelt forgószél — egy másik hírügynökség korábbi bejelentésével ellentétben — csak egyszer, csütörtökön délben söpört végig Luzon­­sziget fölött. Az anyagi ká­rokat egyelőre nehéz felbe­csülni. Úgy tudják azonban, hogy Manilában és környé­kén több mint nyolcezer em­ber maradt hajléktalan. Jeg­yzék vél tás Bonn és a nyugati hatalmak között Az NSZK kormánya no­vember 19-én azonos szövegű jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormányához. A jegyzékben Bonn ismerteti az előző nap parafált lengyel—nyugatné­met szerződés szövegét. A három nyugati nagyha­talom válasz­jegyzékei tudo­másul veszik Bonn közlését és kijelentik: jóváhagyólag tudomásul veszik a lengyel— nyugatnémet szerződés para­­fetását. Hírek a világpolitikából­ ­ (New York, AFP) Az ENSZ közgyűlésen csütörtökön este befejeződ­ött a Kínai Népköz­­társaság ENSZ-beli jogainak érvényesítésével kapcsolatos vita. A péntek délutánra kitű­zött szavazás előtt csütörtökön este .Jakot­ Malik, a Szovjet­unió ENSZ képviselője is hoz­zászólt a vitához. Azt a tényt hogy a Kínai Népköztársaság helyét a Világszervezetben a csangkajsekista klikk bitorol­ja. Malik a kínai néppel szem­ben kiálló igazságtalanságnak és az ENSZ alapokmány meg­sértésének nevezte. (Lisszabon Reuter) Három po­kolgépes merénylet történt pénteken hajnalban a­ Portugál fővárosban. Az egyik bomba Lisszabon szívében, az Egye­sült Államok nagykövetségé­nek közelében levő amerikai kulturális központban robbant fel. A másik a biztonsági rend­őrség egyik kiképző központ­jában, a harmadik pedig a ki­­kötőőben pusztított.­­ (Washington, TASZSZ) az Egyesült Államok zsarolja az új chilei kormányt, ott* Pass­man, az amerikai k­épviselőház külföldi segélyeket megajánló albizottságának elnöke kije­lentette, hogy ,,Chile nem kap egy centnyi amerikai segélyt sem addig, amíg nem lesz tel­jesen világos az országban ki­alakult helyzet’­. Ű New Orlean.,ősi­­­ Egyesült Államok) roham­rendőrök tá­madnak négerekre, akik az ellen tiltakoznak, hogy a rend­iség kilakoltassa egy új épületbe beköltözött társaikat. Gépkocsi­■yeremány betétkn­yvek sorsolása Az­ Országos Takarékpénztár tegnap délelőtt a vidéken túl­lőtt betétkönyveket sorsolta. A sorsoláson azok a lé­vő és 5­0 00 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket július 31-ig vál­tottak és október 31-én més­tor­a­dalomban voltak. Az alábbiakban Veszprém megyében váltott nyertes betétkönyvek számait közöljük: rák» forintos betétként wet­t#9 8S8 Trabant Lml. Í*1 >15 SS8 Zaporozsee OSS :­i? 009 Skoda S—100 >18.202 Wartburg lám. :»s:­ 5« «3 Skoda S—100 3,060 Trabant lám. SM. >tt 900 Wartburg kim. 1153 533 350 Wartburg lám. 353 10 000 forintos betétkönyvvel »13 Ml Skoda S—100 »18 219 Renault R—1 A gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült, ezért az eset­leges számhibákért KW válla­ PB I­ a ^illeti,rí­r­a— i—'itrú' ' X A. P­L 0 ■ Szombat, 1910 november SI, A lengyel - NSZK szerző­dés szövete Pénteken délután Varsóban és Bonnban egyidejűleg nyilvánosságra hozták a Lengyel Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság november 18-án parafált szer­ződésének szövegét. S­z­e­r­z­ő­dt­é­k A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság kapcsolatai rende­zésének alapjairól. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság: — figyelembe véve, hogy a második világháború befeje­zése óta, amelynek első ál­dozata Lengyelország volt és amely súlyos szenvedést hozott Európa népeire, több mint 25 év telt el. — emlékezve arra, hogy ez idő alatt mindkét ország­ban új nemzedék nőtt fel, amelynek biztosítani kell bé­kés jövőjét. — attól az óhajtól vezérel­ve, hogy egymás között meg­teremtsék a békés egymás mellett élés, valami­nt a nor­mális fejlődés és a jó viszony tartós alapjait. — az európai béke és biz­tonság megszilárdítására tö­rekedve. — felismerve, hogy a ha­tárok sérthetetlensége, va­lamint az összes európai or­szág jelenlegi határok kö­zötti területi integritásának szuverenitásának tisztelet­ben tartása a béke döntő fel­tétele. a következőkben ál­lapodtak meg: I. cikkely: 1. A Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság egybehangzóan megállapítják, hogy a meg­lévő határ, amelynek vona­lát az 1945 augusztus 2-i pots­dami értekezlet határo­sai­nak IX. fejezetében köz­vetlenül Swinoujscie (Swinemünde)-től nyugatra a Balti-tengertől kiindulva, s innen az Odera folyó men­tén a Nysa-Luzycka (Lausit­­zer-Neisse) folyótorkolatig, majd a Nysa-Luzycka (Lau­­sitzer-Neisse mentén Cseh­szlovákia határáig állapítot­ták meg, a Lengyel Népköz­­társaság nyugati államhatá­rát képezi. 2. Megerősítik fennálló ha­táraik sérthetetlenségét, most és a jövőben kölcsönös kö­telezettséget vállalnak egy­más területi integritásának fel­tétlen tiszteletben tartásá­ra. 3. Kijelentik, hogy egymás­sal szemben nincs semmifé­le területi követelésük és a jövőben sem fognak semmi­lyen területi követelést tá­masztani. II. cikkely: 1. A­ Lengyel Népköztár­saságot és a Német Szövet­ségi Köztársaságot mind egy­máshoz való viszonyukban, mind Európa és a világ biz­tonságának kérdéseiben az ENSZ alapokmányában le­fektetett célok és elvek fog­ják vezérelni. 2. Ennek megfelelően az Egyesült Nemzetek Szerve­zete alapszabályának 1. és 2. cikkelyével összhangban minden vitás kérdésüket bé­kés eszközökkel fogják meg­oldani, az európai és nemzet­közi biztonságot érintő kérdé­­sekben pedig ugyanúgy, mint egymás közti kapcsolatukban, tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság további tesznek kapcsolataik lépéseket teljes normalizálása és sokoldalú fejlesztése érdekében, ami­nek szilárd alapját képezi a­­ jelen szerződés. Egyetértenek abban, hogy gazdasági, tudományos, tu­dományos-műszaki, kulturá­lis, stb. együttműködésük ki­bővítése megfeleljen kölcsö­nös érdekeiknek. E szerződés nem érinti a két fél által korábban meg­­­kötött, vagy rájuk vonatko­zó két vagy többoldalú nem­zetközi szerződéseket. IV. cikkely: E­­ szerződést ratifikálni kell. A ratifikációs okmányok Bonnban történő kicserélésé­nek napján lép életbe. Ennek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottai a je­len szerződése aláírták III. cikkely: Kongresszusra készülve Nemzetközi kapcsolataink „Magyarország külpolitikáját az az elv vezeti, hogy minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen az ország élete számára, összefüggés­ben a nemzetközi béke és biztonság — így mindenekelőtt az európai bé­ke és biztonság — érdekeivel. Ma­gyarország ezt a következő módon tudja a legjobban szolgálni: szoros szövetségben van elsősorban a Szov­jetunióval s vele együtt a többi szo­cialista országgal a Varsói Szerző­dés és a KGST keretében, ápolja kapcsolatait a fejlődő országokkal és... „szélesíti kapcsolatait a fejlett tőkés országokkal is a békés egy­más mellett élés pontosan értelme­zett elvei alapján”. Ezekkel a sza­vakkal jellemezte külügyminiszte­rünk, Péter János hazánk külpoliti­káját az ENSZ 25. jubileumi köz­gyűlésén. Összehangolt külpolitika Ha megvizsgáljuk a Magyar Nép­­köztársaság külpolitikáját az MSZMP IX. kongresszusa óta eltelt időszakban, megállapíthatjuk, hogy a fenti jellemzés helytálló. Tevé­kenységünket a nemzetközi politika terén összehangoltuk barátainkkal egyeztettük álláspontunkat a kü­lönböző kérdésekben, egységesen léptünk fel az európai megteremtésére irányuló biztonság harcban, az indokínai és a közel-keleti kér­dés igazságos megoldása érdekében. A szocialista országok vezetői rendszeresen találkoztak, így hazánk vezetői is ellátogattak a testvéri szocialista országokba. Kádár Já­nos elvtárs vezetésével magyar párt és kormányküldöttség járt a Szov­jetunióban, az NDK-ben, Bulgáriá­ban, Csehszlovákiában. Bulgáriai látogatásuk során a magyar küldött­ség vezetői aláírták az új magyar— bolgár barátsági és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést. Hasonló cél­ból látogatott hazánkba L. I. Brezs­­nyev vezetésével szovjet fért és kormányküldöttség is. Az aláírt ba­rátsági és segítségnáütási pergődus újból megpecsételte a két nép ba­rátságát. A Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének és a külügy­miniszterek rendszeres találkozói biztosították politikánk állandó ös­­­szehangolását, egymás véleményé­nek kölcsönös megismerését. E ta­lálkozók során megtárgyalt kérdé­sek között fontos helyet foglalt el az európai biztonság kérdése. Ha­zánk fővárosa volt a színhelye an­nak a találkozónak, amelyről Varsói Szerződés tagállamai felhí­­­vással fordultak a világ államaihoz. A Budapesti Felhívás néven ismert­té vált okmány újabb bizonyítéka volt a szocialista országok konstruk­tív békepolitikájának. A szocialista országoknak e cél érdekében foly­tatott munkájában a Magyar Nép­­köztársaság vezetői is kivették ré­szüket. Külügyminiszterünk az utóbbi év során tíz ország külügy­miniszterével folytatott kétoldalú tárgyalásokat, nyolc országot láto­gatott meg. Az elmúlt év végén Andrej Gromiko meghívására Moszkvában járt, majd ellátogatott Bulgáriába, Belgiumba, Hollandiá­ba, Norvégiába, Svédországba, Len­gyelországba, az NDK-ba, s Buda­pesten fogadta Aldo Moro olasz és Jan Marko csehszlovák külügymi­nisztert. Békés egymás mellett élés Hazánk történelmének tapaszta­latai bizonyítják, hogy csak akkor tudjuk helyesen képviselni a Ma­gyar Népköztársaság érdekeit, ha összeegyeztetjük a nemzeti és nem­zetközi érdekeket. Saját érdekeinek árt az az ország, amely vélt vagy valóságos konjunkturális előny érdekében letér az internacionaliz­mus útjáról. Magyarország szocia­lista ország, a Varsói Szerződés szi­lárd tagja, a Szovjetunió szövetsé­gese. Ezeknek az elveknek az állan­dó szem előtt tartásával fejlesztjük kapcsolatainkat a fejlett tőkés or­szágokkal is. E kapcsolatok fejlesz­tésére elsősorban a gazdasági élet területén van lehetőség, és ezek megvalósítására jó példákkal szol­gál a közvetlen múlt is. Ebben az évben járt hazánkban Jonas osztrák elnök A látogatás fontos állomás volt a két szomszédos ország kap­csolatainak javulásában. Gazdasági kapcsolatainak további fejlődését se­gítette elő Tim­ár Mátyás miniszter­elnök-helyettes , látogatása Olaszor­szágban, valamint Karl Schillernek, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági miniszterének a közel­múltban lezajlott magyarországi lá­togatása, amelynek során a két or­szág gazdasági kapcsolatainak fej­lesztését előirányzó dokumentumot írtak alá. A két kongresszus között követ­kezetesen arra törekedtünk, hogy további fejlődést érjünk el azokhoz a tőkés országokhoz fűződő viszo­nyunkban, amelyekkel korábban is jók voltak a kapcsolataink. Szá­mos kapitalista országhoz fűződő kapcsolatainkra az ellentétek, problémák voltak a jellemzők. Ezek­­­nél a kapcsolatok fokozatos javítá­sára törekedtünk. Kezdeményezé­seink, amelyek rugalmasak, de min­dig szilárd elvi alapokon nyugvók voltak, gyakran találtak pozitív visszhangra azoknál a nyugati ve­zetőknél, akik realisztikusabban nézik országaink érdekét Diplomáciai kapcsolatok 86 országgal Magyarország nemzetközi kapcso­latainak fejlődését, a magyar kül­politika aktivitását mutatják a szá­mok is, amelyek mögött, — mint az előbbiekben láttuk —, megvan tartalom is. A Magyar Népköztársa­a­ság jelenleg 86 országgal áll dip­lomáciai kapcsolatban: 85 állammal nagyköveti szinten, eggyel f Brasiliá­­val­ követi szinten. A két kongres­­­szus között 16 országgal létesítet­tünk diplomáciai kapcsolatot. Ezek döntő többsége a fejlődő országok­hoz tartozik. Így kapcsolatra lép­tünk a Dél-Jemeni Népi Köztársa­sággal. Egyenlítői Guineával. Ele­fántcsontparttal. Felső-Voltával. Kongói Népi Köztársasággal. Peru­- val. Malaysiával. Sin^anoore-val Ez is bizonyítja, hogy a Magyar Nép­köztársaság állandóan fejleszti kap­csolatait a fejlődő világ országai­val. Hasonlóképpen ezt támasztják alá a kölcsönös látogatások. A nyár folyamán járt három afrikai or­szágban, az Egyesült Arab Köztár­saságban, Szudánban és Tanzániá­ban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Tavaly ázsiai országokban tett látogatást Losonczi Pál: Indiá­ban és Iránban. Hazánkba látoga­tott Nimeri szudáni és Nyerere tan­zániai elnök. Nemrég járt nálunk V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke. Ezeknek a látogatásoknak az idején­ — és ezeken kívül is — sok külügyminiszteri és szakminisz­teri találkozóra került sor. A Ma­gyar Népköztársaság erejéhez, lehe­tőség­eihez mérten fejleszti kapcso­latait ezekkel az országokkal, igyek­szik segítséget nyújtani a gyarmati múlt okozta gazdasági elmaradott­ságuk felszámolásában, problémáik megoldásában. Több mint 600 nemzetközi szervezetben külpolitikai tevékenységünk fon­tos színterét jelentik a nemzetközi szervezetek. Hazánk 1955 óta tagja a ENSZ-nek. Nemzetközi politikai tevékenységünk elismerését jelen­tette, hogy 1968—69-ben a Bizton­sági Tanács tagjává választották a Magyar Népköztársaságot. 1969-ben hazánk képviselőjét is meghívták, hogy vegyen részt a Genfi Leszere­lési Bizottság munkájában és a kö­zelmúltban választották be Ma­gyarországot az Európai Gazdasági és Szociális Tanács tagjai közé. Az ENSZ és annak szakosított szervein kívül mintegy harminc kormány­közi-nemzetközi szervezetnek va­gyunk tagjai, s további 660 nemzet­közi szervezettel vagyunk kapcso­latban. Ezek a nemzetközi szerve­zetek képviselőink számára fórumot­ biztosítanak hazánk és a többi szo­cialista ország célkitűzéseinek is­mertetésére, ellenséges rágalmak le­leplezésére, s a gyakorlatban bizo­nyíthatjuk, hogy külpolitikánk­ növik alapeleme a békés egymás mellett élés Pécsi Lajos

Next