Napló, 1975. szeptember (Veszprém, 31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

A M­É­K 17­5 Megyénk gazdaságainak sikere a mezőgazdasági vásáron Aranyérmet kapott a Pápai és a Devecseri Állami Gazdaság, valamint a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tangazdasága Vasárnap már kellemes meleg, napsütés fogadta a 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár, valamint az AGROMAS­­EXPO látogatóit. Már a vá­sár környékén óriási volt a „mozgolódás”, csoportokat szállító buszok, autókaravá­nok igyekeztek a bejáratok felé. Bent pedig, úgy tűnt, mindenhol eltakarították már a péntek éjjeli vihar nyomait. A kiállítás és vásár láto­gatói a növénytermesztési bemutatón megszemlélhet­ték (16. sz. pavilon), hogyan szolgálják a termelési rend­szerek, a korszerű technoló­giák a hozamok gyors nö­vekedését. A kiállítás be­mutatja a jól bevált, elter­jesztésre ajánlott üzemi módszereket is. A búza- és a kukoricatermesztés mel­lett részletesen foglalkozik a bemutató a takarmány­termesztéssel. Ismerteti a különböző szója fajtákat­, pillangós takarmányokat, az ipari növények közül a cu­korrépát, a burgonyát, az olajos növényeket, s ezek iparszerű termelésének gé­peit is. Ebben a pavilonban mu­tatják be néhány termelő­szövetkezetünk kiváló mód­szereit, mint például a gó­­gánfaiak szarvaskerep és a vaszariak repce magfogását, valamint eredményeit: a kemeneshőgyészi Új Tavasz és a Veszprém varsányi Jó­barátság kukoricáját, őszi, tavaszi árpáját, valamint a kislődi Vöröscsillag Tsz­anyarozsát, Sármellék-Zala­­vár burgonyáját, és a vasza­riak borsóját. A kertészeti pavilonban a nagyüzemi termelés idősze­rű kérdéseiről kaphat ké­pet a szemlélődő, a csök­kenő kézi munkaerő pótlá­sáról, a gépesítés fokozásá­ról. Az eredmények mellett a kiállítás bemutatja a gépi betakarításra alkalmas zöld­ségfajtákat is. A díjnyertes gazdaságok termékei között nagyszerű megyei sikerrel találkozhat a látogató. A Pápai Állami Gazdaság Vil­mos körtéje aranyérmet, a Jonathán és a téli Arany-parton pedig bronzérmet nyert. Az állattenyésztésben is kitűnő eredményeket értek el mezőgazdasági üzemeink. Aranyérmet kapott a Pápai Állami Gazdaság két ma­gyartarka üszője, angol la­pály tenyészkoca süldő cso­portja, a Keszthelyi Agrár­­tudományi Egyetem Tan­gazdaságának fehér hússer­tés tenyész kansüldője, ezüst érmet a Pápai Állami Gazdaság magyartarka európai vöröstarka lapály vemhes üszője. A keszthelyi tangazdaság 33 ramzes ju­nior 2 hannoveri Fs törzs­kancája. A Devecseri Állami Gaz­daság cellulóznyár telepíté­seiért kapta a vásár arany­érmét. A vásár főbejárata (Fotó: Péterfay Endre)­­ A pápaiak kiváló gyümölcse Új parancsnok a megyei vám- és pénzügyőrség élén Szeptember 1-től új pa­rancsnokot neveztek ki a Veszprém megyei Vám- és Pénzügyőrség élére, Sebes­tyén Béla századost, aki ed­dig a komáromi vámhivatal vezetője volt. Új személy került a parancsnokhelyet­tesi beosztásba is: Horváth Károly százados, aki ko­rábban a tapolcai vám- és pénzügyőri szakasz parancs­noka volt. Az eddigi megyei parancs­nokot Kende Ernő századost, pedig az Országos Vám- és Pénzügyőrség osztályvezető­helyettesévé nevezték ki. A volt parancsnok helyettese, Horvai János százados (aki megbízottként töltötte be e posztot), e hónapban nyug­állományba vonul. r­ádió „Szeszgyárosok" A fenti címmel hangzott el érdekes riport vasárnap délután a Petőfi rádióban. Mindjárt a bevezetőben „fel­dobta” a riporter­ (Em­őd Pál) a műsort. A következő ér­dekes példával kezdte: Bu­dapesten két hónap alatt (június, július) 8 ezer ton­na cukor fogyott el. Kiskő­rösön ugyanezen idő alatt 2 ezer tonna. Budapest la­kossága 2 millió, s ha most a cukorfogyasztással arányo­san vesszük a lakosságot, akkor Kiskőrösnek 500 ezer lakosának kellene lenni. El­lenben csak 10 ezer van__ Hová, mire­ kell hát a tö­méntelen mennyiségű cu­kor? A téma avatott szakem­berei előtt (ők a vám- és pénzügyőrök) egyszerű a „ti­tok” : a pálinkafőzők veszik meg. Kiskőrös és környéke ugyanis a pálinkafőzők „Mekkája”: száz és ezer hek­tóliteres tételekben készül itt a snapsz. És indul kö­vethetetlen útjára (mint másutt a kábítószer) a bu­dapesti piacokra és kocsmá­­rosokhoz. A „szeszgyárosok” pedig építik a villákat, ve­szik a kocsikat és nem győ­zik főzni a „tüzes lét”, mert minden mennyiségben elkel. Hatvan-hetven forintért ad­ják literjét (ez a hivatalos árnak mintegy fele), s mint mondták a „lebukottak”, így is megéri! Sőt: bírsággal együtt is! Könnyedén kifi­zetik az öt-, maximum 10 ezer forintos büntetéseket, s újra kezdik ... Maradjunk a témánál, de térjünk hazai „pályára”, mert sajnos példa van me­gyénkben is elegendő. A me­gyei vám és pénzügyőrség legfrissebb — tegnapi — statisztikája szerint: ebben az évben 71 „szeszgyárost” értek tetten. Lefoglaltak 1200 liter pálinkát és sok-sok be­rendezést. A pénzügyőrök­nek sokat mond az is, hogy az „elkapottak” nyolcvan százaléka a tapolcai és keszt­helyi járásokban lakik. A „veszélyes” helyek: Sármel­lék, Várvölgy, Zalaszántó, Bazsi... Ezekben a közsé­gekben — a hatóság tapasz­talatai szerint — szinte min­den második háznál gőzö­lögnek éjszakánként az üs­tök. Természetesen a pénz­ügyőrök bírságolnak is, sőt súlyosabb esetben adócsalá­­­sért bíróság elé kerülhet az ügy. (A múlt évben példá­ul megyénkben 114 ezer fo­rint bírságot szabtak ki.) Ám nem egy esetben a megbün­tetett személy ott helyben előkapta az ezreseket, s egy­szerre kifizette a­ bírságot, majd ment vissza a falujá­ba pálinkát erjeszteni. Nem utolsó sorban fontos azt is megjegyezni, hogy ab­ból a cukorból főzik, amely­ből már évek óta államunk importra szorul, de a hazai termelést is erősen dotálja. Sajnos, pálinka lesz belőle. Kirívó hát, ha ebből egy nagyközségben és kisebb fal­vakban is Budapest lakos­ságának elegendő mennyisé­get vásárolnak fel havon­ként. S mindehhez még csak annyit, hogy — enyhén szól­va — furcsa az idevágó, ha­tályos jogszabály is, amely inkább csak a megelőzést, a felderítést, a hatóság dol­gát nehezíti. Nem foglalhat­ják le ugyanis a megtalált, előkészített cukorcefrét (ha több liternyi, mázsányi van is), hanem csak akkor, ha már felöntötték a főzőüstbe. A „szeszgyárosok” pedig ösz­­szetartanak ... — Józsa — A fiatalok 52 milliója Ötéves az ifjúsági takarékbetét Tizenegyezer betétes öt esztendővel ezelőtt — 1970. szeptember 1 óta — nyílt lehetőség arra, hogy a 14—30 év közötti fiatalok havonta, rendszeresen taka­rékoskodjanak. A kedvezmé­nyes kölcsönnyújtással „ifjú­sági takarékbetét” hamar népszerű lett. Erről adott tájékoztatást Bacsó János, az OTP Veszprém megyei igazgatója abból az alka­lomból, hogy éppen tegnap lejártak az első, öt esztendő­re szóló megállapodások. Cél: a rendszeres takarékosság — A kedvezményes taka­rékbetét célja — kezdte Ba­csó János —, hogy a fiata­lok rendszeres takarékos­sággal segítséget kapjanak életük anyagi megalapozá­sához.. Ebben is elsősorban a saját otthon megteremté­séhez. Az ifjúsági takarék­­betét tulajdonosának a ked­vezményes kamatozás mel­lett az ötödik év után kü­lön kölcsönt is nyújt az OTP lakásszerzésre. . A KISZ is magáévá tette a kezdeményezést. Bevezeté­se óta támogatja, serkenti a fiatalokat a célszerű taka­rékosságra. Ennek érdeké­ben együttműködési megál­lapodást kötött az OTP me­gyei igazgatósága és a KISZ megyei bizottsága. A betételhelyezés takaré­kossági megállapodás alap­ján történik. A fiatal vállal­ja, hogy öt éven át rend­szeresen takarékoskodik. Ha­vonta 100, 200, 300, vagy 400 forintot helyez el betétben. A kamat öt százalék és egy százalék prémiummal kiegé­szítve növeli az elhelyezett összeget, így, aki 400 forin­tot tesz félre havonta, an­nak öt év elteltével 24 ezer forint lesz a betétje. Ehhez jön a kamatos kamat és a prémium: 4000 forint. 11 ezer betétkönyv Jelenleg több, mint 11 ezer fiatal részére vezetnek ifjúsági takarékbetét-számlát a megye OTP fiókjai. A számlákon 52 millió forin­tot tartanak nyilván. S csak 1975 első félévében tízmillió forintot meghaladó befize­tést könyveltek el. A leg­több ifjúsági takarékbetéttel a várpalotai, a pápai, és a veszprémi fiatalok rendel­keznek. A három városban a takarékbetétesek száma egyenként meghaladja a két­ezret, Ajkán ezer, a többi városban, OTP fióknál ke­zelt számlák száma pedig ezer alatt van. Szeptember 1-én, tehát tegnap 981 fiatal takarékbe­tétesnek lejárt a megállapo­dása. Teljesítették az öt esz­tendővel ezelőtt kötött taka­rékossági megállapodásukat. Az ifjúsági takarékbetét egyre növekvő népszerűsé­gét az adatok is bizonyítják: 1970-ben mintegy ezren, 1973-ban már háromezren, tavaly pedig több, mint négyezren kezdték meg a rendszeres takarékosságot. A most lejáró megállapo­dások tulajdonosai akkor járnak el helyesen, ha meg­takarított forintjukat csak a lakás megszerzésekor veszik fel. Ugyanis az érvényben lévő rendelkezés szerint a betétesnek a külön kölcsön a betét felvétele után egy évig jár, így az OTP-nél ke­zelt jelentős összeg még ka­matozik is. Újabb kedvező feltételek A Minisztertanács ez év júliusban határozattal mó­dosította a feltételeket és újabb kedvezményeket álla­pított meg. A fiatalok a jöv­­vőben felemelhetik a beté­tet négyszáz forintról nyolc­száz forintra is. A Minisz­tertanács határozata alap­ján az OTP kedvezményes kölcsönnel támogatja a fia­talokat, és így egyszerre megduplázhatják a betétjü­ket. Érdemes tehát tovább gyűjteni a takarékpénztár-­­nál a forintokat. Áthidaló kölcsönt is biz­tosít az OTP azoknak, akik az ötödik év lejárta előtt egy évvel jutnak lakáshoz. Ehhez azonban vállalniok kell, hogy a havi betétet rendszeresen fizetik.. Az idén már több ilyen áthidaló köl­csönt folyósított a takarék­­pénztár. Idézet a KISZ megyei bi­zottsága és az OTP megyei igazgatósága felhívásából (hasonló felhívást adott ki a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is!) „Annak érde­kében, hogy a fiatalok mun­kahelyükhöz kötődjenek és törzsgárda tagokká válja­nak, ez évtől a munkáltatók is köthetnek fiatal dolgozóik részére ifjúsági takarékbetét megállapodást és vállalhat­ják a havi befizetések tel­jesítését.” Ez azt jelenti, hogy a vállalatok, szövetkezetek nem egy összegben, hanem havi részletekben nyújta­nak segítséget annak a fia­tal dolgozónak, aki vállal­ja, hogy jó munkájával ki­érdemli a törzsgárda tagot megillető jogokat.­­ Az ifjúsági takarékbe­tétnek túl a rendszeres és megfontolt takarékosságon, nevelő hatása is van: ráve­zeti fiataljainkat életük megtervezésére, otthonuk előkészítésére, a folyamatos, eredményes munkára szak­májukban — mondotta be­fejezésül Bacsó János. Gárdonyi Béla Munkában a f­es­tőbrigád Bakony­oszlopon is kezdődhet a tanítás Bakonyoszlopon idilli kör­nyezetben áll az Eszterhá­­zyak egyik volt kastélya, ami jelenleg nyolcvan eny­hén fogyatékos pesti állami gondozott gyermek számára nyújt otthont, óvó, elmara­dást pótló iskolát. A tiszta hegyi levegőnek, a csöndnek azonban meg­volt az ára: távol a világ zajától nehezen találtak se­gítő, támogató társadalmi patrónusokra. így volt ez egészen 1973-ig, amikor fel­kereste őket a Peremartoni Vegyipari Vállalat egyik villanyszerelő brigádja. így kezdődött az a kapcsolat a nevelőotthon és a vállalat között, ami azóta a segíteni akarás, a szeretet sok szép példáját adta. Legutóbb nem kevesebbet, mint azt, hogy a nevelőotthonban is rendben megkezdődhetett szeptember elsején a tanítás. Az otthon vezetői ugyanis az egész megyében nem ta­láltak kivitelezőt a tanter­mek újrafestésére. Utolsó mentsvárként fordultak a Peremartoni Vegyipari Vál­lalat vezetőihez segítségért. Ők sem mertek határozott ígéretet tenni, mert a vál­lalat festői szokásos munká­ik mellett még a gyártelepi óvoda és iskola festésén is dolgoztak. Csakhogy amíg a tárgyalások folytak, Ger­gely Ferenc, a festők cso­portvezetője beszélt az em­bereivel és másnap bejelen­tette, hogy a Petőfi szocialis­ta brigád a következő szabad szombatos hét végén elvégzi a munkát. Az iskola vezetői pedig a festésre szánt 15 ezer forintot tegyék csak el, jó lesz az a gyerekeknek ru­hát, játékokat, szemléltető eszközöket vásárolni! És a tizenkét tagú brigád a tanévkezdés előtt két nap­pal a hét végén két nap alatt kifestett tizenegy helyiséget. Pedig ha elmennek „masze­­kolni” ... Nem akarok ösz­­szeget mondani, mennyit ke­reshettek volna. Mikor azt kérdeztük tőlük, miért jöt­tek mégis ide, csak annyit mondtak, hogy nem szeretik a nagy szavakat, ne beszél­jünk erről. (láng) Legjobbak voltak az MS 7-es út építésénél Hétfőn, az ünnepélyes tanévnyitó alkalmával adta át a Pápai Mezőgazdasági Szakközépiskolában Jankomis Kálmán igazgató Győrfi Jolán KISZ-titkárnak a KISZ Központi Bi­zottsága emlékzászlaját. Ezt a kitüntetést az iskola 15 főből álló brigádja szerezte meg, azok a fiatalok, akik jó mun­kájukkal, kiváló magatartásukkal az első helyezést nyerték el az M 7-es út ifjúsági építő brigádjai között. NAPLÓ — 1975. szeptember 2. kedd — 3

Next