Napló, 1973. március (Veszprém, 29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA IS 11 MEGYEI TANKS LAPJA " Az országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot Befejeződött a tavaszi ülésszak Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter terjesztette elő. Elöljáróban dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségrevonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. E törvényjavaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folyamatába tartozik, amelynek során az országgyűlés az elmúlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971- ben a Büntető Törvénykönyvet, 1972-ben pedig a Polgári Perrendtartást. — Büntető jogszabályainknak — mondta az igazságügyminiszter —, az a rendeltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és az igazságszolgáltató hatóságok kezébe társadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —■, hogy társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. — A bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok elsőrendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és megtartatásával őrködjenek hazánk szocialista jogrendje, közbiztonsága fölött. Ezért törvényeink rendelkezéseinek megfelelően kell fellépniük mindazokkal szemben, akik a jogszabályainkba ütköző cselekményeket követnek el. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságok dolgozói alapvetően sikeresen oldják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őrködnek hazánk közrendje és közbiztonsága fölött. Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségszerűségből került az országgyűlés elé. Az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkotott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették büntetőeljárásunknak. A bűnüldözés mai követelményei és az eljárási jogszabályok előírásai azonban nemegyszer ellentmondásba kerültek egymással. A törvényjavaslatban három alapvető cél jut kifejezésre: a szocialista törvényesség további erősítése, a differenciálás követelményének jobb érvényre juttatása és a büntető eljárás egyszerűsítése minden szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtása során egyaránt. Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei. Ezek azt jelentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete, a törvények és más jogszabályok előírásainak és szellemének követése — magatartásban, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. Büntető törvényeink azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számára. A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogosultak, illetőleg mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik. Ezek a célok a törvényjavaslat minden rendelkezését áthatják és új rendelkezései kifejezik a törvényesség továbbfejlesztésére, illetve garanciáinak biztosítására irányuló törekvéseket. Dr. Korom Mihály: Társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni Csak ítélet után tekinthető valaki bűnösnek . Hazánkban a törvénynyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egy sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Ezért szögezi le a törvényjavaslat: „senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg". Ebből a fontos elvből következik az is, hogy akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóságok kötelessége. Ez az „ártatlanság vélelme” elnevezésű jogelv. Büntetőeljárásunkban — összhangban az ENSZ által elfogadott emberi jogok egyetemes deklarációjával — eddig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogalmazza. Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanciák további erősítését szolgálják a javaslatnak azon új rendelkezései, amelyek — alkotmányunkkal összhangban — az eljárás minden szakaszára kiterjesztik a védő jogait. — Az ártatlanság vélelme például nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja le jogerős bírói ítélet — az újságok ne adhassanak hírt egy-egy bűnügyről, illetve az annak elkövetésével alaposan gyanúsított személyről. Továbbra sem nélkülözhetjük a sajtó, a rádió és a televízió közvéleményt tájékoztató és formáló munkáját. A hírközlő szerveknek azonban világossá kell tenniük közleményeikben, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósíttanak. Nem vághatnak elébe a bírósági döntéseknek és a közvéleményt előre nem befolyásolhatják, pontosabban kifejezve: nem helyezhetik közléseikkel mintegy erköl(Folytatás a 2. oldalon) Mai számunk tartalmából Horváth Kálmán felszólalása a Parlamentben (3. oldal) Packázás és fegyelem (3. oldal) Kevés a kisiparos - sok a kontár (4. oldal) A választások „főhadiszállásán" (4. oldal) A Veszprémi Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola énekkara. (Képes beszámolónk a helikoni megyei elődöntőről az 5. oldalon) Színházi jegyzet Szabad szombat (5. oldal) (6—7. oldal) A rádió és tévék jövő heti műsora (9—10. oldal) Javult a dolgozó nők helyzete A dolgozó nők helyzetéről szóló 1013. kormányhatározat végrehajtásával foglalkozott többek között tegnapi ülésén a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának elnöksége, az SZMT székházában. A beterjesztett beszámoló kizárólag a tanácsi és szolgáltatóiparban tevékenykedő asszonyok, lányok helyzetét elemezte. A nőpolitikai határozat megjelenését követően a tanácsi vállalatoknál konkrét intézkedési terveket dolgoztak ki a bérezési arányok és munkakörülmények javítása, a nehéz fizikai munka megkönnyítése, a nők szakképzettségének emelése, a többgyermekes és gyermekeiket egyedül nevelő anyák fokozottabb megbecsülése, a nők szakmai, politikai képzése, társadalmi aktivitásuk kibontakoztatása érdekében. Az intézkedési tervekhez hasznos segítséget adtak a vállalati kollektív szerződések is. Az SZMT elnöksége részletesen megvizsgálta, hogyan Ülést tartott a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának elnöksége sikerült végrehajtani az intézkedési tervben rögzítetteket, s arra a megállapításra jutott, hogy az eltelt években jelentős fejlődés tapasztalható a nők helyzetének javításában. Természetesen tanácsi vállalataink párt-, gazdasági- és szakszervezeti vezetői korántsem lehetnek elégedettek az eddigi munkával, azt még számos területen erősíteni kell. Nagyobb figyelmet kell fordítani például az egyes vállalatok szociális ellátottságára. Az SZMT elnöksége foglalkozott megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeinek munkásvédelmi helyzetével a balesetek 1972. évi alakulásával, tapasztalataival. Az SZMT munkavédelmi bizottságának beszámolója hangsúlyozza, hogy 1972-ben tovább fejlődött a vállalatok, szövetkezetek, intézmények munkásvédelmi tevékenysége. Ennek eredményeként a múlt évben jelentősen csökkent a balesetek és a kiesett munkanapok száma. Ez alól csupán az élelmiszeripar és a közlekedés a kivétel, ahol több volt a baleset. 1972-ben a Veszprém megyében történt balesetek következményeként mintegy 500 dolgozó teljes évi munkája esett ki a termelésből. Rendkívül kedvezőtlen a halálos balesetek számának növekedése is. Az SZMT elnöksége a további feladatok meghatározásaként a megelőző munka fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy az újonnan belépő dolgozókat az eddiginél hatékonyabban kell felkészíteni a balesetek megelőzésére. A tegnapi ülés napirendjén szerepelt még az üzemorvosi ellátás helyzete megyénkben, valamint az SZMT feladatának, hatáskörének, szervezeti felépítésének szabályzata. E témák megvitatása után az SZMT elnöksége vegyes ügyekről tárgyalt Tájékoztató a tanácsi gazdálkodás időszerű kérdéseiről Veszprémben értekezletet tartottak tegnap a megye valamennyi községi és városi vb titkára részvételével. Dr. Hardy Zoltán, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, és összefoglaló tájékoztatót tartott a tanácsok pénzügyi gazdálkodásának időszerű kérdéseiről. A bevezető tájékoztató után a vb titkárok két előadást hallgattak meg. Fodor József, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője a megyei 1972. évii tanácsi költségvetési gazdálkodását elemezte, foglalkozott az1973. évi feladatokkal. Dr. Nagy Jenő, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető helyettese a jövedelemadó szabályozás aktuális kérdéseiről szólt. A vb titkárok tegnapi értekezlete befejező része volt az alsóbb szintű tanácsok pénzügyi dolgozói továbbképzésének. A hét első négy napján Sümegen a tanácsok pénzügyi szakembereit tájékoztatták a gazdálkodás új vonásairól, összefüggéseiről. A Duna-bizottság jubileumi ülése Huszonöt évvel ezelőtt, 1948-ban Belgrádban kötötték meg a dunai hajózásra vonatkozó nemzetközi egyezményt, amelynek érvényesítésére ugyanakkor megalapították a Duna-menti országok nemzetközi kormányközi szervezetét, a Duna Bizottságot. Az évforduló alkalmából a Duna Bizottság pénteken jubileumi ülést tartott Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A jubileumi ülésszakot Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, a Duna Bizottság soros elnöke nyitotta meg, majd V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a Duna Bizottság titkára tartott ünnepi beszédet, amelyben méltatta a belgrádi egyezmény jelentőségét a Duna Bizottság negyedévszázados eredményes tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a belgrádi egyezmény fordulópont volt a dunai hajózás nemzetközi jogi szabályozásában, hiszen minden korábbi rendelkezés korlátozta a Dunamenti országok jogait.