Napló, 1972. december (Veszprém, 28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
Ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi Dr. Sosta László elnökletével szerdán a Parlament gobelin termében ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes és dr. Medve László, az MSZMP Központi Bizottságának alosztály-vezetője — a képviselők megvitatták az egészségügyi minisztérium, valamint a SZOT társadalombiztosítási, illetve üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának jövő évi költségvetés-tervezetét. A finn nagykövet fogadása Finnország nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának évfordulója alkalmából Martti Ingmart, a Finn Köztársaság budapestinagykövete szerdán délben rezidenciáján fogadást adott. Megjelent a fogadáson Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, továbbá dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Rosta Endre, a KKI elnöke, valamint politikai, gazdasági, kulturális, tudományos, társadalmi életünk számos más ismert személyisége. Tanácskozás a mezőgazdaság eredményeiről Szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban a megyei tanácsok elnökhelyettesei és a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok vezetői tanácskoztak az idei eredményekről és a jövő évi tervekről. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megnyitó szavaiban leszögezte, hogy a mezőgazdaság összességében sikeres esztendőt zárt, eleget tett a párt és a kormány által megszabott feladatoknak és megteremtette az 1973-as esztendő termelésének és fejlesztésének alapjait. Ezután Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes vázolta az 1972-es esztendő eredményeit és részletesen ismertette a jövő évi terveket. A mezőgazdasági termelés 4,5 százalékkal emelkedett, az élelmiszeripar termelése pedig 8 százalékkal több, mint az elmúlt évben. Figyelemre méltó, hogy ezt a többletet az élelmiszeripar változatlan, a mezőgazdaság pedig csökkenő létszámmal állította elő, így teljes egészében a termelékenység növekedéséből származik. Javult a külkereskedelmi egyensúly is, a szocialista országokba 19, a tőkés országokba pedig 29 százalékkal többet szállítottak, mint egy évvel ezelőtt, ugyanakkor az import nem növekedett. E553S^S5S^^55559 A jelenlegi 37000-ről 46000-re kell emelni 1985-re a megye tehénállományát Intenzív tejtermelő tehenészeteket kell kialakítani Ülést tartott a megyei pártbizottság Ezévt utolsó ülését tegnap tartotta a megyei pártbizottság Pap János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első titkára elnökletével. Az ülés fő napirendjének címe: A szarvasmarha-tenyésztés helyzete és fejlesztésének feladatai Veszprém megyében — előadója Tóth István, a megyei pártbizottság titkára volt. Az ülésen megjelent Váncsa János mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Az alábbiakban részleteket közlünk a jelentésből. A szarvasmarhatenyésztés helyzete és fejlesztésének feladatai Veszprém megyében A megyei pártbizottság elé terjesztett jelentés bevezetőjében megállapítja: a szarvasmarhatenyésztés a népgazdaság egyik legfontosabb élelmiszer- és devizatermelő ágazata. Kiemelkedő szerepe van a lakosság tej- és húsellátásában, az export bevételben. A megye nagyüzemeiben az állatállományon belül a szarvasmarha részaránya 72 százalék, a mezőgazdasági hozamok 18 százalékát adja. (Az országos átlag 14 százalék). Természeti és közgazdasági adottságaink lehetővé, az üzemi és népgazdasági igények szükségessé teszik a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését. A Politikai Bizottság 1972. július 27-én megtárgyalta a szarvasmarhatenyésztés helyzetét és határozatot hozott fejlesztésére. A kormány határozataiban intézkedik az ágazat fejlesztéséről, gazdaságosságának javításáról és meghatározza a teendőket. A határozat alapján az élőmarha felvásárlási árát kilogrammonként átlagosan 5,70 forinttal, a tej felvásárlási árát literenként 1,30 forinttal, 1973. január 1-től felemelik. Állománynövelés esetén a nagyüzemek tehenenként 20 000 forint állami támogatást kapnak. A nagyüzemi gazdaságokban borjúellésenként 3000 forint állami dotációt fizetnek. A háztáji gazdaságok egy évi tehéntartás esetén tehenenként 1500 forint állami támogatást kapnak. 1964-ben indult meg a gümőkórmentesítés. A nagyüzemi állomány 95 százaléka, a kisüzemi állomány 98 százaléka TBC negatív. A brucellózis elleni szervezett védekezés, összhangban a gümőkórmentesítéssel, 1968- ban kezdődött. A megye 182 telepéből 141 brucellózis mentes, a többi telep mentesítése folyamatban van. (Folytatás a 3. oldalon) Tapolcán, a városi tanács megrendelésére újabb lakásokat épít a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat. A Batsányi János utcában nemrég fejezték be 41 lakás műszaki átadását. A városgazdálkodási vállalat dolgozói az elkészült létesítménynél hamarosan befejezik a csatornázást, az út- és járdaépítést. -w ■ (Fotó: Borbás János) Tejtermelésben az országos átlag alatt, hizlalásban az átlag felett állunk A termelőszövetkezetek megszilárdítása időszakában a nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés alapjainak lerakása volt az elsődleges feladat. A tejtermelés a tüzekben tehenenként akkor 1609 liter volt, a szarvasmarhaállomány a megelőző két év alatt mintegy 12 000 darabbal csökkent. A tejtermelés 1965-től napjainkig tehenenként 700 literrel nőtt, de 1969-től a szarvasmarha állomány — megyei szinten — évről-évre csökkent. Ezen belül nagyobb arányú volt a tehénállomány csökkenése. Ez a folyamat veszélyeztette a belső ellátást, csökkentette az export deviza bevételeket is. A nagyüzemi szarvasmarhatenyésztésben bizonyos fokú koncentrálódási folyamat tapasztalható. Ezt segítette elő a gazdaságok egyesülése és a 12 szakosított telep megépítése. Csökkent a szarvasmarhatartó gazdaságok száma. A háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságokban 1966-hoz viszonyítva közel negyven százalékos a tehénállomány csökkenése. Ilyen nagymértékű csökkenést a nagyüzemek nem tudtak pótolni. A megye szarvasmarhaállománya jelenleg 99 százalékban magyartarka, kettős hasznosítású állományból áll. Eddig elsősorban a fajta termelőképességének javítására irányuló tenyésztői munka folyt. A megyében 1955-ben kezdődött el a szarvasmarhák mesterséges termékenyítése. Jelenleg a megye tehénállományát 99 százalékban mesterségesen termékenyítik. A nagyüzemek tehénállományának 90 százaléka állami törzskönyvi ellenőrzés alatt áll. Iudiovizio ’72 szimpózium a Magyar Tudományos Akadémián A korszerű oktatási berendezésekről és módszerekről háromnapos tanácskozás kezdődött szerdán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A kohó-és gépipari minisztérium műszaki tudományos tájékoztató intézete szervezte tanácskozáson háromszáznál több szakember vesz részt. Az audiovizuális szimpóziumot dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. Ismét megyénkben ülésezik az ICSOBA • •Üzemlátogatás, előadás Ajkán és Keszthelyen Az International Comittee For Studies of Bauxites and Aluminium-Oxide-Hydroxides azaz rövidített nevén az ICSOBA magyar bizottsága ismét megyénkben tartja a harmadik teljes ülésszakát. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel közösen szervezett kétnapos rendezvény ma kezdődik Ajkán, s holnap Keszthelyen folytatódik. A mai nap programjaként a résztvevők meghallgatják „Az ajkai új timföldgyár üzembehelyezésének tapasztalatai” című előadást, és az ehhez kapcsolódó korreferátumokat. Ezt követően megtekintik az új beruházást, ahol műszaki beruházó és építési szakemberekkel találkoznak. Holnap Keszthelyen a magyar alumíniumipar nemzetközi munkamegosztásban való részvételéről hangzik el előadás. Az ezt követő vitában a felszólalók elsősorban a szocialista integráció sikereiről, gondjairól szólnak. Mindkét nap a résztvevők között ott lesznek az inotai és ajkai alumíniumkohók, a Bauxitbánya Vállalat és a Balatonalmádi Bauxitkutató Vállalat képviselői. Szakmunkástanulók és a családi nevelés A család szerepe a szocialista személyiség kialakításában — ez volt a témája a veszprémi Kisfaludy művelődési házban tegnap tartott tanácskozásnak, amit a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei tanács munkaügyi és művelődésügyi osztálya, valamint az ipari szakmunkásképző intézetek megyei igazgatósága rendezett. A munkaértekezleten a megye tizenhat szakmunkásképző intézetének igazgatói, a szülői munkaközösségek vezetői és a tanulókat foglalkoztató munkahelyek képviselői vettek részt. Szabó Sándorné, a Munkaügyi Minisztérium főelőadója vitaindítójában a munkahelyi, az iskolai és az otthoni, családi nevelés kölcsönhatásait elemezte, s felhívta a figyelmet a legfontosabb feladatokra, gondokra. Az előadás után Fónay Tibor pszichológus vezetésével vitatták meg a résztvevők a nevelés problémáit, több hasznos javaslat is elhangzott a szülői munkaközösségek tevékenységének javítása érdekében. Befejeződött az ÁFÉSZ fiatalok országos tanácskozása Tegnap befejeződött az ÁFÉSZ-fiatalok kétnapos országos tanácskozása. A szövetkezeti fiatalok első rétegtalálkozóján Illisz László, a KISZ KB titkára és dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tartott előadást, amit élénk vita követett. Megyénkből a tanácskozás vitájában Holdinger Teréz, a Zirci Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet KISZ-titkára vett részt, aki többek között elmondotta: a szövetkezet dolgozóinak 40 százaléka fiatal és a fiatalok megbecsülését jelzi, hogy 30 százalékuk vezető beosztásban dolgozik az ÁFÉSZ-nél. A szövetkezet tagjainak pedig 18 százaléka tartozik a fiatal korosztályhoz. Az ÁFÉSZ segíti a fiatalok gondjainak megoldását, többek között aktívan támogatja ifjú dolgozóinak lakásépítését fuvarral, anyagbiztosítással és az építkezéshez szükséges gépek kölcsönzésével, 10 ezer forintos kamatmentes kölcsön folyósításával. A tanácskozáson a szövetkezeti ifjúsági munkában kitűnteknek dr. Molnár Frigyes, az MSZMP KB tagja, a SZÖVOSZ elnöke nyújtotta át a „Kiváló szövetkezeti munkáért” kitüntetést. Megyénkből e kitüntetést Láng József, a tapolcai ÁFÉSZ KISZ-titkára kapta. Kielégítő a közegészségügyi helyzet Leküzdötték a járványokat Oltások influenza ellen Tegnap délelőtt a KÖJÁL megyei könyvtártermében ülést tartott a Veszprém megyei Közegészségügyi, Járványügyi Bizottság. Az ülésen — amelyen dr. Ruppert Róbert megyei főorvos, a bizottság vezetője elnökölte, részt vettek a körzeti gyermekorvosok, általános iskolák vezetői, pedagógusai is. Elsőnek megvitatták a megyei iskolaegészségügyi helyzetet, a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai tükrében. Erről dr. Berényi Édua megyei higiénikus számolt be a résztvevőknek. Ezután dr. Burján Árpád megyei járványügyi orvos ismertette a harmadik negyedév járványügyi helyzetét. Az értékelésből kitűnik, hogy kedvező negyedévet zártunk, a megye közegészségügyi helyzete kielégítő. Az év első feléhez viszonyítva megszűntek azok a fertőző betegségek, amelyek uralták megyénk egyes területeit. Külön is megemlítette a somlószöllősi vérhasjárványt. Előidézője egy hatalmas felhőszakadás volt, amely kisebb árvizet okozott a községben. A lezúduló víztömeg megfertőzte a kutakat, és ez volt az előidézője a járványnak. Az egészségügyi szervek közreműködésével sikerült gyorsan felszámolni a tömeges megbetegedést. Szó volt a tegnapi tanácskozáson a kötelező védőoltásokról is. Megállapították, hogy országos összehasonlításban is kedvező a helyzet megyénkben. Beszámoltak arról is, hogy a közegészségügyi szervek felkészültek a téli hónapokban jelentkező influenzás megbetegedésekre. Oltóanyagot adtak ki, hogy az öregeket, betegeket, az egészségügyi dolgozókat és mindazokat, akik munkájuk során sok emberrel találkoznak, védőoltásban részesíthessék. A Veszprém megyei Közegészségügyi, járványügyi Bizottság ülése után dr. Mihálffy Ferenc, megyei közegészségügyi-járványügyi felügyelő vezetésével a soron következő szakmai feladatokat vitatta meg megyénk 12 közegészségügyi felügyelője.