Napló, 1972. augusztus (Veszprém, 28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-19 / 195. szám

Szombat, 1972 augusztus 19.. NAPLÓ Kavicsmozaik Több mint öt éve kavicsmozaik készítés­sel tölti szabadidejét Marossy Gyuláné ba­latonfüredi óvónő. Színes kövekből, aprólé­kos munkával állítja össze változatos té­májú mozaikképeit. Különösen kedveli a Balaton, a nád és az állatvilág, a virágok forma és színvilágát. A képekhez szükséges színes kavicsokat férjével egvütt országjáró útjaikon szerzik be. Egy-egy 35x60 centi­­méteres mozaikkép összeállításához 13—14 ezer darab apró követ használ fel. Marossy Gyuláné hobbyját a balatonfüredi képző­művész szakkör is támogatja, a közeljövő­ben kiállítást rendeznek munkáiból. Fiatalok, mindenre kíváncsiak Beszélgetés a Georgikon Nyári Egyetem hallgatóival Az idén mintha a fiatalok adtak volna egymásnak randevút a keszthelyi Georgikon Nyári Egyetemen. Akár az előadásokra, akár a kirándulásokra megy el az ember, mindenütt fiatal arcokat lát. És nemcsak a Balaton érdekli őket, hanem valóban ismerkedni szeretnének hazánkkal, minél többet meg akarnak tudni népünk életéről Hogy milyen lehetőségei és akadályai vannak ezeknek a törek­véseiknek, erről beszélgettünk velük. A szakember A 700 éves Alsóörs krónikájából Amit tízévi munkával le­véltárakból, könyvekből ki­bogarászott és följegyzett Al­sóörs történetéről dr. Jab­­lonkay Géza, hogyan lehetne azt tízperces olvasmánnyá sűríteni ? A falu krónikása, szeren­csére, kiemelt néhány jel­lemző eseményt. Ám ezek legföljebb jelzőtáblák lehet­nek a 700 esztendős úton — 1272-ben az almádi apátság előtt szerződést köt­nek. Ebben eladnak egy Örs falubeli szőlőt, ami leér a Ba­latonig. Ez az Örs falu Alsó­örs volt, s ez az első Írásos adat Alsóörsről — kezdi, s 1290-nel folytatja. Ekkor Er­zsébet királyié eladoma­­nyozza Olurs, Alörs, azaz Al- SQÖj-s birtokát szőlőkkel, ha­lászati joggal, s azzal a föld­darabbal, ahol malomköve­ket szoktak vágni. Csaknem két évszázad „Jeltelen” 1570-ig, amikor Bornemissza János pápai ka­pitány Alsóörs alatt csúnyán megveri a túlerőben levő tö­rök sereget. 1611-ben a két falu közti határvitában úgy hoz ítéletet a veszprémi vár­kapitány, hogy Lovasból Bí­ró Miklós 82, Alsóörsből Guát János 85 éves földmű vest hallgatja meg előbb. Az 1680-as éveken a tö­rök rablásai miatt elnépte­lenedtek, s pusztán állottak az itteni falvak. Az 1753-as összeírás szerint Alsóörs la­kóinak száma 492 fő. Főként szőlőtermesztésből élnek Egy kapásnyi — kb. 150 négyszögölnyi — szőlő ter­mése 3,5 urna, vagyis akó, tehát kb. két hektó bor. Nevezetes dátum 1754: megalakul a szőlősgazdák szervezete, a hegyközség hogy szabályozza az egymás mellett élés rendiét. Még ne­vezetesebb 1766 és 1795. ami­kor saját községi statútumot alkotnak, s ebben szabályoz­zák a község belső rendjét. Ez kimondja: ha jobbágyot választanának bírónak, en­nek szavát a nemesrendű községbeli lakó is köteles megfogadni. Nem csupán érdekesség. hogy 1801 márciusában a hegyközség elrendeli a fá­kon levő hernyóknak 4 Frt. vagy 12 pálca büntetés terhe alatt való leszedését. 1807. Az alsóörsiek, csat­lakozva a vármegye felaján­lásához, jövedelmeik egyha­­todát ajánlják fel a Magyar Nemzeti Múzeum javára. Az erdő, a nádas, a rétek, a Ba­laton vize közös tulajdona a község lakóinak. Ez volt a közbirtokosság. 1844-ben a közbirtokosok pert indítanak a veszprémi káptalan ellen az almádi puszta felé eső határ megál­lapítására A perben, mint Zala megye táblabírája, el­jár Deák Ferenc is. Amint korunkhoz közelít a krónika, természetesen soka­sodnak sorai. Hiszen a múlt század derekáról még a száj­­hagyomány is sok mindent megőrzött, nem szólva az iratok tömkelegéről. A föllendülés kezdete 1847. a balatoni hajózás megindu­lásának éve. Az alsóörsi köz­birtokosok szorgalmazására a káptalannal közösen kikötőt építenek. A szabadságharc kitörése­kor Varga Lajos szolgabíró szervezi a nemzetőrséget. 1849-ben May János honvéd százados, Kossuth segédtiszt­je visszatér, hogy ellenállást szervezzen. Az osztrák kato­nák rajta ütnek, s hogy ne essék fogságba, Alsóörs ha­tárában. a Balaton partján magára gyújt egy nádkuny­hót. 1886. Nyaralója van itt Endrődi Sándor költőnek. Itt keresztelik meg Béla fiát. a keresztszülők: Jókai Mór és Laborfalvi Róza. 1897-ben a közbirtokosság a Balaton-parton átenged egy területet a nyaralóknak Ezzel megindul a fürdőélet. 1909-re elkészült a Budapest —tapolcai, 1910-re a Veszp­rém—alsóörsi vasútvonal. 1928-ban a hajókikötő Rá 8 évre vezetik be a faluba a villanyt. A háború és a felszabadu­lás eseményei külön vaskos fejezetek dr. Jablonkay Géza Az Ecseri lakodalmas Veszprémben Az idei nyári veszprémi várkoncert sorozat a ma este nyolckor kezdődő Ecseri la­kodalmassal zárul. Az Álla­mi Népi Együttes országot­­világot bejárt ének-, zene- és táncműsora most végre Veszprémben is látható és hallható lesz. A folklór műsor első ré­szében többek között a Kál­lai kettőst, az Üvegestáncot, a Pásztorbotolót, a Széki mu­zsikát. s az Este a fonóban című játékot élvezheti majd a közönség. A második rész­ben magyarországi cigány­táncok. csárdások, szép ma­gyar dalok és táncok szere­pelnek. A műsor befejező darabja az együttes leghíre­sebb produkciója, az Ecseri lakodalmas lesz. Talán mondanunk sem kell: a műsor megálmodója és megalkotója Rábai Mik­lós. Rossz idő esetén az előadás elmarad. krónikájában. A Nemzeti Bi­zottság és a KMP megalaku­lása, a község Veszprémhez tartozása, iskola, vízvezeték építése, tsz-szervezése, a für­dőtelep fejlődése, a művelő­dési ház építése, a vasút megszűnése..-. — megany­­nyi olyan esemény, amely­nek tanúja és részese is a krónikás. Kutató szeme hét évszá­zad legmélyét fürkészi, de a napi élet örömei és gondjai fölött nem siklik el tekinte­te. Följegyezte, mint készült el a szovjet repülősök em­lékműve egy hét alatt, vagy mint vártak a kultúrotthon költségvetésének megállapí­tására bő fél évet. Küszködve bár, de gyara­podik Alsóörs. Sokasodnak a fejlődés jelzőtáblái. Mégpe­dig olyan ütemben, ahogy története során még soha. különösen a fürdőtelepen. Ha ennek dinamizmusa „át­csap” az „öregfalura”, bíz­vást följegyezheti a króni­kás : új reneszánszát éli a 700 éves Alsóörs. Egyre fiata­labb. R. I. Tadeusz Kosinszky, aki egy Krakkó melletti állami | mezőgazdasági üzem agronó­­! musa, visszatérő vendége a j nyári egyetemnek. Nem tar­­! tozik a „hivatalos” hallgatók | közé, mert ismerősei élnek j Keszthelyen, és náluk szo­­| kott családjával együtt nya­­| ralni. Lehetőleg mindig au­­j gusztus közepén, hogy részt vehessen a nyári egyetem programjában meghirdetett előadásokon, kirándulásokon. — Engem kizárólag a szak­mai, tehát mezőgazdasági rendezvények érdekelnek — mondotta a lengyel agronó­­mus. — A korábbi években sok olyan tapasztalatot sze­reztem itt Keszthelyen, ame­lyeknek otthon nagy hasznát láttam. A magyar mezőgaz­daság — különösen az utóbbi tíz évben — olyan termés­­eredményeket ért el, olyan termelési és tenyésztési technológiákat valósított meg. amelyeket érdemes figyelem­mel kísérni. Jónéhány bará­tom van már a keszthelyi egyetem oktatói és kutatói között, tőlük is sok hasznos tanácsot kaptam. Nem faggathattuk sokáig Tadeusz Kosinszkyt magyar­­országi élményeiről, mert két eleven fia — hét és tíz év körüliek — ugyancsak füröd­ni szerettek volna. Hiába, a tanulás mellett a családra is kell időt szakítani, még nya­ralás idején is. Tanulmányút a Dunántúlon Az NSZK-ból 25, a jövő tanévben végző egyetemista jött egy csoportban. Vala­mennyien a bonni tanárkép­ző főiskola hallgatói, zömmel biológusok. Egy, számukra iz­galmas előadás után talál­koztunk; amelyet a magyar mezőgazdasági mérnökképzés gyakorlati módszereiről hal­lottak. A kibírhatatlan hőség elle­nére szívesen maradtak egy kis beszélgetésre a tanterem­ben. Rendkívül közlékenyek voltak, de kíváncsiak is, minden érdekelte őket. — Tulajdonképpen nem­csak a nyári egyetemre jöt­tünk — sietett a magyarázat­tal dr. Wolfdieter Lopata, fiatal főiskolai oktató, a cso­port vezetője. — Egy kisebb tanulmányutat szeretnénk tenni ezután néhány dunán­túli egyetem oktatási mód­szereit akarjuk megismerni. Elsősorban a botanika és az állattan itteni tanítását sze­retnénk tanulmányozni, ezért töltünk a keszthelyi egyete­men hosszabb időt. — Sikerült-e az itteni ag­rártudományi egyetemmel közelebbről is megismerked­niük? — Igen — mondta észreve­hető lelkesedéssel egy nyú­lánk, szőke leány. — Meglá­togattunk néhány tanszéket, beszélgettünk az oktatókkal, sok érdekeset hallottunk. A szervezés is nagyon jó itt a nyári egyetemen, a program is igen változatos. Egy dol­got azonban hiányolunk. Ke­vés a szocialista országokból származó hallgató. Azt re­méltük, itt találkozhatunk több ország fiataljaival és megismerhet lük őket is. Elmondták ezt a vélemé­nyüket a nyári egyetem szer­vezetéinek is. Azt az ígéretet kapták, hogy a következő években a szervezés idején nagyobb propagandát fejte­nek majd ki a környező szo­cialista országokban. Remél­hetőleg akkor majd ezekből is többen eljönnek. Titkárnő Párizsból Martin Abriolt. a francia kislányt az első hét végén már szinte minden hallgató ismerte. Szépsége, vidámsá­ga magára vonta a figyelmet. Amikor érdeklődtünk irán­ta, ismerősei közül többen azt tanácsolták, hogy a stran­don keressük. Mégsem ott találkoztunk vele, hanem délután a hajó­­kiránduláson. Egy német fiú közvetítésével beszélgettünk. Martin Abriol elmondta töb­bek között, hogy egy párizsi bútortervező cégnél titkárnő, és egyedül jött Magyaror­szágra. — Miért éppen a keszthelyi nyári egyetemet választotta? — Ismerős francia házas­pártól hallottam, akik tavaly jártak itt, hogy ez nagyon tanulságos és kellemes idő­töltés — válaszolta. —• És nem csalódott? — Egyáltalán nem. nagyon jól érzem itt magam. — Mi tetszett a legjobban? — Természetesen a Bala­ton, szerelmese lettem! No. és a magyar bor és a magyar fiúk is tetszenek — tette hoz­zá nevetve. Hiányoznak a magyar egyetemisták Az NDK-beli hallgatók között is az egyetemisták a legélénkebbek. Eddig még minden közös rendezvényen ott voltak, pedig nekik is a fürdés a kedvenc időtöltésük, jól látszik ez pecsenyepiros­ra égett testükön. Brigitte Dahlmann, négy barátnőjével együtt a leg­többet napozott hallgatók kö­zé tartozik. Valamennyien a senftenbergi „Ernst Täl­­mann” Mérnökképző Főisko­lán végzik tanulmányaikat, hamarosan üzemgazdászok lesznek. — A programot, az ellátást igen színvonalasnak tartjuk — nyilatkozott Brigitte a töb­biek nevében is. — A koszt talán jobb is, mint kellene, úgy értem, tartalmasabb. Na­gyon tetszett nekünk még a barátságos fogadtatás, az ápolt, tiszta Balaton-part. — Itt nagyon jól lehel ba­rátkozni — vette át a szót egy diszkréten hosszúhajú fiatalember, aki később tele­pedett le közénk, az egyetem kollégiumának társalgójában. — A magyar egyetemisták viszont hiányoznak. Azt hit­tük. itt bőven lesz alkalmunk velük összebarátkozni és közben eggyel sem találkoz­tunk. A nyári egyetem vezetői foglalkoztak azóta ezzel a felvetéssel, és úgy látják, hogy meglehetősen nehéz ezt a kérést teljesíteni. Az egye­tem diákotthonában szállá­solják el ugyanis ilvenkor az ide érkező külföldi vendége­ket. Mindezt elmondták a nyári egyetem ifjú részvevői­nek. és csak a következő évekre ígértek valamiféle megoldást. Kovács József Az állampolgárok nesztora Szoborszerű tartással és csendes­mozdulatlanul ül a heverőjén. Mintha élőkép lenne az utóbbi évek bármelyik augusztusából. így ült mindig születés­napján, amikor köszöntöttük. Ebben a pózban fogadta a város gratulációit ta­valy is. Most is ugyanazzal a tartással, némasággal figyel. Nem a szemével fogja fel környezetének változásait. Már tizenhét esztendeje eltakarja elő­le a világot a szürkehályog. Nem is a fülével figyel, hiszen egy évszázad egyre hangosabb zaja alaposan eltom­pította a hallását. Kifinomult ösztönével figyel. Mesélik, hogy azonnal megérzi, ha nem az Erzsi lánya, vagy a veje for­golódik körülötte, ha mások is vannak a szűk szobában Pápán, a Fő utca 14 alatt. — Ki van itt? Lánya — a gondozója — a füléhez hajol. — A tanácstól jöttek. A főorvosnő és a Csillag Klári, tudja apuka ... — Tudom... hol van az aranyos anyám? Neki már csak „aranyos anyám” a városi tanács szociálpolitikai előadó­ja, aki akár az unokája is lehetne. Per­gamen színű és lágy taointású kezével lassan felnyúl a levegőbe. Egy másik kezet keres, hívogató mozdulattal. Ha megtalálja, ha megérzi a melegséget, két marokra fogja, nehezen engedi el ma is határozott, erős szorításából. Ez jelenti számára az egyetlen eleven kapcsolatot a régóta láthatatlan vi­lággal. A napokban panaszkodott „aranyos anyámnak”; „Milyen kár, hogy nem láthatom azokat az embereket, akik körülöttem vannak!” A pápai Pénzes Géza bácsi, — a magyar állampolgárok nesztora — ma ünnepli 106. születésnapját. Évről évre előbbre rukkolt az idős embere­ket számontartó ranglétrán, öt éve még arról írtunk, hogy Pápa legidő­sebb embere. Egy év múlva Veszprém megye rangelsője lett. És most nincs az országban olyan ember, aki koráb­bi keltezésű anyakönyvi kivonattal rendelkezne, mint 6. Született: 1866 augusztus 19-én, Pápateszéren. A suszterlegény már fiatal korában híres volt. Háromszor vitt „remeket” Bécsbe. az ipari kiállításra. Díjat is ka­pott, oklevelet és ezüstből vert érmet hozzá. Mégis azt énekelte hazafelé a győri országúton: Boldogtalan az az anya Kinek suszter lett a fia, Mert nem tudja, melly órába Esik a csirizes tálba! Ö boldog volt a lábszíj és a kaptafa mellett is. Kilenc gyerekkel gyarapí­totta a Pénzes-familiát, unokája, déd­unokája, nem is tudja pontosan, meny­nyi van. — Az Erzsi lányom megmondja! Kovács Jenőné a gondozója, ö tol­mácsolja a világ eseményeit, ami iránt ma is érdeklődik Géza bácsi. Tudja, hogy mit köszönhet a tanácsnak, a környezetének. A világot, amelyben él, jónak tartja, szereti. Abból ítél. amit maga körül tapasztal. És helyesen ítél. Egy város tolmácsolja minden eszten­dőben az egész ország megbecsjülését az idős emberek között is a legidősebb­­nek. A jövedelme 959 forint. Vaksági já­radék és rendszeres vaksági segély. Nyugdíja nincs, de a tanács megtalál­ta a módját, hogy állandóan segítse. A kor tiszteletet parancsol. A 106 esz­tendő még ennél is többet: megbecsü­lést! S ebben nincs hiány. Ma is — amikor az ország legidősebb állampol­gárát köszöntötték Pápán — a tanácsé mellett Géza bácsi asztalára tették a textilgyár, a húsipari vállalat, a Vö­röskereszt, a vendéglátóioari vállalat, a KIOSZ. a vaszari tsz ajándékát. És ma az ország legidősebb lakója ismét öregedett, 107. életévébe lépett. Gáldonyi Béla ■ 5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék