Napló, 1971. április (Veszprém, 27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
Csütörtök, 1971 április 8. Tévé — rádió Két nagy verseny döntője Éneklő ifjúság — Szünidei matinék A „knockoutok” sorozat — Startnál a riporterek Két országos verseny döntőjét rendezték meg vasárnap a rádióban és a televízióban. Hónapok óta folytak a gimnáziumok páros versenyei a Bartók évforduló tiszteletére; ki tud többet nagy zeneszerzőnkről. Most, amikor már csak a két legjobb maradt a porondon (a debreceni Református Kollégium gimnáziuma és a budapesti Veres Pálné gimnázium), elámulva láthattuk, hogy egy-egy ilyen vetélkedő milyen ösztönzőerő lehet a tudás megszerzésében is. A versenyt és a százezer forintos első díjat végül a budapestiek nyerték, és mi csak azt sajnáljuk, hogy a Veszprém megyei iskolák már elég korán elvéreztek. Volt viszont veszprémi résztvevője a Váci Mihály szavalóverseny döntőjének , Urbányi Miklósné személyében. Ennek a szavalóversenynek a színvonala, sajnos elmaradt a várakozástól, és az évek óta megszokott színvonaltól. Nem tudom, mi lehet ennek az oka, mindenesetre nem az, hogy kevesebb a tehetséges szavaló, mint néhány évvel ezelőtt. Valószínűleg az előkészítés és a verseny szervezése hibáztatható. És néha furcsán foglalt állást a verseny zsűrije is. A döntőben például a zsűri tagjainak majdnem mindegyike annak a szavaiénak adott a legtöbb pontot, aki Ady Disznófejű nagyurát mondta el, s így végül ez a Versenyző a második helyet szerezte meg. Pedig versértelmezése is rossz volt, és maga a választás is kifogásolható. (Nem azt mondom, hogy ne szavaljunk Adyt, de ha már szavalunk, azokat a verseit válasszuk, amelyek inkább élnek, s ha már egy ilyen versre esett is a választás, legalább jól mondjuk el.) A zsűri a magas pontszámokkal tulajdonképpen egy olyan ízlésre szavazott, ami korunktól lényegében idegen. A társadalmi ízlést a televízió ilyen módon is holtvágányra terelheti. Új lendületet adhat az iskolai kórusmozgalomnak a rádió kezdeményezése: az Éneklő ifjúság. Kedden délután volt az első előadása ennek a sorozatnak, s a továbbiakban a fiatalok százezreinek lesz lehetősége, hogy bekapcsolódjanak ebbe az ifjúsági énekes mozgalomba. Biztatni szeretném minden olyan iskolánkat, ahol működik énekkar, vegyen részt az Éneklő ifjúság hangversenyein és versenyein (mert értékelni is fogják a részvevőket). Ennek a versenynek nem lesznek vesztesei, az egész magyar kórusmozgalom nyerni fog, hiszen arról van szó, hogy a dalos utánpótlás mennyire szereti meg a magas színvonalú közös éneklést. És ha már az énekkaroknál tartunk: szerdán újra veszprémi együttes szerepelt a rádió kóruspódiumán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Liszt Ferenc Kórusa, Kollár Kálmán vezényletével. Egy héttel ezelőtt írtam Kollár karnagy másik itt szereplő együtteséről, a Kállai Gimnázium kórusáról. Néhányan félreértették akkori írásomat, s azt olvasták ki soraimból, hogy a Kállai kórusát jobbnak tartom a Liszt kórusnál. Megmagyarázom a bizonyítványomat: ilyesmit soha nem állítottam, s nem is tartom fontosnak, hogy ebben a kérdésben véleményt nyilvánítsak. A lényeg, hogy mindkét együttes rádióműsorát nagy élvezettel hallgattam, s velem együtt a kórusmozgalom sok-sok barátja is. Egy szembetűnő érdekessége van a mai műsornak: egy új, tizenhárom részből álló filmsorozat kezdődik este, Minden kilométerkőnél címmel. Első pillantásra úgy tűnt, hogy az új sorozat „knockoutolta” a Forsyte Sagát, hiszen eddig a csütörtök estét a Forsyte-ok bérelték. Ez a kiütés azonban „felfelé bukást” jelent, amint kitűnik a műsor további részéből, hiszen Galsworthy regényének hosszú filmváltozatát ezután sokkal előkelőbb időben, vasárnap este láthatjuk. A vasárnap esték évek óta a legkritikusabb pontjai a tévé műsorának. Talán úgy gondolták a műsor összeállítói hogy így legalbb néhány hónapra leveszik saját vállukról ezt a gondot? A tavaszi szünet fénypontja a gyerekek számára a televízió immár hagyományos szünidei matinéi. A mesefilmek nagy része ugyan ismétlés, de a gyerekek nagyon szívesen nézik, s hálásak érte. Ráadásul a rádióban is most rendezik meg a gyerekek számára a nemzetközi rádiójáték-fesztivált, amelynek eddigi adásai nagyon szórakoztatóak voltak, s külön öröm, hogy időben sem ütközik a tévé és a rádió meseműsora. Településhálózat-fejlesztési koncepció 2000-ig A Minisztertanács nemrégiben jóváhagyta az egész országra kiterjedő egységes területfejlesztési irányelvet. A határozat 2000-ig előírja hazánk város- és községhálózatának tudatos, tervszerű fejlesztését. Az ország területének nagyobb része évszázadokon keresztül spontán fejlődött, s a jelenlegi Wr.a, szórt struktúrájú települések nem felelnek meg a mai társadalom igényeinek. Mint ismeretes az új koncepció célja a többi között az, hogy mérsékeljék a települések között fennálló különbségeket, megakadályozzák az egyes országrészek elnéptelenedését, a helyi adottságoknak megfelelően fejlesszék a népgazdaság minden ágazatát és megteremtsék a lakosság magasabb szintű ellátásának feltételeit. A korszerű településhálózat kialakításához szükséges, hogy az ország számos körzetében elkészítsék az általános rendezési terveket is. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízására a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet már hozzákezdett a nagyszabású munkához. Elsőként Komárom környékének általános rendezési tervét készítik el. A Minisztertanács határozata ugyanis Komáromot azok közé a körzetek közé sorolták, amelyeket kiemelten fejlesztenek. Az általános rendezési terv elkészítéséhez nagyszabású felméréshez kezdett szerdán Komárom, Szőny és Almásfüzitő térségében a fővárosi intézet. Először a lakosság és a járművek mozgását vizsgálják. Felmérik a három helységből ki- illetve bejáró dolgozók adatait, a lakosság utazási igényeit, szokásait A nagyszabású adatüyesítésbe bekapcsolódtak a KISZ fiatalok, az iskolák tanárai és diákjai is. Továbbképzés — földrajzi nevekből Zala, Somogy, Vas, Heves, Győr-Sopron és más megye is megelőzte Veszprémet a földrajzi névgyűjtésben. Vidékünkön eléggé vontatottan halad a nagyszabású munka, amelynek egységes irányítását is szorgalmazza a pár hónappal ezelőtt megalakult anyanyelvi alkotói munkaközösség. Tegnap — második — továbbképzésén dr. Végh József kandidátus, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa tartott előadást a földrajzi nevek névtudományi vizsgálatáról. A munkaközösség tagjai és az önkéntes gyűjtők figyelmét különösen a pontos és ellenőrzött, körültekintő adatfelvételre hívta fel A dűlők, források népi elnevezéseinek megfejtése szakértelmet igényel. Szükséges a régi térképeken, feljegyzésekben szereplő földrajzi nevek felülvizsgálata in NAPLÓ Hosszas előkészületek után holnap este megkezdődik a rádióban (holnapután pedig a tévében folytatódik) a „Riporter kerestetik” vetélkedő A kulisszák mögött már eldőlt hogy kik kerültek a legjobb harminchat közé. Eláruljuk, hogy közöttük van két Veszprém megyei riporter-jelölt is, de ők majd csak a következő hetekben kerülnek sorra. Mindegy , szurkolni már most elkezdhetünk értük. Balogh Elemér Barangolás a mikrokozmoszban Diaporáma-bemutató Veszprémben Absztrakt festők legmerészebb fantáziáját is felülmúlja a vásznon megjelent fantasztikus képek forma- és színgazdagsága Ami pedig nem szemfényvesztés, hanem igazi visszatükröződése a mikroszkópikus világnak. Hiszen a fotográfia nem lehet absztrakt — magyarázta vetítés közben, magnóról, Végvári Lajos művészettörténész. A képzőművészek előbb megsejtették tehát a természet szabad szemmel nem látható titkait, mint ahogy a kutatók műszerei felderítették. S lám, a természet mégis lepipálja képzelőerejüket ... E szokatlan „moziműsor” bűvöletébe ringattuk magunkat akaratlan is, mintegy százan, kedden este az SZMT Kisfaludy Művelődési Ház színháztermében. A veszprémi Bakony Fotoklub és az egészségügyi szakszervezet fotoszakköre vendégeként Gerendás Mihály professzor mutatta be a polarizációs mikroszkóppal — többek között gombostűfejnyi kristályokról — készített diafilmsorozatát, zene- és szövegkísérettel. Két, egymással párhuzamosan és magnóval is szinkronban működő automata vezérlésű géppel vetítette le a Barangolás a mikrokozmoszban sorozatát, amely lenyűgöző hatású „mikroszkópikus világtörténet”. A képek egymásba mosódtak, szinte úsztak ... Ezt az eljárást nevezik diaporámatechnikának. Alkalmas akár önálló gondolatsort, akár hangulatokat kifejező diafelvételek, vagyis álló képek művészi előadására, vers vagy zene illusztrációval. Ennek az újszerű műfajnak egy belga és egy mexikói fotós által készített szerelem, illetve jégrevü sorozatát — az utóbbit komputerrel komponált elektronikus zenekísérettel — is láttuk-hallottuk. Művüket a váci Dunakanyar Fotoklub nemzetközi audiovizuális fesztiváljára küldték el. Vácott, a francia epinali diaporáma seregszemléhez hasonló bemutatóan sikerrel szerepelt Gerendás profeszszor is, aki az orvosegészségügyi dolgozók budapesti fotoklubját vezeti tíz éve. Régi hobbyja a diázás biokémikus, sokat dolgozott polarizációs mikroszkóppal, amely interferenciát hoz létre, azaz a színeket felbontja. Szegeden, a világhírű Szentgyörgyi professzor mellett készített ilyen felvételeket az izomműködéssel kapcsolatban. S a tekercsek végén néhány kockán azt örökítette meg, ami esztétikailag is tetszetős volt. A háború után a tihanyi biológiai intézetben, majd gyógyszeripari kutatóban működött, s hosszú ideje a véralvadás problémáját tanulmányozza. Tudományos munkássága, az elektromikroszkópos kutatásban elért kitűnő eredményei mellett szenvedélyesen hódol nemes kedvtelésének. A valóság mikroszintjeinek különleges formái esztétikai érdekességükkel nemcsak a tudós, hanem a művészek figyelmét is leköti. A nézők érdeklődését pedig elbűvöli a természet sokáig láthatatlan formáinak, színeinek kivetítése, művészien megkomponált diasorokkal. Ugyanakkor a diaporáma-technika újabb alkotásra buzdítja a fotóművészeket. «. . A napokban felavatták a Soproni Állami Szanatórium négyemeletes, 110 ágyas új épületszárnyát. Külső kép az új épületrészről (MTI Mk Fényes Tamás felv. — KS) . Nemcsak személyt, országgyűlési képviselőt, vagy tanácstagot választ, aki majd választólapját az Urnába dobja. Hiszen a jelölteket is aszerint választották meg a választópolgárok, hogy megítélésük szerint következetesen tévéfejlesztése. Bár a szociális ellátás adatai a terv egyéb részmutatóihoz viszonyítva kis helyet foglalnak el, az összeg nem kevés — és ennél is sokkal többet jelent az, amit számokkal mérni nem lehet: az emberség, a gondoskodások mások iránt. Megyénkben jelenleg csaknem kilencszáz idős, vagy beteg lakója van a szociális otthonoknak. Egy-egy gondozottra havonként ez évben 1300 forintot költ az állam, illetve a tanács. Az egy személyre jutó összeg évről-évre emelkedik, javul a gondozottak ellátása. Pápán, a régi szociális otthont bővítik, egy kisebb, új épülettel. Az otthonokban — a már meglévő körzeti orvosi ellátás és a szűrővizsgálat mellett — bevezetik a szakorvosi ellátást is. A kiszolgáló személyzet létszámát növelik szakképzettségét fokozzák. Az alkalmazottaknak ■ eddig 90 százaléka szakvizsgázott — ezeknek rendszeres továbbképzését is megszervezik. Az idős, hozzátartozók nélkül élő, beteg emberek körében egyre népszerűbb az intézeten kívüli, úgynevezett kénykednek-e majd érdekükben — a párt politikájának, a X. kongresszus határozatainak, ötéves tervünk megvalósításán. Aki tehát szavaz — ezekre is szavaz. Nagyon fontos része megyénk IV. ötéves tervének házi gondozás. Jelenleg 450 házi gondozó, néhány hivatásos ápolónő és sokkal több társadalmi aktivista — KISZ tag, úttörő, szocialista brigád — foglalkozik önzetlenül az otthonukban gondozott öregekkel. Jutalmazásukra és mosószerek vásárlására évenként több mint egymillió forintot biztosít költségvetéséből a megyei tanács. Ez az összeg minden évben rendszeresen emelkedik. Ezt a gondozási formát — az eddigi tapasztalatok alapján — szélesítik. Társadalmunk megbecsüli a sokgyermekes anyákat. A megyei tanács tavaly például 175, hat- és ennél több gyermekes anyának 300 ezer forint pénzjutalmat adott. Ezt az összeget is évről évre növelik. Az idős, egyedül élő embereknek rendszeres segélyezésre az idén több mint hatmillió, rendkívüli segélyezésre pedig több mint másfél millió forintot fizetnek ki megyénkben. 1975-ig ez az összeg is növekszik. Megyénkben elterjedt, jól bevált az öregek napközi otthona. A 23 otthonban most 545 idős ember talál megfelelő szórakozást, kulturált időtöltést. A napközi otthonokban már van orvosi ellátás, fürdőszoba, televízió rádió, újságok, könyvek, folyóiratok. Sok helyen — mint például Külsővaton — még kvarclámpa is. Az idén ezekben az otthonokban már kétszeri étkezést biztosítanak. Bár az öregek napközi otthonát a tanácsok, népfront-bizottságok, termelőszövetkezetek és üzemek közösen hozták és hozzák létre, a megyei tanács évenként több mint 2 millió forinttal járul hozzá fenntartásukhoz és vállalta, hogy évenként 6 új otthont létesít. A megyei nevelő intézetekben és a nevelőszülőknél 1200 állami gondozott gyerek talált otthonra. A megyei gyermekvédő intézet évi költségvetése — a nevelőintézetek nélkül — évente több mint 6 millió forint. A nevelőszülők gondozási díjait felemelték. A negyedik ötéves tervben Veszprémben hatmillió forintos költséggel — ennek felét a megyei tanács biztosítja — új intézetet építenek. Mindez csupán néhány és viszonylag szolid adat .Ennél sokkal többet költünk — amit nem tudunk és nem is nagyon akarunk mérni — a gyerekek és öregek szociális ellátására, a mostoha körülmények között élők segítésére. Társadalmi rendünk emberségéből következik ez. B. J. a szociális ellátás Mire szavazunk? Adatok megyénk IV. ötéves tervéből