Napló, 1975. június (Veszprém, 31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
Szovjet vezetők üdvözlő távirata a kitüntetett Ludvik Svobodának Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podrognij és Alekszej Koszigin pénteken táviratban köszöntötte Ludvik Svobodát abból az alkalomból, hogy a szocialista Csehszlovákia javára végzett munkája elismeréseként, az,Csehszlovák Szocialista Köztársaság hőse” címmel és aranycsillaggal tüntették ki. A szovjet vezetők tolmácsolták Ludvid Svobodának a szovjet kommunisták és a szovjet emberek köszönetét mindazért, amit a két testvéri nép barátságának erősítéséért tett. Edward Gierek hétfőn Svédországba utazik Edward Gerek, a LEMP KB első titkára hétfőn hivatalos svédországi állami látogatásra utazik. Olof Palme svéd miniszterelnök nyilatkozott a küszöbönálló svéd-lengyel csúcstalálkozó jelentőségéről. Edward Gierek látogatása nemcsak szimbolikus jelentőségű — hangoztatta Palme miniszterelnök —. A látogatás idején több fontos államközi egyezményt fogunk aláírni, amelyek magasabb szintre emelik kétoldalú együttműködésünket. Az NDK külügyminisztere a Szovjetunióban A szovjet kormány meghívására szombaton hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezett Oscar Fischer, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, az NDK külügyminisztere. Fischer a Mongol Népköztársaságban tett többnapos látogatás után utazott a Szovjetunióba. Ford megérkezett Spanyolországba, Szadat Salzburgba Gerald Ford amerikai elnök szombaton délelőtt Brüsszelből Madridba érkezett. A repülőtéren Franco államfő és Arias Navarro miniszterelnök fogadta. Ford madridi tárgyalásainak napirendjén a spanyolországi amerikai katonai támaszpontok fenntartása és a spanyol—amerikai együttműködési megállapodás megújítása szerepel. A látogatás egyik célja — írja az UPI — az, hogy a szomszédos Portugáliában bekövetkezett események ellensúlyozására kidomborítsa Spanyolország jelentőségét és fontosságát a nyugati szövetségi rendszerek számára. Gerald Ford amerikai elnök szombaton kora délután fél órát tárgyalt Madridban Franco spanyol államfővel. A tárgyaláson jesen volt Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, Navarro spanyol miniszterelnök és Pedro Cortina y Mauri spanyol külügyminiszter. A tárgyalás témájáról részletek nem váltak ismeretessé. ★ Szadat egyiptomi elnök szombaton délben befejezte hivatalos bécsi látogatását. Szombaton délután Anvar Szadat — Kreisky kancellár kíséretében — Bécsből Salzburgba repült. Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke, vasárnap délelőtt Madridból jövet érkezik Salzburgba. Az egyiptomi és az amerikai elnök három alkalommal ül tárgyalóasztalhoz: vasárnap egy, hétfőn pedig két „munkaülést” tartanak. Elítélték az egyiptomi elnök elleni összeesküvés vádlottait A kairói legfelsőbb bíróság szombaton hozott ítéletet annak a 92 személynek az ügyében, akiket Szadat elnök ellen szőtt összeesküvéssel vádolnak. A vádlottak — többnyire diákok — 1874 áprilisában támadást indítottak a kairói katonai műszaki akadémia ellen és azt tervezték, hogy Szadatot lemondásra kényszerítik. A bíróság három vádlottra halálos ítéletet mondott ki, további 29 vádlottat 5 évtől életfogytiglanig terjedő börtönbüntetéssel sújtott. Hatvan vádlottat felmentettek. Megegyezés történt az MFA és a Portugál Szocialista Párt között A portugál szocialista párthoz tartozó miniszterek azonnali hatállyal ismét teljes mértékben részt vesznek az ideiglenes kormány munkájában. Az erről szóló döntés annak a tanácskozásnak az eredményeként született, amely pénteken délután zajlott le a legfelsőbb forradalmi tanács és a szocialista párt küldöttsége között. A szocialisták — mint a szóvivő közölte — „ígéretet tettek az MFA-nak, hogy teljes mértékben együttműködnek vele a „szocialista társadalom felépítésében”. A portugál szocialista pártot a kabinetben képviselő Mario Soares és Salgado Zemida több nap óta bojkottálta a kormány tevékenységét, tiltakozásul a Republica című lap megszüntetése miatt. Több mint két órás sajtókonferenciát tartott szombaton délután Brüsszelben Vasco Goncalves portugál miniszterelnök, aki részt vett az Észak-Atlanti Szövetség csúcsértekezletén. A miniszterelnök tárgyalásairól elmondotta: igyekezett a szervezet valamennyi tagjának világosan kifejteni kormánya álláspontját, megmagyarázni az ország helyzetét. Bomba robbant Beirutban A libanoni főváros szombati viszonylagos nyugalmát bombarobbanás zavarta meg a koradélutáni órákban. A robbanószerkezet a város üzleti központjában detonált, megrongálva az amerikai ITT irodájának szobáit. Áldozatokról nem érkezett jelentés. Egy beiruti katonai szóvivő szombaton közölte, hogy izraeli katonák pénteken este megpróbáltak behatolni a dél-libanoni Aitarun körzetébe. A libanoni tüzérség a betolakodókat visszavonulásra kényszerítette. Aitarun mintegy másfél kilométerre fekszik az izraeli—libanoni határtól. 2 — NAPLÓ — 1975. június 1. vasárnap Í HÍI) VILÁGHÍRADÓ Együttes ülést tartott a Prágai Várban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi gyűlésének két háza. A képviselők az előterjesztett javaslat alapján titkos szavazással egyhangúlag megválasztották Gustav Husakot öt évre a köztársaság elnökévé. Képünkön az új államfő leteszi a hivatali esküt. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: II. Margit dán királynő hivatalos látogatáson a Szovjetunióban. — VDK küldöttség tárgyal Thaiföldön a két ország kapcsolatainak normalizálásáról. — Népi szervezetek felállításáról dönt Lisszabonban a fegyveres erők mozgalmának közgyűlése. KEDD: Az amerikai „fejlesztési hivatal” bezárása Laoszban a két ország közötti megállapodás alapján. — Csúcskonferencia dönt Lagosban IS, nyugat-afrikai állam gazdasági közösségének megalakításáról. — 48 óra szünet után újabb fegyveres összecsapások Beirutban, a jobboldali falangisták és palesztinaiak között. SZERDA: ENSZ-határozat: hat hónappal meghosszabbítják az ENSZ-erők mandátumát a Golán-fennsíkon. — Rasid Karami kap megbízást kormányalakításra Libanonban. — új közigazgatási beosztásról szóló alkotmánymódosítást fogad el a lengyel nemzetgyűlés. CSÜTÖRTÖK: Brüsszelben megkezdődik a NATO-csúcstalálkozó. — A csehszlovák szövetségi gyűlés köztársasági elnökké választja dr. Gustáv Husákot. — Allón izraeli külügyminisztert Bukarestben fogadja Ceausescu román államfő. FENTEK: Anvar Szadat egyiptomi elnök Belgrádból Bécsbe érkezik. — Befejeződik a NATO csúcsértekezlete. SZOMBAT: Moszkvába érkezett Oscar Fischer, az NDK külügyminisztere. — Karamanlisz—Demirel találkozó Brüsszelben. — Ford Madridban. Tíz és tízezrek vettek részt Lisszabonban a Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) iránti nagyszabású rokonszenvtüntetésen A libanoni új kormányfő az államelnökkel közösen a békétlenségek megszüntetésére szólította fel a Falange brigádjait és a palesztin gerillákat. Képünkön: a biztonsági erők alkalmazottai szétrombolják a főváros utcáin emelt barikádokat Anvar Szadat egyiptomi államfő (jobboldalt) Tito elnök meghívására nem hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett A NATO-csúcs előtt: „Semmi gond, bajtársak, ilyesmi velünk nem történhet!” — mondja Uncle Sam a NATO-legénységnek. (National-Zeitung Gelsen) így látta a hetet kommentátorunk Gárdos Miklós: A nyugatnémet rajzoló karikatúrája — mint minden szatirikus rajz — természetesen túloz, amikor az amerikaiak vietnami vereségét idézi fel a brüsszeli NATO- csúccsal összefüggésben. Azonban minden túlzás nélkül igaz: Ford elnök első NATO-felléptére erős hatással volt mindaz, ami Vietnamban történt. Maga Lunis NATO-főtitkár mondotta néhány órával a brüsszeli csúcstalálkozó előtt, hogy „a délkelet-ázsiai változások következményei egyes körökben bizonytalanságot keltettek a NATO jövőjét illetően”. Ford elnök mielőtt beszállt a repülőgépbe, éppen az atlanti egységről beszélt és ugyanezt emlegette a péntek esti brüsszeli záróközlemény is — de a török—görög ellentét azt mutatja, hogy az egyik legfontosabb NATO- vitát nehéz, sőt lehetetlen a régi módon, washingtoni rábeszéléssel megoldani. Az amerikai elnök brüsszeli programjában fontos helyet kapott a török és görög miniszterelnökkel folytatott tárgyalás, de semmi jele annak, hogy a ciprusi sebek gyógyításához Brüsszelben megtalálták a csodaszert. Sem Demirel, sem Karamanlisz nem tágított eredeti elképzeléseitől. A minap Bécsben, majd Rómában folytattak Ciprusról megbeszéléseket török és görög politikusok, és ott már ki-, derült: Athén csak akkor hajlandó a törökök „szövetségi állam”i koncepcióját még csak megtárgyalni is, ha Ankara előbb visszavonul a szigetország eredetileg göröglakta területeinek egy részéről, hogy a menekültek visszaköltözhessenek. Ankara viszont a ciprusi probléma amúgy sem könnyű megoldását össze akarja kötni az Égei-tengeri olajlelőhelyek birtoklásának még bonyolultabb témájával. A második kérdéscsoport, az úgynevezett „ibériai kérdőjelek” témája ugyancsak nem tartozik az „atlanti egységet megszilárdító” problémák közé. Nem világos még, mennyiben elégszik meg Ford és a kérdésekben még az elnöknél is türelmetlenebb hangot használó Kissinger Goncalves portugál miniszterelnök, ahogy ő mondta „félreértés-eloszlató” nyilatkozatával, amely szerint Portugália tiszteletben tartja szerződéses kötelezettségeit és ez vonatkozik a NATO-ra is. Az azonban már jól látszik, hogy Ford aligha kapná meg a 15 NATO- tagállam többségének helyeslését a még csak körvonalaiban nyilvánosságra hozott amerikai elképzeléshez, Spanyolország és a NATO szoros kapcsolatteremtéséhez. Ez már előre beárnyékolja Ford madridi látogatását. Madrid után Salzburgban ül majd tárgyalóasztalhoz az amerikai elnök. Az előző napokban Belgrádban és a Bécsben vendégeskedő Szadat elnök előtt vázolja: van-e az Egyesült Államoknak újabb elképzelése a közel-keleti válság megoldására. Ford európai látogatásának bejelentésekor és a brüsszeli csúcs előtti órákban is elhangzott: ennek a találkozónak kell állást foglalnia: vajon mikor ülnek össze az állam és kormányfők az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejező tanácskozására? az eredeti megfogalmazások később úgy módosultak, hogy ez a kérdés csak „mint a kelet-nyugati kapcsolatok széles témakörének” egyik részlete került szóba. Persze, tulajdonképpen mindegy, hogy Helsinkiről milyen témával kapcsolatban beszél akár Ford elnök, akár a brüsszeli csúcs más résztvevője. Amikor például Ford elnök és Schmidt nyugatnémet kancellár munkaebédje után félhivatalosan közölték a bonni küldöttség emberei: „fennáll a lehetősége annak, hogy a helsinki találkozót még a nyár vége előtt összehívják”, az érdeklődő újságírók nem a téma összefüggései, hanem a várható időpont iránt érdeklődtek. „A nyár hivatalosan szeptember 21-én ér véget” — hangzott a konkrét kérdésre a meglehetősen dodonai válasz. Ebben a feleletben is ott van az a brüsszeli NATO-csúcsra érvényes határozatlanság és a döntéseket megkerülni igyekvő óvatosság, aminek egy magyarázata van: a tizenöt NATO-tagállam nehezen talál akárcsak két olyan problémakört is, amelyben azonos álláspontot vall.