Napló, 1972. május (Veszprém, 28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 104. szám

* ■ Petőfi Sándor versei és prózái „hanglemezirodalmi színpadon"” A nagy költőnk születésé­nek 150. évfordulóját ünnep­lő — vállalkozások és ese­mények sorában előkelő hely illeti meg az Országos Hanglemezgyártó Vállalat „Petőfi Sándor élete saját és kortársai művében” címmel most készülő Neves művészek nagylemezét. — Básti Lajos, Sinkovits Imre, Ma­jor Tamás Bessenyei Ferenc, Szirtes Ádám, Őze Lajos, Sztankay István és Sinkó László — szereplésével ké­szülő reprezentatív hangle­mez valószínűleg még ebben az évben elkészül. A Luká­­csy Sándor által összeállí­tott. Marton Endre rendezte, „hanglemezirodalmi színpa­don” Petőfi versei többek között a „Szülőföldem”, „A jó öreg kocsmáros”, „Egy te­rem Debrecenben” mellett a szabadságharc költőjének Kerényi Frigyeshez írt le­velei és naplórészletei is sze­repelnek. Illyés Gyula „Pe­tőfi Sándor” és Vajda János „Petőfi napja” című alkotá­sai mellett részletek hang­zanak majd el a Nemzeti Kör 1844-es jegyzőkönyvé­ből, ugyancsak a kor han­gulatát idézi majd Egressy Gábor „Képek a pesti for­radalomból” és Imreh Sán­dor „Visszaemlékezés az 1848—49. évi szabadságharc­ra Erdélyben” című írása. Petőfi tiszteletét Bem iránti rajongó példázó levele francia eredetiből Szász Ká­roly fordításában kerül le­mezre. A valóságos irodal­mi és történelmi tablót nyúj­tó felvételek között érdekes színfolt az Apostol XX. ré­sze, Lengyel József „Adatok Petőfi halálához” című írá­sa. A lemez Ady Endre „Pi­ros és fekete” című versé­vel zárul. Megtalálták Cseb falut? Érdekes kutatási munka zajlik a Borsod megyei Ede­­lény és Dusnokpuszta határában. A helyi Alkotmány Ter­melőszövetkezet új homokbányájának nyitásánál a dóze­rek emberi csontokat forgattak ki a földből. A vizsgála­tok megállapították, hogy egy régi­ temetőre és a feltéte­lezések szerint az árpádkori Cseb nevű falu nyomaira bukkantak. Hatvanöt sírt tártak fel és megtalálták árpádkori templom alapfal maradványait. A sírokban az a csontvázak arccal kelet felé néztek és számos sírhely keresztezte egymást, amiből arra következtettek, hogy a temetőt több évszázadon át használták. A temető mellett lakott település nyomait is felfedezték. iS Sk Jt* L O Méregraktár a határban Korszerű növényvédelem Malomsokon Megjelentek a kártevők a­­ malomsoki határban. A cse­­­­rebogár invázió elsősorban a málnásra irányul, a talaj­kártevők pedig a szántóföldi növénytermesztést veszér­ez­­tetik. A Szebb Jövő Termelőszö­vetkezetnek — amely holdon gazdálkodik — 2500 21 hold málnája, 30 hold meg­­­gyese és 40 hold feketeribiz­­kéje van. A málna jövőre, a meggy és ribizke pedig en­nél később fordul termőre. E zárt területeken mindenütt elvégezték a vegyszeres gyomirtás és a gombabeteg­ségek elleni permetezést. Gondoskodtak a cserebogár invázió megfékezéséről is; a helyi általános iskola ta­nulói — megfelelő díjazás­­ ellenében — vállalkoztak a cserebogarak összeszedésé­­re: az összegyűjtött bogara­kat elégetik a határban. Vegyszerezés Jelenleg két Rapitox per­metező gépe van a termelő- , szövetkezetnek. Jövőre újabb -7- málnásba való - perme­­­­tezőgépet vásárolnak, hogy a növényvédelmi munkákat­­ gyorsabban és könnyebben­­ végezhessék. A talajfertőtle­­­­nítést már március elején el­végezték, a vegyszeres gyom­­­­irtás pedig az időjárás okozta­­ nehézségek miatt még tart.­­ Eddig a 461 holdnyi őszi­­ kalászosból 300 holdat gyom­­­­talanítottak. befejezéshez kö­­­­zeleg az 570 holdnyi kuko­rica vegyszeres gyomtalaní­tása is. A gondos vegyszerezés és­­ gyomtalanítás hatására —­­ ha az időjárás kedvező lesz ! — az idén sem kell kézzel j kapálni a gazdaság kapásnö­­­­vényeit. A kukoricát és cikóriát szemenként, vető­­­géppel vetették el, így egy műveletet — az egyelést —­­ kiiktatták a termelésből. E­­ termények betakarítása is­­ jórészt gépesített. Cikória be­­­­takarító gépet ugyan még­­ kölcsön kérnek a szomszédos marcaltői Rábaparti Egyet­értés Termelőszövetkezettől,­­ a második félévben azonban már saját gépükkel dolgoz­hatnak. A talajkártevők várható el­szaporodása a tervezettnél több tőszám kialakítására kényszerítette a termelőszö­vetkezetet. Egy-egy holdon 28—30 ezer kukorica tőszá­mot hagynak, hogy a 24—25 ezer optimális termelő meg­maradjon. Elsősorban a drót­féregtől kell tartaniuk, a veszélyeztetett területeken rövidesen megkezdik a talaj­fertőtlenítést. Szakemberek Egy növényvédő szaktech­nikus irányítja a növényvé­delmi munkákat a termelő­­szövetkezetben. Gazdája még a m­­alomsoki Rábagyöngye és a csikvándi Szabad Nép Termelőszövet növényvédel­mének is: összesen négy és félezer hold növényvédelmét szervezi, irányítja és ellen­őrzi. Pölöskei Miklós munkájá­val elégedettek a malomsoki termelőszövetkezetben. A 23 éves fiatalember levelező úton végezte el a felsőfokú mezőgazdasági technikumot, majd egy évig növényvédel­mi technikusi átképző tan­folyamon vett részt, önkép­zésére ma is nagy gondot fordít. Rajta kívül még négy szakmunkás dolgozik a nö­vényvédelemben : három traktoros és egy gyalogmun­kás. Mind a négyen Pápán szerezték meg a szakmunkás bizonyítványukat. Szakkép­zettség nélkül ma már sen­ki nem dolgozhat a növény­védelemben. A növényvédők jórészt erős mérgekkel dol­goznak, a szakszerűtlenség veszélyt jelentene. A balesetek megelőzésére nagy gondot fordítanak. növényvédők állandó tovább­i képzésben részesülnek, a szaporodó új növényvédősze­rek az ismeretek bővítésére ösztönöznek. Az itt dolgozók rendszeres egészségügyi vizs­gálaton vesznek részt, a vé­dőfelszerelések használatát is sűrűn ellenőrzik. A gázálarc­tól a gumikesztyűig minden­nel ellátták a szakembere­ket. A falun kívül méreg­raktárt létesített a termelő­­szövetkezet. Itt csak a szak­képzett raktáros tartózkod­hat, aki nemcsak a raktári teendőket látja el, hanem jelenti a veszélyes növényvé­dőszerekkel való permetezés időpontját is a körzeti orvos­nak. Baleset — a gondos megelőzés eredményeként — nem történt. Felkészültek A kártevők idei „támadá­sa” nem éri váratlanul a ma­lomsoki termelőszövetkezetet. A védekezésre időben felké­szültek: tervszerű és szerve­zett a nagyüzemi növényvé­delem már a tavasz kezdete óta. N. A. Centrum, de nem központ: Csendélet a Bástyában Osztott műszakban dolgoznak — A legnagyobb cipőosztály Vélemények az átlagbérről — Felkészültek a nyárra Csendes szerda dél a veszp­rémi Centrum Áruházban. Egy-két vevő bóklászik porcelán csecsebecsék között, a meg a konfekciós osztályon, de legtöbben a büfé pultját támogatják. Az eladók kis csoportokba verődve beszél­getnek. — Az igazi forgalom dél­után négykor kezdődik és fél hétig tart — mondja Egry Sándor üzletvezető. A Bástya Áruház reggel nyolctól este hatig tart nyit­va. A 180 dolgozó ezért osz­tott munkaidőben tevékeny­kedik, ami nagy részüknél azt jelenti, hogy délelőtt és délután 4-4 órát dolgoznak, 2 óra ebédidő közbeiktatásá­val. Mivel az eladók 85 szá­zaléka nő, családos anya, ez a munkabeosztás zavarja a családok életritmusát. Az üzletvezető ezt a problémát is a nyitva tartási idővel ma­gyarázza: — Budapesten sok üzlet csak tízkor nyit. Nekünk azonban a vidéki vevőinkre is gondolni kell, akik általá­ban a kora délelőtti órákban jönnek be vásárolni. A cipőosztályon legna­gyobb a forgalom, de elég ke­vesen vásárolnak, inkább azt nézik, jött-e valami új fazon. — Mikor a legkisebb a forgalom? — Délben, meg szombat délután. Akkor még keve­sebben vannak­, mint most. — Akkor miért tartanak nyitva szombat délután is? — Mi bezárnánk, de a ta­nácsi szervek nem járulnak hozzá, mert szerintük a vá­ros lakossága igényli a szom­bat délutáni nyitva tartást. Az öt vevőből három üres kézzel távozik. — Milyen az áruválaszték? — A lehetőségekhez ké­pest jó. — Itt, a cipőosztályon is? Elég sok régi fazont látok. Az üzletvezető élénken til­takozik: — Ha jól tudom, nincs még egy ekkora cipőosztály az országban. Gyakorlatilag mindenféle lábbelit megta­lálhat itt a vásárló, amit a magyar ipar gyárt. — Önök hol szerzik be az árut? — Általában a megyei nagykereskedelmi vállalatok­nál, de nem ritka, hogy Bu­dapesten, vagy az ország más megyéiben vesszük meg, amihez helyben nem tudunk hozzájutni. — Tehát innen nem szok­tak árut átvinni a központ­ba? — Csakis azokat, amiket itt nem tudunk eladni. És természetesen a központból is kapunk olyan cikkeket, amelyek ott nem keltek el, de Veszprémben értékesíteni tudjuk. — Azt mondják, hogy a központban nagyobb a dol­gozók átlagfizetése. A veszprémi Bástya a Szé­kesfehérvári ház fióküzlete. Centrum Áru­A központ 1950-ben épült és tulajdon­képpen már el is avult. A veszprémi fióküzlet 1840 négyzetméteres eladótere messze felülmúlja a közpon­tét, s abszolút mennyiségben is többet­ forgalmaz évente. A központ mégsem itt van. — Miért? — Nem az áruház nagysá­ga határozza meg a központ helyét. — Sonkák véleménye sze­rint a központ „elszipkázza” az áruk javát Veszprémből. Igaz ez? — Nem. Mindkét áruház önállóan vásárol, nincs köz­pontilag meghatározva, hogy mit és hol kell beszerezni. A forgalmi tervet is mi készít­jük el, hiszen máshol nem tudják megmondani, hogy milyen áru kell a veszprémi vevőknek. — Ez is csak pletyka. Itt magasabb az átlagfizetés. — Szóval a jelenlegi hely­zetnek csak előnyei vannak? — Szerintem igen. Ezt el­ért eredményeink is mutat­ják. 1965-től, a nyitás kezde­tétől számítva majdnem megduplázódott a forgal­munk. A múlt évben 8 száza­lékkal növekedett az eladott áruk értéke, tervünket 103 százalékra teljesítettük, és szép nyereséget is osztottunk. Minden reményünk megvan arra, hogy a 72-es év is olyan jól sikerül, mint a tavalyi. Higgye el, nekünk csak előny, hogy az adminisztrá­ció Székesfehérváron van, mert így mi többet tudunk foglalkozni a vevővel. Beosztás és életritmus Szóbeszéd és valóság Hiányzik egy teherautó A műszaki osztály teljesen néptelen. Csak egy televízió képernyőjéről hunyorog ránk a monoszkóp. Rádióból, televízióból, hűtőszekrényből jó az ellátás. Viszont sok a panasz az áruház házhoz szállítási akciójára. — Mi az oka ennek? — Elromlott a teher­autónk. Újat kellene besze­rezni. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra. Je­lenleg a Volántól kértünk gépkocsikat, de az sem tud mindig adni, ezért a házhoz szállítás akadozik. A meg­oldás csak a saját teherautó beszerzése lehet. Az üzletvezető a gazda büszkeségével vezet végig az áruházon. — Nagy választékban kap­hatók a nyári cipők, szandá­lok, kemping felszerelések, fürdőruhák. Semmi problé­ma nem lesz, ha megjön a nyári idény. K. L. Tihanyi panoráma (Fotó: Borbás János) Péntek, 1972. május 5. Műszerállások a Balatonon Tucatnyi műszerállást he­lyeznek el ezekben a napok­ban a Balatonon a vízgaz­dálkodási tudományos kuta­tó intézet munkatársai. Ba­la­tonszemes és Balatonakali között víkendház nagyságú cölöpépítmény emelkedik ki a tóból. A rajta elhelyezett műszerek a vízállást, a szél irányát és sebességét, vala­mint a párolgást mérik auto­matikusan. Tihanynál áram­lásmérőt helyeznek el. Más helyekről a Balaton nyílt vi­zein keletkező hullámok ma­gasságáról szolgáltatnak ada­tokat a távvezérlésű műsze­rek. A kihelyezett műszerek segítségével a tó „maga veze­ti” jellemző grafikonjait. Természetes „gáztartályok Dél-Zalában Az üzemek és háztartások biztonságos téli gázellátása, valamint a földgázkutak programszerű nyári termel­tetése érdekében újabb ter­mészetes „gáztartályt” ala­kítanak ki a délzalai olajvi­dékhez tartozó Hahót-puszta­­edericsi területen. Ebben a térségben 30 évvel ezelőtt tárták fel a szénhidrogén le­lőhelyet, a kőolaj- és föld­gázkészletek azóta kimerül­tek, a föld mélyében elhe­lyezkedő repedezett kőzetek viszont alkalmasak nagy­­mennyiségű földgáz tárolásá­ra. A természet által kiépí­tett óriás tartályba a meg­lévő kúton át sajtolják be a földgázt, ahonnan a téli csúcsfogyasztás idején táv­vezetékeken jut el a fogyasz­tókhoz. Lakásszövetkezeti tanfolyam A lakásszövetkezetek fon­tos feladata a közös vagyon védelme: az alapszabály sze­rinti működés egyik feltéte­­le, hogy kétévenként ellen­őriztessék az ügyvitelt, a pénzügyi fegyelmet. Ezt egyébként kormányrendelet is előírja. A tavaszi közgyű­lések után országszerte sok lakásszövetkezet kérte fel a megyei szövetségek ellenőr­zési és jogi irodáit általános revízió elvégzésére. Pécsen tanfolyamot indított a SZÖ­VOSZ az ügyviteli te­endők és számviteli munkák egységes, előírásszerű oktatá­sára. Egy nő a diplomaták asztalánál Érdekes filmek a televízió műsorában krónikáját dolgozza fel. As­­kenazy „Az ön számlájára ment” című ismert művéből készült az a tévéjáték, ame­lyet ugyancsak ezen az es­tén sugároznak. A rendező Nemere László. A főbb sze­replők: Sinkovits Imre, Sin­kó László, Pécsi Sándor, Venczel Vera és Bulla Elma. Május 11-én, csütörtökön lesz a „Ki mit tud?” máso­dik elődöntője, amelyet Sze­gedről közvetítenek. Május 12-én pénteken „Megérte?” címmel Urbán Ernő dokumentumfilmjét ve­títik. A riportereskedő író ezúttal a nagykanizsai járá­si pártbizottság első titkárát, Söjtör Jánost kereste fel. Új vetélkedő is jelentkezik ezen a napon „Előolimpia” cím­mel, amelyben nagy világverseny a közelgő netének ismeretéből előtörté­„vizs­gáznak” a résztvevők. Május 13-án, szombaton Steinbeck „Az idéntől ke­letre” című regényének amerikai filmváltozatát tű­zik műsorra. Az Elia Kazan által rendezett produkció fő­szereplője James Dean. Május 14-én, vasárnap folytatódik a „Vasárnap Európában” című osztrák filmsorozat, ezúttal Nápoly­ba kalauzolja el a nézőket. Május 9-én kedden vetítik a televízióban az Alekszand­­ra Mihajlovna Kollantaj éle­tének legizgalmasabb epi­zódjai nyomán készült „Egy nő a diplomaták asztalánál’’ című szovje­t filmet. Mint is­meretes Kollantaj asszony 1930-tól 1945-ig képviselte hazáját Svédországban. Ugyanezen az estén Her­mann István esztéta mutatja be Hegedűs Géza írót, aki 60. születésnapján visszapil­lant több mint­­ 40 esztendős írói múltjára. Május 10-én, szerdán „A Millenáristól a Népstadionig" című dokumentumfilm a magyar labdarúgás 75 éves

Next