Napló, 1971. február (Veszprém, 27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-02 / 27. szám
Kedd, 1971 február 2. NAPLÓ SOFŐR A SZÁMÍTÓGÉPBEN Azt mondják, meg lehet szokni az összeadó gépek örök zakatolását. Nehezen hittem el. Mert a beütött számok kattogása, a gép zümmögése, a lyukszalag zaja túlharsogja az emberi hangot is. GÉPTEREM — hirdeti a szoba ajtaján a tábla, s talán mert már előtte elmondták nekem, hogy ez itt tulajdonképpen a 15. VOLÁN gépi adatfeldolgozó részlege, tisztelettel vegyes csodálkozással lépek be a gépek és számok birodalmába. Külön világot jelent ez a részleg. Itt számmal jelölnek mindent és mindenkit, s a számok jelentik a csúcsforgalmat, a benzinfogyasztást, a gépkocsi-selejtezést, a rakományt — szóval mindent, ami megyei autóközlekedési vállalatunkhoz tartozik. De menjünk csak sorjában. Az irodákat járva véletlenül találkoztam az elektronikus számítógépek munkáját jellemző, hatalmas táblázatokkal, számsorokkal teleírt „levelekkel”. — Honnan érkeztek ezek a táblázatok? — kérdeztem, s valahol itt kezdődött újfajta „iskolám”, melyen Droszt Mihály a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese és Takó Imre osztályvezető voltak a tanáraim. — Havonta mintegy 30— 32 ezer bizonylatot kell feldolgoznunk. Ezt viszont kézi munkával, könyvelőkkel, statisztikusokkal szinte lehetetlen határidőre elvégeztetni. Szükségünk volt tehát a gépre. Először, 1968-ig, Mercedes könyvelőgépekkel dolgoztunk, s most két éve áttértünk az “'AIDO típusú automatákra. Ez az áttérés másfél milliónkba került eddig. . . — Megérte? — Feltétlenül! — S most mindent itt számítanak ? — Lehetetlenség lenne. Adatainkat itt csak lefordítjuk a géni nyelvre, a feldolgozás Pesten, a Volánelektrika vállalatnál történik. Mi küldjük a lyukszalagot, onnan pedig a feldolgozott számadatokat kapjuk, táblázatok szerint. — Az előbb a gépi nyelvről beszélt. Ki tud itt „gépül”? — Az egész vállalat... Úgy látszik, megint elölről kell kezdenem megérteni az egészet. Szóval a gépkocsik menetleveleit, melyek közel harminc adatot tartalmaznak, teszik lyukszalagra. Ahhoz azonban, hogy azt az elektronikus számítógépek feldolgozhassák, mindent a számok törvénye szerint kell tenni. A gép nem „tud” mit kezdeni például Magyar András, 1921. IV. hónap 5- én született sofőr nevével, de úgy már kiválóan kiszámítja a sofőr bérét, vezetett kilométerét, ha Magyar András a 210405 kódjelet, azaz születési dátumát kapja ismertető jelül... — Mire használják a számításokat, az „okos gépeket”? — Bérszámfejtésre például, de ugyanúgy a géppel számíttatjuk ki a fuvardíjakat, a termelékenységet, a gépkocsik kihasználtságát. De a gépi adatfeldolgozás nemcsak ebben segít. Olyan információkat is kapunk, amelyeket eddig vagy egyáltalán nem tudtunk számítani, vagy a számításokban elég nagy volt a szubjektivitás. — Hogyan? Nem véletlenül neveztem tanáraimnak Droszt Mihályt és Takó Imrét. Oly lelkesedéssel és bizalommal beszélnek a gépek munkájáról, hogy egyáltalán nem csodálkozom már a gazdasági igazgatóhelyettes kissé bizarr megállapításán: — Sajnos, embertelen körülmények között vannak gépeink elhelyezve. De térjünk vissza a „hogyan ?”-ra. — Több mint huszonöt fajta gépkocsival dolgozunk. Ezeknek mindegyike másmás sebesség-kapacitású. Nekünk pedig nem mindegy, hogy egy-egy gépkocsi milyen átlagsebességgel, mennyit fuvaroz. Eddig az üzemegységek egy összevont tonna-kilométer átlagot kaptak feladatul a tervben, s itt nem nagyon tudtuk figyelembe venni a gépkocsipark milyenségét, típusbeli különbözőségét. Mintha teljesen más hangon zümmögnének már a gépek. Egyre kevesebb előttem a misztikum, s egyre inkább látom a gépi adatfeldolgozás jelentőségét. Tudom, hogy a legelkoptatottabb kérdés, mégis megkérdezem: — Hány munkaerőt szabadít fel a gépi adatszolgáltatás? — Nehezen mérhető. Mióta beállítottuk a gépeket, összesen hat ember munkája szabadult fel. Ez is szép eredmény, viszont a létszámcsökkenés mellett mintegy ötven százalékkal nőtt a forgalmunk, aminek gépek nélkül csak létszámnöveléssel tudtunk volna megfelelni. A gépek révén olyan információkat is kapunk, amelyeket eddig nem tudtunk kiszámolni. Ilyen például a forgalomszámlálás. A múlt évben egy hét forgalmát figyeltük. Közel hetvenezer adat érkezett be. Ezek kézi feldolgozása csaknem tíz dolgozónak egy hónapi munkát jelentett volna. Géppel szinte percek alatt kiszámítható. — Egyszóval: hasznosak a gépek!? — Olyannyira, hogy még ebben az évben új helyiségeket és új gépeket kapunk, újabb másfél millió forint értékben. Megszoktam már a gépére zümmögését, kattogását, zakatolását, csattogását. Nem is zavarnak már. A hatalmas „fordító irodában”, a GÉPTEREM-ben izgalmas és érdekes munka folyik. Ha tetszik, szimultán beszélgetés. A gépek és az emberek, a gépkocsik és gépkocsivezetők, a közgazdaság és a matematika között. Hát valahogy így kerül a sofőr a számítógépbe... S a 15. VOLÁN-nál kezdik megszokni, hogy a központi telepen nemcsak a gépkocsik zúgnak zakatolnak... S. Boda András Téli mandulás nem az, ilyenkor is dolgoznak. Arra jártunkban bevitt a kíváncsiság: mit csinálnak itt télen? A mandulaszemek a laboratóriumba kerülnek. Először héjasan, utána tisztítottan méri meg Horváth Gabriella szakmunkás. (Balra) --------------------------------------------------------——-------- -N jegyzet Gyümölcsöt hozó könyvek hónapja Tizennégy éves hagyományainknak megfelelően az idei februárban is sor kerül a mezőgazdasági könyvhónapra. Ebben az évben Zala megye vállalta az egyhónapos rendezvénysorozat legfontosabb eseményeivel kapcsolatban a házigazda szerepét. Zalaegerszegen került sor az ünnepi megnyitóra és az azzal járó könyvkiállításra. Ugyanott rendeznek meg olyan előadásokat és szakmai eszmecseréket, amelyek a korszerű növényvédelem szerepével, a termelés és műszaki fejlesztés iránya és hatása a szakember- és szakmunkásképzésre című témával, az élelmiszergazdaságnak a IV. ötéves terv időszakában végbemenő fejlesztésével, valamint a mai falu helyzete és az agrárértelmiség kérdéskörével foglalkoznak. A 11. mezőgazdasági könyvhónap során 29 új mezőgazdasági szakmunka 132 ezer példánya kerül a könyvesboltokba és a bizományosokhoz. Ezenkívül 500 féle egyéb mezőgazdasági szakkönyv áll a közönség rendelkezésére. Országszerte könyvkiállítások, szakelőadások sora, kereken 600 író-olvasó találkozó törekszik arra, hogy közelebb hozza egymáshoz a mezőgazdasági szakkönyveket, szaklapokat és a falu embereit, továbbá a mezőgazdaságban tevékenykedő értelmiségieket. Akadnak szenzációi is ennek a hónapnak. Például nyilván nagy érdeklődés fogadja majd a Vízgazdálkodási Lexikon, vagy a kétkötetes Növénytermesztési kézikönyv megjelenését. Ezeknél is fontosabb azonban, hogy a mezőgazdasági szakkönyvek és szaklapok e hónap alkalmából is az eddiginél szélesebb körben váljanak a mezőgazdaság legkülönbözőbb területein dolgozó mezei munkások, állattenyésztők, a vezetői posztok betöltői kezében is a szakszerű és eredményes gazdálkodás segítőivé. Tagadhatatlan, a mai magyar falu kulturális életében a mezőgazdasági szakkönyv és szaklap nem foglalta még el az őt megillető helyet . Pedig van olyan könyv amelynek forgatása olyan gyorsan és kézzel foghatóan hozná meg a gyümölcsét , mintha valaki figyelemmel tanulmányoz mondjuk egy baracktermesztési szakmunkát vagy egy baromfitenyésztési kézikönyvet. Társadalmunknak létérdekei fűződnek ahhoz, hogy mind többen ismerjék fel ezt. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az egyhónapos eseménysorozat minden rendezvénye kapja meg a sikerhez szükséges támogatást és érdeklődést. Akkor hoz a szó betű szerinti értelmében is gyümölcsöt az a több százezer könyv, amely nemcsak vásárlóra, de megértő felhasználóra is vár az idei mezőgazdasági könyvhónap alkalmából. ALÁÍRÁS MOSZKVÁBAN Hazaérkezett a Szovjetunióból Bíró Géza, a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetője, aki annak a delegációnak volt a tagja, amely a szovjet házgyári tervezőintézetben tett látogatást, s egyben előzetes tárgyalásokat folytatott a házgyári berendezések vásárlásáról. A tárgyalások eredményesnek bizonyultak, ugyanis Gattyán Ferenc, a megyei építőipari vállalat igazgatója meghosszabbította kintlétét a delegáció néhány más tagjával együtt, hogy a hét közepén aláírják a házgyári berendezések tervezéséről és szállításáról szóló szerződést. Az új középteljesítményű, évi 2300—2500 lakást termelő házgyár, mint köztudott, Veszprémben épül fel, s előreláthatólag 1970—71- ben kezdi meg a termelést. HÚSZ SZÁZALÉKOS KEDVEZMÉNY Közvetlen ipari kapcsolata révén előnyös szerződést írt alá a napokban a VEDITEX Ruházati Kereskedelmi Vállalat a martfűi Tisza Cipőgyárral. A szerződés értelmében még e hónapban a megyei kereskedelmi vállalat ötezer pár olcsó, jó minőségű és tetszetős kivitelű férfi, női és gyermek cipőt kap a Tiszamenti vállalattól. Az alacsony árfekvést az biztosítja, hogy a cipő eladási árában a közvetlen ipari beszerzés eredményeként nem szerepel a nagykereskedelmi árrés, ugyanakkor az iparvállalat a nagytételű rendelésre való tekintete 20—30 százalékos kedvezményt adott. SZIMPOZION KARL-MARX-STADTBAN hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaságbeli Karl-Marx-Stadtból a Bakony Művek delegációja, Koltai Béla igazgató vezetésével. A küldöttség a KGST országok erősáramú együttműködési szimpozionján vett részt. A delegáció tagjai elsősorban a gépjármű villamossági kérdésekkel foglalkozó tanácskozáson vettek részt. Magyar részről a szimpozionon részt vett még az Autóvillamossági Felszerelések Gyára s a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat delegációja is. A Bakony Művek háromtagú küldöttsége egy hétig tartózkodott az NDK-ban. EXPORTŐR AZ ELBA CÉGTŐL A nyugatnémet Elba cég keleteurópai exportőrje a napokban felkereste az Építőgépgyártó Vállalat 8 számú, veszprémi gyáregységét, ahol a további kooperációs lehetőségekről folytatott tárgyalást a gyár vezetőivel. Az elképzelések szerint a közkedvelt ELBA mixer betonkeverő gépek kooperációs gyártásán kívül a veszprémi gyáregység vállalná a keleteurópai piacokra szállított betonkeverő gépek felújítását, átalakítását. Az NSZK-beli, európai hírű ELBA cég többek között szoros üzleti kapcsolatot tart Jugoszláviával, Romániával, s az ezekbe az országokba szállított mixergépek átalakítását is vállalná az ÉPGÉP a már meglevő kooperációs együttműködés bővítéseként. VERSENYBEN A FEJTŐBRIGÁD A Söripari Vállalat s a Kőbányai Sörgyár közös rendezésében a 3 ezer palack/ óra teljesítményű fejtőgépen dolgozó fejtőbrigádok országos versenyét "Veszprémben rendezik meg a jövő hét elején. A kétnapos versenyen a Söripari Vállalat veszprémi kirendeltségén, a berettyóújfalui, győri, siófoki, szegedi, békéscsabai, salgótarjáni, székesfehérvári, szolnoki és a veszprémi kirendeltségek többszörös szocialista fejtőbrigádjai vesznek részt. * Kilométereket megy a gépkocsi a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet balatonakali telepe mellett. Tavasszal barackvirág-erdő, nyáron és ősszel terméssel megrakott gyümölcsös és szőlő gyönyörködteti az arra utazókat. Télen kihaltnak elhagyottnak látszik. Pedig Az épületben két asztalnál is törik, tisztítják, válogatják a mandulát. Évek óta végeznek kísérletet kedvező fajta előállítására. (Alsó képünk) (Fotó: Péterfay) Amikor szórakozóhelyen vagy otthon jóízűen elfogyasztunk egy-egy zacskó sósmandulát, nem is gondoljuk, hogy az is itt készül. A kísérleti vizsgálaton átesett mandulaszemek Kamondi Margit keze alatt változnak zacskós, csomagolt sós csemegévé. (Fent jobbra)