Napló, 1972. október (Veszprém, 28. évfolyam, 231-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

$Zajfoz­h feiQtK&üÄ“ A NAPLÓ hétvégi melléklete „Ez a való vitás.. Szovjet filmek ünnepi bemutatói Sorozatok és pályázatok — November elejétől, négy korosztálynak Delegáció a veszprémi díszelőadáson A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom és a Szov­jetunió megalakulásának év­fordulója tiszteletére ország­szerte megrendezik a szovjet Megyénkben november 4- én kezdődik az ünnepi prog­ram. Veszprémben a megyei pártbizottság nagytermében díszelőadáson mutatják be Nyikolaj Gubenko A katona visszatért a frontról alkotását. A korábban című szí­nészként ismert rendezőt is várják az idelátogató dele­gációban, más világhírű mű­vészekkel együtt. A kijevi stúdió Fekete tol­lú fehér madár című, há­borús témájú, balladai hang­vételű filmjét — amely az 1971. évi moszkvai fesztivá­lon arany díj­at kapott —, va­ A Szovjetunió fennállásá­nak 50. évfordulóján, de­cemberben ismét bemutató- és felújító sorozatot tartanak zömmel egyes köztársaságok alkotásaiból. A Grúzia stú­dió Kezed melegével című produkciójának mellett felújítják bemutatása az orosz Emberi sors, a grúz Lomb­hullás, a kirgiz Első tanító, a litván Senki nem akart meg­halni, az üzbég Egy falat ke­nyér, valamint az ukrán Oleszja című filmet. Az általános iskolák alsó tagozatosai számára mesefil­mekből, a felsősöknek kalan­dos és háborús alkotásokból, a középiskolásoknak irodal­mi alkotások filmfeldolgozá­sából és a felnőtteknek a szovjet filmművészet vidám alkotásaiból állítottak össze sorozatot. Mind a négy kor­osztály 4—4 játék és 2—2 rövidfilmet láthat a bérletes filmek ünnepi bemutatóit. Ehhez nagyszabású filmrejt­­vényjáték és pályázat kap­csolódik „Ez a való világ” címmel, lamint a Felszabadítás IV. és V. részét is ez alkalommal mutatják be megyénkben is. Mint az MSZBT, a Műve­lődésügyi Minisztérium és a Filmfőigazgatóság közös saj­tótájékoztatóján elmondot­ták: a szovjet filmművészet idei bemutatkozását különö­sen jelentőssé teszi a mind szélesebb műfaji skála, témák gazdagodása és a mű­­­vek iránt egyre növekvő ér­deklődés. Amíg a filmek át­lagos látogatottsága tavaly is csökkent, a szovjet filmek nézőszáma több, mint egy­millióval nőtt. Szerepel e sorozatban az évekkel ezelőtt hatalmas si­kert aratott Egy év kilenc napja is. A dokumentatív művek közül kiemelkedőnek ígérkezik a Gorkijról szóló film, a Vörös Hadsereget és az ötvenéves Szovjetuniót bemutató alkotás. Megyénk moziüzemi válla­lata külön programot készí­tett a szovjet filmek ünne­pi bemutatóira, sorozatban, kedvezményesen. A kisfilmek a szovjet képző- és népművészetbe, a tudo­mányos és kulturális élet fejlődésébe engednek bepil­lantást. December közepén kezdő­dik és a hónap végéig tart a Veszprém megyei rövid­­film-hét, amelynek célja Szovjetunió életének, fejlődé­­­sének, a szovjet emberek hétköznapjainak megismer­tetése. Veszprémben és Pá­pán — szintén az év végén — vetítik a köztársaságok 7—7 filmjét. Megyénk filmszínházai fel­készülnek a november 7. és az 1973 május 9. közötti filmrejtvényjáték és filmpá­lyázat sikeres lebonyolítá­sára. Kék és sárga szelvény Az „Ez a való világ...” pályázaton mindenki részt vehet, aki a mozipénztárak­nál kapható rejtvényszelvé­nyen feltüntetett 15 film kö­zül legalább 6-ra vonatkozó kérdésekre válaszol. A fel­nőtteknek kék, a fiataloknak sárga színű szelvényt adtak ki. Mindkettőt 1973. május 9-ig kell a mozik előcsarno­kában levő gyűjtőládákba dobni. Az értékes díjak kö­zött kisorsolnak utazásokat is a jövő évi moszkvai nem­zetközi filmfesztiválra, vala­mint szobabútort, motorke­rékpárt stb. A pályázat felnőtteknek két magvasabb témát is kí­nál. „Melyik a legkedvesebb szovjet filmem és miért?” kérdésre 2—5 gépért oldal terjedelemben lehet válaszol­ni 1973. március 15-ig. Film­esztétikai és filmtörténeti pályázatot­ is meghirdetnek olyan művekre, amelyek át­fogóan elemzik a szovjet filmművészet történetét, vagy egyes szakaszait. Ezek terjedelme 10—15 gépelt ol­dal lehet, a beküldési határ­idő szintén március 15, a legjobb műveket publikálják. A felnőttek e két utóbbi pályamunkáit a MOKÉP propaganda osztályára kell beküldeni. Az eredményhir­detés szintén 1973. júniusá­ban lesz. A katona visszatért a frontról Köztársaságok alkotásai Mesétől — vígjátékig Könyvtár — Gorkij nevével A könyvtár, amelyet Gor­kijról neveztek el, csaknem 200 ezer kötet könyvet, fo­lyóiratot, kottát, lemezt, magnószalagot kínál olvasói­nak. 25 nyelven gyűjtik a társadalomtudományi tárgyú műveket, szépirodalmat, nyelv- és irodalomtudo­mányi történelmi, földrajzi, néprajzi, filozófiai könyve­ket, a marxizmus, leninizmus irodalmát, a művészetekkel foglalkozó alkotásokat. Budapesten, a Molnár ut­cában működik az ország leg­gazdagabb idegen nyelvű irodalmi könyvtára. Kezdet­ben csak orosz nyelven gyűj­tőtek, de már 1957 óta angol, német, francia, később olasz és spanyol, majd a népi de­mokratikus országok irodal­mát s eredeti nyelven sze­rezték be. Az Állami Gorkij Könyvtárban ezen kívül még harmincöt nyelven megjele­nő kiadványok képviselik a nem világnyelveket — grúz, arab, kínai, szuahéli köny­vek, újságok telítik meg a polcokat. Hétezer állandó olvasó — egyetemista, diák, szellemi és fizikai dolgozók, pedagó­gusok, szerkesztők, műfordí­tók, külkereskedők a könyv­tár látogatói. Sokan, akik idegen nyelvet tanulnak, gyakorolnak, vagy eredeti­ben olvassák az idegen nyel­vű irodalmat.­ Az audiovizuális stúdióban huszonegy nyelven tanulhat, hallgathat leckét, irodalmi szemelvényt, verset, elbeszé­lést a könyvtár tagja. Elkü­lönített fülkében magneto­fonról hallgatható le a nyelv­könyvek anyaga vagy akár Lev Tosztoj, Hemingway hangja. A földszinten a kölcsönző­ben tízezer kötet könyvvel töltötték meg a polcokat. Nyelvek és témák szerint csoportosítva a szabadpolcos rendszerű teremben válogat­hat, böngészhet, keresgélhet mindenki magának olvasni­valót. Persze ott a könyvtá­ros is, aki segít, tanácsot ad, könyvet ajánl. A katalógus és a negyedévenként kiadott gyarapodási jegyzék ad tám­pontot a válogatáshoz. A 10 ezer kötet könyvet időről időre cserélik, felfrissítik ő­ket — A gyarapodási jegyzé­nemcsak könyvtárunk olvasói használják — tájé­koztat Sándor László, a könyvtár igazgatója. — Rendszeresen elküldjük ki­adványainkat a megyei, a já­rási, a városi és a községi könyvtáraknak, így a vidéki olvasókkal is közvetlen kon­taktusban vagyunk. Kivá­lasztják az őket érdeklő mű­vet, kívánságukat levélben közlik velünk, s mi még az­nap postázzák a kért könyvet a kölcsönzésre. Sok ezer ké­relemnek tettünk így már eleget. Ha pedig a kért mű nem található könyvtá­ri ok­ban, akkor is gondoskodunk, hogy az olvasó kívánsága teljesüljön, más könyvtárhoz juttatjuk a kérelmét, olykor külföldről kölcsönözzük. Az olvasóteremben csak a lapok zizegése töri meg a csendet. Elmélyült fiúk, lá­nyok, öregemberek hajolnak az asztalok fölé. A polcokon 400 napilap és folyóirat, 4 ezer kötetes kézikönyvtár. Egyszerre nyolcvanan olvas­hatnak a kellemes, kényel­mesen berendezett olvasóte­remben. Ide a tájékoztató szolgála­ton át lehet bejutni. Itt kap mindenféle kérdésére választ az olvasó, személyesen vagy írásban. Adatokat gyűjte­nek, sokféle katalógust ve­zetnek. Csak mutatóba néhá­nyat. Van cikk- és életrajz katalógusuk, gyűjtik az írók fényképeit, azt, hogy egy­­egy mű hány nyelven jelent meg. Csoportosítják az író­kat irodalmi díjaik szerint. Másik épületben — a Gor­kij fasorban — kapott he­lyet a Gorkij könyvtár zene­műtára. könyvtári Itt is, mindenféle szolgáltatással várják a látogatókat. Köl­csönöznek 25 ezer kottát, ze­nei tárgyú könyvet, 20 ide­gen nyelven megjelenő zenei folyóiratot. Hatezer lemez­ből álló gyűjteményük a helyszínen lehallgatható , de magnószalagon is hazavi­hető, kölcsönözhető, másol­ható a zenemű. Zenét tanu­lók, kutatók, adóművészek, esztéták, elő­karmesterek, énekesek látogatják rendsze­resen a zeneműtárat. Első­sorban az európai , ezen belül is a szovjet zenét gyűj­tik, de gazdag amerikai, ázsiai, afrikai zenei anyaguk is. Figyelemreméltó az Álla­mi Gorkij Könyvtár kiadói tevékenysége is. A már em­lített gyarapodási jegyzéken kívül bibliográfiákat értékes adatokat összefoglaló kötete­ket jelentetnek meg. Így ké­szült a Lev Tolsztoj műveit felsoroló gyűjtés, a Gorkij bibliográfia az író születésé­nek 100. évfordulójára, a Szovjetunió 50 éve memoá­rokban, vagy a Szovjetunió 50 éve kottákban című kiad­vány. Beethoven születésé­nek 200. évfordulójára há­rom kötetben gyűjtötték egy­be a zeneszerző munkássá­gáról szóló művek jegyzékét, a Beethoven művek lemezeit és a megjelent kották jegy­zékét — 56 hazai zenei könyvtár közreműködésével. Kádár Márta A HAJNALOK ITT CSENDESEK Tegnap este ismét bemuta­tót tartott a Petőfi színház. Ezúttal Borisz Vasziljev szovjet szerző A hajnalok itt csendesek című regényéből dramatizált, két részes lírai játékot mutatták be, Pethes György rendezésében. A fő­szerepet Patassy Tibor Já­­szai-díjas játszotta, a többi szerepeket Majczen Mária Jászai-díjas, Demjén Gyöngy­vér, Dobos Ildikó, Dózsa Erzsébet, Meszléry Judit, Mi­kes Emma, Dzsupin Simon Ilona, Vidéki Ibolya, Éva, Darás Léna, Bálint Mária és Áron László játszották.­ A nagyszerű díszleteket Bakó József, a jelmezeket Hrubi Mária tervezte. Ha éppen nincs repülőtámadás, vagy foglalkozás, alaposan nekivetkőzve napoznak, vagy fürödnek a lányok. És ebből kell valamilyen katonai alakzatot teremtenie a törzsőrmes­ternek, amikor bejönni is csak erősen köhécselve, úgy is csak háttal mer... Rita, akinek a férje hősi halált halt, és akinek fiát a közeli városban Rita édesanyja neveli —■ Majczen Mária Jászai-díjas. Vaszkov törzsőrmester, aki a szolgálati szabályzat szerint szeretné rendbeszedni a lányokat, de nem talál megfelelő paragrafusokat — és harcban testvérükké válik. — Patas­sy Tibor Jászai-díjas. Patassy Tibor ezzel a szereppel mu­tatkozik be Veszprémben. 1947-ben végezte el a Színmű­vészeti Főiskolát. Mint színész, a miskolci, a pécsi Nemzeti Színház, a budapesti Petőfi Színház, az Állami Színház, legutóbb a győri Kisfaludy Színház tagja Déryné volt. Gazdag színészpályafutása alatt sok-sok külföldi és ma­gyar klasszikus színdarab színrevitelében vett részt. Külö­nösen szereti a mai magyar és külföldi szerzők műveit. Le­gyen az tragédia, vagy vígjáték, egyforma lelkesedéssel, odaadással, lelkiismerettel és alázattal vállalja a színpadi közvetítést. Emlékezetes szerepei: Tiborc, a Fekete gyé­mántok Berend Ivánja, Ferdinánd az Ármány és szere­lemből, Hamlet, a Makrancsos hölgyben Petruccio a Ta­nítónő ifj. Nagy­ja, Kovács kapitány Molnár Ferenc Olym­pia című vígjátékában. Állami és művészeti kitüntetése: Népköztársaság Érdemérem és a Jászai-díj. Győrből szín­házunkhoz nem egyedül szerződött: feleségét, Herendi Má­ria színművésznőt megismerhettük Tabi László Családi dráma című vígjátékában, Vera, az írófeleség szerepében. NAPLÓ —­ 1972. október 28, szombat — d

Next