Napló, 1972. szeptember (Veszprém, 28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

Megkezdődött az európai polgármesterek budapesti találkozója Kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadé­mia várnegyedben levő kong­resszusi termében megkezdő­dött az európai polgármeste­reknek a magyar főváros centenáriuma alkalmából rendezett háromnapos talál­kozója. A kontinens főváro­sainak történetében első al­kalommal megrendezésre kerülő nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozáson a vendéglátókon kívül 28 met­ropolis vezetői vesznek részt. A tanácskozás témája: az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospolitikai kérdések, az európai nagyvá­rosok fejlesztésének közös gondjai. A megnyitó ünnepségen Szépvölgyi Zoltán, a Buda­pest Főváros Tanácsának el­nöke köszöntötte a megjelen­teket — közöttük Cseterki Lajost, az Elnöki Tanács tit­kárát, dr. Papp Lajos állam­titkárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét i s külön üdvözlő szavak­kal fordult a kontinens fővá­rosainak vezetőihez. Szépvölgyi Zoltán többek között a következőket mon­dotta: Budapest Főváros Ta­nácsa, s a főváros egész la­kossága nevében megkülön­böztetett tisztelettel és őszin­te örömmel köszöntöm önö­ket, Budapest kedves és nagyrabecsült vendégeit, akik az európai fővárosok ötvenmillió polgárának veze­tőjeként elfogadták meghí­vásunkat. A továbbiakban kifejezte azt a meggyőződését, hogy a fővárosok vezetőinek szemé­lyes találkozásai, egymás jobb megismerése, a szakem­berek gyakoribb tapasztalat­­cseréi elősegíthetik a főváro­sok közös problémáinak meg­oldását. (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai egyesüljetek! Szerda, 1972 szeptember 27. Ara: SO fillér XXVIII. évf. — 228. szám Ünnepségsorozat a fegyveres erők tiszteletére Főünnepség: a megyei pártbizottság nagytermében Honvédelmi Ifjúsági Napok Veszprémben Szeptember 29-ére, a fegy­veres erők napjára készülnek megyeszerte. A főünnepséget pénteken, a megyei pártbi­zottság nagytermében rende­zik, ahol a néphadsereg, a rendőrség, a munkásőrség ün­­nepeltjein kívül részt vesz­nek a megyeszékhely és kör­nyéke üzemeinek képviselői, szocialista brigádok küldöt­tei, valamint a néphadsereg egyes egységeinek zászlót adományozó nagyüzemek ve­zetői. Az ünnepségen Kovács Gyula, a megyei pártbizott­ság titkára elnököl­és meg­nyitója után dr. Palkó Jenő rendőrezredes, megyei rend­őrfőkapitány mond ünnepi beszédet. A megemlékezés után a megyei pártbizottság fogadást ad az ünnepeltek tiszteletére. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség veszprémi székházá­ban már csütörtökön ün­nepük a fegyveres erők nap­ját azzal, hogy a szövetség segítőinek és aktíváinak ki­tüntetéseket adnak át.. Pénteken kezdődik az a háromnapos programsorozat, amelyet a KISZ Veszprém megyei és Veszprém városi bizottsága rendez a néphad­sereg egységeinek segítségé­ve. A Honvédelmi Ifjúsági Napok megnyitója pénteken 3 órakor lesz a veszprémi sportstadionban, este a Kis­faludy Művelődési Házban pedig ifjúsági bált rendez­nek. Szombaton, az MHSZ lőterén lövészversenyt, a vi­dámparkban honvédelmi akadályversenyt rendeznek délelőtt, ezen Zala, Fejér és Veszprém megye meghívott fiataljai vesznek részt. A 90 résztvevőt autóbuszok hozzák, a csopaki táborból a megye­­székhelyre. Délután fél 3-kor ugyancsak a vidámparkban nagyszabású haditechnikai bemutatót tekinthet meg Veszprém lakossága. Vasár­nap ugyancsak a három me­gye fiataljai részvételével laktanya látogatást rendez­nek a KISZ megyei és vá­rosi szervei közösen a ka­tonák KISZ-szervezeteivel. A Honvédelmi Ifjúsági Napok programsorozata va­sárnap délben 12 órakor a Stadion étteremben rende­zendő záró ünnepséggel ér véget. Ünnepséget rendeznek csü­törtökön délután a megyei rendőrfőkapitányság veszp­rémi klubjában is, amelyen megemlékeznek a fegyveres erők napjáról, átadják a ki­tüntetéseket és jutalmakat. Hasonló ünnepségeket ren­deznek a városi és járási rendőrkapitányságokon is. A VIDEOTON ajkai gyáregységében tízezres szériákban gyártanak korszerű rádió és televízió alkatrészeket, illetve kész egységeket — forgó kondenzátorokat, potenciométereket, nagyfrekvenciás csatornaváltókat — nemcsak hazai, hanem exportszállításra is. A gyártó üzemben készített, zömében apró, 45—50 alkatrészből összeszerelt kész gyártmányt a leg­korszerűbb készülékekbe szerelik be. Erre joggal büszke a Hámán Kató brigád, amely már többször is kiérdemelte a szocialista címet. Képünkön: a brigád tagjai a sok parányi alkatrészből az NDK megrendelésére gyártott egységeket sze­relik (Fotó: Péterfay Endre) Megismerni és megszeretni szűkebb hazánkat Tízéves a Bakony kutatás Zircen a Bakonyi Termé­szettudományi Múzeum ren­dezésében kedden kétnapos tanácskozást kezdtek a Ba­kony kutatásával foglalkozó tudósok, múzeumi szakem­berek, pedagógusok. A meg­jelent vendégeket Éri István üdvözölte. Az ankétot Kapor Károly, a megyei tanács vb műve­lődési osztályának vezetője nyitotta meg. Utalt arra, hogy ezelőtt 10 esztendővel, 1962-ben indult a „Bakony természeti képe” feltárására egy kutatási program. A ku­tatóknak ez a negyedik meg­beszélése. Elmondta, hogy a megyei tanács kezdettől fog­va támogatta a Bakony hegység természeti kincsei­nek feltárására vállalkozó­kat. Azért is járult hozzá a zirci természettudományi múzeum létrehozásához, hogy a körülöttünk levő élő és élettelen világról teljes képet kapjon nevelése során a jövő nemzedéke, s hogy megismerje szűkebb ház­ája igazi értékeit. Végezetül üd­vözölte a Bakony kutatásába bekapcsolódott pedagóguso­kat, mert a múzeum és az iskolák kapcsolatát szorosab­bá tehetik így. Ezután bevezető előadásá­ban dr. Tóth András, a zirci Bakonyi Természettudomá­nyi Múzeum igazgatója rö­viden áttekintette a Bakony­­kutatás eddigi eredményeit, szólt a következő időszak legfontosabb feladatairól. A Bakony-kutatás valójá­ban a századfordulón indult Lóczi Lajos Balaton monog­ráfiájában gazdag anyag ta­lálható a Bakony geológiai viszonyainak vizsgálatáról is. A tíz évvel ezelőtt a „Ba­kony természeti képe­’ című kutatási program indításakor 43 kutató kapcsolódott be, néhány intézmény is, pél­dául a Budapesti Természet­tudományi Múzeum és az ugyancsak Budapesti Föld­tani Intézet munkatársai in­tenzíven láttak hozzá a me­gyei kutatók mellett hazánk e szép tája természeti kin­cseinek feltárásához. 1963- ban már 59 kutató dolgozott, 54 Bakonnyal kapcsolatos té­mán. A kutatások kiterjed­tek a hegyvidék földrajzi vi­szonyaira, föld- és őslényta­nának, növényi kultúrájá­nak, állatvilágának és ter­mészeti értékeinek vizsgála­tára. Legtöbben egyidőben — összesen 110 kutató —, 1934- ben foglalkozott hasonló té­mával. Az elmúlt tíz évben egy­másután láttak napvilágot a kutatási eredmények. „A Ba­kony természettudományi kutatásainak eredményei” című kiadvány­­keretében eddig 8 kötet jelent meg. A Veszprém megyei Múzeu­mok közleményei 7. kötete teljes egészében Bakony-ku­­tatással foglalkozók eredmé­nyeit közölte, összesen 31 tu­dományos dolgozat látott eb­ben napvilágot. A kutatási program ered­ményeként említette, hogy megalakult a zirci természet­­tudományi múzeum, ahol a Bakony természeti értékeit, dokumentumait gyűjteni, kiállítani lehet. Ezenkívül gyűlik az anyag — tárgyi és publikációs —, ahhoz, hogy hamarosan megjelenhessen egy egységes monográfia, amely a Bakony természeti értékeit elemzi, foglalja majd össze. Gazdagodtak az utóbbi években a múzeum gyűjteményei, így például elsősorban rovargyűjtemé­nye, amely 40 ezerről 25 ezer darabra szaporodott. De nö­vekedett puhatestű és gerin­ces gyűjteményük is. A tudományos tanácskozás délutáni programjában két előadás hangzott el. Dr. Papp Jenő, a Budapesti Termé­szettudományi Múzeum munkatársa a Bakony állat­­földrajzi viszonyairól és Töl­gyesi József kertai iskola­­igazgató a kutatási program­nak az iskolai biológia-föld­rajz oktatásban betöltött szerepéről beszélt. A kutatók ma folytatják tanácskozásu­kat. A műszaki hónap eseményei Megyénk az ezredfordulón Tanácskozott az MTESZ megyei szervezetének urbanisztikai bizottsága Veszprém megye település­hálózat-fejlesztési koncep­cióját vitatta meg tegnap a Veszprémi Vegyipari Egye­tem kamaratermében tartott tanácskozásán a MTESZ me­gyei szervezetének urbanisz­tikai bizottsága. A bizottság tagjait és a meghívott ven­dégeket dr. Jónás Klára, a MTESZ megyei titkára üd­­zölte. Vitaindító előadást Dunai Rezső megyei főépítész tar­tott. Bevezetőjében az orszá­gos és a megyei település­hálózat-fejlesztési tervek fel­adatát, céljait elemezte. El­mondta többek között, hogy a hosszútávú tervezés, reá­lis prognosztika jelzései elő­segítik az országban a szo­cialista termelési mód és gaz­dasági rendszer tudományos megalapozottságú, tervszerű és arányos fejlesztését. Az ország és a megye távlati fejlesztési tervei a követke­ző három évtizedre­ terjed­nek ki és alapvető célkitű­zésük olyan településhálózat kialakítása, amelyben a tár­sadalom minden lakosa szá­mára megközelítően azonos feltételeket biztosít. Ezt a célkitűzést elsősorban a meg­felelő színvonalú lakóhely­­lyel, munkahellyel és ellátási körzetek kialakításával lehet elérni. A fejlesztési koncepció az előadó szerint abból az alap­elvből indul ki, hogy minden kis településen nem lehet városias szolgáltatásokat biz­tosítani. Ezért jónéhány tele­pülést meg kell majd szün­tetni, másokat pedig nagyobb települések vonzás­körzeté­ben ellátni. Ezért 2000-re — megyénk lakóinak száma ek­kor várhatóan megközelíti a félmilliót — hat középfokú körzet kialakítása látszik szükségesnek. Veszprém, Ta­polca, Keszthely, Ajka, Pá­pa, Várpalota központokkal. A nagy távolságok miatt — de a népesség növekedése is oka ennek — a középfokú központok tehermentesítésére öt részleges középfokú és négy kiemelt alsófokú köz­pont létesítése is elengedhe­tetlennek látszik. Raj­tuk­ kívül 60 alsófokú körzet kialakítására kerül majd sor, amelyek tehermen­tesítését 12 részleges alsófo­kú központ látja el. Ezek a körzetek saját lakosságukon kívül 175 falu lakói számára biztosítanak városias szintű szolgáltatásokat 2006-ben. A megyei főépítész előadá­sának második részében szólt az egyes gazdasági ágazatok és szolgáltatások tervezett fejlesztési üteméről. Esze­rint a megye településháló­zat-fejlesztési koncepciójá­nak megvalósításában ki­emelt szerepet kap, hogy a lakosság folyamatosan törek­szik a városokba és a váro­sias jellegű települések felé. Fontos tényező, hogy me­gyénk vezető iparága hama­rosan a vegyipar lesz és egy­re nagyobb méretűvé válik a bauxit­bányászat is. Befolyá­soló tényezőként kell szá­­montartani még az idegen­­forgalmat, a Balatonnak és a Bakonynak egymást kiegé­szítő idegenforgalmi egység­gé válását. Végezetül részletesen­ szólt Dunai Rezső a megye közle­kedésének, úthálózatának, energiagazdálkodásának vár­ható fejlődéséről, a megye lakás, víz- és intézményhá­lózatának várható alakulásá­ról. A vitaindító referátumot felkért hozzászólók előadá­sai egészítették ki. Maróti Rezső, az MSZMP Veszp­rém megyei bizottságának munkatársa a távlati kon­cepció gazdaságpolitikai ösz­­szefüggéseit elemezte. Kiss János Veszprém város ta­nácselnök-helyettese a me­gyeszékhely, dr. Ádám Ist­ván Ajka város tanácsának elnöke az iparváros, dr. Pálffy Károly balatonfüredi tanácselnök pedig az üdülő­város fejlesztésének távlati elképzeléseit ismertette. Új kőolajfeldolgozó üzem Százhalombattán A Dunai Kőolajipari Vállalat évi 3 millió tonna teljesítményű atmoszférikus és vákuum­desztillációs üzemet építtet. Itt dolgozzák majd fel a „Barátság II.” kőolajvezetéken érkező nyersolajat. Képünkön: Épül az új vákuumdesztillációs torony. (MTI-fotó — Jászai Csaba felvétele — RS)

Next