Napló, 1976. június (Veszprém, 32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
Nemzetközi gyermeknap 1976 Kitüntetésátadások, úttörőaratások, játékdélutánok Az idei gyermeknapon az úttörőmozgalom 30 éves jubileumán az egész megyében gazdag program várta a gyerekeket. Csaknem tízezer úttörőt és kisdobost avattak fel ezen a napon, játszótereket, sportpályákat adtak át, kitüntetéseket, jutalmakat kaptak a csapatok, de voltak tornabemutatók, aszfaltrajzversenyek, kulturális seregszemlék, filmvetítések, bábelőadások is. A sok száz esemény, rendezvény közül csak néhány felsorolására van lehetőségünk, a legjelentősebbek és a legérdekesebbek közül. A legnagyobb kitüntetést a KISZ KB vörös selyemzászlaját szombaton a mezőlaki Arany János úttörőcsa- pat vette át Nádházi Lajostól, az Országos Úttörőelnökség tagjától, a zánkai úttörőváros főigazgatójától. A csabrendeki iskola csapata vasárnap kapta meg a KISZ KB vörös selyemszalagját, melyet Osváth Sámuel, megyei úttörőelnök adott át a kitüntetést már másodízben elnyerő pajtásoknak. A „Kiváló úttörőcsapat” oklevelet a pápai Erkel Ferenc és a várpalotai Kossuth Lajos úttörőcsapatok nyerték el. Veszprémben az úttörőavatásokat követően délután a vidámparkban játszottak, szórakoztak a gyerekek. Az ajkai dísztéren több mint háromezer pajtás vett részt az ünnepélyes fogadalomtételen Balatonfüreden a kiállítási pavilon előtti téren kétszáz kisdobos és 140 úttörő tett fogadalmat, délután filmvetítés, bábműsor, csim-bum cirkusz, sétahajózás, este pedig tűzijáték szórakoztatta a gyerekeket. Badacsonytomajon úttörő emlékparkot avattak, amely 400 ezer forint értékű társadalmi munkával épült. Gyepűkaján községben új sportpályát adtak át rendeltetésének. Keszthelyen a szabadtéri színpadon megtartott avatás után a Csány és a Szendrei általános iskola tanulói aszfaltrajzversenyen vettek részt. Sportdélután volt Zalaváron, melynek érdekessége a szovjet és magyar pajtások „nemzetközi” labdarúgó mérkőzése volt. A cserszegtomaji kultúrházban Rezi, Várvölgy és Cserszegtomaj úttörői adtak háromórás kulturális műsort. A balatonalmádi gyermekotthonban az ünnepség után különböző sportágakban a háztáji bajnokság döntőit bonyolították le. A sok-sok esemény közül munkatársunk is csak néhányon tudott részt venni, ezek hangulatáról felvételeinkkel adunk ízelítőt. (Vida András képes tudósítása) Balatonfüreden 200 kisdobos és 140 úttörő tett fogadalmat Jubileumi úttörőparkot arattak Badacsonytomajon Aszfaltrajzverseny Keszthelyen Három falu úttörőinek kulturális seregszemléje Cserszegtomajon A kisdobosok romabemutatója Zalaváron Oktatási központot épít a fűzfői Nitrokémia Huszonegymillió forintot irányoz elő ebben az ötéves tervben a dolgozók oktatási körülményeinek javítására a fűzfői Nitrokémia Ipartelepek. Már a múlt ötéves tervben megkezdte a műveleti oktatóterem építését a vegyésztanulók számára, ennek befejezésére 15 millió forintot szán a vállalat. Az elkövetkező években kezdik meg az oktatási központ kialakítását is. Erre a célra, valamint az általános iskola megépítéséhez való hozzájárulásra összesen 6 millió forintot áldoz a NIKE. w Növelte tőkés exportját a pápai Elekthermax Teljesítette első negyedévi exporttervét a VBKM pápai Elekthermax gyáregysége. A múlt év hasonló időszakához képest a gyáregység 63 százalékkal növelte tőkés exportját. Ez az emelkedés elsősorban a háztartási tűzhelyek értékesítésének a növekedéséből származik. Az NSZK-piacon még mindig meglévő recesszió ellenére 37 százalékkal több tűzhelyet értékesítettek ebben az országban a múlt év első negyedévéhez képest. Az eladás aránya pedig eltolódott a nagyobb értékű, bonyolultabb készülékek felé. Az export növekedése öszszefügg a gyáregység vevői körének szélesedésével, valamint új kooperáció létrehozásával. Ez utóbbi a nagykonyhai berendezések exportját teszi lehetővé. A tervfeladatok teljesítését a kiegyensúlyozottabb belföldi anyagellátás is elősegítette. KISTERMELŐK HÁZATÁSÁH A haszon mindenkié bárhányszor hallhatja az ember, hogy könnyű falun élni. Ott lehet keresni, hiszen ott a háztáji, egy kicsit elbabrálgat az ember a kertben, s máris megvan a „kajába való”, még a piacra is kerül. Vagy az állatok: becsapnak az ólba egy-két disznót, reggel odalökik nekik a moslékot, s egész évre megvan a hús, a szalonna, a kolbász, s jó pénzért még eladásra is jut. Bárki szívesen veszi, hisz olcsóbb, mint a bolti termék, és jó is. Tehát lehet üzletelni. Aki a háztáji termelést „üzletelésnek” fogja fel, az — enyhén szólva — nagyon felületes szemlélő. Nem veszi azt figyelembe, mennyi munkával és áldozattal jár a ház körüli termelés. Az az „elbabrálgatás” például szakértelmet igényel, hiszen az a termelés célja, hogy egészséges, bő termés kerüljön ki a földből, hogy legyen gyümölcs is azon a fán, hogy az állatok a megfelelő ütemben hízzanak, gyarapodjanak. Ez azonban sok és nem is éppen könnyű fizikai munkát igényel. És ezt többletnek, a tsz-ben végzett rendes tevékenysége mellett-után végzi a paraszti lakosság, s a gyári nyolc óra után a munkáscsalád. Mert a kistermelők 28 százaléka munkás, s ez a szám magasabb, mint a paraszti családoké! A háztáji jellegű termelés bevételét irigylők azt sem veszik figyelembe, hogy ez a bevétel munkáért kapott pénz, s nem nevezhető tiszta haszonnak. Ha felszámolnánk a munkateljesítmény értékét, úgy, mintha mással végeztetné valaki, minimálisra csökkenne a nagy haszonnak hitt bevétel. (Mellesleg, ha valaki mással végezteti ezt a munkát, az az „üzletelő”, az „ügyeskedő”. Szerencsére ez nem jellemzi a kistermelők körében.) Igen ám, de a különmunkát sokan szinte semmibe veszik, csak amikor fáradtságát érzik, amikor idő előtt kezdenek öregedni, akkor jönnek rá, hogy ezt az energiát pótolni kell. Pótolni az energiát, felfrissülni, pihenni; a felületesen vizsgálódó azt sem látja tisztán, hogy a háztáji állatok mellett nincs igazán szabad idő. Annyi semmiképpen, hogy üdülni menjen, hogy egy-egy hét végét a Balatonon, a hegyekben, tehát a lakásától távol tölthessen el a kistermelő gazda. Mert az állatokat csak a legritkább esetben lehet a szomszédra bízni, különösen nem hosszabb időre. Ezért olvashatunk olyan statisztikát, hogy a falusi lakosság csupán néhány százaléka megy rendszeresen üdülni, hiszen a szabadságát is többnyire a ház körüli teendők elvégzésére fordítja. Kinek az érdekében teszi mindezt? Elsősorban önmaga gyarapodása érdekében. De amit megtermel, abból ő is fogyaszt, de több az, amit a köznek, a lakosság ellátásának ad. Végső soron ebből táplálkozik a felületes szemlélő is! Sőt, amit a kistermelő elfogyaszt a saját termékéből, azt sem kell a népgazdaságnak megtermelnie. Számok segítségével mindez így fest: mezőgazdasági termelésünk több mint egyharmada származik a háztáji, kisegítő gazdaságokból. A sertések 60, a kisállatok 90 százaléka e portákról kerül ki. Bogyós gyümölcseink 70—80 százaléka is a kistermelőknek köszönhető. A népgazdaság egyharmada nem tudja nagyüzemi termeléssel pótolni a háztáji jellegű munkát. Ehhez 7—800 ezer embernyi „munkaerőkapacitás” kellene, az állóeszközök pótlásához — istállók, borpincék, ültetvények — pedig mintegy 100—110 milliárd forintnyi befektetés. A háztáji jellegű termelés hasznos, mert zavartalanabbá, kielégítőbbé teszi mindanynyiunk ellátását. Ezért a kistermelőket nem irigyelni, hanem segíteni kell. Benedikty László : Javítják a lakótelepek ellátását Új szövetkezeti áruházak, szaküzletek országszerte Ebben a tervidőszakban az ÁFÉSZ-ek kiskereskedelmi forgalma várhatóan 56—67, a vendéglátó ágazaté 42, a szövetkezetek ipari és szolgáltató tevékenysége pedig mintegy 80 százalékkal nő. A tervek megvalósulását az idén olyan nagyobb vállalkozások vezetik be —a naponta mintegy 4 millió forintos forgalmat lebonyolító Skála Áruház megnyitása után —, mint a délipályaudvari, 3000 négyzet■ méter alapterületű szupermarket és az ugyancsak az év vége felé átadásra kerülő 10 ezer négyzetméteres pécsi szövetkezeti áruház. Az ÁFÉSZ-ek beruházásaira fordítható 6 milliárd 150 millió forintnak mintegy fele szolgálja az öt évre tervezett hálózatfejlesztést, a többi pedig az ipari és szolgáltató tevékenység korszerűsítését. Ennek megfelelően 1980-ig összesen 400 —410 ezer négyzetméterrel bővül a kereskedelmi és vendéglátó alapterület; fele részben a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken, a többi pedig községek, kisebb települések ellátását javítja majd. Budapest az öt év alatt további négy szövetkezeti áruházat kap; az előzetes tervek szerint a Marx téren, a Róbert Károly körút, és a Váci út sarkán, Újpalotán és a pesterzsébeti városközpontban. A SZÖVOSZ célul tűzte ki, hogy a főváros új lakótelepein és a roszszabbul ellátott peremkerületekben is javítsák a lakosság vásárlási lehetőségeit, összesen mintegy 15—20 ezer négyzetméter alapterületen, elsődlegesen ÁBIc-áruházak és élelmiszerboltok létesítésével. Az áruházi hálózat a megyeszékhelyeken nyolc új létesítménnyel bővül, de új áruházat kap több más vidéki város is. Áruházzal gazdagodik például Komló Győr, Szekszárd, Szeged, Szolnok, Várpalota és Makó. Már épül és előreláthatólag 1979-ben elkészül a székesfehérvári szövetkezeti áruház, bővítik, korszerűsítik a siófoki és a nagykanizsai áruházakat. A kiskerttulajdonosok és a háztáji gazdaságok segítésére több helyen — így például Egerben, Budakalászon és Szombathelyen — nyílik mezőgazdasági cikkeket árusító szaküzlet, illetve szakáruház, ahol a kisgépek, kertészeti felszerelések, eszközök széles választékát találják majd a kistermelők. A fejlesztési tervekben jelentős helyet kapott az ÁFÉSZ-ek szolgáltatásainak korszerűsítése. Bővítik a házhoz szállítást, szélesítik a kölcsönzést, valamint a GELKA és a patyolat begyűjtő hálózatát. Geizires szárítási módszer Kedvező tapasztalatok•A KGSI-országok is megkapják A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató Intézete, amely a nagyintenzitású kémiai technológiák és berendezések kialakításához alapkutatásokat végez — évek óta foglalkozik az úgynevezett gejzires szárítási módszerrel. Ez a rendkívül kímélő szárítási eljárás a levegőbefúvással a természetes gejzirekben kialakult áramlást utánozza. Az elterjedt módszerekkel szemben előnye, hogy nem fordulhat elő túlmelegedés, s ezáltal nem károsodhat az anyag, ugyanakkor a szemcsék sem sérülhetnek meg. Ez a módszer elsősorban az érzékeny magvak és takarmányok szárítására alkalmas. Az új szárító berendezést a Chemimas — a Vegyipari Tervező és Fővállalkozó Vállalat — megbízásából dolgozták ki a MÜKKII szakemberei az alapkutatás során szerzett tapasztalataik alapján. A Chemimas elkészítette és kipróbálta az első üzemi méretű berendezést, és a rendkívül figyelemre méltó üzemeltetési tapasztalatait rövidesen átadja a KGST-országok szakértőinek is. (MTI) Fejlesztésre 350 millió 1976 első három hónapjában a Veszprém megyei központú vállalatok összesen 1,2 milliárd forint fejlesztési forrással gazdálkodhattak. Ebből a pénzből mintegy 350 millió forint értékűt használtak fel,17 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év hasonló időszakában. A fejlesztési összeg döntő többségét, 73 százalékát, gépvásárlásra fordították, ezen belül is a rekonstrukciós jellegű beruházás dominált. NAPLÓ — 1976. június 1. kedd — 3