Napló, 1971. április (Veszprém, 27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

Csütörtök, 1971 április 1. Jelöltjeink Három arc­a négyezerből Közel négyezer tanácstagot jelöltek megyénk választó­polgárai a városi és községi tanácsokba. A következő he­tekben a tanácstag jelöltekről írandó riportjainkban meg­próbáljuk azokat bemutatni, akik különösen aktív közéleti tevékenységükkel, a közösségért végzett áldozatos mun­kájukkal érdemelték ki a választók bizalmát. Olyan helyi politikusok mellett szólunk, akikből sok száz, sőt a jelölő gyűlések lelkes elemző értékelései szerint több ezer van megyénkben is. Ha személy szerint nem is tudjuk vala­mennyit bemutatni, de az itt felvetett problémákkal, ered­ményekkel szeretnénk valamennyi, terveket szövő, köz­életi szereplésre készülő tanácstag mellett korteskedni”. A „legmegbízhatóbb partner" — Most már a mi embe­rünk, hiszen itt él, itt lakik közöttünk, Arácson! — A gyereke is itt jár is­kolába, a család is ide kö­ti... — agitáltak Varga Ottó, a balatonfüredi ÁFÉSZ igazgatósági elnöke mellett az arácsi jelölő gyűlésen. A jelölésnek előzményei vannak A balatonfüredi nagyköz­ségi pártbizottság kongresz­­szus előtti pártértekezletén a beszámoló így fogalmazott: ,,A fogyasztási szövetkezet az egyik legmegbízhatóbb partnere a nagyközségnek, a tanácsnak, sokat tett a vá­rosias kereskedelem kialakí­tásában és politikailag is szerepet játszik Balatonfü­­red életében”. Erre ültek össze a fogyasz­tási szövetkezet kommunis­­tái, és javasolták a nép­frontnak: legyen képviselve az ÁFÉSZ a nagyközségi, illetve most már a városi tanácsban. — Öt éve még csak „csendes társ” voltunk Ba­­latonfü­reden, alig-alig ját­szottunk szerepet a gyógy­üdülőhely kereskedelmében — mondja most Szabó Gé­za, a szövetkezet párttitká­ra. — Aztán Varga Ottó irá­nyításával változott a hely­zet. Most is két áruház épí­téséhez fogunk, s a harma­dikat is tervezik már. Az el­nökünk érti a módját, ho­gyan kell kielégíteni az ős­lakosság és a nagy vendég­­forgalom igényeit egyszerre. Lám a pártbizottság is, a ta­nács is elismerte ezt a mun­kát. — Ezért javasolták ta­nácstagnak? — Képviselje a szövetke­zet és — természetesen — az arácsi választókörzet lakói­nak érdekeit a városi ta­nácsban. így lett — életében először — tanácstagjelölt Varga Ottó Bala­tonfüred egyik vá­lasztókörzetében. —gb— tanácstag. 1957-től egy ciklu­son át a városi tanács vég­rehajtó bizottságának is tag­ja volt. Közben néhány­ évig függetlenített pártmunkás­ként is dolgozott. Most a Marxista—Leninista Esti Kevetemet végzi. Beszélgetésünk vége felé arról faggatom, hoz-e vala­mi újat a hozzá hasonló ré­gi tanácstagnak egy-egy új tanácsi ciktu­s, nem fásul-e bele előbb-utóbb az ember , mások apró-cseprő ügyeinek­­ hallva­tásába? — Ha csak hallgatni kel­­l­lene, biztosan hamarosan el­ánná az ember — válaszolja kissé tréfálkozva. — De sok mindent segítünk megoldani is, és ez igen jó érzés, ezért érdemes mindig újra kezde­ni. No és állandóan nagyob­bak a lehetőségek is. Ahogy szélesedik a demokrácia, úgy tud a tanácstag még töb­bet tenni a választóiért, még jobban, pontosabban teljesí­teni a képviseltek megbízá­sait­ ­.­l. Két évtized tapasztalatával Körmendi Sándort, a veszprémi 18-as tanácstagi választókerület állította ta­nácstag jelöltjének. A városi tanács vezetői azt mondják, hogy mindez Veszprém egyik legjobban sikerült jelölő gyű­lésén történt. A 35 résztve­vő és a 15 hozzászóló való­ban azt bizonyítják, hogy a Wartha Vince és a Csermák Antal utca lakói sokat vár­nak majd tanácstagjuktól. Amikor Körmendi Sán­dorral, az egyetemi nyomda vezetőjével a napokban ed­digi munkájáról, a közéleti tevékenységbe honot belső nyugtalanságról beszélget­tünk, ő maga is jóleső ér­zéssel említette a jelölését. — Szívesen leszek ennek a körzetnek a tanácstagj­a, ha megválasztanak. Az itt la­kók megígérték, hogy min­denben számíthatok rájuk. Nemcsak a gondok felveté­sében, a „panaszkodásban”, hanem a megoldásukhoz szükséges erőfeszítésekben is „hűséget fogadtak” nekem! Persze, ez az utóbbi kifeje­zés költői túlzás, de a jelö­lő gyűlés lelkesedése, az itt lakók tenni akarása igazán dicséretes volt. Aztán arról beszélt, hogy a közéletben tevékenykedő­nek milyen fontos az, hogy ott lássa a munkában is ma­ga körül azokat, akikért ő is vállal, áldozatot hoz. — És minél inkább érzi az ember azoknak a segítsé­gét, támogatását, akikért dol­gozik, annál szívesebben c­si­­nálja. Körmendi Sándor régi „harcos”, sok közéleti sze­replés van már a tarsolyá­ban. Változatos viszonyok, küzdelmek formáltak belőle politizáló embert. 1945-től dolgozik a munkásmozga­lomban Veszprémben alapí­tó tagja volt a MADISZ- nak, az ifjúmunkások egyle­tének. 1952-től­ egyfolyt­á­ban nű 8-as kazánjánál egy pillanatra sem ml­­enül a működést jelző regiszterek, amelyek kaját, a termelés folyamatosságát segítik ilágossá tenni. De nincs baj: a­­nanométerek ivart, rendellenességet nem jeleznek. (Fotó: Borbás János) — NAPLÓ Megismerték , bíznak benne Nehezen szokja meg az ember az új helyet, hosszú idő, évek telnek el, míg ott­hont talál az idegen emberek közt, más tájon, ismeretlen községben Balassa Benőnek, a csopaki általános iskola igazgatójának sem volt köny­­nyű. Most már a kezdeti ne­hézségek után, nagy öröm­mel beszél munkájáról, s a csopakiakról. Otthont, s ba­rátokat talált, mintha köztük született, élt volna. — Nagyon jóleső érzés volt, amikor tanácstagnak jelöltek. Azt bizonyítja, megismertek, befogadtak, szeretnek az emberek. Sőt, rám bízzák a képviseletüket. Balassa Benő 1945 óta is­kolaigazgató, s a tanácsok megalakulása óta tanácstag. Korábban Nemesvámoson, öskün dolgozott, s vállal közéleti szerepet is. A Bala­ton mellé 1967-ben került. Csanakon a 4-es számú kör­zet jelöltje, ahol zömmel munkáscsaládok élnek. A je­lölő gyűlésen felállt egy munkásember, s csak ennyit mondott: — Az igazgató elvtárs a mi emberünk, megismertük, bizalmunk az övé. Egyhangúlag, örömmel szavaztak rá. — Úgy éreztem akkor, 20 éves tanácstagi tevékenysé­gem ellenére —­ idézi most a hangulatot — mint egy fiatal jelölt. Telve vagyok lelkesedéssel, tettre készség­gel. Kis szünet után elgondol­kozva hozzáteszi: — Véremben van már a közéleti tevékenység mozgé­konyság, tán nem is érezném jól magam nélküle. A vá­lasztók gondjainak, ügyei­nek intézését itt Csopakon is szívügyemnek fogom tekin­teni. Balassa Benő otthonra ta­lált Csopakon, befogadták, bíznak benne az emberek, s tanácstagjuknak is jelölték. Három év alatt érte el: ket­tős öröm az övé. —jb— Kik kapták Készülnek a A párt Központi Bizottsá­ga 6 kongresszusi zászlót és 16 oklevelet alapított a kongresszusi versenyben leg­jobb eredményeket elért vál­lalatok részére. A magas ki­tüntetéseket a május 1-ét megelőző napokban adják át. Valamennyi vállalat, amelyet kongresszusi zászló­val vagy kongresszusi okle­véllel tüntetnek ki, egyben a Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös vándorzász­laját és a vele­­ járó pénzju­talmat is megkapja. A kongresszusi zászlóval vagy oklevéllel kitüntetett 22 vállalaton kívül még továb­bi, tehát összesen 51 állami és tanácsi vállalat kapja meg az MT-SZOT zászlót, ezen kívül 260 helyen adják át a minisztériumok és a szakmai szakszervezetek képviselői a „Kiváló Válla­lat” és a „Kiváló Intézet” ki­tüntetést, ami ugyancsak pénzjutalommal jár. Az illetékes szervek meg­kezdték a kitüntetésekkel kapcsolatos javaslatok kidol­gozását. A Minisztertanács és a SZOT elnökségének a szakmai minisztérium és szakszervezet terjeszt elő ja­vaslatot a vörös vándor­zászló odaítélésére, míg a „Kiváló Vállalat és a „Ki­váló Intézet” kitüntetésről a minisztérium és a szakmai szakszervezet elnöksége dönt. a kongresszusi zászlót? javaslatok a vállalati kitüntetésekre ----------—- a ■—— Válogatják a vetőburgonyát A Kamondi Kinizsi Tsz asszonyai még kabátban és meleg sálban válogatják a vetőburgonyát. A múlt év őszén száz vagonos termést vermeltek el. Fotó: Péterfay Tizenkét számítógép Veszprémnek A magasabb színvonalú műszaki-gazdasági vezetés igényének kielégítése —mint ezt a párt X. kongresszusa is megállapította — napja­ink egyik fontos követelmé­nye, gyorsabb előrehaladá­sunk feltétele. De a megala­pozott vezetői döntések biz­tosítéka, hogy azok megfele­lően előkészített, kellő rész­letességű és gyorsan feldol­gozott adatokra épüljenek. Ezt a követelményt az ügy­vitel ma már csak jól szer­vezett és korszerűen gépesí­tett adatszolgáltatással tudja kielégíteni. Ebből következik, hogy az ügyvitel gépesítésének meg­oldása fontos társadalmi kér­dés. Sok irányító szervezet, többek között a Pénzügymi­nisztérium vezetői is,jól lát­ják ennek a jelentőségét, és ezért törekszenek a legkü­lönfélébb módon az ügyvitel korszerű gépekkel történő megoldására. A Veszprém­ megyei Illetményhivatal munkáját is már több ilyen, például olasz Olivetti-Divis­­summa és német Ascota tí­pusú számítógép segíti. A jelenlegi gépellátottság azonban nem elegendő az igények kielégítéséhez. Ezért a Pénzügyminisztérium a svéd Addo céggel, amely a korszerű speciális számítógé­pek gyártására rendezkedett be, kedden Veszprémben ki­lenc megye illetményhiva­talának mintegy 60 képvise­lője részére nagyszabású be­mutatót rendezett, ahol négy típusú, elektronikus, lyuk­szalagos számítógépeket lát­hattak a részvevők, műkö­dés közben. Köztük az Ad­­do-Streifenlocher 42-2433-03 típusút is, amely a szakem­berek megítélése szerint szinte „mindent tud”. Dr. Magori István, az il­­le­tményhivatal vezetője el­mondotta hogy a számító­gépekkel Miskolcon, az SZTK igazgatóságnál kísérleteztek. Kiderült, hogy a gépek se­gítségével a hivatalból kiál­lított évi 42 ezer táppénz­­utalványból 1969-ben mint­egy 40 ezer darab kiállítását takarítottak meg. A munka gyorsabbá és pontosabbá vált, az „okos gépek” meg­kímélték a számfejtésben dolgozókat a számolási mű­veletekkel járó erős szelle­mi igénybevételtől, s ezen kí­­vül jelentős nyomtatvány­mennyiséget is megtakarítot­tak. A tapasztaltak alapján a Pénzügyminisztérium 1999- ben hat SZTK igazgatóság­nál vezette be a számítógé­pes eljárást, s a munka to­vábbi megkönnyítésére igen sok, úgynevezett 4 művele­­tes gépet rendelt az Addo­­cégtől a megyék illetmény­hivatalai részére. A tervek szerint Veszprém például 12 darabot kap, s ezekkel vég­zik majd a jövőben a több mint 20 ezer tanácsi, műve­lődésügyi, egészségügyi stb. dolgozó összes táppénzszámí­tását. Ez jelenleg igen bo­nyolult és fárasztó munka, sokrétűsége miatt pedig las­sú. A gép azonban, hiszen tízszer gyorsabban dolgozik a legjobb számfejtőnél is, pillanatok alatt elvégzi a szükséges műveleteket. Ez azonban csak a gépesí­tés egyik célja. A másik, hogy a tanácsi közigazgatás­ban a létszám, a bér és fő­ként a költségvetés számfej­tését ilyen gépekkel, egy köz­ponti helyen, az illetmény­hivatalnál végezzék, s gyors, pontos információkkal szol­gáljanak, akár minden hó­napban is összesített megyei adatokkal mind a megyei ta­­tanácsnak, mind a Pénzügy­minisztériumnak, a megala­pozott vezetői döntések biz­tosítékaként. S. N. S. A falusi dolgozó nők érdekében Termelőszövetkezetek nőbizottsági elnökei tanácskoztak Veszprémben A Bakonytáji tsz-szövetség 45 termelőszövetkezetének nőbizottsági elnökei tanács­koztak­­szerdán Veszprém­ben. Azt vitatták meg, hogy milyen feladat vár az elkö­vetkező időkben a mezőgaz­daságban dolgozó asszo­nyokra s a nőbizottsági pivit érdekképviseleti munkahelyükön hogyan is se­gítheti őket. Részt vett­ a­ ta­nácskozáson Bongor Erzsé­bet, a megyei pártbizottság munkatársa és Römer Pál, a tsz-szövetség titkára. Meghí­vott előadóként felszólalt Orosz Tiborné, a Termelő­­szövetkezetek Országos Ta­nácsának tagja és nőbizott­ságának munkatársa, vala­mint Czafit Teréz, a Haza­fias Népfront megyei nőbi­zottságának titkára. Orosz Tiborné többek kö­zött elmondotta, hogy a szö­vetkezetek asszonyai tulaj­donképpen három műszakot vállalnak, mert a közös és a háztáji mellett családjukat is el kell látniuk Ezért több segítséget, figyelmet érde­melnek. — Harcoljon a nőbizottság szociális intézmények, böl­csődék, óvodák, üzemi kony­hák létesítéséért. Segítse elő az öregek és a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák helyzetének, az asszonyok munkahelyi körülményei­nek javítását. A termelőszö­vetkezet életének minden fontosabb kérdéséhez szól­jon hozzá — mondotta töb­bek között. A továbbiakban beszélt még a szövetkezeti nőbizott­ságoknak a pártalapszerve­­zetekkel való kapcsolatáról, s azokról a TOT által megje­lentetett kiadványokról, me­lyek a már működő nőbi­zottságok tartalmi munkájá­hoz adnak segítséget Czafit Teréz, a Hazafias Népfront és a termelőszövet­kezetek nőpolitikai munká­jának koordinálásáról szólt. — A nők közéleti aktivitá­sának fejlesztése, a családi gondok enyhítése sok olyan problémát vet fel, melyet csak közösen lehet megolda­ni — hangsúlyozta.

Next