Napló, 1972. május (Veszprém, 28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-05 / 104. szám
* ■ Petőfi Sándor versei és prózái „hanglemezirodalmi színpadon"” A nagy költőnk születésének 150. évfordulóját ünneplő — vállalkozások és események sorában előkelő hely illeti meg az Országos Hanglemezgyártó Vállalat „Petőfi Sándor élete saját és kortársai művében” címmel most készülő Neves művészek nagylemezét. — Básti Lajos, Sinkovits Imre, Major Tamás Bessenyei Ferenc, Szirtes Ádám, Őze Lajos, Sztankay István és Sinkó László — szereplésével készülő reprezentatív hanglemez valószínűleg még ebben az évben elkészül. A Lukácsy Sándor által összeállított. Marton Endre rendezte, „hanglemezirodalmi színpadon” Petőfi versei többek között a „Szülőföldem”, „A jó öreg kocsmáros”, „Egy terem Debrecenben” mellett a szabadságharc költőjének Kerényi Frigyeshez írt levelei és naplórészletei is szerepelnek. Illyés Gyula „Petőfi Sándor” és Vajda János „Petőfi napja” című alkotásai mellett részletek hangzanak majd el a Nemzeti Kör 1844-es jegyzőkönyvéből, ugyancsak a kor hangulatát idézi majd Egressy Gábor „Képek a pesti forradalomból” és Imreh Sándor „Visszaemlékezés az 1848—49. évi szabadságharcra Erdélyben” című írása. Petőfi tiszteletét Bem iránti rajongó példázó levele francia eredetiből Szász Károly fordításában kerül lemezre. A valóságos irodalmi és történelmi tablót nyújtó felvételek között érdekes színfolt az Apostol XX. része, Lengyel József „Adatok Petőfi halálához” című írása. A lemez Ady Endre „Piros és fekete” című versével zárul. Megtalálták Cseb falut? Érdekes kutatási munka zajlik a Borsod megyei Edelény és Dusnokpuszta határában. A helyi Alkotmány Termelőszövetkezet új homokbányájának nyitásánál a dózerek emberi csontokat forgattak ki a földből. A vizsgálatok megállapították, hogy egy régi temetőre és a feltételezések szerint az árpádkori Cseb nevű falu nyomaira bukkantak. Hatvanöt sírt tártak fel és megtalálták árpádkori templom alapfal maradványait. A sírokban az a csontvázak arccal kelet felé néztek és számos sírhely keresztezte egymást, amiből arra következtettek, hogy a temetőt több évszázadon át használták. A temető mellett lakott település nyomait is felfedezték. iS Sk Jt* L O Méregraktár a határban Korszerű növényvédelem Malomsokon Megjelentek a kártevők a malomsoki határban. A cserebogár invázió elsősorban a málnásra irányul, a talajkártevők pedig a szántóföldi növénytermesztést veszéreztetik. A Szebb Jövő Termelőszövetkezetnek — amely holdon gazdálkodik — 2500 21 hold málnája, 30 hold meggyese és 40 hold feketeribizkéje van. A málna jövőre, a meggy és ribizke pedig ennél később fordul termőre. E zárt területeken mindenütt elvégezték a vegyszeres gyomirtás és a gombabetegségek elleni permetezést. Gondoskodtak a cserebogár invázió megfékezéséről is; a helyi általános iskola tanulói — megfelelő díjazás ellenében — vállalkoztak a cserebogarak összeszedésére: az összegyűjtött bogarakat elégetik a határban. Vegyszerezés Jelenleg két Rapitox permetező gépe van a termelő- , szövetkezetnek. Jövőre újabb -7- málnásba való - permetezőgépet vásárolnak, hogy a növényvédelmi munkákat gyorsabban és könnyebben végezhessék. A talajfertőtlenítést már március elején elvégezték, a vegyszeres gyomirtás pedig az időjárás okozta nehézségek miatt még tart. Eddig a 461 holdnyi őszi kalászosból 300 holdat gyomtalanítottak. befejezéshez közeleg az 570 holdnyi kukorica vegyszeres gyomtalanítása is. A gondos vegyszerezés és gyomtalanítás hatására — ha az időjárás kedvező lesz ! — az idén sem kell kézzel j kapálni a gazdaság kapásnövényeit. A kukoricát és cikóriát szemenként, vetőgéppel vetették el, így egy műveletet — az egyelést — kiiktatták a termelésből. E termények betakarítása is jórészt gépesített. Cikória betakarító gépet ugyan még kölcsön kérnek a szomszédos marcaltői Rábaparti Egyetértés Termelőszövetkezettől, a második félévben azonban már saját gépükkel dolgozhatnak. A talajkártevők várható elszaporodása a tervezettnél több tőszám kialakítására kényszerítette a termelőszövetkezetet. Egy-egy holdon 28—30 ezer kukorica tőszámot hagynak, hogy a 24—25 ezer optimális termelő megmaradjon. Elsősorban a drótféregtől kell tartaniuk, a veszélyeztetett területeken rövidesen megkezdik a talajfertőtlenítést. Szakemberek Egy növényvédő szaktechnikus irányítja a növényvédelmi munkákat a termelőszövetkezetben. Gazdája még a malomsoki Rábagyöngye és a csikvándi Szabad Nép Termelőszövet növényvédelmének is: összesen négy és félezer hold növényvédelmét szervezi, irányítja és ellenőrzi. Pölöskei Miklós munkájával elégedettek a malomsoki termelőszövetkezetben. A 23 éves fiatalember levelező úton végezte el a felsőfokú mezőgazdasági technikumot, majd egy évig növényvédelmi technikusi átképző tanfolyamon vett részt, önképzésére ma is nagy gondot fordít. Rajta kívül még négy szakmunkás dolgozik a növényvédelemben : három traktoros és egy gyalogmunkás. Mind a négyen Pápán szerezték meg a szakmunkás bizonyítványukat. Szakképzettség nélkül ma már senki nem dolgozhat a növényvédelemben. A növényvédők jórészt erős mérgekkel dolgoznak, a szakszerűtlenség veszélyt jelentene. A balesetek megelőzésére nagy gondot fordítanak. növényvédők állandó további képzésben részesülnek, a szaporodó új növényvédőszerek az ismeretek bővítésére ösztönöznek. Az itt dolgozók rendszeres egészségügyi vizsgálaton vesznek részt, a védőfelszerelések használatát is sűrűn ellenőrzik. A gázálarctól a gumikesztyűig mindennel ellátták a szakembereket. A falun kívül méregraktárt létesített a termelőszövetkezet. Itt csak a szakképzett raktáros tartózkodhat, aki nemcsak a raktári teendőket látja el, hanem jelenti a veszélyes növényvédőszerekkel való permetezés időpontját is a körzeti orvosnak. Baleset — a gondos megelőzés eredményeként — nem történt. Felkészültek A kártevők idei „támadása” nem éri váratlanul a malomsoki termelőszövetkezetet. A védekezésre időben felkészültek: tervszerű és szervezett a nagyüzemi növényvédelem már a tavasz kezdete óta. N. A. Centrum, de nem központ: Csendélet a Bástyában Osztott műszakban dolgoznak — A legnagyobb cipőosztály Vélemények az átlagbérről — Felkészültek a nyárra Csendes szerda dél a veszprémi Centrum Áruházban. Egy-két vevő bóklászik porcelán csecsebecsék között, a meg a konfekciós osztályon, de legtöbben a büfé pultját támogatják. Az eladók kis csoportokba verődve beszélgetnek. — Az igazi forgalom délután négykor kezdődik és fél hétig tart — mondja Egry Sándor üzletvezető. A Bástya Áruház reggel nyolctól este hatig tart nyitva. A 180 dolgozó ezért osztott munkaidőben tevékenykedik, ami nagy részüknél azt jelenti, hogy délelőtt és délután 4-4 órát dolgoznak, 2 óra ebédidő közbeiktatásával. Mivel az eladók 85 százaléka nő, családos anya, ez a munkabeosztás zavarja a családok életritmusát. Az üzletvezető ezt a problémát is a nyitva tartási idővel magyarázza: — Budapesten sok üzlet csak tízkor nyit. Nekünk azonban a vidéki vevőinkre is gondolni kell, akik általában a kora délelőtti órákban jönnek be vásárolni. A cipőosztályon legnagyobb a forgalom, de elég kevesen vásárolnak, inkább azt nézik, jött-e valami új fazon. — Mikor a legkisebb a forgalom? — Délben, meg szombat délután. Akkor még kevesebben vannak, mint most. — Akkor miért tartanak nyitva szombat délután is? — Mi bezárnánk, de a tanácsi szervek nem járulnak hozzá, mert szerintük a város lakossága igényli a szombat délutáni nyitva tartást. Az öt vevőből három üres kézzel távozik. — Milyen az áruválaszték? — A lehetőségekhez képest jó. — Itt, a cipőosztályon is? Elég sok régi fazont látok. Az üzletvezető élénken tiltakozik: — Ha jól tudom, nincs még egy ekkora cipőosztály az országban. Gyakorlatilag mindenféle lábbelit megtalálhat itt a vásárló, amit a magyar ipar gyárt. — Önök hol szerzik be az árut? — Általában a megyei nagykereskedelmi vállalatoknál, de nem ritka, hogy Budapesten, vagy az ország más megyéiben vesszük meg, amihez helyben nem tudunk hozzájutni. — Tehát innen nem szoktak árut átvinni a központba? — Csakis azokat, amiket itt nem tudunk eladni. És természetesen a központból is kapunk olyan cikkeket, amelyek ott nem keltek el, de Veszprémben értékesíteni tudjuk. — Azt mondják, hogy a központban nagyobb a dolgozók átlagfizetése. A veszprémi Bástya a Székesfehérvári ház fióküzlete. Centrum ÁruA központ 1950-ben épült és tulajdonképpen már el is avult. A veszprémi fióküzlet 1840 négyzetméteres eladótere messze felülmúlja a központét, s abszolút mennyiségben is többet forgalmaz évente. A központ mégsem itt van. — Miért? — Nem az áruház nagysága határozza meg a központ helyét. — Sonkák véleménye szerint a központ „elszipkázza” az áruk javát Veszprémből. Igaz ez? — Nem. Mindkét áruház önállóan vásárol, nincs központilag meghatározva, hogy mit és hol kell beszerezni. A forgalmi tervet is mi készítjük el, hiszen máshol nem tudják megmondani, hogy milyen áru kell a veszprémi vevőknek. — Ez is csak pletyka. Itt magasabb az átlagfizetés. — Szóval a jelenlegi helyzetnek csak előnyei vannak? — Szerintem igen. Ezt elért eredményeink is mutatják. 1965-től, a nyitás kezdetétől számítva majdnem megduplázódott a forgalmunk. A múlt évben 8 százalékkal növekedett az eladott áruk értéke, tervünket 103 százalékra teljesítettük, és szép nyereséget is osztottunk. Minden reményünk megvan arra, hogy a 72-es év is olyan jól sikerül, mint a tavalyi. Higgye el, nekünk csak előny, hogy az adminisztráció Székesfehérváron van, mert így mi többet tudunk foglalkozni a vevővel. Beosztás és életritmus Szóbeszéd és valóság Hiányzik egy teherautó A műszaki osztály teljesen néptelen. Csak egy televízió képernyőjéről hunyorog ránk a monoszkóp. Rádióból, televízióból, hűtőszekrényből jó az ellátás. Viszont sok a panasz az áruház házhoz szállítási akciójára. — Mi az oka ennek? — Elromlott a teherautónk. Újat kellene beszerezni. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra. Jelenleg a Volántól kértünk gépkocsikat, de az sem tud mindig adni, ezért a házhoz szállítás akadozik. A megoldás csak a saját teherautó beszerzése lehet. Az üzletvezető a gazda büszkeségével vezet végig az áruházon. — Nagy választékban kaphatók a nyári cipők, szandálok, kemping felszerelések, fürdőruhák. Semmi probléma nem lesz, ha megjön a nyári idény. K. L. Tihanyi panoráma (Fotó: Borbás János) Péntek, 1972. május 5. Műszerállások a Balatonon Tucatnyi műszerállást helyeznek el ezekben a napokban a Balatonon a vízgazdálkodási tudományos kutató intézet munkatársai. Balatonszemes és Balatonakali között víkendház nagyságú cölöpépítmény emelkedik ki a tóból. A rajta elhelyezett műszerek a vízállást, a szél irányát és sebességét, valamint a párolgást mérik automatikusan. Tihanynál áramlásmérőt helyeznek el. Más helyekről a Balaton nyílt vizein keletkező hullámok magasságáról szolgáltatnak adatokat a távvezérlésű műszerek. A kihelyezett műszerek segítségével a tó „maga vezeti” jellemző grafikonjait. Természetes „gáztartályok Dél-Zalában Az üzemek és háztartások biztonságos téli gázellátása, valamint a földgázkutak programszerű nyári termeltetése érdekében újabb természetes „gáztartályt” alakítanak ki a délzalai olajvidékhez tartozó Hahót-pusztaedericsi területen. Ebben a térségben 30 évvel ezelőtt tárták fel a szénhidrogén lelőhelyet, a kőolaj- és földgázkészletek azóta kimerültek, a föld mélyében elhelyezkedő repedezett kőzetek viszont alkalmasak nagymennyiségű földgáz tárolására. A természet által kiépített óriás tartályba a meglévő kúton át sajtolják be a földgázt, ahonnan a téli csúcsfogyasztás idején távvezetékeken jut el a fogyasztókhoz. Lakásszövetkezeti tanfolyam A lakásszövetkezetek fontos feladata a közös vagyon védelme: az alapszabály szerinti működés egyik feltétele, hogy kétévenként ellenőriztessék az ügyvitelt, a pénzügyi fegyelmet. Ezt egyébként kormányrendelet is előírja. A tavaszi közgyűlések után országszerte sok lakásszövetkezet kérte fel a megyei szövetségek ellenőrzési és jogi irodáit általános revízió elvégzésére. Pécsen tanfolyamot indított a SZÖVOSZ az ügyviteli teendők és számviteli munkák egységes, előírásszerű oktatására. Egy nő a diplomaták asztalánál Érdekes filmek a televízió műsorában krónikáját dolgozza fel. Askenazy „Az ön számlájára ment” című ismert művéből készült az a tévéjáték, amelyet ugyancsak ezen az estén sugároznak. A rendező Nemere László. A főbb szereplők: Sinkovits Imre, Sinkó László, Pécsi Sándor, Venczel Vera és Bulla Elma. Május 11-én, csütörtökön lesz a „Ki mit tud?” második elődöntője, amelyet Szegedről közvetítenek. Május 12-én pénteken „Megérte?” címmel Urbán Ernő dokumentumfilmjét vetítik. A riportereskedő író ezúttal a nagykanizsai járási pártbizottság első titkárát, Söjtör Jánost kereste fel. Új vetélkedő is jelentkezik ezen a napon „Előolimpia” címmel, amelyben nagy világverseny a közelgő netének ismeretéből előtörté„vizsgáznak” a résztvevők. Május 13-án, szombaton Steinbeck „Az idéntől keletre” című regényének amerikai filmváltozatát tűzik műsorra. Az Elia Kazan által rendezett produkció főszereplője James Dean. Május 14-én, vasárnap folytatódik a „Vasárnap Európában” című osztrák filmsorozat, ezúttal Nápolyba kalauzolja el a nézőket. Május 9-én kedden vetítik a televízióban az Alekszandra Mihajlovna Kollantaj életének legizgalmasabb epizódjai nyomán készült „Egy nő a diplomaták asztalánál’’ című szovjet filmet. Mint ismeretes Kollantaj asszony 1930-tól 1945-ig képviselte hazáját Svédországban. Ugyanezen az estén Hermann István esztéta mutatja be Hegedűs Géza írót, aki 60. születésnapján visszapillant több mint 40 esztendős írói múltjára. Május 10-én, szerdán „A Millenáristól a Népstadionig" című dokumentumfilm a magyar labdarúgás 75 éves