Napló, 1974. április (Veszprém, 30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-17 / 88. szám
Tanácskozás a megyei pártbizottságon Előtérben a növényvédőszer-gyártás Nagyobb szerepet kap a bauxitkutatás Közös értekezletet tartottak tegnap délelőtt a megye nehéziparának helyetéről és távlati fejlesztéséről a Nehézipari Minisztérium vezető munkatársai, valamint a megyei pártbizottság és a tanács vezetői. A tanácskozáson többek között részt vett Pap János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Juhász Árpád nehézipari államtitkár, Tóth István, a megyei pártbizottság titkára és István János, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Az értekezletet dr. Juhász Árpád nyitotta meg. Bevezetésül utalt a nehézipar jelentőségére az ország és a megye gazdasági életében. Kimondta, hogy a Veszprém megyei nehézipari vállalatok, az ország más nehézipari üzemeihez hasonlóan, teljesítették, illetve túlteljesítették 1973-as évi tervüket. Nagy jelentőséget tulajdonított felszólalásában a nehéziparban folyó nagyberuházásoknak. Hangsúlyozta, hogy az ipari beruházások fele a NIM felügyelete alá tartozó vállalatoknál valósul meg. Ez a tény is bizonyítja az iparág dinamikus fejlődését. A tanácskozás középpontjában megyénk legjelentősebb ágazata, a vegyipar állt. A növényvédőszer-gyártás például a IV. ötéves terv első három esztendeje alatt megkétszereződött, s a növekedés üteme a jövőben sem csökken. A fejlesztésnek főképpen import megtakarító szerepe van. Jelenleg mintegy 30 millió dollár értékben hozunk be nyugatról különböző szereket és hatóanyagokat, ami jelentős teher a népgazdaságnak. A növényvédőszer-gyártás növelésének elengedhetetlen feltétele a hazai kutatások fejlesztése. A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet már ma is a növényvédőszer kutatás legjelentősebb bázisa. 1975-ig el kell érni, hogy az önálló reprodukciós vizsgálatok mellett már a biológiai kutatásokra is képes legyen. Az V. ötéves tervben az intézet önállóan foglalkozik majd új szerek kikísérletezésével. A Peremartoni Vegyipari Vállalattól az V. ötéves tervben azt várják, hogy a meglévő nyersanyagbázison, saját üzemeinek átalakításával fungicid hatású növényvédőszerek és talajfertőtlenítő szerek közepes nagyságú gyártására rendezkedjen be. A már kialakulóban lévő előzetes tervek szerint a fűzfői Nitrokémia továbbra is a hagyományos vázas növényvédőszerek nagy menynyiségű gyártásával foglalkozik, s feladata lesz a hazai igények minél magasabb szintű kielégítése Az olefinprogram megyénk vállalatait is nagy feladatok elé állítja. A kazinbarcikai PVC gyár működéséhez a NIKE járul hozzá majd saját tervezésű, úgynevezett direkt technológiás PVC lágyító üzemével, amelynek kapacitása évente hatezer tonna lesz. A Nitrokémia egyébként egyre jelentősebb mértékben kapcsolódik be a hazai műanyagfeldolgozásba, 1980 után 10 ezer tonna üvegszálas poliésztert és 8 ezer tonna habosítható polistyrolt gyárt évente. Az értekezlet résztvevői megtárgyalták a Péti Nitrogénművek nagy kapacitású műtrágyagyára beruházásának helyzetét is. Megállapították, hogy 1974-ben, a „finis” évében még jobb munkaszervezéssel és -intenzitással tovább kell gyorsítani a munka ütemét. A Magyar Alumínium Tröszt vezérigazgatója beszédében a legfőbb hangsúlyt a bauxitkutatás és a timföldtermelés párhuzamos fejlesztésére, a régi timföldgyári és alumíniumkohászati berendezések rekonstrukciójára, illetve bővítésére helyezte. Tájékoztatóul elmondta, hogy szóba került egy új, 240 ezer tonna kapacitású timföldgyár felépítésének terve, amelynek megvalósítása azonban még a távoli jövőre vár. Schiller János, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója ismertette a résztvevőkkel az Inotai November 7 Erőmű új, 200 megawatt kapacitású, szovjet gázturbinás beruházásának helyzetét. Elmondta, hogy az első egység a kísérleti üzem ideje alatt eddig mintegy 9 millió kilowattóra energiát termelt. A tapasztalatok szerint a gázturbina hatásfoka és teljesítménye jobb a garantált értékeknél. A kísérleti üzem befejezéséhez közeledik, az első turbina a közeljövőben kezdi meg folyamatos próbaüzemét. A tanácskozás résztvevői délután a fűzfői Nitrokémiában a megye nehézipari vállalatainak párt- és gazdasági vezetőivel találkoztak és megbeszélték az ágazat fejlődésének aktuális kérdéseit. A MAGYAR NYELV HETE „Jól beszélni és írni...” Ünnepélyes megnyitó Veszprémben Kiállítás, rádiófelvétel, előadások A magyar nyelv hetének idei országos eseménysorozata tegnap Veszprémben kezdődött meg a TIT és a megyei tanács művelődésügyi osztálya rendezésében. Délben a Bakonyi Múzeumban dr. Molnár József, az ELTE tanszékvezető docense nyitotta meg a — dr. Kredics László rendezte — „Veszprém megye nyelvemlékei: középkori helynevek” című kiállítást. Szólt arról, hogy vidékünk ideális otthont nyújtott letelepülő őseink számára, s nem véletlenül származnak innét nyelvünk első írott emlékei. A XI. századból való oklevelek, kancelláriai iratok, számadáskönyvek latin nyelvűek. Később alakult ki az irodalmi műveltséget hordozó írásbeliség, de sokáig összefonódott az előbbivel, a jogival. Az irodalomban azonban előbb jelentkezett a magyar nyelv használata, mint a konzervatívabb, kötött formájú és nyelvű jogi, gyakorlati írásbeliségben. A magyar nyelvű kódexek megelőzték a magyar nyelvű okleveleket. Közülük több a középkorban megyénk területén született, s napjainkban is érdekes olvasmány például az Érdy-kódex (1524 —1527), irodalmunk páratlan legendagyűjteménye. Elemezte a Veszprém-völgyi apácák 1002 előttről származó, görög nyelvű adománylevelét, amely Könyves Kálmán latin nyelvű megújításában őrzi többek között Paloznak, Kenese, Padrag nevét. A tihanyi apátság alapítólevele 1055-ből a magyar nyelv legrégibb hiteles és egykorú eredetiben fennmaradt emléke. A múzeumban másolatban látható, de eredetiben állították ki László vitézének, Gudennek az oklevelét, amelyben "paloxnak" javairól végrendelkezett. Eredetiben mutatják be a többi okiratot is 1526-ig. Megtekintésük ritka alkalom, kivált az iskolások számára. Szemléltetendő a latin nyelv középkori uralma, a latin szövegekben a magyar szórvány, helységnév, mint a gyöngyszem. Segíti a kiállítás annak megértését is, hogy az összes finnugor nyelv közül a magyar rendelkezik a legrégibb és legnagyobb számú írott emlékkel. A kiállításra jelent meg dr. Molnár József kis tanulmánykötete megyénk nyelvemlékeiről. Este a Dimitrov megyei Művelődési Központ színháztermében nyitották meg ünnepélyesen a magyar nyelv hetét. Az eseményen részt vett Horváth János, a megyei pártbizottság titkára; Keresztury Dezső akadémikus, író; Lőrincze Lajos, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia osztályvezetője; dr. Ditrói József, a megyei tanács elnökhelyettese és Szász András, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A megyei szervek nevében Kapor Károly, a tanács művelődésügyi osztályvezetője köszöntötte a közönséget és a vendégeket, köztük a nyelvtudomány, a nyelvművelés szenvedélyes harcosait, vezéregyéniségeit. A szívesen vállalt országos rendezvényről elmondotta: — A ma kezdődő előadássorozat — melyet átmelegít Simonyi Zsigmond, Batsányi János és Nagy J. Béla nemes alakjának élő emléke is — megyénk kiemelkedő eseményei közé tartozik. Nemcsak a nyelvművelés ünnepi alkalma, hanem nagy biztatás arra is, hogy az eddigi eredmények alapján tovább lépjünk legféltettebb kincsünk, édes anyanyelvünk ügyéért, tisztaságáért. Kifejtette: már közvetlenül a felszabadulás után nyilvánvalóvá vált, hogy a közélet demokratizálódásához, a dolgozók egyre szélesebb köreinek politikai, társadalmi szerepléséhez lényeges kelléknyelvi kifejezőkészségük javítása, gazdagítása. Azt azonban, hogy ennek alapjait az iskolában kell megvetni, jóval később ismerte fel közoktatásunk. Utalt a Központi Bizottság határozataira, amely az oktatás egészére kiható érvénnyel fogalmazta meg az anyanyelvi nevelés jelentőségét. Csak most kezd egyre általánosabbá válni az a felismerés, hogy mind a tanulók, mind a felnőttek anyanyelvi kultúrájának emelése lényegbevágó föltétele mindennemű ismeretanyag eredményes elsajátításának, a személyiség gazdagításának, az egyén társadalmasulásának — folytatta. — Ebből viszont az is következik, Illyés szavait idézve: „... hogy a magyar írás és beszéd tanítását voltaképpen a helyes gondolkodás tanításával kell kezdeni Ki gondolkodik helyesen? Aki az igazat keresi. Az írás és a beszéd módja mindenkit leleplez. Jól beszélni és írni magyarul, ez tehát igazánból jellemkérdés” — vallja a költő, az író. Hangsúlyozta: egyre többünkben élő nyelvi öntudat a jövőben mindinkább arra ösztönöz, hogy minden erőnkkel segítsük anyanyelvünk tisztulási folyamatát, s fokozzuk a társadalmi erőfeszítéseket a szebb, világosabb beszédért, írásért. Ezt is szolgálják a magyar nyelv hetének Veszprém megyei rendezvényei. Megnyitó beszédet Keresztury Dezső mondott, majd Édes anyanyelvünk címmel műsor hangzott el, amelyet hangszalagra rögzítettek a rádió szakemberei. (Ma délelőtt Pápán Wacha Imre tudományos kutató rendhagyó irodalomórát tart a Türr Gimnáziumban, délután anyanyelvünk muzsikájáról hangzik el elemzése. Délután 2-kor Veszprémben, a művelődési központban Harmath István a Mondolat-vita évfordulójáról emlékezik meg; este az egyetemen Gulya János kutató nyelvünk eredetéről beszél; előtte 4-től Várpalotán találkozik az érdeklődőkkel.) A kiállítás megnyitóján — balról jobbra — dr. Kredics László, dr. Molnár József, dr. Kralovánszky Alán megyei múzeumigazgató, Poór Ferenc, a megyei tanács közművelődési csoportvezetője, Kovács János, a városi tanács elnöke és Kapor Károly (Fotó: Borbás) Kevés eső és gyenge fagy után jól halad a tavaszi munka Tájékoztató a tsz-szövetségektől A hosszantartó tavaszi szárazságot szokatlan meleg, utána szinte átmenet nélkül lehűlés, nyomában végre eső és sajnos éjszakai fagy követte. A meglehetősen rapszódikus időjárás ellenére lépéselőnyt szereztek gazdaságaink, megyeszerte jól haladnak az időszerű mezei tennivalókkal. A következőkben a tsz-szövetségektől kaptunk tájékoztatást a tagszövetkezeteikben folyó munkákról. Pápáról, a Marcalmenti Tsz-szövetség titkára, Gyekiczki Vilmos elmondta: — Az egyesülés utáni jó hangulatban nagy szervezettséggel kezdték gazdaságaink a tavaszi munkát Nagyon sokat jelentett hogy üzemeink az őszi mélyszántást rendben elvégezték, így a tavaszt valóban tavaszi teendőikkel kezdték. Az őszi növények 22 ezer hektáron kaptak fejtrágyát, a 4 ezer hektárnyi repce növényvédelmével is idejében végeztek. A cukorrépa vetése — 600 hektáron — befejezés előtt van. „Új” növényként 1200 hektáron napraforgót is termelnek gazdaságaink. — A csapadékhiány egyre nagyobb gond gazdaságainkban. Az utolsó nagyobb mennyiséget, mintegy 10 millimétert, március 9-én jegyezhettük fel. Az utóbbi napok esőzéséből területünkre csak kevés jutott. Attól tartunk, hogy egy területen ki kell szántanunk a korai vetést. Hogy mégsem drámai a helyzet, azt a korábbi évek vízrendezésének köszönhetjük. Ez ismét megerősíti meggyőződésünket: a vízrendezés talán a legésszerűbb beruházás! Gazdaságaink egyébként felkészültek, ahol csak lehetséges, öntöznek. Április 4-én és 16-án virradóra mínusz 3 fokra sülylyedt a hőmérséklet. A fagy eddigi ismereteink szerint nagyobb kárt nem okozott, noha a kikelt pillangósokat megsanyargatta. Veszprémben, a Bakonytáji Tsz-szövetségnél Römer Pál titkár tájékoztatott bennünket: — A kukorica- és a burgonyavetés kivételével minden időszerű feladatukkal végeztek a gazdaságaink. Tagszövetkezeteink közül négy gazdaság vesz részt zártrendszerű kukoricatermesztésben. Két-két üzem a bábolnai, illetve a szekszárdi modellt követi. Elismerés illeti a vetőmagellátó vállalat munkáját; soronkívüli szállítással biztosítja, hogy a vetőmag mindenütt idejében megérkezzék az üzemekbe. Gondot okozott, a vetést is hátráltatta az igényelt gyomirtószer beszerzése. Végül sikerült a vásár, de a tervezettnél sokkal magasabb áron. A zirci burgonyatermesztő társulás 500 hektáron termelt fontos növényből , azaz 50 hektárra nem kapott vetőgumót, a tervezettnél ennyivel kisebb lesz a termőterület. Az őszi kalászosok gyomirtását minden gazdaságban elvégezték, jelentős segítséget jelentett a társulásos formában működtetett helikopter. Az ünnep előtti eső a 24. órában érkezett. Sajnos, nem egyenletes az eloszlása. Balatonfőkajáron 24 milliméter hullott, viszont Romándon csupán 1 millimétert mértek. A fagy, az éjszakai lehűlés a mi területünkön is jelentkezett. A Balaton-parton, ahol a legtöbb szőlő és gyümölcs díszült, szerencsére eddig nem történt számottevő kár, ezzel szemben Romándon súlyos. Szőlő, eper, őszibarack, szilva és dióültetvény szenvedett ma még alig felbecsülhető kárt. Csetényből is károkat jelentettek. Tapolcáról Keszler Lajos, a Balaton-melléki Tsz-szövetség munkatársa adott tájékoztatót: " A kalászosok gyomirtása kész, a kukorica vetésének 15 százalékánál tartunk. A növények fejlettségét az aszály és a hideg visszafogta. Az utóbbi napok csapadékából 3,5 milliméter jutott területünkre. Fagykárról nem kaptunk jelentést. Az edericsi tsz megkezdte tavaszi szőlőtelepítését. Mai számunk tartalmából Kik „hozták" és kik kapták a nyereséget ? (3. oldal) Teremtő nyugtalanság (3. oldal) Mivel tölti szabad idejét ? (4. oldal) A szakmunkástanulók és a szakszervezet (5. oldal) Gótikus freskók Keszthelyen (5. oldal)