Napló, 1973. március (Veszprém, 29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Csütörtök, 1973. március 1. Ára: SO fillér XXIX. évfolyam 50. szám . Segítsék a tudomány fejlődését és eredményeinek alkalmazását Megtartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia veszprémi bizottsága A Veszprémi Vegyipari Egyetem tanácstermében tegnap megtartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia veszprémi bizottsága. A jelentős eseményen megjelent Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Megyénk és a szomszédos megyék politikai vezetői közül részt vett az alakuló ülésen Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, Herczeg Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, az MSZMP KB tagjai; Kovács Antal, a Vas megyei pártbizottság első titkára, Horváth János, a Veszprém megyei pártbizottság titkára, dr. Bodogán János, Veszprém város tanácselnöke, a megyei párt-vb tagjai; Vándor József, a Veszprém megyei tanács állános elnökhelyettese, vamint Fejér, Győr-Sopron, as, Komárom és Veszprém egyék párt, állami és turmányos életének több vezetője. Az alakuló ülést dr. Bélák Sándor akadémikus, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora nyitotta meg. A jelenlevők köszöntése után bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kijelölte a Veszprémi Akadémiai Bizottság húsz tagját. A bizottság elnöki tisztségének betöltésével dr. Bélák Sándort bízták meg. Rajta kívül tagja a veszprémi bizottságnak öt akadémikus — Freund Mihály, Korach Mór, Láng Géza, Magyar János, Polinszky Károly — nyolc tudományok doktora és öt kandidátusi cím birtokosa. Elsőként Erdey-Grúz Tibor köszöntötte a szegedi és pécsi után megalakuló újvidéki akadémia központot. Elmondta többek között, hogy ezeknek a vidéki bizottságoknak igen fontos feladatot szán a Magyar Tudományos Akadémia. A legfontosabbak közé sorolta, hogy összefogják a területükön élő tudományos dolgozókat, koordinálják és helyi erőkkel is ösztönözzék kutató munkájukat. Mindezt annak érdekében kell végezniük, hogy az eddiginél is hatékonyabban vehessen részt a tudomány egy-egy megye, országrész gazdasági, kulturális terveinek megvalósításában, az országos kutatási programok gyorsabb teljesítésében. Az akadémia veszprémi bizottsága Közép-, Észak- és Nyugat-Dunántúl tudósainak az összefogására lesz hivatott. Az akadémia elnökét követően Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a veszprémi bizottság tagjait. Az alakuló ülést két szempontból is jelentős eseménynek ítélte. Találkozik ugyanis pártunknak azzal a célkitűzésével, amely szerint a vidék tudományos, kulturális feltételeit és súlyát folyamatosan fejleszteni kell. Másrészt fontos állomása a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásának is, hiszen az eddigieknél magasabb szintet jelentő kiindulópontja a tudományos kutatás szervezésének, a tudomány és a termelés szorosabb kapcsolatának. Ezután hangoztatta, hogy a Veszprém megyei pártbizottság és a szomszédos megyék pártbizottságai is meghatározták annak idején a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveiből következő általános és sajátos megyei feladataikat. Az irányelvek végrehajtásának eddigi tapasztalatai azt igazolták, hogy tudósaink, kutatóink egyetértenek az irányelvekben foglaltakkal és aktívan részt is vesznek azok megvalósításában. Veszprém megye sajátos adottságai — többek között két egyeteme, tudományos intézményei, a megye iparának profilja — szükségessé is teszik az oktatás, kutatás és termelés között meglevő kapcsolatok állandó fejlesztését. E felismerés alapján hozta létre a megyei pártbizottság tudománypolitikai szakcsoportját. Ennek feladata a kutatással kapcsolatos lényeges kérdések elemzése, a megyei vezetés e területekre vonatkozó politikai döntéseinek előkészítése. Pap János ezután kifejtette, hogy a Veszprém megyei pártbizottság különösen fontosnak tartja a kutatóhelyek és a termelő vállalatok közötti együttműködés állandó fejlesztését, örvendetesnek ítélte, hogy hasonló igény tapasztalható az oktatás, a kutatás és a termelés területén tevékenykedő szakemberek körében is. E törekvéseknek eddigi eredményei közé sorolta, hogy a Veszprémi Vegyipari Egyetem és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem közös agrárkémikus képzést indított, hogy a négy veszprémi tudományos intézmény szocialista együttműködési szerződést kötött, hogy a megye üzemei és tudomáyos intézményei között egyre szorosabb kapcsolatok alakulnak ki, és végül, hogy a megyei tanács százezer forintos tudományos pályázatot hirdetett. A megyei pártbizottság első titkára hangoztatta, hogy az együttműködés fejlesztését természetesen az abban rejlő kölcsönös előnyök kihasználásáért tartják fontosnak Veszprém megye vezetői és dolgozói. E tevékenység eddigi eredményeiként említette a kutatáshoz szükséges drága műszerek és egyéb eszközök összehangolt beszerzését, valamint az elkerülhető párhuzamosságok csökkentését. Kiemelte, hogy a jövőben még nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy többször és jobban éljünk az úgynevezett olcsó beruházás, a szervezés lehetőségeivel, a tudományos tevékenység területén is. Külön elemezte a társadalomtudományi kutatások feltételeit. Elmondta többek között, hogy Veszprém megyében a társadalomtudományok művelésével főhivatású kutatóhely nem foglalkozik. Ugyanakkor a szociaglizmus felépítése során soksok gyakorlati kérdésre kell tudományos választ adni, és is ennek megfelelően politikai döntést hozni. Ugyanígy lé H nyeges, hogy a társadalom egy szűkebb egységében, például egy megyében felmeerülő sajátos kérdéseket is egyre inkább tudományos igénnyel elemezzük. (Folytatás a 2. oldalon.) Ofi! Közös érdek a bejáró dolgozók művelődése Öt község és öt üzem vezetőinek tanácskozása Négy megyei szerv: a pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya, a Hazafias Népfront bizottsága, a szakszervezeti tanács és a tanács vb kezdeményezésére öt község és öt üzem vezetői a bejáró dolgozók művelődéséről tanácskoztak tegnap délelőtt Veszprémben, az SZMT székházában. Szabó Kálmán, a megyei párt-vb tagja, az SZMT vezető titkára megnyitójában hangsúlyozta, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére sokféle feladatot szükséges még elvégezni a bejárók művelődésének fejlesztéséért, ezek zöme erőteljesebb szervezőmunkát igényel. Haller Gyula, a szakszervezeti kultúrbizottság vezetője vitaindítójában vázolta azt a társadalmi szükségletet, amelynek jobb kielégítésére példát adhat az öt község és öt üzem hatékonyabb együttműködése. Poór Ferenc, a megyei tanács osztályvezető helyettese az általános és szakmai műveltség növekedésének a termelésben való hasznosítására mutatott rá a többi között. Ezután az Ajkai Erőmű és SomlóVásárhely, az Ajkai Timföldgyár és Devecser, az Ajkai Bánya és Magyarpolány, a Várpalotai Szénbányák és öskü, a Péti Nitrogénművek és Berhida gazdasági, párt, szakszervezeti, tanácsi és népfront vezetői külön-külön, megvitatták az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A fórumon sorra beszámoltak a megállapodásokról, amelyek közös vonása, hogy egymás munkájának és igényeinek jobb megismerésével együttes programot dolgoznak ki a művelődési, tanulási lehetőségek gazdagítására. Ezek ismertetésére visszatérünk. Pintér Tibor vázolta a veszprémi Bakony Művek jó tapasztalatait. Kapor Károly, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője és Nagy Gyevi Béla, a Népfront megyei titkára felszólalásában a vállalkozásokban, rejlő lehetőségeket méltatta. Hangsúlyozták: olyan folyamat kezdődik meg ezzel amely a munkásosztály műveltsége emeléséhez lényegesen hozzájárul. Mai számunk tartalmából: Pártmunka az üzemszervezésért (3. oldal) Mindenki beleszólhatott... (3. oldal) Műszerek — öt világrésznek f az anyaság megbecsülése (4. oldal) Elektromos egység bemérését végzi Kollát Lajos. Ilyen nyomtatott áramkörű panelek a fő alkotóelemei a különböző nagypontosságú műszereknek (Képriportunk a 3. old.) Több mint 17 ezer hallgató az egészségügyi tanfolyamokon Eredményes volt a négy éves tevékenységi Munkaprogram 1973-tól 1977-ig Küldöttértekezlet a megyei Vöröskeresztnél Tegnap délelőtt Veszprémben, az SZMT székháza nagytermében tartotta a vezetőség választó - és küldöttértekezletét a Magyar Vöröskereszt Veszprém megyei szervezetének vezetősége. A 30 ezer vöröskeresztes tagot képviselő 150 megyei küldöttet, valamint a Vöröskereszt országos vezetősége, a megyei- és a városi pártbizottság, a tanács, a KISZ, a Hazafias Népfront, a megyei- és a városi gazdasági, egészségügyi és társadalmi intézmények képviselőit dr. Rupert Róbert főorvos, a Vöröskereszt megyei elnöke üdvözölte. Az állami vezetés és a Vöröskereszt nevében mondott köszönetet a szervezetek tagjainak, aktivistáinak és vezetőségeinek azért az áldozatos és eredményes munkáért, amelyet a III. Az elnökség és a munkabizottságok megválasztása után Horváth Ferencné, a Vöröskereszt megyei titkára egészítette ki a vezetőség írásos beszámolóját. Rámutatott: világtörténelmi jelentőségű, hogy az USA nem tudta megvalósítani imperialista törekvéseit Vietnamban, s a tűzszünet aláírására kényszerült. A vietnami nép hős helytállását megyénk dolgozói is segítették. Az Országos Béketanács, a Magyar Vöröskereszt és a KISZ ,,,Adjunk vért Vietnamnak!” felhívására eddig már 1500-an adtak önként, kongresszus határozatainak megvalósításával, a párt egészségügyre vonatkozó irányelveinek valóra váltásával, az egészségügyi törvény teljesítésével embertársaik érdekében végeztek. A küldöttértekezlet elnökéül megválasztott Egervári Lászlóné, dr. Nagy Mária a tanácskozás bevezetőjében a 110 éve alakult Nemzetközi Vöröskereszt megszületésének körülményeiről, az 1859- ben lezajlott solferinói csatáról az 1873-as genfi egyezménről szólt, majd felhívta a figyelmet a hazai erőfeszítésekre, s a megyei eredményekre. Rámutatott arra, hogy a vezetőség kidolgozta a megyei szervezetek munkaprogramját az 1973—1977- ig terjedő időszakra, amelyet a beszámolóval együtt írásban kaptak meg, térítésmentesen vért. Az utóbbi négy évben is erősödött a szervezet tekintélye. A Magyar Vöröskereszt tagjait meghívják a legfontosabb nemzetközi eseményekre, tagjait megválasztják a fontos szerepet betöltő nemzetközi bizottságokba. Vöröskeresztünk vezetősége 1970-ben ott volt az európai biztonsági értekezletet kezdeményezők között. Eredményeink elismerését jelenti az is, hogy a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt fennállásának 50. évfordulója alkalmából 1971-ben 23 ország részvételével elsőként nálunk rendezték meg az európai ifjúsági elsősegélynyújtók olimpiáját. Otthonok az idős embereknek A Vöröskereszt III. kongresszusán meghatározott feladatokat megyénkben teljesítettük, sőt egyben-másba túl is szárnyaltuk. Egyre több a szervezetben a fiatalok száma. Új egészségügyi törvényünk állami feladatnak ismeri el az egészségügyi tennivalókat. A 89. paragrafus külön fejezetet szentel a vöröskeresztes munkának. A feladatok teljesítésének eredményeként Ajkán új kórházat, vértranszfúziós állomást építettünk, Sümegen korszerű idegosztály kezdte meg működését, Veszprémben pedig rendelőintézet és vérellátó állomás létesül. Javult a körzeti orvosi ellátás, s az új otthon átadásával 33-ra gyarapodott a megyében az öregek napközi otthonainak száma, ahol 970 idős ember talál megfelelő ellátást. Épül Szőcön a boldog öregek városa, s ezenkívül is még további lehetőségeket kell teremteni, mert a IV. ötéves terv végén megyénkben 18,5 százalék lesz az idős, támogatásra szoruló emberek aránya.Tovább javult a megye közegészségügyi helyzete is, bár a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az (Folytatás a 2. oldalon) Vietnami akcióban 1500 véradó Több mint ötezerhatszázzal csökkent a közületi személygépkocsi állomány A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdai ülésén a KPM előterjesztése alapján foglalkozott a közületi személygépkocsik használatáról hozott kormányrendelet végrehajtásával. Megállapították, hogy a közületek a kormányrendelet előírásainak megfelelően felülvizsgálták és 27 771-ről mintegy 22 100-ra csökkentették a közületi személygépkocsik számát. Az intézkedés eredményeként az állami szerveknél a gépkocsik magánhasználata évente mintegy 182 ezer kilométerrel csökkent. Alakás, és a munkahely közötti utazásokra csaknem 1400-zal kevesebb kocsit használnak mint korábban. A rendelet lehetőséget nyújtott arra, hogy azok, akik személygépkocsi magáncélú igénybevételére jogosultak, kedvezményükről kilométerenként 2 forintos térítés ellenében lemondjanak. Ezzel a lehetőséggel több mint 600-an éltek. A számukra kifizetett térítés mintegy fele a gépkocsik üzemeltetési költségének. Azok közül, akik valamilyen oknál fogva e kedvezményben nem részesülnek, 1570-ben kaptak soronkívüli gépkocsikiutalást. A kormányrendelet kiadása után az illetékes szervek különböző intézkedéseket hoztak a felszabaduló gépkocsivezetők elhelyezésére.