Napló, 1971. november (Veszprém, 27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-11 / 266. szám
Csütörtök, 1971. november 11. ALSÓÖRS 11 MILLIÓJA PARKOSÍTÁS ÚTÉPÍTÉS CSATORNÁZÁS KÖZVILÁGÍTÁS Itt lesz az Endrödi park, Alsóörs legszebb pihenőparkja és ide hozzák a Balaton-partról az Endrödi szobrot (Jobbra) Az új „sztrádára” hordják a betonkeveréket, alakul az üdülőtelep belterülete, főutcája (Lent) Három községet irányítanak az alsóörsi községi közös tanácsról. Ide tartozik Felsőörs és Lovas is közigazgatásilag. A 2331 lakos gondjával foglalkozó tanács ebben az ötéves tervben 11 380 000 forintot fordít a fejlesztési program megvalósítására a körzetben. Az útépítés jelenti a legnagyobb feladatot, erre 4,8 millió forintot biztosítottak öt esztendő alatt, hogy a gyorsan fejlődő üdülőtelep és az öregfalu megfelelő közlekedését biztosítsák. A vízhálózat fejlesztésére és a csatornázásra több mint négymillió forintot költenek nemcsak Alsóörsön, hanem a szomszédos Felsőörsön is. A községi tanácstagok beszámolhatnak választóiknak arról is, hogy bővül a közvilágítás, megépül az autóbuszváróterem, a ravatalozó. A Balaton riviéráján fekvő községben csak a parkosításra 1,5 millió forintot költenek a negyedik ötéves tervidőszakban. A balatoni út két oldalán egy kilométer hosszú járdát építenek ezekben a hetekben (Balra) (Fotó: Péterfay Endre) nagyobb megtiszteltetés volt mindig számomra, hogy sorstársaimat, munkásfiatalokat képviselhettem. Később KISZ-vezetőként is mindig az jutott eszembe, ha egy feladatot meg kellett oldanom, vagy javaslatokat tettem, hogy mit szólna ehhez az esztergályos, vagy a csingeri bányász, a kommunista munkás. Róth Antal később a munkája mellett elvégezte a gépipari technikumot, s most marxista egyetemre jár. Kétszer vett már részt megyei küldöttértekezleten, s ugyanennyiszer KISZ kongresszuson. Méltó képviselője lesz ismét az ajkai munkásifjúságnak... Iegát Mihályné Amikor az utcán találkoztunk, Devecserben, gyerekkocsit tol, nyolchónapos szőke kabát a zöld anorákban. Van még egy, óvodáskorú kisgyereke. Férje is ő is pedagógusok. Legát Mihályné nagyon aktív ember. Körülményei ellenére is nagyon , sok feladatot vállal és teljesít. Talán legjobban bizonyítja ezt, ha röviden leírjuk küldötté választásának „előzményeit”. Középiskolás korában vezetőségi tag, az Ifjú Gárda tagja Veszprémben, Pécsett a Pedagógiai Főiskolán aktív KISZ-es. Matematika—fizika—torna szakos tanárként a kereskedelmi szak, középiskolában működik Devecserben, később itt KISZ-tanácsadó tanár. Tagja a járás KISZ-bizottságának és végrehajtó bizottságának. Később a községi KISZ-szervezet csúcstitkára két évig. Jelenleg a járási pártbizottság és a megyei pártbizottság tagja. Ezeken túl a pedagógus KISZ-alapszervezetben is tevékenykedik. Ezek után nem meglepő, hogy van egy nagyon „friss” kitüntetése: november 7-én megkapta a KISZ Érdemérmet. Arról beszélgetünk, hogyan készül a KISZ megyei küldöttértekezletére és mit vár tőle. Milyen témákat javasolna legfontosabbakként? A demokratizmust említi legelőször, annak ifjúságot érintő lényeges vonásait. Aztán ezzel összefüggésben az érdekvédelmet. Ezen belül — úgy érzi — elemezni kellene a tanácsok és KISZ-szervezetek kapcsolatait, mert ez még sok helyen nem a legtökéletesebb. Másik téma: az ifjúság politikai nevelésének folyamatossága. Az, hogy a kisiskolás korban, úttörő-mozgalomban elkezdett munka ne törjön meg az általános iskolából történő „kiöregedéssel”, hogy politikai-nevelési összhang teremtődjék a kisiskolások, a középiskolások, az ipari tanulók és a munkahelyek politikai munkája között. Veress Gábor Pápa város fiataljainak egyik képviselője Veress Gábor, a kórház 28 éves orvosa. Fiatal, jókedélyű ember, ám a mozgalmi munkába már ő is a kezdetkor,957-ben bekapcsolódott. Párttag is 1988 óta. Pápán nevelkedett, ide is tért vissza a debreceni egyetemi évek után. Bár roppant kedvező ajánlatokat kapott, mert mint kiderült, neves Nfl - B-s labdarúgó volt, s hívták fővárosi klubok is. — Befejeztem, mert az az elvem, hogy inkább végezzünk egy dolgot jól, maximális erőbedobással, mint kettőt, de rosszul... Kevés a kórházban az orvos, így sok ügyeletet kell tartani, meg belgyógyász szakvizsgára is készülök, s szívesen vállaltam a KISZ-titkári funkciót is. Családjukban szinte hagyomány a mozgalmi tevékenység. A kommunista szellem volt az ő nevelésében is a legerősebben ható tényező. Az apa rendelőintézeti főorvos, 1948 óta párttag, bátyja az MSZMP KB osztályvezető helyettese. Gábor, a Láng Gépgyárban dolgozott fizikai munkásként is, becsülete, tisztelete van előtte a kétkezi munkának. Érdekességként említi, hogy speciális helyzetben van ő a KISZ-titkári funkcióban, hiszen a kórház 65 kiszese közül mindössze hárman férfiak. Mióta ő a titkár, élénkebb, aktívabb a KISZ-élet, pedig nehezíti a helyzetet, hogy a lányok, fiatalasszonyok három váltásban dolgoznak. — Persze a KISZ munka javulása nem kizárólag az én személyes tevékenységem eredménye — a vezetőség aktivitása van mögötte. Kicserélődött az egész vezető gárda, új bizalmi hálózatot szerveztünk, s ők tudnak lelkesedni, szervezni. — Felszólalsz-e a megyei küldöttértekezleten? — Igen, s egy problémára szeretném felhívni a figyelmet: az egészségügyi tagozatos gimnazisták helyzetére. Így nincs sok értelme az oktatásnak, ugyanis e képzés miatt más tantárgyakból csökkentett anyagot vesznek, s óriási hátránnyal pályáznak az egyetemre. Viszont nincs speciális szaktudásuk sem, s asszisztensi beosztásban is csak később, újabb tanfolyamok után alkalmazhatók. Arról nem is szólva, hogy évente százan végeznek, s e létszámnak negyedére sincs szükség, ápolónők pedig nem akarnak lenni, így a legtöbbjük csalódik ... Sztankay Józsa NAPLÓ ... Rádió—tévé I ................... ....... — Tizenkét hét bosszúság Rózsa Sándor televíziós filmen A nyári veszprémi tévétalálkozón a hivatalos és nem hivatalos beszélgetések egyik vissza-visszatérő témája volt a magyar irodalom nagy regényeinekmegfilmesítése. A televízió az eddigi külföldi tapasztalatok szerint is, s a mi tízegynéhány éves tapasztalatunk szerint is a legalkalmasabb tömegfórum az értékes műalkotások számára. És a folytatásos film (terjedelmes regényeket csak így lehet megfilmesíteni csonkításnélkül) egyenesen televíziós műfaj, a magyar televízió mindaddig kihasználatlanul hagyta ezt a nagy lehetőséget, s a veszprémi tévétalálkozó résztvevői szinte valamennyien sürgették klasszikus regényeink televíziós filmre vitelét. Pedig akkor már készen volt az első mű: Móricz Rózsa Sándora. Szinetár Miklósnak a veszprémi találkozó igazgatójának rendezésében. A színes változat egyes részleteit be is mutatták Veszprémben. Akkor azonban a kiragadott részletek alapján nem lehetett még ítéletet mondani az egészről. Most azonban amikor a televízióban befejeződött a tizenkét részes sorozat vetítése, elérkezett az ideje, hogy megpróbáljuk összegezni : sikerült-e az első nagy kísérlet? Összehasonlításul két külföldi példa áll előttünk. Galsworthy Forsyte Sagájának és Siskov Zord folyójának televíziós változata Egyik sem kifogástalan alkotás sőt a Forsyte Sagafilm egyenesen rossz, lapos változata az eredeti regénynek. Mégis mindkettőnek van egy olyan jellemzője, amellyel a Rózsa Sándorfilm nem rendelkezik; a fordulatos, érdeklődést keltő cselekményvezetés, nyodalmat izgalmat, fordulatot követelt volna. (Igaz, Móricz regénye nem kalandregény de erre az ellenérvre készen van a válasz; első kísérletre cselekményesebb regényt kellett volna megfilmesítenie a televíziónak.) A nézőket tehát eleve nem tudta a sorozat lekötni. Hiába reménykedtek, azok, akik bíztak benne, hogy csak-csak érdekesebbé válik az idő múlásával. Ez volt az egyik alapvető hibája a Rózsa Sándornak bár ez a legkevésbé esztétikai természetű kifogásunk a felmerülő többi között. Mesterkélt, gyakran viszszatetszően pontoskodó volt a legtöbb kép. Gondosan beállított tömegjelenetek, mű, szempillás műbetyárok, gondosan keményített gatyában. A parasztok olyanok voltak, mint ahogyan az olvasókönyv tanítja sablonosak, és egyformán sablonosak voltak a szegedi urak is. Kezdtük már elfelejteni ezt a művészeti meghatározást: sematikus mű. A Rózsa Sándor film újra közelünkbe hozta az egyre idegenebb fogalmat, önálló műnek csekély értékű a filmsorozat. De vajon mennyiben hű az eredeti regényhez? Az egyes részletek szinte betű szerinti pontossággal követik az eredeti móriczi szöveget. Mégis mennyire más lett a film, mint a regény. Mélységeit csak a felszínen tudta követni. Külsőségeiben formájában akarta követni Móriczot. Jellemző példája ennek a formális hűségnek a nyelvészek és a humoristák tizenkét héten át változatlan céltáblája, a néha elképesztő blődségeket produkáló özés. A szereplő színészek nagy többsége nemhogy a „szegedi” beszéd hangtani törvényeivel nincs tisztában, a nyílt és a zárt ,,e’’ között is képtelen különbséget tenni Pedig ez lenne az alapja annak, hogy a nyelvjárás természetesen hangozzék szájukból. A hamisan ható külsőségek pedig elnyomták a film meglevő értékeit is. Móricz mondanivalójának súlya teljesen elsikkadt benne. Nem hirdetett ugyan mást, mint amit Móricz akart de mivel az egész vállalkozás hatástalan, sőt fordított hatású volt, az erőteljes plebejusi gondolatiság meggyőző érvényre juttatására ebben a műben nem volt lehetőség. Még a hétről hétre egymást követő folytatások idején olyan véleményeik is elhangzottak, hogy a magyar televíziózás eddigi történetének legnagyobb giccse született meg. Lehet hogy ez túlzás, de az már nem, hogy a helyenként idegenforgalmi prospektusaink, vendégcsalogató pusztaromantikájára emlékeztető képek, néhány részlet, édes-bús hangulata a szerelmijelenetek, a mutatások ,,csináltsága” inkább egy száz évvel ezelőtti népszínműhöz mint modern televíziós filmhez tették hasonlóvá Szinetár Miklós sorozatát. Már ami a sorozat egészét, illeti. Mert egyes részleteiben szép megoldások is akadtak. A két főiskolás főszereplő közül Muszte Anna érzett rá jobban a szerepére Oszter Sándor sokkal kackiásabban (szinte kérkedő naivitással) játszotta el a betyárvezért, mint amilyennek elképzelhetjük. Az operatőr néha remekelt, például igazi parasztarcok premier plánjával. Szép volt a film zenéje, kár, hogy nem illeszkedett szervesen a cselekményhez, és kár, hogy néha a jelenetek mesterkéltsége élvezhetetlennekké tetteaz elhangzó népdalokat. A könyvterjesztők és a könyvtárosok már régóta felfigyeltek arra a jelenségre hogy az olvasók tömegesen keresik a tévében bemutatott regény,adaptációk eredeti köteteit. Most is ez volt a helyzet a Rózsa Sándorra. És ha más értelme nem lett volna a tévéfilmsorozatnak az már önmagában is eredmény, hogy ezren és ezren vették kezükbe a film nyomán az eredeti regényt. De volt más érelme is. Az igény kielégítése (arról az igényről van szó amit a veszprémi találkozóra utalva említettem bevezetőben: klasszikus regényeink megfilmesítéséről) megkezdődött. És ha az első lépés mindjárt botlás volt ez nem jelenti azt hogy ne juthatnánk előbbre. A közönség várja a nagy íróink nagy regényeiből készült televíziós filmeket, Balogh Elemér A Rózsa Sándor unalmas volt. Három hónapon át minden vasárnap este elfoglalta a televízió fő műsoridejét. Elfoglalta, de kitölteni nem tudta. És ezzel egyre inkább maga ellen hangolta a televíziónézőket. A tizenkét folytatásból álló sorozat már csak hosszúsága miatt is sokkal több bo KECSKEDUDA Jánossomorján él Soós Antal nyugdíjas tsz-tag. Gyermekkora óta készíti a kecskedudát. Maga faragta hangszerei külföldre is elkerültek (MTI foto — Fehérváry Ferenc felv. — KS) 5