Napló, 1970. november (Veszprém, 26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
A megyei pártértekezlet második napjának vitája (Folytatás a 2. oldalról) rokémia közös gyomirtószerprogramjáról, amely mintegy 300 millió forintos termelési értéket jelent és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel kötött szerződésről, amelynek keretében mezőgazdasági, kemizálási szakcsoport alakult az intézetben Ugyancsak eredményes és jó szerződései vannak a NEVIKI-nek a Péti Nitrogénművekkel, a Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyárral. Majczen Mária a veszprémi Petőfi Színház színművésze A küldött a köszönet szavaival kezdte. Köszönetet mondott a Veszprémi Petőfi Színház erkölcsi-politikai támogatásáért, amelyet a megye és a város politikai valamint állami vezetése nyújtott és nyújt számára. Ezek után kitért a vitában elhangzott néhány gondolatra. Nagyon frappánsan fogalmazta meg a szakértelem és rátermettség kérdését. — Néhányszor hallottuk, hogy egy-egy vállalat hibáira az a mentség: — Most tanuljuk a mechanizmust. — Én ezt most már furcsának tartom. Legalább annyira, mintha sok próba, majd főpróba után az első előadáson kiszólnék a színpadról: elnézést kérek, most leállunk egy kicsit, mert most tanulom a szerepemet... Ezzel csupán azt az igényt szeretném kifejezni, hogy a színházigazgatónak értenie kell a színházhoz, a kórházigazgatónak az egészségügyhöz, vállalati igazgatónak a vállaalatához. Ebből kiindulva kifejtette, hogy e hozzáértés és rátermettség az emberekkel történő állandó foglalkozás terméke is, s továbbvíve ezt a gondolatot arról beszélt, hogy véleménye szerint már a fiatal művészekkel vagy fiatal mérnökökkel történő foglalkozás is meghatározza a későbbi alkalmasságot a nagy feladatokra. — A fiatal mérnök vagy fiatal művész — mondotta — állandóan érezte, hogy tervünk van vele, gondunk van rá, érezze munkája fontosságát és felelősségét. Ezután a fiataloknak a pártszervezetekben elfoglalt helyéről, pályakezdésük segítéséről, gondjaikról beszélt, majd felvetette a „vidékiség” ma még bizony tapasztalható, rossz ízű megkülönböztetését. Kijelentettette, hogy véleménye szerint a vidékiséget nem a hely hanem a gondolkodás teszi. Végezetül a fontos politikai események körül tapasztalható információkésések helytelenségét vetette fel, majd üdvözölve a pártértekezlet résztvevőit befejezte hozzászólását. Majczen Mária Pap János: A tanácskozásban kifejeződött párttagságunk egysége A vita összefoglalása Összefoglalójában Pap János elvtárs először a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság nevében köszönetét fejezte ki a pártértekezlet résztvevőinek a kétnapos eredményes és jó munkáért. Ezután a megyei pártbizottság első titkára ismertette a végrehajtó bizottság állásfoglalását, amely szerint a párt egysége nyilvánult meg a tanácskozás egész munkájában. a hozzászólásokban a küldöttek hangsúlyozták valamennyien egyetértésüket a kongresszusi irányelvekkel, a Szervezeti Szabályzat-tervezettel, a pártbizottság beszámolójával és állásfoglalásával. Hangsúlyozta összefoglalójában a megyei pártbizottság első titkára, hogy a vita megerősítette a beszámolót, s megerősített mindenkit abban, hogy Veszprém megye kommunistái jó úton járnak, a kongresszus, a párt határozatainak megvalósításán fáradoznak. A vitában elhangzottak — mint mondotta — számvetés jellegűek voltak, beszámoltak az elmúlt évek munkájáról. Érződött belőlük, hogy Veszprém megye kommunistái felelősséget éreznek az egész ország ügyéért. Számos olyan kérdés hangzott el az ipar, a tudomány, kultúra területéről, melynek a megoldása az egész ország feladata, a szocializmus teljes felépítésében mindnyájunkra váró feladat. A megye pártszervezetei, a megye dolgozói pártunk politikáját nemcsak szavakban, hanem elsősorban tetteiben igazolták s a jövőben is ezt fogják tenni. A továbbiakban megállapította, hogy a pártértekezleten központi helyet kapott a gazdasági kérdések sokoldalú elemzése. Az elmúlt évek eredményei mellett hibák, hiányosságok is szóba kerültek. Ennek ellenére a tanácskozás munkája nem szűkült le a termelési kérdések aprólékos boncolgatására, hanem túl a napi feladatokon, országos összefüggésben elemezték megyénk dolgozóinak, pártszervezeteinek, gazdasági egységeinek munkáját. Az elmúlt négy évben, ahogy a megyei pártbizottság beszámolója is hangsúlyozta, központi helyet foglalt el a gazdaságirányítás A pártértekezlet köszönetet mondott nevében Csin Zoltán elvtársnak Komóis, hogy pártunk Központi Bizottsága nevében segítette a Veszprém megyei kommunisták pártértekezletét, új rendszerének bevezetése — mondta többek között. — Egyetértve Majczen elvtársnő szavaival, most már nem tanulgatni kell ezt a feladatunkat, hanem eredményesen sikerre vinni, megvalósítani. Persze, tulajdonképpen különbözik ez a mások által leírt szerep megtanulásától, mert ezt egy kicsit saját magunk írtuk, pontosabban: az élet adta a feladatokat. Ha eredményesebben akarunk dolgozni, ha meg akarjuk honosítani hazánkban a tudományos-technikai forradalmat, ha azt akarjuk, hogy az életszínvonal gyorsabban emelkedjen, a dolgozó ember élete egyre jobb, egyre kellemesebb legyen az országban, hogy mindenki még nagyobb lelkesedéssel tudjon dolgozni, olyan egyértelmű, más célkitűzéseket kell vitámagunk elé tűzni, mint amilyeneket az új gazdaságirányítási rendszer magában foglal. A gazdasági sikerek, gondok elemzése mellett azonban megfelelő helyet kapott — mondotta a továbbiakban — a pártmunka, az agitáció és propagandamunka, az oktatási tevékenység, a pártépítés, a fiatalok és a nők helyzete, a munkásosztály életszínvonalának alakulása. Különösen örvendetes volt, hogy nagyon sok hozzászóló elsősorban a A kétnapos tanácskozás vitájának általános tapasztalatai között elmondotta még a megyei pártbizottság első titkára: “ Sok olyan jó tapasztalatot hallottunk itt a pártértekezleten, amit az ember szeretne azonnal elterjeszteni, mint a zalavári termelőszövetkezet vezetési módszereit. A munkahelyi légkör termékeny kialakítása, a közvéleménykutatás helyi alkalmazása mind azt mutatja, helyes volt, amit néhány évvel ezelőtt, mint közvéleményt magunk elé állítottunk. E szerint ugyanis nem a hibákat kell kutatni, csak azokat elemezni; a jót kell tanulmányozni és megismertetni; azt dolgozók, a munkások közvetlen gondjaival, problémáival, munkakedvével foglalkozott, mintegy bizonyítva társadalmi rendszerünk alapvető humanista vonását. Mint mondotta: — Sok lelkesítő példával találkozunk, amelyek már a jövőt mutatják. A Bauxitbánya Vállalat igazgatója elmondta, hogy a „lapátot nyugdíjba küldték”, gépesítették a nehéz fizikai munkát, ami azt jelenti, hogy az 1,3 millió tonna bauxitnak 90 százalékát géppel rakják fel. Ez világosan bizonyítja, hogy a műszaki fejlesztésen keresztül is az ember, dolgozó népünk életkörülményeinek javításán munkálkodik rendszerünk. Reagálva néhány hozzászólásra, Pap János elvtárs elmondotta: számítunk a mezőgazdaság részéről arra, hogy a technika fejlesztésével, a korszerű egységek létrehozásával további munkaerőt szabadít fel az ipar, építőipar, közlekedés számára. Igaz, ma még a teljes foglalkoztatottság érdekében hihetetlen sok kisüzem, kisegítő iparág dolgozik a falvakban, kisebb településeken, s így lényegében ma hazánkban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya meghaladja a 30 százalékot. A fejlettebb országokban ez 10—12 százalék. A jövőben tehát a teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett a munkaerő irányítással igazodni kell ehhez az arányhoz, vagyis a magasabb termelékenységű, a népgazdaság számára nagyobb hasznot hozó iparágakban kell foglalkoztatni a lakosság zömét, hogy a jó mitől jó, miért születnek kiemelkedő eredmények, és ezek terjesztésével, ezek erejével kell megszüntetni a hibákat, legyőzni az akadályokat, mindazt, ami elénk tornyosul azon az úton, melyen elindultunk. Ez göröngyös, sok nehézséget tartogat számunkra a jövőben is, de eredményesen fogjuk megtenni, még akkor is, ha él bennünk a jogos igény, hogy jó lenne egy kicsit gyorsabban. Néhány hozzászólásra konkrétan is válaszolt összefoglalójában Pap János elvtárs. Valóban — mondotta — Tapolca városában a kulturális élet további gazdagításához szükséges az új műve Az élet adta a feladatokat A jót kell tanulmányozni lődési ház megépítése. Csakis köszönettel és örömmel lehet tudomásul venni, hogy az itt élő és dolgozó vállalatok, mint a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, részt kívánnak venni az új művelődési központ megépítésében. A lehetőségek azonban jelenleg még korlátozottak, és ha reálisan mérlegeljük az igényeket, akkor kétségtelen, hogy most elsősorban Pápán kell megépíteni az új művelődési házat. A 10 millió forint viszont elegendő ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv végén Tapolcán is hozzákezdjenek az új kulturális centrum kialakításához. Egyet lehet érteni — mondotta a továbbiakban — az alapanyagtermelő iparágak jobb anyagi, erkölcsi megbecsülésének igényével. — A mi bányászaink (szén; bauxit; mangán; kőbányászaink) az elmúlt években helytállással hívták fel magukra a figyelmet. Ezért elismerés és köszönet jár. Bányászainkra mindenkor számított pártunk és számít a jövőben is. Ezért igaz és jogos az igény, hogy az alapanyagtermelő iparban, a bányászatban dolgozóknak a jövőben az eddiginél is jobban érezniük kell mindannyiunk erkölcsi megbecsülését. Egyet lehet érteni — mondotta — a keszthelyi ruhagyár további fejlesztésével is. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások már megkezdődtek a Vörös Október Férfiruhagyárban. Szükséges és célszerű a Pápai Textilgyár fejlesztése is. Persze, az anyagi eszközöket ehhez patinás hírű pápai magának, a gyárnak kell megteremtenie. Jogos a fűzfőiek igénye is — jegyezte meg — mely szerint növelni kell a közlekedés korszerűségét, kulturáltságát. Az életszínvonal emelése, az urbanizáció erősítése, korszerű közlekedés nélkül elképzelhetetlen. De ahogy a gondok megoldásának mindenütt motorjai a kommunisták — mondotta — úgy a közlekedésben is számítani kell a pártszervezetekre, az itt dolgozó pártmunkások felelősségtudatára, mely nagy mértékben enyhítheti a gondokat, segítheti a fejlődést a közlekedésben. Részletesen foglalkozva a Balaton-part fejlesztésével, a következőket mondotta: A kommunisták példamutatása — A beszámoló csak pár szóval érintette a magyar tenger fejlesztésének kérdéseit, a ránk váró feladatokat. Fakad ez abból, hogy néhányan úgy érzik, mintha mi Veszprém megyeiek „ellenségei” volnánk a Balaton-part fejlesztésének. Ez nem igaz! Mi nagyon is szeretjük megyénknek ezt az egyik legszebb részét. Örömmel figyeljük fejlődését, és nem kis erőfeszítéseket teszünk ennek meggyorsítása érdekében. De senki sem várhatja el tőlünk, hogy a Balaton-part fejlesztése érdekében fogjuk vissza munkástelepüléseink, városaink fejlesztési ütemét, az építőipari kapacitás lekötésével, mert ez nem szolgálná pártunk politikáját. Csakis közös erővel, arányosan, igénybe véve az országos és megyei erőfeszítéseket, lehet és szabad gazdagítani partot. A nemrég a Balatone célra megalakított kormánybizottság is ,ennek koordinálását tűzte ki feladatul. A megyei pártbizottság első titkára a kétnapos pártértekezlet vita-összefoglalójában befejezésül foglalkozott a kommunisták példamutatásával, a gazdasági, tanácsi szakigazgatási területeken, kifejezve, hogy a jövőben is a példamutatásban igyekezzenek elöljárni a pártértekezlet résztvevői. Veszprém megye 20 ezer kommunistája, 130 ezer szervezett dolgozója, Veszprém megye valamennyi lakosa. Ezzel a megyei pártértekezlet első két napirendi pontjának letárgyalása, megvitatása befejeződött. (Andrássy Antal, Kovács József, Sztankay József. Fotó: Péterfay Endre) Arcok, pillanatok a pártértekezletről Feszült figyelemmel Kitüntetésdíszben Nemzedékek Gond és öröm