Napló, 1971. november (Veszprém, 27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-06 / 263. szám (262. szám)
Tanácsunk fontierdtei a lakások elosztásáról, az igénylések társadalmi elbírálásáról és a használatbavételi díj kedvezményről A lakások elosztásáról és a lakásbérletről idén megjelent kormányrendelet alapján Ajka Városi Tanács megalkotta a rendelkezése alatt álló lakások elosztásáról és az igénylések társadalmi elbírálásáról szóló 2/1971. sz. és a lakáshasználatbavételi díj kedvezményről szóló 3/1971. sz rendeletét amelyeket alább kivonatosan ismertetünk. Érhelőségi és sorrend Tanácsi bérlakásra jogosult az a személy, akinek, illetőleg a vele közös háztartásban élő családtagjára jutó átlagjövedelme a havi 1500 forintot nem haladja meg Nemogosult bérlakásba — függetlenül •átlagjövedelmétől — az a személy, aki, illetve a közös háztartásban élő családtagja az igényléskor, vagy a kiutaláskor a) bármely városban vagy jogszabály által kiemelt községben lakóházzal, vagy tanácsi lakással rendelkezik, illetve öt éven belül rendelkezett; b) a telekellátásról szóló jogszabályok mellékletében felsorolt üdülőhelyeken telek, vagy hétvégi ház van tulajdonában; c) 4000-nél nagyobb területű szőlővel, gyümölcsössel rendelkezik; d) gépkocsival rendelkezik, kivéve a rokkantak járműveit. , Nem jogosult az sem, aki az igazgatási osztály által kiutalt, illetve juttatott bér-, illetve tanácsi értékesítésű lakását — a család létszámának és egyéb körülményeinek változása nélkül — öt éven belül kisebbre, vagy alacsonyabb komfortúra cserélte, akkor se, ha ezáltal zsúfolt, egészségtelen körülmények közé került. Továbbá az sem jogosult — öt éven belül —, aki pénzbeni térítés ellenében lemondott bérlakásáról. A felsorolt korlátozó intézkedéseket nem lehet alkalmazni: ha a jogszabály eltérően rendelkezik; ha lakáscsere-szerződéshez való hozzájárulás alapján került sor kiutalásra; s ha a jogosult igényét meghaladó nagyobb szobaszámú helyett kisebb, vagy kevésbé komfortos lakást utalnak ki. Az átlagjövedelem és a vagyoni viszony megállapításánál a jogosulté mellett a házastárs és a velük együtt lakó, illetve költöző családtagok jövedelmét, vagyonát, valamint a munkaviszonyon kívüli adóköteles jövedelmet is figyelembe kell venni Aki ezt nem igazolja előírt módon, kérelmét elutasítják. Fiatal házasoknál az igénylés benyújtásakor el lehet tekinteni a megengedett egy főre jutó átlagjövedelem túllépésétől, de a kiutalásnál már nem. Az elfogadott bérlakáskiutalási kérelmeket az alábbi csoportosításban veszik nyilvántartásba: a) életveszélyes lakásban élők; b) lakással nem rendelkező nagycsaládosok, zsúfolt körülmények között lakók; e) műszakilag megfelelő lakásban lakó, tartós betegségben szenvedő igénylők; d) műszakilag megfelelő, de zsúfolt körülmények között élők; f) lakással nem rendelkező egyen igénylők; f) műszakilag megfelelő lakással rendelkező, de egyéb ok miatt másik lakást igénylők. A szociális és egészségügyi követelményeknek meg nem felelő lakóházak felszámolására külön kell biztosítani lakásokat. Tanácsunk végrehajtó bizottsága mellett lakásügyi társadalmi bizottságot kell alakítani az igénylések elbírálásához, csoportba sorolásához, a lakások elosztásához A tizenegy tagú bizottság lakáspolitikai, lakáselosztási kérdésekben a vb javaslattevő, véleményező és közreműködő szerve. Tagjait a városi társadalmi szervek képviselőiből, vállalatok, intézmények javasolt dolgozóiból választják, s a vb erősíti meg tisztségüket, két évre. Külön Szabályozza tanácsi rendelet a társadalmi bizottság működését, amely a kiutalási sorrend megállapításától helyszíni ellenőrzésen át a vb tájékoztatásáig terjedvetlenül részt vevő műszaki dolgozók részére kell juttatni, s legalább 20%-át fiatal házaspár elhelyezésére kell felhasználni Ezt az arányt a megüresedett lakások kiutalásánál is alkalmazni kell. Előnybe kell részesíteni a bérből és fizetésből élőket, valamint a nyugdíjasokat. Szabad vagy önálló foglalkozású igénylőt — az egyéb feltételek fennállása esetében is — csak rendkívül indokolt esetben lehet bérlakáshoz juttatni. Valamennyi, nyilvántartott igénylő közül előnybe kell részesíteni: a) a lakással nem rendelkező igénylők közül a nagycsaládosokat, zsúfolt körülmények között lakókat, aki négy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik,, illetve az egy családtagra jutó lakószoba-alapterület nem éri el a 6 mM,; b) a műszakilag megfelelő lakásban lakó igénylők közül azokat a nagycsaládosokat, amelyekben tartósan beteg is van; c) a műszakilag megfelelő lakásban lakó igénylők közül azokat akik zsúfoltabb körülmények között laknak. E csoportokon belül — azonos feltételek esetén — előnybe kell részesíteni a fizikai, illetve termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozókat, közülük is a munkában kiválókat, továbbá azokat, akik régebben nyújtották be lakáskérvényüket. Lakással nem rendelkezőnek kell tekinteni azt a tulajdonost, haszonélvezőt, bérlőt, bérlőtársat is, akinek a lakása nedves, vizes, romos, egészségtelen, s ez az állapot műszaki, gazdasági okok miatt, illetve azért nem szüntethető meg, mert az épület a városrendezés során öt éven belül lebontásra kerül. A tanácsi beruházási keretből épülő lakásokra közületi szervnek egyszeri bérlőkiválasztási jog a lakáshasználatbavételi díj kétszeresének befizetése esetében biztosítható E célra a lakások számát a vb szabja meg. Végleges bérlőkijelölési joga bruttó beruházási költség 50°,0-ának befizetése ellenében biztosítható. A közületi szervet az általa kiválasztott bérlő megüresedő tanácsi bérlakására, vagy tanácsi értékesítésű lakására megilleti az egyszeri bérlőkiválasztási, illetve vevőkijelölési jog. A Vb kétéves lakáselosztási tervben határozza meg a közérdekű feladatokra szükséges lakások számát, valamint azt, hogy az üzemek, vállalatok, intézmények évente hány lakásra kapnak bérlőkiválasztási jogot. Ilyen családi házak épülnek a Korányi utcában Ni »Jegyzési“!* ki*s*eni?én Az éves lakáskiutalási névjegyzék tervezetét az ale/.ő december végéig köteles a tanács igazgatási osztálya — a társadalmi bizottság közreműködésével — elkészíteni és a tanácsháza előcsarnokában, folyósóján kifüggeszteni. A névjegyzék-tervezet 30 napig marad közszemlén, s 45 napig lehet észrevételeket tenni Az osztály és a bizottság a jogos észrevételek alapján módosított névjegyzéket .1 vb elé terjeszti. Ezt jóváhagyás után - legkésőbb az első negyedév végéig - szintén közszemlére teszik. Névjegyzékre csak olyan ténylőt lehet felvenni, aki a kiutalási tervezet elkészítésekor tanácsi bérlakásra jogosult és nem áll kiutasítást, kitiltást kimondó bírósági határozat hatálya alatt. Ezeket a körülményeket kiutalás előtt ismét megvizsgálják. A nyilvántartásba felvett igénylő köteles személyi, jövedelmi és vagyoni, valamint a lakásviszonyaiban beálló változásokat az igazgatási osztályra haladéktalanul bejelenteni, illetve igazolni. Ha az igénylő valótlan adatokat közöl az ajkai, vagy a megyei tanács igazgatási osztályával, felszólításra az igényjogosultságát nem igazolja, igénylését el kell utasítani, és a nyilvántartásból törölni. Az igazgatási osztály ,emelkezésére bocsátott új, valamint megüresedett tanácsi bérlakásokat csak a lakáskiutalási névjegyzékre felvett igénylők részére, a kiutalási névjegyzék sorrendjében lehet kiutalni. Sorrendtől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a rendelkezésre álló lakások szobaszáma alacsony és a nagy családos igénylők esetében a lakásban indokolatlanul zsúfoltság keletkezne, vagy a rendelkezésre álló lakások a soron következők lakásigényének mértékét meghaladják-Ha olyan komfortnélküli, vagy félkomfortos tanácsi bérlakás üresedik, amelyet az igénylők nem fogadnak el, azt az összigénylők közül kiválasztott, legjobban rászorulónak kell kiutalni. Rendkívül indokolt esetben életveszély elhárítására ■*— fia másként nem oldható meg — az elhelyezést soron kívül kell megoldani az osztály rendelkezésére bocsátott lakáskeret terhére. Külön paragrafusban írja elő a rendelet, hogy az elosztási tervben a névjegyzéken szereplők igényeinek kielégítése céljából az igazgatási osztály rendelkezésére bocsátott új tanácsi bérlakások legalább 70%-át fizikai, illetőleg a termelésben köz Csere, értékesítés, építkezés Leszögezi a rendelkezés, hogy a műszakilag megfelelő állapotú tanácsi lakás bérlőjének minőségileg magasabb komfortfokozatú, vagy’ nagyobb ,szottaszámú lakásiránti igényét elsodorbáit a felek közötti lakáscsereszerződés útján kell kielégíteni. A bérlő az igazgatási osztályhoz is nyújthat be kérvényt igényének kielégítésére, mérlegelve a kiutalási névjegyzékbe veszik. Minőségi lakáscserék lebonyolítására a tervben megfelelő lakásalapot kell biztosítani, de ez nem haladhatja meg a névjegyzék alapján kiutalásra tervezett lakások 20'Vo-at. A visszamaradt, megüresedett lakásokat szabályszerűen kiutalják. A tervezett lakáscseréket is nyilvánosságra hozzák. Másik bérlakás kiutalása iránti kérelmet csak akkor lehet teljesíteni, ha a bérlő vállalja, hogy a felajánlott lakását üresen, beköltözhető és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. Erről nyilatkozatot kell tennie. Meghatározza a rendelet azt is, hogy az állami szerv köteles a Lakásügyi hatóságot értesíteni arról az intézkedéséről, amelyben dolgozóját a rendelkezésére álló bérlakás, vagy szolgálati lakás bérlőjéül kijelöli. Ha ez a bérlő az igazgatási osztályon nyilvántartott igénylő, akkor a nyilvántartásból törlik nevét. Az értékesítés céljára épített tanácsi lakásokra vonatkozó rendelkezések egyebek között előírják, hogy — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — a tanácsi bérlakásra irányadó rendelkezések közül az igény jogosultságra, lakásigénylésre, ennek társadalmi elbírálására. kiutalási névjegyzékre, a munkások illetve fiatal házasok részesedési arányára vonatkozó részeket alkalmazni kell. Egyetlen eltérés: az egy ■saládtagra jutó havi jövedelem a 2000 forintot nem haladhatja meg. Soronkívül tanácsi értékesítésű lakáshoz kell juttatni azokat,akik,tartácig ..bérlakásukat az igazgatási osztály rendelkezésére bocsátják. A lakásértékesítési névjegyzékre való felvételnél, illetőleg a vevőkijelölésnél — azonos feltételek esetén — előnyt élveznek azok, akik személyi, jövedelmi, vagyoni helyzetüknél fogva tanácsi bérlakásra is jogosultak, de igényüket így akarják kielégíteni. . Állami eszközökből megvalósult tanácsi értékesítésű lakásokra közületi szervnek vevőkijelölési jog a hasonló állami bérlakásokra vonatkozó lakáshasználatba vételi díj befizetése ellenében biztosítható. Az e célra biztosított lakások számát is a vb határozza meg. A közületi szervet az általa kiválasztott vevő meg résed a tanácsi bér- vagy tanácsi értékesítésű lakásokra megilleti az egyszeri bérlőkiválasztási, illetve vevőjelölési jog. A térítési díjat kedvezményekkel csökkenteni nem lehet s az csak vevőt... választásra jogosít, a vételárból nem vonható le. Aki tanácsi bér-, vagy tanácsi értékesítésű lakásra nem jogosult, de aki jogosult is, kérheti a vb-től, hogy lakásépítő szövetkezet tagjául felvetőire, vagy az OTP beruházásábanensülő társasházi lakás vevőjéül kijelölje Ha a tanács vb és az OTP között vevőkiválasztásra megállapodás van, köteles az OTP — amennyiben a kiválasztott személy a jogszabályok által megkívánt feltételeknek megfelel — a vb által kijelölt személlyel a szerződést megkötni. A kijelölt vevő felszabaduló állami és tanácsi értékesítésű lakásával a lakásügyi hatóság rendelkezik. Hasonlóak a kötelezettségek, ha a vb és a lakásépítő szövetkezet között jön létre megállapodás még, így lakáshasználatbavételi díj növelésére nem kerül sor. A használatbavételi díj mértékét 10%-kal kell csökkenteni, ha a lakás: a) alagsorban vall; b) három, vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén, vagy első emeletén van és valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz; il:‘ tanjit! ‘nélküli 'lakóépület IV., vagy ennél magasabb emeletén van; d) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, azonban a konyha helyett főzőszekrény, vagy a fürdőszoba helyett zuhanyozó fülke van; e) összkomfortos, vagy komfortos, de közlekedési helyisége nincs. A csökkentés mértéke a 10"o-ot akkor sem haladhatja meg, ha a d) és e) pontban jelzett feltételek együtt állnak fenn, illetve az új, c) alatt említett feltételekkel együtt fordulnak elő. Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen — pl egészségre ártalmas, nedves, aládúcolt —, akkor legfeljebb 20%-kal csökkenthető a díj. A megüresedett félkomfortos, vagy komfort nélküli lakás kiutalása, illetve bérleti jogviszony folytatása esetén *a használatbavételi díjat teljes egészében el kell engedni, ha a bérlő: a) háztartásában kettőnél tolább gyermek, vagy más eltartásra szoruló Családtag van, és az egy főre jutó havi jövedelem az 1000 forintot nem haladja meg; b) egyedülálló, vagy kiskorú gyermek neveléséről, vagy más keresőképtelen eltartásáról gondoskodik, s az egy fór® jutó hávi-jövedelem után haladja tárcá az 1000 forici•Kzi. -V s rt.: c) nyugdíjas, csökkent munkaképességű, keresőképtelen és házastársa férfi esetében a 60.. nő esetében az 55. életévét betöltötte, feltéve, ha az egy főre jutó havi jövedelem a 800 forintot nem haladja meg. Félkomfortos, vagy komfort nélküli lakás kiutalása, illetve a bérleti jogviszony folytatása esetén a bérlő a szociális kedvezménnyel csökkentett használatbavételi díj 80%-át köteles megfizetni az előző bekezdés a), b) pontjában meghatározott esetekben. ha az egy főre jutó havi jövedelem az 1006 forintot meghaladja, de az L500-at nem éri el; 50%-át köteles megfizetni az előző bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek esetén, •ha az egy főre jutó jövedelem a 800 forintot nem haladja, de az IOUO-t nem ott. Itt milyen kedvezményt kaphat? Tanácsunk végrehajtó bizottsága a lakáshasználatbavételi díj kedvezményről a kormány és az Evm-PR1 rendelet alapján alkotott rendeletében leszögezi, hogy Ajka város területén lakbérövezeteket nem állapított Ccs/lflfifelé' é* im’a'/tá* összkomfortos, vagy komfortos lakás kiutalása, illetve bérleti jogviszony folytatása esetében a bérlő — amenynyiben a jogszabály eltérően nem rendelkezik — a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakáshasználatba vételi díj a) 20%-át köteles egy öszszegben megfizetni, ha az egy főre jutó átlagjövedelem 800 forintot nem haladja meg;b) 40%-át köteles egy öszszegben megfizetni, ha az egy főre jutó jövedelem az a) pont szerinti összeget meghaladja, de az 1000 forintot nem éri el; c) 50%-át köteles egy öszszegben megfizetni, ha az egy főre jutó átlagjövedelem a b) szerinti összeget meghaladja de 1300 at nem éri el. A havi törlesztőrészlet nem lehet kevesebb 800 illetve 1000, 1300 forintnál. Félkomfortos, vagy komfort nélküli lakás esetében — amennyiben az elengedés feltételei nem állnak fenn — a részletekben történő fizetésre indokolt esetben van lehetőség, halasztásra úgyszintén egy-két évre. A rendeletek a ki híreit , napján lépnek hatályba Teljes szövegüket, illetve a kormányrendeleteket minden érdeklődő rendelkezésére bocsátják a városi tanács igazgatási osztályán