Napló, 1971. április (Veszprém, 27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
----------- - -------------— ■ MAFLO Az amerikai elnök újabb manővere Napi külpolitikai kommentárunk RICHARD, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKE újra a rádió mikrofonjai és a televízió kamerái elé állt és beszéde témája újra Indokína volt. Mielőtt akár egyetlen pillantást is vetnénk arra, mit mondott az elnök, a beszéd puszta ténye is valami nagyon fontos tényről árulkodik. Arról, hogy a Nixon döntései mögött meghúzódó Kissinger-kamerilla hiába próbálja azt a látszatot kelteni, hogy immár nem Vietnam, pontosabban nem Indokína, az amerikai politikai élet legfőbb témája, minden eljövendő választás kulcskérdése. Nixon, akit politikai pályafutása évtizedei során nem véletlenül nevezett az amerikai sajtó „trükkös Dick"-nek, ismét hű maradt magához: beszédében homályos célzások és féligazságok ködfüggönyébe burkolta azt az Indokmát, amelyet a valóságban amerikai bombák és lövedékek borítanak füst- és lángtengerbe. Az egyetlen konkrétum Nixon szavaiban az az ígéret volt, amely szerint május 1 és december 1 között újabb százezer amerikai katonát vonnak ki Vietnamból és helyettesítik a saigoni rezsim csapataival. Ebből értelemszerűen következik a beszéd lényege: az elnök a nyilvánvaló tények ellenére ragaszkodik vietnamizálási politikájához. Hogy Indokína körül valóban történjék valami, egyetlen gesztusra lenne szükség. Meg kellene határozni valamennyi amerikai katona hazatérésének pontos dátumát. Ez megoldaná a Washington által annyira feszegetett hadifogoly kérdést is. Hadifoglyokat hazaengedni csak a háború befejezése után szoktak, ráadásul a VDK felett lelőtt ellenséges pilóták nem is hadifoglyok, hiszen a két ország között nincs szabályos hadüzenet. A Nixon-beszéd másnapján az SZKP kongresszusa felhívást fogadott el, amelynek egyik — kulcsfontosságú — mondata így hangzik: „Ki az amerikai agresszorokkal Indokínából!” Amíg ez a mondat nem válik valósággá, Indokínában nem lehet béke és Nixon csak borzongva gondolhat 1972-re, az elnökválasztások esztendejére. Nixon beszéde Indokínáról Nixon elnök szerdán este (magyar idő szerint csütörtökön hajnalban) elmondott rádió- és tv-beszédében bejelentette, hogy az idén május 1 és december 1 között további 100 ezer amerikai katona kivonásával 184 ezerre csökkenti a Dél-Vietnamban levő amerikai fegyveres erők létszámát. Az amerikai elnök 20 perces beszéde mindvégig rendkívül védekező, sőt mentegetőző hangvételű volt, s helyenként annyira érzelmes és kérlelő, hogy Nixon elcsukló hangon valósággal könyörgött a közvélemény bizalmáért, nehogy — mint mondotta — „hiábavalónak bizonyuljanak az amerikai katonák hősies áldozatai”. Mindazonáltal az elnök szinte változatlan megfogalmazásban ismételte meg „vietnamizálási” politikájának célkitűzéseit. Elismerte: minden oldalról növekvő nyomás nehezedik a Fehér Házra, hogy végleges határidőt szabjon a háború befejezésére és valamennyi amerikai katona kivonására A 61. SALT-ülés Csütörtökön délelőtt Bécsben az amerikai és a szovjet küldöttség megtartotta 61. tanácskozását a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásának lehetőségeiről. Az öszszesen egy és egynegyed órás megbeszélés hivatalos része 50 percig tartott; ezt követően a küldöttek 25 perces kötetlen beszélgetést folytattak. A következő találkozót kedden tartják a szovjet nagykövetségen. Szemjonov, a szovjet küldöttség vezetője, aki az SZKP XXXV. kongresszusán vesz részt, nem volt jelent a csütörtöki ülés Statáriális intézkedések Kelet-Pakisztánban Indiai rádióállomások a pakisztáni kormány rádióközleményére hivatkozva azt jelentették, hogy a központi kormány a stratáriális intézkedéseket kiterjesztve, megtiltotta a kelet-pakisztáni lakosságnak, hogy ütő- és szúrófegyvereket tartsanak maguknál. Elrendelték, hogy az ilyenfajta fegyvereket is be kell szolgáltatni. A PTI indiai hírügynökség a nyugat-pakisztáni katonai erők egybehangolt szárazföldi, légi és tengeri akcióiról adott hírt. A karachi rádió szerint a pakisztáni külügyminisztériumba kérették India nagy-követét és tiltakoztak amiatt, hogy „Indiából gyógyszerszállítmányoknak álcázva fegyvereket és lőszert küldenek át a határon”. Szombaton arab értekezlet Kairóban Az arab királyok és államfők képviselőinek értekezlete szombaton délelőtt nyílik meg Kairóban, az ASZÚ székházában. Az értekezleten nyolc ország — Kuvait, Libanon, Líbia, Szudán, Szíria, az EAK és a két Jemen — képviselteti magát. A jordániai válság felszámolása érdekében tanácskozó országok kairói nagykövetei Hafez Iszmail egyiptomi külügyi államtitkár vezetésével csütörtökön rövid ülést tartottak és azon döntötték el a találkozó időpontját. Puccskísérlet Laoszban A UPI hírügynökség szerint Vientianéban a Souvanna Phouma-kormány rendőrsége puccskísérletet fojtott el, amelyet valószínűleg a még ettől a kormánytól is jobbra álló erők kezdeményeztek. A kormányt — a Vientiane katonai körök szerint — a királyi laoszi hadsereg „néhány” tisztiiskolai parancsnoka akarta megbuktatni, de letartóztatták őket. (Folytatás az első oldalról) jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul vette, egyben utasította az illetékes minisztereket, hogy gondoskodjanak a kooperációs és szállítási lehetőségek maradéktalan valóra váltásáról. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizottságok munkájának értékeléséről nyújtott be előterjesztést. A kormány megállapította, hogy a felügyelő bizottságok működése is hozzájárult az irányítási és ellenőrzési tevékenység javításához. E hasznos munka tartalmasabbá és eredményesebbé tétele érdekében a kormány határozatban rögzítette azokat az irányelveket, melyeket a felügyelő bizottságok működésének továbbfejlesztése során az érdekelt minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelembe kell venniük. A külügyminiszter beszámolt Ivan Basev, bolgár külügyminiszter március 22 és 26 között Magyarországon tett hivatalos látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásokról. A baráti légkörben lefolytatott megbeszéléseken — amelyek a kétoldalú kapcsolatokon kívül felölelték a szocialista országok együttműködésével, a Varsói Szerződés erősítésével, a KGST- országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, továbbá a legfontosabb nemzetközi problémákat is — a felek álláspontját az érintett kérdésekben nézetazonosság jellemezte. A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két nép hagyományos, testvéri barátságának további elmélyítéséhez. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a KGST országokkal folytatott 1971—1975. évi kétoldalú tervegyeztetés eredményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról. A beszámoló megállapítja: a tervegyeztetés keretében 1975-re, 1970-hez képest mintegy 50 százalékos forgalomnövekedés várható. A Szovjetunió kiemelkedő szerepet tölt be mind az alapvető nyersanyagokkal és energiahordozókkal való ellátottságunk, mind exporttermékeink értékesítése szempontjából. A gépipari exportszállítások egyeztetése — összhangban központi programjainkkal — kedvezően befolyásolja fejlesztési elképzeléseinket. A gépkivitelen belül növekszik az autóbuszok, a műszerek és a számítástechnikai eszközök részaránya. Komplett berendezésekből az 1971—1975. évekre másfélszer több importot egyeztettünk, mint az előző ötéves tervben. Mezőgazdasági, élelmiszeripari és könnyűipari termékeink exportlehetőségei kedvezően bővülnek. Az alapanyagok területén több terméknél sikerült kölcsönös érdekekre alapozott elgondolásokat megvalósítani, egyes anyagoknál öt évnél hoszszabb időszakra biztosítani beszerzéseinket. A tervegyeztetéskor néhány hosszabb távú tartós termelési együttműködés alakult ki, s előrehaladás történt a gyártásszakosítás területén is. A nehézipari miniszter jelentést tett a március 6 és április 2 között folytatott iraki tárgyalásairól. A magyar és az iraki delegáció — mindkét fél közös érdekeinek megfelelően — megbeszéléseket folytatott a két ország közötti olajipari együttműködés kiszélesítéséről. A kormány a jelentést tudomásul vette. A külügyminiszter és az Országos Atomenergia Bizottság elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megvitatta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, úgynevezett atomsorompó szerződés végrehajtásával kapcsolatos teendőket. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, s az Országos Atomenergia Bizottság elnökét megbízta a nemzetközi atomenergia ügynökséggel kötendő biztosítéki (ellenőrzési) egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások folytatásával és a hazai feladatok koordinálásával. A közlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az „Életbiztonság a tengeren” elnevezésű nemzetközi egyezményből — amelyhez hazánk is csatlakozott — milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Minisztertanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a bel- és a külügyminiszterrel egyetértésben — külföldi intézmények, szervezetek és személyek részére meghatalmazást adjon műszaki és üzembiztonsági vizsgálat, valamint ellenőrzés gyakorlására, továbbá e körben bizonyítványok kiadására. A belügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott az államtitok és a szolgálati titok védelmének újabb szabályozására. A rendelet az államtitkok körének korszerűsített meghatározását adja, egységesen rendezi az államtitok, illetve a szolgálati titok védelmének elveit, összefoglalja, módosítja és kiegészíti az erre vonatkozó korábbi kormányrendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Minisztertanács tanácsi hivatala elnöke közös javaslatot terjesztett elő a tanácsok információs rendszerének továbbfejlesztéséről. Az új tanácstörvény, valamint a területi tervezés és tervek rendszerére vonatkozó korábbi kormányhatározat végrehajtása szükségessé teszi, hogy a tanácsok feladataik ellátásához megfelelő információkkal rendelkezzenek. Ennek érdekében a kormány határozatot hozott, mely részletesen megszabja az információszolgáltatás rendjét, s az egyeztetett adatok alapján lehetőséget nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismeretében hozzanak döntéseket, dolgozzák ki fejlesztési, területrendezési terveiket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt A Minisztertanács ülése Vladimir Rolovic, Jugoszlávia stockholmi nagykövete ellen usztasa soviniszták merényletet követtek el. Állapota válságos. Képünkön: Rolovic nagykövet (A Napló képtávírója) Fentek, mi áprife fc „Kongresszusunk nagyszerűen példázta a párt és a nép egységét” (Folytatás az első oldalról) . Az új ötéves terv során a Szovjetunióban körülbelül kétezer automatizált információs rendszer bevezetésére készülnek. Ebből körülbelül ezer olyan rendszer, amely automatizálja a technológiai folyamatok irányítását. A szovjet műszeripar dolgozói öt év alatt több mint kétszeresére akarják növelni a termelést. Másfélszeresére növekszik a műszerek gyártási cikklistája, a jelenleg gyartott termékek 70 százalékát korszerűsítik. Küldött Elvtársak! Kongresszusunk befejezte a kilencedik ötéves terv irányelv-tervezetének megvitatását. A vita eredményei meggyőzően tanúsítják, hogy pártunk a kongresszusra küldött képviselőin keresztül egyöntetűen jóváhagyta országunk társadalmi, gazdasági és kulturális építésének e hatalmas horderejű és tudományosan megalapozott programját. A küldöttek hozzászólásai folytatták, összegezték és lezárták pártunk e kiemelkedő jelentőségű program dokumentumának országos vitáját, amely jóval a kongresszus előtt kezdődött. A felszólalások fő jellemzője az elvi bolsevik hozzáállás, a tárgyszerűség, a szakértelem, a szocialista társadalmi rendszer fejlődésének mély megértése, az optimális megoldások konstruktív kutatása és a szenvedélyes győzniakarás volt. Kongresszusunk nagyszerűen példázta a párt és a nép egységét, pártunk internacionalista szolidaritását valamennyi szocialista országgal, az egész világ kommunistáival, akik programunkban megbízható garanciát látnak arra, hogy a Szovjetunió egyre növekvő mértékben hozzájárul a béke és a társadalmi haladás közös céljaiért vívott küzdelemhez. Elvtársak! A kongresszus által létrehozott bizottság megvizsgálta az irányelvtervezethez javasolt módosításokat és kiegészítéseket. A kiegészítések és módosítások egy részét a bizottság javasolja az irányelvekbe való felvételre. Az irányelvek szövegét a bevezetett módosításokkal, valamennyi küldött kézhez kapta. Az összes többi javaslatokkal kapcsolatban azt indítványozza, hogy továbbítsák őket a Szovjetunió Minisztertanácsához, a Szovjetunió Állami Tervbizottságához, a minisztériumokhoz és főigazgatóságokhoz azzal, hogy alak. Rudnyev felszólalása után javaslat érkezett az elnökséghez az ötéves terv irányelveiről szóló vita befejezésére. Az elnök közölte, hogy a vitában 118-am jelentkeztek szólásra, s közülük 14-en kaptak szót. Ezt követően szavazásra bocsátotta a vita lezárásáról szóló indítványt, amelyet a küldöttek egyhangúlag megszavaztak. Ezután Alekszej Koszigin miniszterelnök tartotta meg zárszavát. posan tanulmányozzák és vegyék tekintetbe őket az ötéves terv kidolgozásánál. Az ötéves terv összeállításakor azok a főbb elgondolások vezérelnek majd bennünket, amelyeket Leonyid Brezsnyev fejtett ki az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentésében és igyekszünk minél többet felhasználni azokból a javaslatokból is, amelyeket a kongresszusi küldöttek felszólalásai tartalmaztak. A pártkongresszus által jóváhagyott irányelvek képezik majd a kilencedik ötéves terv alapját. A terv kidolgozása folyamán kétségkívül sikerül majd új tartalékokat feltárni a társadalmi termelés hatékonyságának fokozására és a munkatermelékenység növelésére, a nép növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek teljesebb kielégítésére. A terv összeállítását az ötéves terv éves feladatainak, valamint termelési ágazatok, gazdasági körzetek és üzemek szerint lebontott feladatainak meghatározását ez év augusztus 1-re be kell fejezni. Ezután a tervet előbb a kormány vizsgálja meg, majd az SZKP Központi Bizottságának plénuma és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka elé terjesztik. Ily módon — a szocialista demokrácia elveinek megfelelően — az új ötéves terv a nép egységes akaratának kifejezője, a párt és a nép kollektív szellemi terméke, alkotói lendületük és a haladásra való nemes törekvésük megtestesítője lesz. Az SZKP XXIV. kongreszszusa nagyszerű fejezete pártunk történetének, Marx, Engels és Lenin mindenek felett győzedelmeskedő, hatalmas eszméi fejlődésének. Valamennyiünket, akik részt vettünk ezen a kongresszuson, az a mélységes örömérzet hat át, hogy nekünk is részünk volt a társadalmi haladás megtervezésének nagyszerű munkájában, mely társadalmi haladásnak a gyümölcseit minden szocialista dolgozó élvezheti majd. Pártunk kongresszusai korszakalkotó események népünk és az egész világ kommunista mozgalmának történetében. A nép hálával és tisztelettel emlékezik pártunk minden kongresszusára. Kongresszusaink monumentális történelmi emlékművekként szegélyezik a kapitalista múltból a szocialista jelenbe vezető nagy utat Kongresszusaink, mint örökfényű csillagok, mutatják at helyes utat az egész emberiség ragyogó jövője felé. A nép szabadságáért és boldogságáért, a világbékéért, a kommunista jövőért vívott harcban szilárduljon és fejlődjék a párt és a nép megbonthatatlan egysége! Alekszej Koszigin vita záró beszéde után a kongresszus Szabadságot és békét Indokína népeinek! címmel felhívást fogadott el. A Szovjetunió minden oldalú támogatást nyújtott és nyújt a VDK-nak a szocializmus építésében, védelmi képességének növelésében, az imperialista támadások viszszaverésében. A Szovjetunió következetesen és határozottan szállt és száll síkra a dél-vietnami, laoszi és kambodzsai felszabadító mozgalom oldalán. Az SZKP XXIV. kongresszusa ünnepélyesen kijelenti, hogy a Szovjetunió a jövőben is ezt az irányvonalat követi — mondja többek között a határozat. Az Igazságos és tartós békét a Közel-Keleten! című nyilatkozatban a kongreszszus határozottan elítéli az amerikai imperializmus támogatásával folytatott imperialista izraeli agressziót az arab államok ellen, és testvéri szolidaritását nyilvánítja az arab népek bátor harca iránt. Az indokínai felhívás és a közel-keleti nyilatkozat elfogadása után csütörtökön délután az SZKP XXIV. kongresszusa megválasztotta a párt vezető szerveit: a Központi Bizottságot és a Központi Revíziós Bizottságot. A kialakult hagyományoknál megfelelően erre zárt ülésen került sor, amelyen csak az SZKP kongresszusi küldöttei voltak jelen. Este a delegátusok és a külföldi vendégek a tanácskozás színhelyén, a Kreml kongresszusi palotájában nagysikerű ünnepi hangversenyen vettek részt, amelyen a legjobb szovjet dal- és táncegyüttesek, valamint a legkiválóbb előadóművészek léptek fel. Pénteken az SZKP XXIV. kongresszusa folytatja munkáját. A. Koszigin vitazáró beszéde