Napló, 1972. április (Veszprém, 28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-18 / 90. szám

4. Növendék, tag, érdemes tag Újszerű nevelési értékrendszer a Szabó Gáspár Leánykollégiumban A megye kollégiumai kö­zött folyó verseny évenkén­ti értékelése oda vezette a Szabó Gáspár Leánykollégi­um közösségét, önkormány­zatát és nevelőit, hogy az ed­diginél intenzívebben vizs­gálják a közösség fejlettségi állapotát, az egyén és közös­ség egymásra hatásának rej­tettebb, finomabb mechaniz­musát. A szocialista pedagógia az emberformálás tudománya. Embereszménye a közösségi ember, akit tevékenységében és személyiségének alakulá­sában a kollektivizmus jelle­mez. A kollégiumban folyó sokoldalú munka szervezé­sébe, irányításába egyre na­gyobb mértékben vonták f­l a diáktanácsot. A verseny el­ső szakaszában az elsődleges közösségekre bontották le a tevékenységek követelmény­­rendszerét és bevezették a kiváló csoport, jó közösség minőségi megkülönböztetést. E minőségi csoporton be­lül is megmutatkozott ter­mészetesen a különbség egyén és egyén között a kö­zösségi célok, normák elfo­gadásában. Ez a felismerés késztette a kollégium önkormányzatát és nevelőit arra, hogy a tanulók értelmi és érzelmi megnyil­vánulásaiban behatóbban vizsgálják a kollektív szel­lem fejlődését. A további előrelépés érdekében a cso­portok között meghagyott verseny mellett mozgalmat indítottak az „élkollégista” cím elnyerését. Azonban ez a „mérce” is csak általánosságokra szorít­kozott. A havonkénti érté­kelés megkövetelte a tanul­mányi munkában való előre­lépést, továbbá azt, hogy az értékelési időszak — egy hó­nap — alatt ne merüljön fel magatartásbeli „kifogás” az ellen, aki a cím elnyerésére törekszik. Aki tehát az egyik hónapban „élkollégista” volt, az a következő hónapban el­veszíthette a megtisztelő cí­met, mert mondjuk valami­ből becsúszott egy rossz jegy. A módszer gyengéje volt az is, hogy átmeheti, gyors elnyerésére arra nem érdemesek is lehetőséget kaptak. Az új tanévet nyitó köz­gyűlésen az egész kollektíva foglalkozott az értékelési rendszerrel. Egyértelműen állást foglaltak: ahogy van, túl nyers, céljaiban nem konkrét, nem jelent érdemi elismerést. A diáktanács a közgyűlés állásfoglalása alapján pers­pektivikusan olyan konkrét értékrendet alakított ki, amelyhez a kollektíva tuda­tos és kritikus véleménye ve­tette el. Ennek értelmében: 1. „Kollégiumi növendék” az a kollégista, aki még nem KISZ-tag. A felvétel az is­mert feltételekhez kötött. A közösségi megbízatások tel­jesítését, kommunista esz­meiséget, a tanulmányi mun­kában szorgalmat követel meg. A kollektíva elvárása e téren következetes. A tanuló­­csoport segíti tagjainak fej­lődését. A diáktanács fel­mérte, hogy egy-egy tagfel­vétel milyen mennyiségi és minőségi alakulást eredmé­nyezett. 2. A „Kollégiumi tag” cím a KISZ-be történt felvétel alapján már magasabb és komolyabb követelményeket igényel. Itt már követel­mény, hogy képes legyen a közösséghez való viszonyát tudatosítani, azzal minden tekintetben pozitívan azono­sulni. Részvétele a kollektí­va munkájában tudatos kell legyen. Kritikusabban kell szemlélnie társait és önma­gát. Az így formálódó közös­ségi érzés kialakítja a kol­lektíva védelmének igényét, érdekeinek, egységének óvá­sát, védelmezését. A szemé­lyiség pozitív tulajdonságai gazdagon bontakozhatnak ki ebben a szakaszban. 3. „Érdemes tag”-gá akkor válik a kollégiumi tag, ha huzamos időn át (a negyedik évfolyamban érhető csak el) társaiért és önmagáért érté­kes, alkotó tevékenységet vé­gez, közösségi magatartásai kifogástalan, megbízatását maradéktalanul teljesíti. Ta­nulmányi eredménye a négy év folyamán négyesnél nem lehet rosszabb, eszmei szi­lárdság, politikai tisztánlá­tás, magasfokú önképzés jel­lemzi. Magatartásával, példa­­mutatásával ki kell vívnia társai elismerését. Az „érde­mes tag” -gá minősítést elő­ször a félévi közgyűlésen vé­gezte a kollektíva. A diák­tanács három jelöltet ter­jesztett elő titkos szavazásra. A közgyűlés rajtuk kívül még két tanulót javasolt és egyhangúan választotta meg őket. A közösség és a nevelők véleménye szerint is mind az öten valóban megérdemelték az elismerést. KISZ és ön­­kormányzati funkciójukat magas szinten, kiemelkedő szorgalommal látták el. Ta­nulmányi eredményeik 4,3 és kitűnő között mozgott. Értel­mes, logikusan gondolkodó, áldozatokra is kész, magas­fokú eszmeiséggel rendelke­ző tagjai a közösségnek. Mindnyájan segítik a nevelői munkát, részt vesznek a kol­légiumi nevelési programok kidolgozásában (!!) és végre­hajtásában. Keresik a közös­ség fejlődésének tartalmi és módszerbeli új útjait. A Szabó Gáspár Leánykol­légium szűk falain belül ki­alakított értékrend a társa­dalom ügyeivel pozitívan azonosulni tudó „érdemes ta­gokat” nevel. Az erkölcsi el­ismerés mellett az egyén al­kotó tevékenységének meg­becsülésére, újabb tevékeny­ségre is ösztönöz és serkent. B. Csaba Miklós Műsoros divatal­lstó a Petőfi Színházban „Divat a sorsolás” címmel kétrészes műsoros divatbe­mutatót tartottak vasárnap a Petőfi Színházban. A műsor címét a belépőjegyhez mellé­kelt sorsjegyek indokolták, melyek sorsolása az idén szil­veszterkor lesz az Erkel Szín­­h­ázban és a főnyeremény egy személygépkocsi. A VEDITEX Kereskedelmi Vállalat és a OKTSZ Labor legújabb tavaszi és nyári ru­­hamodelljeit — a legfrissebb női-, bakfis- és férfihivatal — valamint az Északdunán­túli Textilnagykereskedelmi Vállalat fürdőruha kollekció­ját mutatták be az OKISZ Labor manökenjei. A divat­bemutatót Molnár Wa­l konferálta. A majdnem há­rom órás szórakoztató műsor­ban többek között fellépett Zalatzay Sarolta Szécsi Pál Szegedi Molnár Géza, a Ba­­likó-nővérek, a Mini és a Kék Csillag együttes. A műsoros divatbemutató nagy érdeklődést váltott ki, a délutáni és esti előadáson is telt ház volt a Petőfi Színház­ban. A VEDITEX Kereskedelmi Vállalat az OKISZ Laborral együttműködve az idén még öt hasonló jellegű, sőt divat­tanácsadással is egybekötött bemutatót rendez a megye vá­rosaiban, községeiben. „Egésznapos iskola“ — egy osztályban Az új tanévben, szeptem­bertől, a veszprémi 3. számú (Béke téri) általános iskolá­ban az egyik első osztályban bevezetik az egésznapos isko­la rendszerét. Ebbe az osz­tályba azok a gyerekek jár­nak majd, akiknek a szülei a legjobban igénylik, hogy gyermekeikkel reggel 8-tól délután 5-ig foglalkozzon az iskola. Az „egésznapos osztály” tantermét otthonosan igye­keznek berendezni — az egy­személyes tanulóasztalokat már megrendelték a Faáru gyártól. A kis elsősöknek két nevelőjük lesz, ezek egymás között felosztják a tantárgya­kat, s ugyanaz a tanító fog­lalkozik majd velük az egyes tantárgyak „házi feladatai­nak” megoldásakor (tehát a „napközis” foglalkozásokon), mint az órákon. Kötetlenebb lesz az órabe­osztás is: délelőtt és délután egyaránt lesznek órák és já­tékos foglalkozások is. A gye­rekek munkaeszközeiket (tankönyveiket, füzeteiket, írószerszámaikat) bent hagy­ják az iskolában, otthon már nem kell tanulniuk. Gazdag program a fC@i-in­sElia!S A Veszprémi Vegyipari Egyetem kiváló címmel ki­tüntetett KOL-klubjának igen változatos a programja Vasárnap Márton Géza, a budapesti magnós klub ve­zetője a diaporámáról tartott előadást, hétfőn pedig Szelé­­nyi Pál, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának munkatársa a magyar népze­néről. Ma Lukács József, a Világosság főszerkesztője „Egyház és szocializmus” cí­mű előadása hangzik el. Több vidám estet is rendeznek az egyetemisták: készülnek a szertartásos ünnepi estükre amelynek keretében a leg­népszerűbb oktatónak címet adományoznak. Az idén elő­ször a legjobb színészi alakí­tásért aranygyűrűt adnak át Képünk: szavazás közben ké­szült a klubban. (Fotó: Péterfay) NAPLÓ Kedd, 19772. április 18. Vitában — UllBillSSK­lM&Sil Feltettem a kérdést és vár­tam a választ, ami késett. Varga Károly, a veszprém­­varsányi községi tanács el­nöke máskor gyorsan fogal­maz, kész a felelettel. Most arra kell választ adni, mi­ként alakult a tanácsi ön­állóság egy év alatt. A ta­nácstörvény egyértelműe­n fo­galmazott: a végrehajtási utasítás egyértelműen intéz­kedett de ahány község, ta­nács, annyi féle a megvaló­sulás. Maga a szó — önálló­ság — magában rejti a vál­tozatosságot, a helyi lehető­ségek kibontakozását, így van ez Veszprém­var­­sányban is ... A tanácselnök vallomása . A tanácsok megalaku­lása óta tagja vagyok a tes­tületnek. Mindig az volt a vágyam, hogy ne szóljanak bele felülről a helyi tanácsok intézkedéseibe. Ne mondják meg helyettem, a testület helyett, hogy mikor, hol és mit kell tenni. Tudtuk és tudjuk mi azt nagyon 561. Már korábban is azt kér­tem: ha törvénysértő hatá­rozatot hozunk akkor szólja­nak, figyelmeztessenek. De azt is hozz­átettem, hogy az ilyen figgyelmeztetésre aligha szolgálunk majd rá. Azután jöttek a közigazgatási válto­zások. Veszprém varsányhoz került Lázi és Sikátor. Terü­letileg is, gazdaságilag is évek óta egységet alkotott a három község, de igen meg­látszik rajtuk a korábbi, fej­lesztési politika káros hatá­sa. Hiszen akkoriban az volt a divat, hogy minden falu épít mindent, amire csak pénze és lehetősége kínálko­zik, így azután van kultúr­­ház Láziban és Veszprém­­varsányban, van iskola — felső tagozatttal — mind a két községben. A telkeket is úgy alakítottuk ki annak idején, hogy még csak vélet­lenül se közeledjenek egy­máshoz. A termelőszövetke­zet is elválasztotta egymás­tól a falukat a korszerű te­lepeivel. És akkor, ezek után egyesült közigazgatási­lag a három falu. Most pe­dig tőlünk várják, hogy egy­séges, a községek népének is, a felsőbb vezetésnek is tetsző községpolitikát alakít­sunk ki... Amikor a zirci járás meg­szűnt, Veszprémvarsány és a hozzá tartozó két község is a pápai járáshoz került. Zir­­cen már jól ismertek min­denkit. Ismerős volt az adó­ügyes és a népművelési fel­ügyelő. Pápán viszont új kapcsolatokat kellett keres­niük. Ezt is megszokták vol­na, de újabb változást ho­zott a tavalyi esztendő: a járási tanácsok helyett járá­si hivatalok lettek, más­fel­é Nagyobb önállóságot kaptunk. Emlékszik rá ak­koriban többször is beszél­gettünk róla és nagyon örültünk az új lehetőségek­nek — mondja a tanácsel­nök. — Bár azt is tudtuk az első pillanattól, hogy az ön­állóság nagyobb felelősséget is jelent és sok-sok vitát, aminek nem mindig mi va­gyunk a győztesei. Talán baj van a járási hi­vatallal, rosszul alakulnak a pápai kapcsolatok? — Ha most panaszkodunk is néha, elsősorban magunk­nak tehetünk szemrehányást De nem panaszkodunk, in­kább vitatkozunk, önma­gunkkal a vb üléseken, a tanácsülésen vagy éppen a bizottságokban. Most is van vita­téma Veszprém­varsányban. — A legnagyobb téma a lázi iskola sorsa — mondja a tanácselnök. — A Karcsai házaspár (a férj az iskola igazgatója) rövidesen vég­leg elköltözik Dunaújváros­ba... Itt kapcsolódik be a be­szélgetésbe Szpevár János, a községi tanács vb tagja, a Hazafias Népfront újdonsült, helyi titkára. Csak utoljára említi, hogy a veszprémvar­­sányi általános iskolát igaz­gatja. — Az iskolánk körzetéhez tartozik a szomszédos Sika­adatokkal és más szerepkör­rel az államigazgatás nagy egységén belül. tor, Bakonypéterd és Ve­­cseny­puszta. Amikor Lázi­ban tudomást szereztek a szülők arról, hogy a Karcsai házaspár elköltözik, írásban kérték tőlünk: a jövőben a tanácsi körzeti központból irányítsák Láziban is az is­kolát. Szerintünk is ez len­ne a célszerű. Veszprémvar­­sányban úgy is fejlesztenünk kell az intézetet Előbb vagy utóbb de meg kell épí­tenünk az új már tornate­remmel is felszerelt iskolát. Akkor pedig Láziból is ide járhatnak a felsőtagozatosok Varsányban öt szakosított pedagógussal oktatjuk a gyerekeket, így a láziak ide­­csatolásával még magasabb színvonalú oktatást biztosít­hatunk ... Ha egyszer így célszerű, akkor gyerünk, ne késleked­jünk a megvalósításával. Csakhogy még mindig ad­nak instrukciókat, a helyi elképzelésekkel ellentétes ja­vaslatokat „felülről”. — Most ott tartunk — folytatja a tanácselnök —, hogy a végrehajtó bizottság javaslatát a tanácsülés elé terjesztjük és annak hatá­rozatát megvalósítjuk. Ehhez ragaszkodunk. Ha egyszer önállóságot kaptunk, akkor igyekszünk azzal úgy élni, hogy a választópolgárok ja­­vát szolgálja... Amiről már beszélgettünk Ami meg kellene könnyebb a kérdést fel­tenni — mint válaszolni rá: mi kellene még az önálló­ság kibontakozásához? — Egy építésztechnikus — véli az elnök — akkor az építésügyi hatósági munkát is helyben intézhetjük. Csak az a baj, hogy egy község­nek nagy megterhelést je­lentene az építésztechnikus alkalmazása. Ha keveset fi­zetünk, nem kapunk megfe­lelő végzettségű, gyakorlat­tal rendelkező szakembert. A nagyobb fizetéshez pedig la­pos a pénztárcánk. Azt javasoljuk, hogy Vesz­­prémvarsány, Románd és Pápateszér (valamennyi kör­zeti központi község, több külközséggel) közösen alkal­mazzon építész szakembert. Most az a helyzet, hogy mi­re valaki Pápáról kijön mi­re intézkedik, napok is el­múlnak. A megyében több helyen is van példa ilyen megol­dásra. Egy nap tapasztalat­­csere valamelyik körzeti ta­nácsnál, nagyközségnél, egy nap tanácskozás a három központi község elnökeivel és feladhatják a pályázatot: építésztechnikust alkalma­zunk, lehetőleg államigazgat­­ tási gyakorlattal! A felelősséget gondok is kísérik. Nem elég az önálló­ság jegyében felkutatni a legalkalmasabb személyt, sok egyéb körülmény is növeli a tanácsi vezetők gondjait. — Korábban volt már Veszprém vagányban is. Lá­ziban is kultursíáz igazgató, de egy sem maradt sokáig. Most újra körülnéztünk és találtunk egy, számunkra is, a beosztásra is alkalmas fia­talt. Bizony alaposan sze­m­­ügyre kell vennünk, hogy kit alkalmazunk, kire bízzuk a kultúrházat. És a példánk bizonyítja, mennyire hasz­nos, ha megkérdezzük a ki­szemelt személytől, milyen az érzelmi kötődése. A mi esetünkben a menyasszony magyar­ énekszakos tanárnő­nek készül Pécsett. Veszp­­rémvarsányban pedig ének­szakos pedagógusra éppen szükségünk van. A kultúrott­hon leendő igazgatója pedig „civilben” zenész. Reméljük, hogy kettőjük alkalmazásá­val fellendül az ének- és zenei oktatás a községben. Az önállóság örömében nemcsak előre, hanem visz­­szafelé is kell tekinteni. Ha ez túlságosan elvont és ál­talános fogalmazás, akkor hétköznapi példának ott van a széles, sím­a aszfalt járda. Két faluban — egyszerre — Az egyesülés előtt Lá­ziban is. Veszprémvarsány­­ban is jelentős, nagy össze­gű járdaépítési programot fogadott el a községi tanács. A tanácsi körzet kialakítása után nem mondhattuk a lá­ziaknak hogy ..első a köz­ponti község, azután jöttök majd ti!” Egyszerre kellett mind a két faluban járdát építn­ünk, így kívánta az igazságérzet és a választó­­polgárok érdeke is. Ahhoz, hogy a mai, a holnapi községfej­lesztési programot összeállíthassák és megvalósíthassák Veszprém­varsányban a tanács veze­tőinek tanulmányoznak kel­lett a korábbi tanácshatáro­zatokat. A választópolgárok nem károsodhatnak abból, hogy korszerűsödik a köz­­igazgatás, hogy a központi községből ma három falut irányítanak. Beszélgetésünket így sum­mázza a tanácselnök: — Megnövekedett az ön­állóság, de vele a felelősség, a gond is. De azért ma már tisztábban látja az ember, ho­gy mit kell tennie a köz­ségért ... Gáldnyi Keia Iskolára előkészítés a veszprémi hatéveseknek Három veszprémi óvodá­ban (a Dózsa­városiban, a Dózsa György utcaiban és az Úttörő utcaiban) április 15-én beindították az iskolára elő­készítést. A június közepéig tartó „tanfolyamon” a város mintegy 600 hatéves, leendő elsőse közül 81 -en vesznek ■íészt. Hetenként két alkalom­mal 3—3 órás foglalkozást tartanak a nagycsoportos óvónők, amelyeken igyekez­nek kialakítani azokat az alapvető készségeket, ame­lyek megkönnyítik a gyere­kek iskolakezdését. Az előké­szítőn résztvevők azok közül kerülnek ki, akik nem jártak óvodába.

Next