Napló, 1971. április (Veszprém, 27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

----------- - -------------— ■ M­A­F­L­O Az amerikai elnök újabb manővere Napi külpolitikai kommentárunk RICHARD, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKE újra a rádió mikrofonjai és a televízió kamerái elé állt és beszéde témája újra Indokína volt. Mielőtt akár egyet­len pillantást is vetnénk arra, mit mondott az elnök, a beszéd puszta ténye is valami nagyon fontos tényről árul­kodik. Arról, hogy a Nixon döntései mögött meghúzódó Kissinger-kamerilla hiába próbálja azt a látszatot kelteni, hogy immár nem Vietnam, pontosabban nem Indokína, az amerikai politikai élet legfőbb témája, minden eljö­vendő választás kulcskérdése. Nixon, akit politikai pályafutása évtizedei során nem véletlenül nevezett az amerikai sajtó „trükkös Dick"-nek, ismét hű maradt magához: beszédében homályos célzá­sok és féligazságok ködfüggönyébe burkolta azt az Indo­kmát, amelyet a valóságban amerikai bombák és lövedé­kek borítanak füst- és lángtengerbe. Az egyetlen konkrétum Nixon szavaiban az az ígéret volt, amely szerint május 1 és december 1 között újabb százezer amerikai katonát vonnak ki Vietnamból és he­lyettesítik a saigoni rezsim csapataival. Ebből értelemsze­rűen következik a beszéd lényege: az elnök a nyilvánvaló tények ellenére ragaszkodik vietnamizálási politikájához. Hogy Indokína körül valóban történjék valami, egyet­len gesztusra lenne szükség. Meg kellene határozni vala­mennyi amerikai katona hazatérésének pontos dátumát. Ez megoldaná a Washington által annyira feszegetett hadi­fogoly kérdést is. Hadifoglyokat hazaengedni csak a háború befejezése után szoktak, ráadásul a VDK felett lelőtt el­lenséges pilóták nem is hadifoglyok, hiszen a két ország között nincs szabályos hadüzenet. A Nixon-beszéd másnapján az SZKP kongresszusa fel­hívást fogadott el, amelynek egyik — kulcsfontosságú — mondata így hangzik: „Ki az amerikai agresszorokkal In­­dokínából!” Amíg ez a mondat nem válik valósággá, In­dokínában nem lehet béke és Nixon csak borzongva gon­dolhat 1972-re, az elnökválasztások esztendejére. Nixon beszéde Indokínáról Nixon elnök szerdán este (magyar idő szerint csütör­tökön hajnalban) elmondott rádió- és tv-beszédében be­jelentette, hogy az idén má­jus 1 és december 1 között további 100 ezer amerikai katona kivonásával 184 ezer­re csökkenti a Dél-Vietnam­ban levő amerikai fegyveres erők létszámát. Az amerikai elnök 20 per­ces beszéde mindvégig rend­kívül védekező, sőt mente­getőző hangvételű volt, s helyenként annyira érzel­mes és kérlelő, hogy Nixon elcsukló hangon valósággal könyörgött a közvélemény bizalmáért, nehogy — mint mondotta — „hiábavalónak bizonyuljanak az amerikai katonák hősies áldozatai”. Mindazonáltal az elnök szin­te változatlan megfogalma­zásban ismételte meg „viet­­namizálási” politikájának célkitűzéseit. Elismerte: minden oldalról növekvő nyomás nehezedik a Fehér Házra, hogy végleges határidőt szabjon a háború befejezésére és valamennyi amerikai katona kivonására A 61. SALT-ülés Csütörtökön délelőtt Bécs­­ben az amerikai és a szov­jet küldöttség megtartotta 61. tanácskozását a stratégiai fegyverrendszerek korlátozá­sának lehetőségeiről. Az ösz­­szesen egy és egynegyed órás megbeszélés hivatalos része 50 percig tartott; ezt követő­en a küldöttek 25 perces kö­tetlen beszélgetést folytattak. A következő találkozót ked­den tartják a szovjet nagy­­követségen. Szemjonov, a szovjet küldöttség vezetője, aki az SZKP XXXV. kong­resszusán vesz részt, nem volt jelent a csütörtöki ülés Statáriális intézkedések Kelet-Pakisztánban Indiai rádióállomások a pakisztáni kormány rádió­közleményére hivatkozva azt jelentették, hogy a központi kormány a stratáriális intéz­kedéseket kiterjesztve, meg­tiltotta a kelet-pakisztáni la­kosságnak, hogy ütő- és szú­rófegyvereket tartsanak ma­guknál. Elrendelték, hogy az ilyenfajta fegyvereket is be kell szolgáltatni. A PTI indiai hírügynökség a nyugat-pakisztáni katonai erők egybehangolt szárazföl­di, légi és tengeri akcióiról adott hírt. A karachi rádió szerint a pakisztáni külügyminisztéri­umba­ kérették India nagy-­­követét és tiltakoztak amiatt, hogy „Indiából gyógyszer­szállítmányoknak álcázva fegyvereket és lőszert külde­nek át a határon”. Szombaton arab értekezlet Kairóban Az arab királyok és állam­fők képviselőinek értekezle­te szombaton délelőtt nyílik meg Kairóban, az ASZÚ székházában. Az értekezleten nyolc ország — Kuvait, Li­banon, Líbia, Szudán, Szíria, az EAK és a két Jemen — képviselteti magát. A jordániai válság felszá­molása érdekében tanácskozó országok kairói nagykövetei Hafez Iszmail egyiptomi kül­ügyi államtitkár vezetésével csütörtökön rövid ülést tar­tottak és azon döntötték el a találkozó időpontját. Puccskísérlet Laoszban A UPI hírügynökség sze­rint Vientianéban a Souvan­­na Phouma-kormány rendőr­sége puccskísérletet fojtott el, amelyet valószínűleg a még ettől a kormánytól is jobbra álló erők kezdemé­nyeztek. A kormányt — a Vientiane­ katonai körök szerint — a ki­rályi laoszi hadsereg „né­hány” tisztiiskolai parancs­noka akarta megbuktatni, de letartóztatták őket. (Folytatás az első oldalról) jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul vet­te, egyben utasította az ille­tékes minisztereket, hogy gondoskodjanak a kooperáci­ós és szállítási lehetőségek maradéktalan valóra váltá­sáról. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizottsá­gok munkájának értékelésé­ről nyújtott be előterjesztést. A kormány megállapította, hogy a felügyelő bizottságok működése is hozzájárult az irányítási és ellenőrzési tevé­kenység javításához. E hasz­nos munka tartalmasabbá és eredményesebbé tétele érde­kében a kormány határozat­ban rögzítette azokat az irányelveket, melyeket a fel­ügyelő bizottságok működé­sének továbbfejlesztése so­rán az érdekelt miniszterek­nek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelem­be kell venniük. A külügyminiszter beszá­molt Ivan Basev, bolgár kül­ügyminiszter március 22 és 26 között Magyarországon tett hivatalos látogatásáról és a vele folytatott tárgyalások­ról. A baráti légkörben le­folytatott megbeszéléseken — amelyek a kétoldalú kapcso­latokon kívül felölelték a szocialista országok együtt­működésével, a Varsói Szer­ződés erősítésével, a KGST- országok gazdasági integrá­ciójának továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, to­vábbá a legfontosabb nem­zetközi problémákat is — a felek álláspontját az érintett kérdésekben nézetazonosság jellemezte. A kormány meg­elégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgya­lások jelentősen hozzájárul­tak a két nép hagyományos, testvéri barátságának továb­bi elmélyítéséhez. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének jelentését a KGST országok­kal folytatott 1971—1975. évi kétoldalú tervegyeztetés eredményeiről, tapasztalatai­ról és a további feladatokról. A beszámoló megállapítja: a tervegyeztetés keretében 1975-re, 1970-hez képest mintegy 50 százalékos forga­­lomnövekedés várható. A Szovjetunió kiemelkedő sze­repet tölt be mind az alapve­tő nyersanyagokkal és ener­giahordozókkal való ellátott­ságunk, mind exporttermé­keink értékesítése szem­pontjából. A gépipari exportszállítá­sok egyeztetése — összhang­ban központi programjaink­kal — kedvezően befolyásol­ja fejlesztési elképzelésein­ket. A gépkivitelen belül nö­vekszik az autóbuszok, a mű­szerek és a számítástechni­kai eszközök részaránya. Komplett berendezésekből az 1971—1975. évekre másfél­szer több importot egyeztet­tünk, mint az előző ötéves tervben. Mezőgazdasági, élelmiszer­­ipari és könnyűipari termé­keink exportlehetőségei ked­vezően bővülnek. Az alap­anyagok területén több ter­méknél sikerült kölcsönös érdekekre alapozott elgondo­lásokat megvalósítani, egyes anyagoknál öt évnél hosz­­szabb időszakra biztosítani beszerzéseinket. A tervegyez­tetéskor néhány hosszabb tá­vú tartós termelési együtt­működés alakult ki, s előre­haladás történt a gyártássza­kosítás területén is. A nehézipari miniszter je­lentést tett a március 6 és április 2 között folytatott ira­ki tárgyalásairól. A magyar és az iraki delegáció — mind­két fél közös érdekeinek meg­felelően — megbeszéléseket folytatott a két ország közöt­ti olajipari együttműködés kiszélesítéséről. A kormány a jelentést tudomásul vette. A külügyminiszter és az Országos Atomenergia Bi­zottság elnökének közös elő­terjesztése alapján a kor­mány megvitatta a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozásáról szóló, úgy­nevezett atomsorompó szer­ződés végrehajtásával kap­csolatos teendőket. A Mi­nisztertanács a jelentést tu­domásul vette, s az Országos Atomenergia Bizottság elnö­két megbízta a nemzetközi atomenergia ügynökséggel kötendő biztosítéki (ellenőr­zési) egyezmény létrehozásá­ra irányuló tárgyalások foly­tatásával és a hazai felada­tok koordinálásával. A közlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az „Életbiztonság a ten­geren” elnevezésű nemzetkö­zi egyezményből — amely­hez hazánk is csatlakozott — milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Mi­nisztertanács megbízta a köz­lekedés- és postaügyi minisz­tert, hogy a bel- és a külügy­miniszterrel egyetértésben — külföldi intézmények, szer­vezetek és személyek részére meghatalmazást adjon mű­szaki és üzembiztonsági vizs­gálat, valamint ellenőrzés gyakorlására, továbbá e kör­ben bizonyítványok kiadásá­ra. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott az állam­titok és a szolgálati titok vé­delmének újabb szabályozá­sára. A rendelet az államtit­kok körének korszerűsített meghatározását adja, egysé­gesen rendezi az államtitok, illetve a szolgálati titok vé­delmének elveit, összefoglal­ja, módosítja és kiegészíti az erre vonatkozó korábbi kor­mányrendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénz­ügyminiszter és a Miniszter­­tanács tanácsi hivatala elnö­ke közös javaslatot terjesz­tett elő a tanácsok informá­ciós rendszerének tovább­fejlesztéséről. Az új tanács­­törvény, valamint a területi tervezés és tervek rendsze­rére vonatkozó korábbi kor­mányhatározat végrehajtása szükségessé teszi, hogy a ta­nácsok feladataik ellátásához megfelelő információkkal rendelkezzenek. Ennek érde­kében a kormány határoza­tot hozott, mely részletesen megszabja az információszol­gáltatás rendjét, s az egyez­tetett adatok alapján lehető­séget nyújt arra, hogy a ta­nácsok a tények ismeretében hozzanak döntéseket, dolgoz­zák ki fejlesztési, területren­dezési terveiket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt A Minisztertanács ülése Vladimir Rolovic, Jugoszlávia stockholmi nagykövete ellen usztasa soviniszták merényletet követtek el. Állapota válságos. Képünkön: Rolovic nagykövet (A Napló képtávírója) Fentek, mi áprife fc „Kongresszusunk nagyszerűen példázta a párt és a nép egységét” (Folytatás az első oldalról) . Az új ötéves terv során a Szovjetunióban körülbelül kétezer automatizált infor­mációs rendszer bevezetésére készülnek. Ebből körülbelül ezer olyan rendszer, amely automatizálja a technológiai folyamatok irányítását. A szovjet műszeripar dol­gozói öt év alatt több mint kétszeresére akarják növelni a termelést. Másfélszeresére növekszik a műszerek gyár­tási cikklistája, a jelenleg gya­­rtott termékek 70 száza­lékát korszerűsítik. Küldött Elvtársak! Kong­resszusunk befejezte a ki­lencedik ötéves terv irány­elv-tervezetének megvitatá­sát. A vita eredményei meg­győzően tanúsítják, hogy pártunk a kongresszusra kül­dött képviselőin keresztül egyöntetűen jóváhagyta or­szágunk társadalmi, gazda­sági és kulturális építésének e hatalmas horderejű és tu­dományosan megalapozott programját. A küldöttek hozzászólásai folytatták, összegezték és le­zárták pártunk e kiemelke­dő jelentőségű program­ do­kumentumának országos vi­táját, amely jóval a kong­resszus előtt kezdődött. A felszólalások fő jellemzője az elvi bolsevik hozzáállás, a tárgyszerűség, a szakértelem, a szocialista társadalmi rend­szer fejlődésének mély meg­értése, az optimális megol­dások konstruktív kutatása és a szenvedélyes győzniaka­­rás volt. Kongresszusunk nagysze­rűen példázta a párt és a nép egységét, pártunk inter­nacionalista szolidaritását va­lamennyi szocialista ország­gal, az egész világ kommu­nistáival, akik programunk­ban megbízható garanciát látnak arra, hogy­ a Szovjet­unió egyre növekvő mérték­ben hozzájárul a béke és a társadalmi haladás közös cél­jaiért vívott küzdelemhez. Elvtársak! A kongresszus által létrehozott bizottság megvizsgálta az irányelv­­tervezethez javasolt módosí­tásokat és kiegészítéseket. A kiegészítések és módosítások egy részét a bizottság java­solja az irányelvekbe való felvételre. Az irányelvek szö­vegét a bevezetett módosítá­sokkal, valamennyi küldött kézhez kapta. Az összes többi javaslatok­kal kapcsolatban azt indítvá­nyozza, hogy továbbítsák őket a Szovjetunió Minisz­tertanácsához, a Szovjetunió Állami Tervbizottságához, a minisztériumokhoz és főigaz­gatóságokhoz azzal, hogy ala­k. Rudnyev felszólalása után javaslat érkezett az el­nökséghez az ötéves terv irányelveiről szóló vita befe­jezésére. Az elnök közölte, hogy a vitában 118-am jelent­­keztek szólásra, s közülük 14-en kaptak szót. Ezt kö­vetően szavazásra bocsátotta a vita lezárásáról szóló in­dítványt, amelyet a küldöt­tek egyhangúlag megszavaz­tak. Ezután Alekszej Koszi­gin­ miniszterelnök tartotta meg zárszavát. posan tanulmányozzák és ve­gyék tekintetbe őket az öt­éves terv kidolgozásánál. Az ötéves terv összeállítá­sakor azok a főbb elgondolá­sok vezérelnek majd ben­nünket, amelyeket L­eonyid Brezsnyev fejtett ki az SZKP Központi Bizottságá­nak beszámoló jelentésében és igyekszünk minél többet felhasználni azokból a javas­latokból is, amelyeket a kongresszusi küldöttek fel­szólalásai tartalmaztak. A pártkongresszus által jó­váhagyott irányelvek képe­zik majd a kilencedik ötéves terv alapját. A terv kidolgo­zása folyamán kétségkívül sikerül majd új tartalékokat feltárni a társadalmi terme­lés hatékonyságának foko­zására és a munkatermelé­kenység növelésére, a nép növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek teljesebb ki­elégítésére. A terv összeállítását az öt­éves terv éves feladatainak, valamint termelési ágazatok, gazdasági körzetek és üze­mek szerint lebontott felada­tainak meghatározását ez év augusztus 1-re be kell fejez­ni. Ezután a tervet előbb a kormány vizsgálja meg, majd az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma és a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának ülésszaka elé terjesztik. Ily módon — a szocialista demokrácia elveinek megfe­lelően — az új ötéves terv a nép egységes akaratának ki­fejezője, a párt és a nép kol­lektív szellemi terméke, al­kotói lendületük és a hala­dásra való nemes törekvésük megtestesítője lesz. Az SZKP XXIV. kongresz­­szusa nagyszerű fejezete pár­tunk történetének, Marx, En­gels és Lenin mindenek fe­lett győzedelmeskedő, hatal­mas eszméi fejlődésének. Va­lamennyiünket, akik részt vettünk ezen a kongresszu­son, az a mélységes örömér­zet hat át, hogy nekünk is részünk volt a társadalmi haladás megtervezésének nagyszerű munkájában, mely társadalmi haladásnak a gyü­mölcseit minden szocialista dolgozó élvezheti majd. Pártunk kongresszusai kor­szakalkotó események né­pünk és az egész világ kom­munista mozgalmának törté­netében. A nép hálával és tisztelettel emlékezik pár­tunk minden kongresszusára. Kongresszusaink monu­mentális történelmi emlék­művekként szegélyezik a ka­pitalista múltból a szocialis­ta jelenbe vezető nagy utat Kongresszusaink, mint örök­­fényű csillagok, mutatják at helyes utat az egész emberi­ség ragyogó jövője felé. A nép szabadságáért és boldogságáért, a világbéké­ért, a kommunista jövőért vívott harcban szilárduljon és fejlődjék a párt és a nép megbonthatatlan egysége! Alekszej Koszigin vita záró beszéde után a kongresszus Szabadságot és békét Indokí­na népeinek! címmel felhí­vást fogadott el. A Szovjetunió minden ol­dalú támogatást nyújtott és nyújt a VDK-nak a szocia­lizmus építésében, védelmi képességének növelésében, az imperialista támadások visz­­szaverésében. A Szovjetunió következetesen és határozot­tan szállt és száll síkra a dél-vietnami, laoszi és kam­bodzsai felszabadító mozga­lom oldalán. Az SZKP XXIV. kongresszusa ünnepé­lyesen kijelenti, hogy a Szov­jetunió a jövőben is ezt az irányvonalat követi — mond­ja többek között a határozat. Az Igazságos és tartós bé­két a Közel-Keleten! című nyilatkozatban a kongresz­­szus határozottan elítéli az amerikai imperializmus tá­mogatásával folytatott impe­rialista izraeli agressziót az arab államok ellen, és test­véri szolidaritását nyilvánít­ja az arab népek bátor har­ca iránt. Az indokínai felhívás és a közel-keleti nyilatkozat elfo­gadása után csütörtökön dél­után az SZKP XXIV. kong­resszusa megválasztotta a párt vezető szerveit: a Köz­ponti Bizottságot és a Köz­ponti Revíziós Bizottságot. A kialakult hagyományoknál­ megfelelően erre zárt ülésen került sor, amelyen csak az SZKP kongresszusi küldöttei voltak jelen. Este a delegátusok és a külföldi vendégek a tanács­kozás színhelyén, a Kreml kongresszusi palotájában nagysikerű ünnepi hangver­senyen vettek részt, amelyen a legjobb szovjet dal- és táncegyüttesek, valamint a legkiválóbb előadóművészek léptek fel. Pénteken az SZKP XXIV. kongresszusa folytatja mun­káját. A. Koszigin vitazáró beszéde

Next