Napló, 1971. november (Veszprém, 27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 263. szám (262. szám)

4 Visszapillantás és előretekintés Ciklon, anticiklon A Meteorológiai Intézet heti összefoglalója a Napló számára Az időjárási jelen­tésekben gyakran elhangza­nak szakkifejezések, amik a szakemberek számára ter­mészetesek és sokszor nem is gondol arra, hogy ezek a meghatározások a rádióhall­gatók és újságolvasók tábo­rában bizonytalanságot kelt­hetnek. Ezek közé a kifeje­zések közé tartoznak a sok­szor hallható ciklon és an­ticiklon szavak is. Néhány szóban megpróbáljuk leír­ni, hogy mit is takar­nak ezek a fogalmak, amelyeknek ismerete talán kissé fontos is, hisz mind a ciklon, mind pedig az anti­ciklon bizonyos időjárás hor­dozói és ezek vándorlásával, áthelyeződésével változik az idő rosszra, illetve jóra. Kezdjük a ciklonokkal. A ciklon olyan környezetük­höz képest alacsony nyomá­sú légköri képződmények, amelyek területén a földfel­színen örvénylő mozgással befelé törekszik a levegő és a földforgás eltérítő hatásá­ra az örvénylés az óramutató járásával ellentétes szélrend­­szerrel veszi körül a közép­pontot Ha tehát Magyaror­szág területén kialakul egy ciklon, akkor ennek jellem­zője, hogy a Tiszántúlon dé­li, délkeleti szél fúj, a nyu­gati megyékben ugyanekkor északnyugati, északi szelet figyelnek meg. A ciklonok­ban felszálló mozgások ural­kodnak. Ezek csapadékkeltő hatásúak, így azokon a te­rületeken, ahol ciklonok he­lyezkednek el, változékony, szeles, csapadékos az idő. Ezek a ciklonok nemcsak örvénylenek, hanem vonul­nak is. Mégpedig az északi féltekén vonulásuk iránya nyugatról kelet felé törté­nik. De előfordulnak olyan­ alacsony nyomású légköri képződmények is, amelyek csak helyben örvénylenek, ezek rendszerint keletkezési helyükön meg is szűnnek. Másik légköri képződmény az anticiklon. Az anticiklo­nok környezetükhöz képest olyan magas nyomású kép­ződmények, amelyekből a föld felszínén kifelé áram­lik a levegő, az óramutató járásával megegyező irányú örvénylő mozgás alakjában. Függőleges légmozgásuk pe­dig lefelé irányul. Tehát ha leszálló légmozgású terület­ről hallunk, akkor mindig anticiklonra kell gondolni. A leszálló légmozgások min­dig felhőoszlató hatásúak, így ez a derült, száraz, csen­des időjárás kialakítója. Ha nyáron kerülünk ilyen anti­­ciklonos helyzetbe, akkor igen meleg napokat élvezhe­tünk. Ha télen, akkor vi­szont nagy hideget, mivel felhő nincs, ami meggátol­ná a kisugárzást. Az anticik­­lonos területek kellemetlen velejárói ősszel a ködök. Mi­vel ilyen időjárási helyzetek­ben mind a vízszintes, mind pedig a függőleges légmoz­gások igen lassúak, így sok­szor órákig sőt vannak ese­tek, amikor napokig nem tud feloszlani a ködtakaró. Említettük, hogy az anti­ciklonok szárazak Hosszan tartó anticiklonos időjárás esetén a szárazság katasztró­fához vezethet. A jelenleg hazánkban uralkodó nagy szárazságot is egy ilyen nagy kiterjedésű magasnyo­mású légköri képződmény okozta, amely heteken ke­resztül uralta Nyugat- és Közép-Európát. Ha eső nem is volt, de egy kis változás mégis­csak történt hazánk időjárá­sában a múlt hét vége óta Ez pedig a melegedés. A magasabb légrétegekben ugyanis nyugat felől több fokkal melegebb levegő ér­kezett a Kárpát-medence fö­lé. Ez a hét közepén már a talajon is érezhetővé vált. Míg a múlt hét utolsó nap­jain és még ennek a hétnek az elején is erős, mínusz 6, mínusz 8 fokig terjedő fa­gyok voltak, addig szerdától kezdve már általában nem süllyedt fagypont alá a hő­mérséklet. A megye terüle­tén különösen a szerdára és csütörtökre virradó éjszaka volt meleg, ezeken az éjsza­kákon még a talajon sem keletkezett fagy. A nappali legmagasabb hőmérséklet pedig a hét közepén már 10—14 fok között alakult és ez november elején enyhe időnek számít. Végezetül néhány szót a hétvége időjárásá­ról. A kellemes enyhe idő a hét végére is megmarad. Hajnalban, főként a Balaton mentén és a völgyekben ködképződésre kell számíta­ni. Ez rossz látási viszonyo­kat okoz. A hőmérséklet éj­szaka sem csökken fagypont alá és napközben a felmele­gedés megközelíti a 15 fo­kot. Az idő kedvez a kirán­dulóknak, a kinti munkát végzőknek, de a mezőgaz­daságnak és vízgazdálkodás­nak nem, mert a katasztrofá­lis méreteket öltő szárazság sajnos tovább fokozódik. Kerényi Nárcisz Halászhajók a Balatonon (Fotó: Péterf­ay Endre) Tihany — 2000-ben Gödrösi Lidó — Kiránduló erdők Tervezők és patrióták tanácskozása Tihanyban ■Khany fejlődése, élete szempontjából rendkívül fon­tos értekezleten vitatták meg a napokban a község vezetői és az idegenforgalom kép­viselői a VÁTI tervezőivel, a Balaton-part egyik legláto­gatottabb üdülő- és kirándu­lóhelyének távlati fejlesztési terveit. Milyen lesz Tihany 2000- ben? Gyakorlatilag erre a kérdésre keresték a választ a szakemberek. Hiszen Tihany átfogó terület- és tájrende­zési tervét most kell m­egha­­tározni hosszú évtizedekre. A tervezők, munkájuk kezdete­ként, az első tervezési fázis­ban „leltárt” készítettek a félszigetről, majd a tapasz­talatok alapján kezdték el a program készítését, amely tulajdonképpen szöveges elemzése a vizsgálatoknak. A végleges tervprogram elké­szítése előtt azonban szükség volt arra, hogy a legilletéke­sebbek, a félsziget és a köz­ség tulajdonosai mondjanak véleményt a tervjavaslatok­ról. E célt szolgálta a ta­nácskozás, jól hasznosíthatná. Termé­szetvédelmi Európa-hírű ér­téket képviselnek a félszige­ten a gejzírmezők, s egyéb Szorosan összefügg a ven­dégek fogadásával a félszi­get strand-ellátottsága. Is­meretes, hogy az északi Ba­­laton-part legnagyobb autós szabad strandja a tihanyi Gödrös már ezen a nyáron is szűknek bizonyult. A ter­vezők ezért egy olyan javas­lattal éltek, hogy a félszi­get keleti oldalán futó utat, tehát a gödrösi strandot — a 71-es úttól a hajóállomásig — nyilvánítsák szabad érdekes geológiai rétegződé­sek. Ezek bemutatása­­továb­bi újdonságot, idegenforgal­mi vonzerőt jelentene Ti­­hanynak. A különböző felmérések egyértelműen mutatják, hogy a természetvédelmi területe­ken kívül kevés Tihanyban az erdő, a tervek tehát a ti­hanyi belső és külső tó kör­zetének erdősítését is ajánl­ják­ strandnak, s­ zárjáik el az át­haladó közúti forgalom elől. Természetes, hogy a lezárt utat pótolni kell, annál is inkább, mert a­­ 2000-ben várható napi hatvan-hetven­ezer gépkocsi forgalmát a jelenlegi út nem is tudná lebonyolítani. A tervezők te­hát elkészítették a félsziget tengelyének is nevezhető új út tervét, mely a 71-es út­tól a komp­kikötőig teljesen új nyomvonalon vezetne. Naponta 30 ezer kiránduló A felmérések szerin­t Ti­hany község lakóinak száma a jelenlegi 1300-ról az ezred- rondulóig csupán 1800-ra nő. A gondot tehát nem ez je­lentette. A tervezőknek ki kellett számolniuk, következ­tetniük, hogy milyen üdülő- és kiránduló forgalmat „bír el” a tihanyi félsziget. Meg­állapították, hogy a balatoni üdülőhelyek telítettségének idején tehát amikor a Ba­laton körül nyaralók száma eléri a hatszázezret, akkor Tihany állandó üd­ü­lőrende­­rjeinek száma tízezer lesz. Erre kell tehát tervezni a bolthálózatot, s a közműve­ket ilyen igényeknek meg­felelően kell az építendő szállodáknak, üdülőtelepek­nek, kempingeknek területet biztosítani. A legnagyobb gondot a várhatóan egyre nö­vekvő kirándulóforgalom fo­­gadása jelenti A nyári hó­­napokban naponta mintegy tizenötezren látogatták a Ti­hanyi-félszigetet. Ez a szám előreláthatólag húsz-huszon­­öt éven belül megkétszere­ződik. Ennyi kiránduló fogadásá­nak a feltételeit kell tehát teljesíteni. Mint a tervezők elmondották, a Természetvé­delmi Hivatal vállalta, hogy átdolgozza korábbi terveit, s az eddigi passzív természet­­védelem helyett aktív termé­szetvédelembe kezd. Mit je­lent ez? A természetvédelmi területek elsősorban az ősho­nos növényzet, az újabb és újabb fenyő-és arkáctelepíté­­sek révén erősen felhígult. Ma már olyan természetvé­delmi területek is vannak Tihanyban, amelyek lezárás­sal történő védelme­­ fe­lesleges. Ezeket az erdő­te­rületeket az idegenforgalom, mint strándulási helyeket Országútból strandfürdő & A . JU­Q Bővítik a szolgáltató hálózatot Pápán .(Tudósítónktól) A lakosság igényeinek ki­elégítését célzó szolgáltatások fejlesztése Pápán is napiren­den lévő feladat. Jelenleg három minisztériumi vállalat kirendeltsége, három tanácsi vállalat, hét kisipari szövet­kezet és 214 kisiparos végez szolgáltató tevékenységet Pá­­pán. A kisiparosok 64 szak­mában állnak a lakosság rendelkezésére. S bár az el­látás nem mentes a gondok­tól, a városi tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén azt állapította meg, hogy általában kielégítő a vál­lalatok, szövetkezetek és ma­gánkisiparosok tevékenysége. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy önelégültség uralkodott el a szolgáltatá­sért felelős szerveknél. A városi tanács az érdekeltek­kel együttműködve több fel­adat megoldását tervezi a negyedik ötéves terv idősza­kában. A GELKA szerviz és a fogtechnikai laboratórium új helyen történő elhelyezé­se mellett a szolgáltató ház megépítése is e célt szolgál­ja. f — m — Sikló az apátságig A kikötőbe érkező kirán­dulók húsz év múlva már nem a lépcsősoron, hanem kabinos siklón jutnak majd fel az apátsághoz és a mú­zeumhoz — a tervezők el­képzelése szerinti Érdekesen alakult Tihany házainak ,,sorsa” a tervezőik rajzain. Ismeretes, hogy az ország­ban csupán Tihany és Hol­lókő szerepel a védett fal­vak listáján. A falu védett­ségét az tette szükségessé, hogy a házak többsége, ha egy-egy házat veszünk fi­gyelembe, nem műemlékjel­­legű, de összességükben egye­dülálló — megőrzendő —te­lepülésképet mutatnak. Miután nem növekszik erő­teljesebben a lélekszám, a község határában már kije­lölték az új házak építésé­hez szükséges területeket, ez még annyival bővül, hogy a tervezők 20 műemlékjellegű ház kisajátítását javasolják, s a tulajdonosok kártalanítását új házhelyekkel és házakkal kívánják megoldani. Érdekes javaslat, hogy a kisajátított és felújított házak idegen­­forgalmi célokat is szolgál­­hat­­ak akár „múzeumként”, akár kiadható apartmanok­ként. A tanácskozáson természe­tesen megvitatták Tihany ké­sőbbi közműfejlesztését, a szolgáltatóhálózat bővítését, s javaslatot hoztak a távlati tervek megvalósításának ajánlott sorrendjére is. — slota — Szombat, 1971. november 6. A Minisztertanács ülésének napirendjén szerepelt: „Zöld utat" kaptak a számítógépek Népgazdaságunk fejlődése elérkezett ahhoz a szakaszhoz, amikor a haté­konyság, a minőség került előtérbe. Az intenzív fejlő­dés alapvető feltétele a ve­zetés színvonalának és a ter­melési kultúrának folyama­tos emelése, amely ezen a fokon már nem képzelhető el a számítástechnika segítsége nélkül. A már nálunk is egy­re gyorsabban gyarapodó számítógép-park mutatja azt a nagy érdeklődést, amely a vezetésben, a kutatásban, a termelésben egyaránt meg­nyilvánul a számítástechni­ka iránti Jelenleg mintegy 150 számítógép üzemel ha­zánkban, és a fejlesztés üte­mére jellemző, hogy az utób­bi egy évben 30-at állítot­tak munkába. Megyénkben is egyre több vállalatnál alkalmazzák a számítógépeket. A Péti Nit­rogénművek termelésprogra­­mozását, távirányítással Bu­dapestről, számítógépek vég­zik. A fűzfői Nitrokémia Ipartelepek anyagnyilvántar­tását is számítógépek végez­ték el a Veszprémi Vegy­ipari Egyetemen. A Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem számítógépe viszont a környező gazdaságok, terme­lőszövetkezetek tervezési munkáiban vesz részt. A számítástechnika alkal­mazásában a népgazdaság­nak valamennyi ága érde­kelt. Sokrétű feladatról van szó, ezért tárcaközi bizott­ság dolgozta ki a számítás­­technika fejlesztésének kon­cepcióját, majd ennek alap­ján a számítástechnikai köz­pont fejlesztési programot. Ez a komplex program az 1971—75 közötti időszakra vonatkozik, és részletesen foglalkozik a hazai gyártás és alkalmazás feltételeivel, a szocialista integrációval, a kutatással, valamint a prog­ram végrehajtásához szüksé­ges szakemberek képzésével és az egyéb feltételekkel. A hazai adottságokat fi­gyelembe véve, elsősorban a kis számítógépek gyártását fejleszti iparunk. Ez hat nagyvállalatot érint: a VI­DEOTONT, a MOM-ot, az Oriont, a budapesti rádió­­technikai gyárat, a Villamos Automatika Intézetet és a Telefongyárat A program szerint 1975-ben a hazai szá­mítástechnikai termelés meghaladja a 3,5 milliárd fo­rintot, a jelenlegi 250 millió forinttal szemben. A Minisz­tertanács határozata e válla­latok részére „zöld utat” biz­tosít a gyártás felfejleszté­sére. A számítógépek alkalma­zása számos és sokrétű szer­vezési munkát is igényel. Köztük elsősorban az infor­mációs­ rendszer kiépítését, hiszen a gépek csak a meg­bízható és a célnak megfe­lelő adatok birtokában se­gíthetik a vezetőket a dön­tésekben. A számítógépeik hatékony felhasználásához egyre több szakemberre van szükség, és ezért a IV. öt­éves terv időszakában évi átlagban 5 ezer embert ké­peznek ki különböző szinten. Erre azért is nagy szükség van, mert nem egy helyen állnak a kisebb, nagyobb számítógépek a szakember­­hiány miatt. Nem elég szá­mítógépet vásárolni, ez ön­magában nem biztosítja a korszerűbb vezetést, terme­lést. Értő emberek kellenek hozzá, határozott elképzelé­sek, arra vonatkozóan, hogy milyen feladatokat bíznak a gépekre. A sorrendet nem szabad felcserélni. Megyénk­ben a közelmúltban néhány vállalat, intézmény már el­határozta, hogy megyei szá­mítástechnikai központot hoz létre és előteremti az ehhez szükséges pénzt. Ez helyesel­hető kezdeményezés, de elő­ször helyiséget, szakembere­ket kellene biztosítani, akik határozott programot, a szükségletnek megfelelő fel­adattervet dolgoznak ki a számítógépek számára. A Minisztertanács ülése elfogadta a számítás-­ technikai központi fejleszté­si program előterjesztését, és határozatokat hozott a meg­valósítás érdekében. Az al­kalmazás fejlesztéséhez az állami költségvetés 1,4 mil­liárd forintot bocsát rendel­kezésre, amelynek mintegy felét az oktatásban kell hasznosítani, továbbá négy­­milliárd forint hitelkerettel biztosítja a határozat a vál­lalatok számára a program­ban előirányzott számítógé­pek beszerzését a vállalati saját erőforrásokon felül. A számítástechnikai eszközök gyártásának fejlesztésére mintegy 3,5 milliárd forintot fordítanak a negyedik ötéves tervben. Javult a vásárlási lehetőség az üzleti nyitvatartás módosításával A kormány tavaly határozatot hozott az üzletek nyitvatartásának módosítására. A határozat lénye­ge: rugalmasan, a helyi, kialakult szokásoknak megfelelően módosítják az üzletek korábbi nyitvatartási rendjét, igazodva az igényekhez. Az ezzel kapcsolatos bel­kereskedelmi miniszteri rendelet alapján az egész országban — megyénkben is — a megyei tanács, a helyi tanácsok vé­leményét kikérve, a vállalatok és szakszervezetek javasla­tai alapján több módosítást kezdeményezett, elsősorban a megyeszékhelyen és a városokban, ipari centrumokban. Megyénkben összesen 105 élelmiszer, iparcikk és más szaküzlet hétköznapi — elsősorban szombati — és vasár­­napi nyitvatartását hosszabbították meg 1—3 órával. (Veszprémben például a Centrum Áruház a szombati 14 óra helyett 17 órakor zár, a Csemege ABC áruház pedig a korábban is már nyitva lévő üzletek mellett — vasárnap reggel is kinyit.) Az ország városaiban 1500 üzletben mó­dosították hasonlóan a nyitvatartás rendjét. Hétköznapokon a megye városaiban és falvaiban egyébként —korábban is este 6—8—9 óráig tartottak nyitva az üzletek, nagyobb módosításra tehát nem volt szükség. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új rend meg­felel a vásárlói igényeknek, a lehetőségek bővültek, első­sorban a hétvégi napokon. A forgalom — egyes esetektől eltekintve — a meghosszabbított nyitvatartási idő alatt sem csökkenti Különösen vasárnap reggel sok a vásárló. A tanácsok és a vállalatok egyébként felméréseket, köz­­véleménykutatást végeznek az igények pontos megállapítá­sára, az esetleges további módosításra. j

Next