Napló, 1973. március (Veszprém, 29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA IS 11 MEGYEI TANKS LAPJA " Az országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot Befejeződött a tavaszi ülésszak Pénteken a Parlamentben folytatta mun­káját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, továbbá a Központi­ Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplo­máciai páholyokban helyet foglalt a Buda­pesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter terjesztette elő. Elöljáróban dr. Korom Mi­hály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjo­gi felelősségrevonás rendjét megállapító, a büntetőeljá­rásban részt vevő hatóságok és személyek jogait és köte­lezettségeit szabályozó ren­delkezéseket tartalmazza. E törvényjavaslat jogrendsze­rünk fejlesztésének abba a folyamatába tartozik, amely­nek során az országgyűlés az elmúlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészsé­gekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971- ben a Büntető Törvényköny­vet, 1972-ben pedig a Polgá­ri Perrendtartást. — Büntető jogszabályaink­nak — mondta az igazság­ügyminiszter —, az a rendel­tetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és az igazságszolgáltató hatóságok kezébe társadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmé­re, a bűnüldözés hatékonysá­gának növelése érdekében. A bűnözés még­­ számottevő problémát jelent, és sok gon­dot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmé­nyek felderítése, azok elkö­vetőinek törvényes és­ gyors felelősségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —■, hogy társadal­munk képes a bűnözést ki­váltó okokat megszüntetni és így hosszabb távon a bűncse­lekmények számát lényege­sen visszaszorítani. — A bűnüldöző és igazság­­szolgáltató hatóságok első­rendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és megtartatásával őrködje­nek hazánk szocialista jog­rendje, közbiztonsága fölött. Ezért törvényeink rendelke­zéseinek megfelelően kell fellépniük mindazokkal szem­ben, akik a jogszabályainkba ütköző cselekményeket kö­vetnek el. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságok dolgo­zói alapvetően sikeresen old­ják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őrködnek ha­zánk közrendje és közbizton­sága fölött.­­ Az új törvény javasla­ta elvi és gyakorlati szükség­­szerűségből került az ország­­gyűlés elé. Az 1962. évi 8. számú törvényerejű rende­lettel megalkotott és eddig hatályban volt büntetőeljárá­si jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Ép­pen ezért a most előterjesz­tett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazo­kat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették büntetőeljárásunknak. A bűnüldözés mai követelmé­nyei és az eljárási jogsza­bályok előírásai azonban nemegyszer ellentmondásba kerültek egymással.­­ A törvényjavaslatban három alapvető cél jut ki­fejezésre: a szocialista törvé­nyesség további erősítése, a differenciálás követelményé­nek jobb érvényre juttatása és a büntető eljárás egysze­rűsítése minden szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyész­ségi tevékenység a bírósági eljárás és a büntetés végre­hajtása során egyaránt.­­ Büntető igazságszolgál­tatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszá­ban érvényesüljenek a tör­vényesség követelményei. Ezek azt jelentik, hogy min­den hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jog­rend tisztelete, a törvények és más jogszabályok előírá­sainak és szellemének köve­tése — magatartásban, cse­lekedeteiben és intézkedé­seiben egyaránt. Büntető törvényeink azokat az előírá­sokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűn­üldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok szá­mára. A büntetőeljárás szabá­lyozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedések­re jogosultak, illetőleg mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont ál­lampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik. Ezek a célok a törvényjavas­lat minden rendelkezését át­hatják és új rendelkezései kifejezik a törvényesség to­vábbfejlesztésére, illetve ga­ranciáinak biztosítására irá­nyuló törekvéseket. Dr. Korom Mihály: Társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni Csak ítélet után tekinthető valaki bűnösnek . Hazánkban a törvény­nyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megér­demelt büntetését. A bünte­tésben kifejezésre jut a tár­sadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egy sarkala­tos elve, hogy bűncselek­mény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosítot­ta lehetőségekkel. Ezért szö­gezi le a törvényjavaslat: „senki sem tekinthető bű­nösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bí­róság jogerős határozata nem állapította meg". Ebből a fontos elvből következik az is, hogy akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az nem kötelezhető ártatlansá­gának bizonyítására, a bű­nösség bizonyítása az eljáró hatóságok kötelessége. Ez az „ártatlanság v­él­el­m­­e” el­nevezésű jogelv. Büntetőel­járásunkban — összhangban az ENSZ által elfogadott em­beri jogok egyetemes dekla­rációjával — eddig is érvé­nyesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogalmazza. Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garan­ciák további erősítését szol­gálják a javaslatnak azon új rendelkezései, amelyek — alkotmányunkkal összhang­ban — az eljárás minden szakaszára kiterjesztik a vé­dő jogait. — Az ártatlanság vélelme például nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja le jogerős bírói ítélet — az újságok ne adhassanak hírt egy-egy bűnügyről, illetve az annak elkövetésével alaposan gya­núsított személyről. Tovább­ra sem nélkülözhetjük a saj­tó, a rádió és a televízió köz­véleményt tájékoztató és for­máló munkáját. A hírközlő szerveknek azonban világos­sá kell tenniük közlemé­nyeikben, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósít­­tanak. Nem vághatnak elébe a bírósági döntéseknek és a közvéleményt előre nem be­folyásolhatják, pontosabban kifejezve: nem helyezhetik közléseikkel mintegy erköl­­(Folytatás a 2. oldalon) Mai számunk tartalmából Horváth Kálmán felszólalása a Parlamentben (3. oldal) Packázás és fegyelem (3. oldal) Kevés a kisiparos - sok a kontár (4. oldal) A választások „főhadiszállásán" (4. oldal) A Veszprémi Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola énekkara. (Képes beszámolónk a helikoni megyei­­ elődöntőről az 5. oldalon) Színházi jegyzet Szabad szombat (5. oldal) (6—7. oldal) A rádió és tévék jövő heti műsora (9—10. oldal) Javult a dolgozó nők helyzete A dolgozó nők helyzetéről szóló 1013. kormányhatáro­zat végrehajtásával foglalko­zott többek között tegnapi ülésén a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsá­nak elnöksége, az SZMT székházában. A beterjesztett beszámoló kizárólag a taná­csi és szolgáltatóiparban te­vékenykedő asszonyok, lá­nyok helyzetét elemezte. A nőpolitikai határozat megje­lenését követően a tanácsi vállalatoknál konkrét intéz­kedési terveket dolgoztak ki a bérezési arányok és mun­kakörülmények javítása, a nehéz fizikai munka m­eg­könnyítése, a nők szakkép­zettségének emelése, a több­­gyermekes és gyermekeiket egyedül nevelő anyák foko­zottabb megbecsülése, a nők szakmai, politikai képzése, társadalmi aktivitásuk ki­bontakoztatása érdekében. Az intézkedési tervekhez hasznos segítséget adtak a vállalati kollektív szerződé­sek is. Az SZMT elnöksége rész­letesen megvizsgálta, hogyan Ülést tartott a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának elnöksége sikerült végrehajtani az in­tézkedési tervben rögzítette­ket, s arra a megállapításra jutott,­­ hogy az eltelt évek­ben jelentős fejlődés tapasz­talható a nők helyzetének javításában. Természetesen tanácsi vállalataink párt-, gazdasági- és szakszervezeti vezetői korántsem lehetnek elégedettek az eddigi mun­kával, azt még számos terü­leten erősíteni kell. Nagyobb figyelmet kell fordítani pél­dául az egyes vállalatok szo­ciális ellátottságára. Az SZMT elnöksége fog­lalkozott megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeinek munkásvédelmi helyzetével a balesetek 1972. évi alaku­lásával, tapasztalataival. Az SZMT munkavédelmi bizott­ságának beszámolója hang­súlyozza, hogy 1972-ben to­vább fejlődött a vállalatok, szövetkezetek, intézmények munkásvédelmi tevékenysé­ge. Ennek eredményeként a múlt évben jelentősen csök­kent a balesetek és a kiesett munkanapok száma. Ez alól csupán az élelmiszeripar és a közlekedés a kivétel, ahol több volt a baleset. 1972-ben a Veszprém megyében tör­tént balesetek következmé­­nyeként mintegy 500 dolgozó teljes évi munkája esett ki a termelésből. Rendkívül ked­vezőtlen a halálos balesetek számának növekedése is. Az SZMT elnöksége a to­vábbi feladatok meghatáro­zásaként a megelőző munka fontosságára hívta fel a fi­gyelmet, valamint arra, hogy az újonnan belépő dolgozó­kat az eddiginél hatékonyab­ban kell felkészíteni a bal­esetek megelőzésére. A tegnapi ülés napirend­jén szerepelt még az üzem­orvosi ellátás helyzete me­gyénkben, valamint az SZMT feladatának, hatáskörének, szervezeti felépítésének sza­bályzata. E témák megvita­tása után az SZMT elnöksé­ge vegyes ügyekről tárgyalt Tájékoztató a tanácsi gazdálkodás időszerű kérdéseiről Veszprémben értekezletet tartottak tegnap a megye valamennyi községi és váro­si vb titkára részvételével. Dr. Hardy Zoltán, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára köszöntötte a megjelenteket, és összefogla­ló tájékoztatót tartott a ta­nácsok pénzügyi gazdálkodá­sának időszerű kérdéseiről. A bevezető tájékoztató után a vb titkárok két elő­adást hallgattak meg. Fodor József, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezető­je a megyei 1972. évii tanácsi költségvetési gazdálkodását elemezte, foglalkozott az­­1973. évi feladatokkal. Dr. Nagy Jenő, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezető he­lyettese a jövedelemadó sza­bályozás aktuális kérdéseiről szólt. A vb titkárok tegnapi ér­tekezlete befejező része volt az alsóbb szintű tanácsok pénzügyi dolgozói tovább­képzésének. A hét első négy napján Sümegen a tanácsok pénzügyi szakembereit tájé­koztatták a gazdálkodás új vonásairól, összefüggéseiről. A Duna-bizottság jubileumi ülése Huszonöt évvel ezelőtt, 1948-ban Belgrádban kötöt­ték meg a dunai hajózásra vonatkozó nemzetközi egyez­ményt, amelynek érvényesí­tésére ugyanakkor megala­pították a Duna-menti orszá­gok nemzetközi kormányközi szervezetét, a Duna Bizottsá­got. Az évforduló alkalmából a Duna Bizottság pénteken ju­bileumi ülést tartott Buda­pesten a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermé­ben. A jubileumi ülésszakot Ioan Cotot, a Román Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete, a Duna Bizott­ság soros elnöke nyitotta meg, majd V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, a Duna Bizottság titkára tartott ünnepi beszé­det, amelyben méltatta a belgrádi egyezmény jelentő­ségét a Duna Bizottság ne­gyedévszázados eredményes tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a bel­grádi egyezmény fordulópont volt a dunai hajózás nem­zetközi jogi szabályozásában, hiszen minden korábbi ren­delkezés korlátozta a Duna­­menti országok jogait.

Next