Napló, 1974. július (Veszprém, 30. évfolyam, 152-176. szám)
1974-07-25 / 172. szám
Malomvölgyi csudaságok Ereszkedőben Felsőörsről az erdő borította kis hegyek között rejtező Malomvölgybe, fölcsap az ösvényig az úttörőtábor zsivaja. Tagolatlan hangok talán elnyújtott csateérve a tábor előtti tisztásra, a faházaik irányába tartok. A természetes kerítés felől kerülök be a veszprémi úttörők táborába: meredek part szakad a malomvölgyi Sédbe (régebben, míg nem volt víz a táborban, e Sédben mosakodtak, tisztálkodtak a gyerekek). Mint rövidesen kiderül, erre nem csatangolhatnak a gyerekek, ha leesik a labda, csak felnőtt mehet érte. A hatalmas tisztás másik oldalán sorakozik a húsz faház. A tábor kihaltnak tetszik, aztán egy újabb diadalordítás nyomravezeti. Az ebédlőben tanyáznak a pajtások. Négy gyerek „sziszifuszi” munkában van, futás közben kanállal hordja odébb a vizet. Aki a legtöbbet gyűjti össze poharában, mert valamennyit azért sikerül, az nyeri a versenyt. S közben a rajok egymásba olvadó buztaikiáltás, vagy más tábori zaj, örömkiáltás, vagy kacaj. Valami nagy játék lehet odalenn, ha még a fölöttünk elhúzó repülőgép dübörgését is elnyomja. Tiltása: Első! Második! Harmadik! Negyedik! Egymást követik az ügyességi játékok. Csokievés késsel, villával, lekvárfal és hátrakötött kézzel (a nézi hamarább ér bele...), zsákbamacska, kakasviadal (csak vállal lehet mérkőzni, de a vége a kisregények szabadfogású birkózása), meg a többi szívderítő gyerekmulatság. Bankó Csilla („a mi volt tanítványunk” jegyzi meg egy nevelő) ifivezető középiskolás lány a játékmester, ügyesen irányítja a mókázást. A nyereményeket majd a tábor végén osztják ki. — Rengeteg verseny van, itt nem nyerni, lehetetlen! — állapítja meg a táborvezető Lomnici Gyuláné. A játék befejeztével felharsan: „ .. Ha köztünk vagy és jó a kedved, Másoknak is mutasd ezt meg...” S ők aztán nem szégyellik jókedvüket: tananyagból, nótás séta a Séd-parton, ének- és tánctanulás, sportversenyek, rajzpályázat, jelmezbál, mozi, s majd a záróünnepély, a tábortűzi műsor. Megannyi hasznos és kellemes időtöltés, tábori csudaság. — Sok a kicsi, ezért néha elég nehéz olyan műsort kitalálni, amelyik mindenkinek tetszik. Dehát minél kisebb korban kezdik a gyerekek a rendszeres táborozást, annál jobb úttörők lesznek. S a tábor jó iskolája a közösségi nevelésnek — mondja a táborvezető. A NAGY JÁTÉK ÖTSZÖRÖS TÚLJELENTKEZÉS Lomniciné kalauzol a felsőörsi pionírtelepen. — 130 gyerekkel jöttünk az 1. számú iskolából, ötször ennyien is jöttek volna, dehát ennyien férünk el — magyarázza. — Nagyon aranyos kis tábori életet élünk. 12 éve járok le, s a nevelő-, gárda is majdnem változatlan. A szülők bizalommal engedik ide a gyerekeket. Halt nevelő és négy ifivezető mozgatja, irányítja, óvja a táborban a gyerekeket. A tábori élet a bizonyság: sikerrel. Bősze Lászlóné gazdasági felelős pedagógus mondja: — Naponta ötször étkeznek. A reggelihez és a délutáni aludttejhez mindennap ötven liter frissen fejt ízletes tehéntejet hozunk a faluból. Egy őrsi naplót tesznek elém. Bejegyzés az első napról: „Nagy izgalommal ültünk be az autóbuszba, amely levitt minket a felsőörsi táborba. Mihelyt ideértünk, megvendégeltek bennünket.” — Azaz ebédet kaptak ... —• mondja nevetve Bőszéné. — Biztos nagyon ízlett nekik: pörkölt rizzsel, uborkasalátával .. . SZIGORÚ REND Kovács Jánosné az első tábori éjszakáról mesél: — Mint mindig, ez a legizgalmasabb, de mi már megszoktuk. Éjfélig beszélgetnek, csicseregnek, a kisebbek még az édesanyjuk után kívánkoznak. A kis Deák-gyereknek borogatást kellett tenni a lábára, mert jobb híján azt találta ki, hogy fáj ... Pedig csak az anyuci hiányzott. Sokan csak a kedvenc baba- ÉS SOK JÁTÉK jukkal tudnak elaludni, olyan aranyosak. Amikor este ezekkel sétálnak, tudjuk, álmosak, le kell őket fektetni. A táborban szigorú rend uralkodik. De a programban annyi a játék, hogy senki sem érezheti túl szorosnak a „gyeplőt”. Kirándulás a Káposzta-tetőre, akadályverseny a Király-forrásnál, szellemi vetélkedő az iskolai URAM, ÖN ÖZVEGYASSZONY A tábor főterén körbefognak a kíváncsiskodó pajtások. Mindnyájan kitűnően érzik magukat. A hetedikes Orosz Józsi a készülő tábortűzi műsorról számol be. — Az egyik számunkban „címekkel” tréfáljuk meg egymást. A 14-es faház lakói: Szikrázó lányok (csinos, s magukra mind többet adó hatodikos lányokról van szó) a tábor bonvivánja. Antal Béla: Uram, ön özvegyaszszony lesz... Lomnici tanárnéni: Csárdászkirálynő, Koltai tanárnő: Dr. Mabuse ezer szeme (mert mindent észrevesz), Kovács tanárnéni: Folytassa doktor (a tábor egészségügyijeként sok-sok kellemetlenkedő kullancsot ugrasztott már meg benzinnel) ... Egy kis elsős kerül közénk. Melléhez szorítja Kacor királyát és Bobiját (a macskát és a kutyát). Borbély Árpád különösebb biztatás nélkül is előáll legfőbb gondjával: — A macskát egy éjjel ellopták. Sokszor kiviszik az udvarra, azt mondják a gyerekek, „a hülye macska, a hülye kutya az udvarra való” — s hogy jól beolvasott, odábbáll egy házzal. Lakos Magdi, volt nyolcadikos tanuló, így vall a felsőörsi táborról: — Amikor először voltam itt, még sátrak voltak. Minden évben egyformán jó a tábor. Nem unatkozunk, mindig van mit csinálni. Az én legnagyobb felsőörsi élményem: a természet. Porciózzák az ebédet. A felsőörsi levegő megteszi a magáét, néhány perc múlva már a második repetáért állnak sorba. Sarusi Mihály Tíz évvel ezelőtt, 1964- ben alakult meg a zirci ÁFÉSZ újítóköre. A kis kollektíva munkájának eredménye, hogy eddig 23 ötletüket, újításukat valósították meg a szövetkezetben. A 14 lelkes újító a szövetkezet építőbrigádjában dolgozik, s ésszerű megoldásaikért mintegy 30 ezer forint újítási díjat kaptak.Az újítókor ötlete alapján a szövetkezet az utóbbi tíz évben épített, vagy átalakított üzleteiben, vendéglátó egységeiben a belső festés helyett színes farostlemezburkolást készítettek. Ez a burkolat esztétikailag rendkívül mutatós, de jó hang és hőszigetelő is. Legnagyobb előnye pedig az, hogy könynyen tisztítható, akár havonta lemosható, s az üzleteket évtizedekig nem kell festetni. A zsetonrendszer bevezetésével leegyszerűsítették a vásárlási visszatérítés adminisztrációját. Korábban a szövetkezeti tagok vásárláskor magukkal vitték a vásárlási könyvüket, hogy a boltos beírhassa a vásárolt áruk értékét. Az üzletvezetők évente 3000 könyvet állítottak ki és csaknem 600 ezer tételt jegyeztek be. Ez a munka egy embernek 210 napi elfoglaltságot jelentett. Az újítókör javaslata alapján a szövetkezet különböző címletű műanyagzsetonokat készíttetett, s a vásárolt öszszegnek megfelelően ezt kapják a vásárlók. Év végén az összegyűjtött zsetonokból már könnyű kiszámítani, hogy mennyi visszatérítést kap a vásárló. Az asztalosműhely egyik körfűrészére praktikus védőlemezt készítettek az újítókor tagjai. Az átlátszó műanyagból készült lemez könnyebbé és főleg veszélytelenné teszi a munkát. Jól bevált a zirci cipőboltban a lábmérő állvány. Az ötletes szerkezet pillanatok alatt bemutatja, hogy a vásárlónak milyen méretű cipőre van szüksége. A gazdaságos és hasznos újítások tucatját lehetne még felsorolni. Említésre méltó például a hűtőkamrák gazdaságos kihasználására tett javaslat, vagy a fagylaltpult belső rozsdamentesítésének megoldása. A zirci ÁFÉSZ lelkes újítóinak célja azonban minden esetben ugyanaz: segíteni a szövetkezeti tagok, dolgozók munkáját, a lakosság jobb ellátását. Vida András képriportja Hányas cipő is kell? A lábmérő állvány a vevők és elárusítók kényelmét egyaránt szolgálja Az ízléses farostlemezzel ellátott bakonybéli étterem. (Fent) A tagsági igazolvány felmutatása után zsetont kapnak a szövetkezeti bolt vásárlói. (Lent) Veszprémbe látogattak a zánkai nemzetközi tábor vezetői A vasárnap Zánkán megnyílt „Béke és Barátság” nemzetközi tábor gyermekdelegációinak képviselői szerdán Veszprémbe látogattak. Délelőtt városnéző sétán ismerkedtek a megyeszékhely nevezetességeivel, majd 11 órakor a Bakony Művek KISZ-bizottságán fogadta őket Vidosa Károly, a megyei KISZ-bizottság titkára, Szajkó Mihály, a városi és Gyimesi Károly, a nagyüzemi KISZ-bizottság titkára. A delegációk vezetői tájékoztatást kaptak a nagyüzem munkájáról és az ifjúsági szervezet tevékenységéről. Délután a megyei pártbizottságon Rostási József, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja fogadta a nemzetközi delegációt és adott tájékoztatót a megye gazdasági, társadalmi és politikai életéről. Iskolát építenek társadalmi összefogással Pécs külvárosában, a Szabolcsi Bányatelepen új általános iskola épül tíz üzem, vállalat, intézmény összefogásával. Ez lesz Pécs első, társadalmi munkával létrehozott iskolája. A zömmel bányász- és munkáslakta telep hetvenesztendős iskolájában igen mostoha körülmények között folyt a tanítás. A növendékek 99 százaléka fizikai dolgozók gyermeke, felerészben úgynevezett hátrányos helyzetű tanuló. A korszerűtlen iskolát nem volt érdemes felújítani, a városi tanács úgy határozott tehát: új általános iskolát kell építeni Pécsszabolcson, hogy legalább az oktatási körülményeket tekintve ne legyen hátrányos helyzetben a több mint négyszáz bányatelepi kisdiák. A beruházás költségeiből azonban még körülbelül másfél millió forint hiányzott, de a munkáskörzet üzemei és intézményei vállalták, hogy 15 000 óra társadalmi munkával pótolják a hiányzó összeget. Segítenek a szülők, a nevelők és a tanulók is. Új magyar tévéjátékok a képernyőn A következő hónapok televíziós programjában számos magyar szerző műve kerül a képernyőre. Ezek között elsősorban Bródy Sándor A medikus című drámájának adaptációja érdemel figyelmet, amelyet Ádám Ottó rendez. A játék középpontjában egy fiatal orvostanhallgató sorsa és szerelme áll. A címszerepet Paudits Béla alakítja. Sarkadi Imre Hannibáldrámája töredékként maradt fenn kéziratban. Most Siklós Olga dolgozta át a televízió számára az eddig sehol meg nem jelentetett művet, amely a háború és béke kérdéseit boncolgatta mához szóló aktuális tanulságokkal. Szendrey Júlia életét kíséri végig Mátis Lívia és Mészáros Márta Szeptember végén című műve. Ebben azt az érzékeny, nem mindennapi adottságokkal rendelkező fiatalasszonyt állítják elénk, akinek alapvető élménye a forradalom és a nagy költővel élt szerelme volt és,maradt. A főszereplők: Venczel Vera. Győry Emil. Kútvölgyi Erzsébet. Keres Emil. Hubay Miklós Római karneválja egy hajdani primadonnáról szól, aki jelenleg páholynyíjtogató öreffaszszony. A játékban Tolnay Klárit, Gellei Kornélt, Gábor Miklóst és Tomanek Nándort láthatjuk. Parasztfiú a főhőse Végh Antal Állványokon című játékának, amely egy városba került fiatalember drámáját követi nyomon. Reményét vesztett fiatal lányról szól Rákosy Gergely Tigrisugrás című tévéjátéka. A főszereplő lány úgy véli, nincs semmilyen különleges képessége, amivel kiemelkedhetne a „szürkeségből”. Egy szerencsés találkozás, egy új szerelem döbbenti rá: a boldogság forrása a hittel végzett munka. A szereplők: Kútvölgyi Erzsébet, Harsányi Gábor, Lukács Sándor, Avar István, Tábori Nóra. A kultúra és a vandálok Alig egy hónapja, hogy nagy-nagy örömmel birtokba vettük — nemcsak mi, fürediek, de az egész megye, az ország lakossága, sőt a világ minden részéből ideérkező üdülők — a gyönyörű füredi szabadtéri színpadot. A nyitó rendezvényen nemcsak Ferencsik csodálatos koncertjét. Bánffy György lélekemelő szavalatát csodáltuk meg, de a régi kultúrákra emlékeztető anfiterátrumszerű kiképzést, a mindenünnen nagyszerűen látható színpadot a jó világítást és még ezernyi apróságot is. Alig egy hónapja ennek — s most arról jön a hír, hogy vandál pusztítók foglalatostól tépték ki helyükről a 2000 wattos égőket. Nem, nem azért, hogy felhasználják azokat, hanem hogy a zenekari árok betonjához csapkodják, összetörjék — egyszerűen azért, hogy romboljanak. Ha az időjárás nem teszi lehetetlenné a vasárnap estére tervezett műsor megtartását, akkor valószínűleg emiatt kellett volna elhalasztani. A dologban talán nem is a több ezer forintos kár a legbosszantóbb. Sokkal inkább az, hogy a kultúra annyi szerv összefogásával épített — az ember belső épülése érdekében létrehozott — otthonában is tanyát vert egy szikrányi barbárság. Hogy a tóparti évszázados kultúra nagy szellemei önmagukban nem képesek megvédeni ezt az otthont, hogy pár száz méterre Csokonai, Jókai, Ady emléktáblájától csak rendőr, drótkerítés óvhatja meg a múzsák tanyáját. Hogy az ilyen létesítmények kisugárzó ereje még nem jut el minden sötét sarokba. Pedig rendőr, szögesdrót csak átmenetileg védheti meg a kultúrát. Neki magának kell megvédenie önmagát, hogy a könyvégetést is a könyvekből áradó tudás szüntette meg a világ nagy részén. S minél több a könyv, annál kevesebbet égetnek. Még több színpad, iskola kell ház , falak, zárt ajtók nélkül. Akkor is, ha még itt-ott ablakcsörömpölést pusztításra valló zajokat hallunk, ilyen nyomokat láthatunk. Igazi eredményt csak így érhetünk el. Persze egy ideig azért nem árt, ha a vandálokat illő óvatossággal engedjük értékeink közelébe Cz. J. NAPLÓ — 1974. július 25. csütörtök —5