Napló, 1976. december (Veszprém, 32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
Izraeli katona ellenőriz egy libanoni falangista milicistát a dél-libanoni határon, Metulla térségében; a libanoni jobboldal és az izraeli hadsereg között jó ideje rendszeres az együttműködés (Telefoto — AP—MTI—RS) 2 — NAPLÓ — 1976. december 1. szerda napi hírmagyarázatunk Kampány után MÉG NÉHÁNY HÉT és beiktatják magas hivatalába James Cartert, az Egyesült Államok új elnökét. Világszerte érthető várakozás előzi meg az elnök első megnyilatkozásait. De vajon jogos-e „első megnyilatkozásokról” beszélni? Hiszen az Egyesült Államok politikai porondja olyan, hogy minden jelölt többhónapos kampány alatt fejti ki nézeteit a bel- és külpolitika legfontosabb kérdéseiről, végülis — legalábbis elméletben — ennek alapján mondanak személyére nemet, vagy igent a választók. Csakhogy mindaz, amit a jelöltek a kampány alatt mondanak, buboréknak bizonyul. Ez sommás megállapítás, mégsem újságírói túlzás, hanem a teljes igazság: az amerikai politikai gyakorlat sokszorosan bebizonyosodott modellje. Annyira az, hogy az amerikai szokásjog szerint a választások után a megválasztott elnöktől a sajtó sem kéri számon, amit a kampány alatt ígért. Hiszen azt egyedül és kizárólag megválasztása érdekében ígérte és ki veszi azt komolyan? ... Amit azonban a már megválasztott elnök mond, azt nagyon is jegyzik az amerikai és a nemzetközi politikai tőzsdén. És James Carter most ennek az általa is kitűnően ismert igazságnak a fényében nyilatkozott az egyik legnagyobb televízióhálózatnak, a CBS-nek. Mintegy nyitányaként annak a korszaknak, amelyben a külpolitikai természetű állásfoglalások már nem a szavazókra sandítva vagy netán kacsintva hangzanak el, hanem a valóban diplomáciai, külpolitikai motívumok alapján. Az új elnöknek ezt az első minden értelemben komolyan veendő nyilatkozatát bizonyos konstruktív elemek jellemezték. Nem kevesebbet jelentett ki, mint azt, hogy a második SALT-egyezményt már hónapokkal ezelőtt meg lehetett volna kötni, és az az amerikai fél — a korábbi kormány — hibájából nem jött létre. Azt is elmondta, hogy derűlátó a szovjet—amerikai kapcsolatokat illetően. Ha a kampány kötöttségeitől immár megszabadult politikus valóban a feszültség enyhítésére törekszik, minden oka megvan a derűlátásra: a Szovjetunió a jövőben is kész a kapcsolatok fejlesztésére. Carter a SALT-ról A Szovjetunióval kötendő második SALT-megállapodásról, egyéb külpolitikai kérdésekről és az új adminisztráció kinevezéséről nyilatkozott hétfő este az amerikai CBS televízió állomásnak James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnöke. Carter csalódását fejezte ki amiatt, hogy a Ford-kormányzat elmulasztotta a Szovjetunióval való újabb SALT-egyezmény aláírását. Annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány miniszterei közötti nézeteltérések akadályozták a stratégiai fegyverek további korlátozásáról szóló tárgyalások sikerét. Carter hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az egyezményt már hónapokkal ezelőtt meg lehetett volna kötni. A szovjet—amerikai kapcsolatokról szólva elmondotta : Kissinger külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során semmi olyat nem hallott, ami „óriási meglepetést” jelentett volna számára. Kissinger közölte vele: a Szovjetunió soha nem tett olyan határozott nyilatkozatot, amit később nem váltott volna valóra, noha — mint Carter kijelentette — az Egyesült Államokban néha az ellenkező „benyomást” hangsúlyozták. Az elnök sajtótitkára újságírók előtt a kérdéshez annyit fűzött hozzá, hogy Carter derűlátó a szovjetamerikai kapcsolatok jövőbeni alakulását illetően. Az amerikai—kínai kapcsolatokról szólva Carter „ösztönzőnek” nevezte, hogy a kínaiak „minden esetben megtartják szavukat”. Ki lesz az új ENSZ főtitkár? Waldheim, de Echeverria is jelölteti magát Luis Echeverria mexikói elnök, akinek hivatali ideje szerdán jár le, hétfőn levélben közölte a Biztonsági Tanács soros elnökével, hogy jelölteti magát az ENSZ főtitkári tisztségére. A jelenlegi főtitkár, Kurt Waldheim ötéves megbízatása december 31-ig szól. Waldheim már közölte, hogy ismét jelölteti magát. A Biztonsági Tanács pénteken ül össze, hogy a közgyűlésnek megválasztásra ajánljon egy főtitkár jelöltet. A Biztonsági Tanács novemberi elnökének, a panamai Jorge Enrique Illuecának küldött levelében Echeverria azt írta, hogy jelöléséhez „különböző regionális csoportok szervezetéhez tartozó tagállamok támogatását kapta meg”. Hamilton Shirley Ameraszinghé, a közgyűlés Sri Lanka-i elnöke a múlt héten kijelentette: kész elvállalni a főtitkári posztot, amennyiben a Biztonsági Tanács nem tud dönteni más jelölt mellett, és egyhangúlag elfogadja őt. Patolicsev a szovjet—amerikai kereskedelemről Moszkvában kedden megnyílt az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács negyedik ülése, amelyen a tanács vezetői és tagjai a két ország vállalatainak, bankjainak és más szervezeteinek vezetői vesznek részt. Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere az ülésen elhangzott beszédében rámutatott: „a szovjet népgazdaság fejlődésének üteme és jellege jó előfeltételeket teremt a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagyarányú gazdasági együttműködése számára”. A jelek szerint — mutatott rá Patolicsev — 1976-ban a két ország közötti áruforgalom meghaladja majd a 2,5 milliárd dollárt, ami csaknem kétszerese az 1974. évi színvonalnak. Azok a hátrányos megkülönböztetéseket jelentő kereskedelmi és hitelkorlátozások azonban, amelyeket az Egyesült Államok kongresszusa fogadott el a Szovjetunióval szemben, kihatással lesznek a szovjet —amerikai kereskedelem további fejlődésére. A Szovjetunió külkereskedelmi minisztere kijelentette, hogy a kereskedelmet mentesíteni kell minden olyan elemtől, amelynek semmi köze a kereskedelmi tevékenységhez. William Simon, az Egyesült Államok pénzügyminiszterebeszédében hangsúlyozta az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács munkájának fontosságát, majd felolvasta Gerald Ford elnöknek az ülés résztvevőihez intézett üdvözletét. Nyugati lapok dühödt rágalmai A békeszerető világközvélemény örömmel fogadta és üdvözölte azt a felhívást, amellyel a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek bukaresti tanácskozása fordult az európai biztonsági értekezlet záródokumentumát aláíró államokhoz, felszólítva őket, hogy mondjanak le a nukleáris fegyverek egymás ellen elsőként történő alkalmazásáról — írja a Pravda keddi száma. Ezt a véleményt tükrözik több nyugati sajtószerv kommentárjai is. A Kölner Stadt- Anzeiger című nyugatnémet lap például kiemeli a Bukarestben megfogalmazott gondolat újszerűségét. Az Aszahi Simbun japán újság pedig megállapította, hogy a szocialista országok a nukleáris leszerelés eszméjét védelmezik. Több nyugati lap ugyanakkor a fegyverkezési hajsza híveinek eszméit hangoztatja, és dühödt, rágalmazó kirohanásokat intéz a szocialista országok ellen. A Reuter angol hírügynökség például úgy értékelte a javaslatot — mutat rá a Pravda —, mint a Varsói Szerződésnek a NATO-val szembeni fölénye megteremtésére tett kísérletet. A Quotidien de Paris című francia lap szerint a Szovjetunió arra használja fel az enyhülést, hogy gyengítse a NATO-t, s amilyen gyorsan csak lehet a világdiplomáia vezetőjévé váljon. E rágalmak szerzőinek azonban, bármilyen ügyesen is fogalmazzák meg állításaikat, Picin sikerül gyengíteniük azt a támogatást, melyben a világ közvéleménye részesíti a szocialista országok új kezdeményezését — hangsúlyozza végül a Pravda. Szovjet repülőgép szerencsétlensége Vasárnap a seremetyevói repülőtér körzetében lezuhant az AEROFLOT szovjet légitársaság Moszkvából Leningrádba tartó menetrendszerű repülőgépe — közölték Moszkvában. A katasztrófa okait külön bizottság vizsgálja. A szovjet kormány részvétét fejezte ki a halálos áldozatok hozzátartozóinak. A lakosság társadalmi munkájáról, az egyesített egészségügyi intézményekről és az építők szolgáltatásairól tárgyalt a tanács végrehajtó bizottsága Keszthelyen, Tapolcán és B. Híreden (Folytatás az 1. oldalról) ment és a rendelőintézetek igényeit, egyszóval a betegek érdekeit. A téma vitájában a vb-tagok állást foglaltak amellett, Balatonfüreden a városi tanács végrehajtó bizottsága megvizsgálta, hogy a Veszprémi Járási Építőipari Szövetkezet helyi részlege hogyan áll a városfejlesztés és a lakosság igényeinek szolgálatában. Az ülésen elhangzottak alapján megállapították a vb tagjai, hogy a szövetke-hogy a következő években elsősorban a tapolcai egészségügyi létesítményeket kell majd fejleszteni. Az itt megkezdett felújításokat és re-konstrukciót szükséges tovább folytatni. Ket balatonfüredi főépítésvezetősége a városban és környékén a lakosság részére társasházakat, elsősorban OTP-lakásokat épít, időnként vállalkozik családi- és hétvégi házak építésére, felújításokra és karbantartásokra is. Végzi a területen levő üdülők nyitás előtti karbantartását, a lakosság részére pedig egyedi nyílászáró-szerkezetek készítését, motorkerékpárok, olajkályhák és csónakmotorok javítását vállalják. A végrehajtó bizottság tagjai kérték, hogy a szövetkezet a jövőben vállaljon nagyobb részt a meglevő épületek állapotának megóvásából. Főleg iskolák, óvodák, egyéb kommunális és szociális létesítmények felújítását várják a szövetkezet helyi részlegétől Balatonfüreden. Mindezen kívül a tervidőszak végéig 40—50 lakás megépítését is kérték, és hogy szolgáltatásaikkal álljanak még jobban a lakosság rendelkezésére. A szövetkezet vezetői ígéretet tettek a balatonfüredi kérések, javaslatok teljesítésére. Segítsék az intézmények és lakások karbantartását A Közös Piac csúcstalálkozója Hágában Callaghan: „...jobb a bajok megállapításában, mint az orvosság megtalálásában Hágában kedden délután befejeződött a kilenc közös piaci állam kormányfőinek idei harmadik tanácskozása. Az EGK tanácskozásának ülését ezúttal, szinte teljes egészében a gazdasági kérdéseknek szentelték. Érdemi megállapodást azonban nem értek el, csupán elvi egyetértésre jutottak néhány kérdésben. A kormányfők kénytelenek voltak megállapítani, hogy a gazdasági fellendülés viszszatértébe vetett korábbi reményeik korántsem váltak be teljes mértékben. 1976 második felében a gazdasági fejlődés ismét lelassult, a munkanélküliek száma emelkedett, az infláció növekedésének üteme alig csökkent. A jövő és terveket veszélyezteti a nyersanyagok és mindenekelőtt a nyersolaj árának várható emelkedése — bár ezt a tanácskozáson elfogadott nyilatkozat nem említi meg ebben a formában. A kormányfők végül is a Közös Piac gazdasági szolidaritásának megerősítését javasolták a válság ellenszeréül a következmények csökkentése érdekében. A szolidaritás megnövelésével kapcsolatos állásfoglalás magában foglalja Schmidt bonni kancellár követeléseit a nagyobb gazdasági fegyelemre vonatkozóan. Külön nyilatkozatot tett a csúcstalálkozó a Közös Piac és Japán gazdasági kapcsolatairól. Ebben elítélik a japán export és import gyakorlatát és különösen veszélyesnek minősítik az EGK kereskedelmi mérlegének ennek következtében létrejött súlyos megromlását. Callaghan angol miniszterelnök a csúcstalálkozót kommentálva sajtónyilatkozatában azt mondotta, hogy az EGK legmagasabb szintű tanácskozása „egyelőre jobb a bajok megállapításában, mint az orvosság megtalálásában”. Az EGK legközelebbi csúcstalálkozóját a jövő év tavaszán Angliában tartják. A Laoszi Forradalmi Néppárt felhívása A Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága Vientianeban felhívást tett közzé a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának december 2-i, első évfordulója alkalmából. A Laoszi Forradalmi Néppárt felhívással fordul az ország minden dolgozójához, a népi felszabadító hadsereg harcosaihoz, a nemzeti felszabadító harc veteránjaihoz, a termelő kollektívákhoz, a parasztokhoz, minisztériumi és hivatali dolgozókhoz, a fiatalokhoz, hogy erősítsék a nép egységét, járuljanak hozzá a népi forradalmi hatalom megszilárdulásához. A párt hangsúlyozza, hogy a széles néptömegekben erősíteni kell a haza gazdájának érzését, folytatni kell a párt és a nép dicső forradalmi hagyományait, mindig készen kell állni az ellenség próbálkozásainak meghiúsítására, a haza megvédésére. A felhívás különös hangsúllyal szól annak fontosságáról, hogy erősítsék a testvéri szolidaritást a szocialista országok népeivel, támogassák a proletáriátus, minden dolgozó nép harcát a békéért, függetlenségért, demokráciáért és a társadalmi haladásért. Kongresszusra készülnek a vietnami kommunisták feladatai Vietnamszerte folynak a Vietnami Dolgozók Pártja megyei küldöttértekezletei, amelyeken megvitatják a központi bizottságnak a párt IV. kongresszusa elé terjesztendő beszámolója tervezetét és megválasztják a kongresszusi ■küldötteket. A kongresszusi beszámolótervezet közzététele és megvitatása az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság díjemelkedő jelentőségű politikai eseménye. Jelentőségét az is fokozza, hogy a párt megalakítása, 1930 óta 37 ország helyzete most tette először lehetővé a párt kongresszusi dokumentumának előzetes közzétételét és országos méretű nyilvános megvitatását. A központi pártlap, a Nhan Dán öt teljes oldalát megtöltő beszámolótervezet hét fejezetből áll: 1. a nagy győzelem és a történelmi fordulat, 2. a szocialista forradalom irányvonala Vietnamban, 3. a második ötéves terv iránya és feladatai, 4. a kulturális, társadalmi tevékenység, 5. a szocialista állam erősítése, a tömegmunka, 6. a világhelyzet, a párt nemzetközi feladatai és külpolitikája, 7. a párt vezető szerepének és harci erejének növelése. A dokumentum bevezető részében elemzi a 35 éves felszabadító harc múlt évi végső győzelmének körülményeit. A szocializmushoz hű forradalmárok törhetetlenül harcoltak mindaddig, amíg mindkét imperialista hatalmat ki nem verték Indokínából és meg nem valósították az ország újraegyesítését. A VDP előző, III. kongresszusa óta 16 év telt el. A beszámolótervezet ezt az időszakot elemezve megállapítja, hogy az amerikai agreszszorok elleni hazafias ellenállás teljes győzelmével a vietnami forradalom új szakaszába lépett, amikor az egész ország független és „ ,-- — '■ÜJ vel tett, s amikor ügyetlen stratégiai feladat előtt áll, a szocialista forradalom és a szocializmus építése. A beszámolótervezet megállapítja, hogy Vietnam az állami és szövetkezeti tulajdonban levő termelőerőkre támaszkodva nagy eredményeket ért el a szocializmus anyagiműszaki alapjainak megteremtésében. A fejletlen mezőgazdasági ország a kezdeti nehézségeken már túljutott. Északon fokozatosan tökéletesedik a nagyüzemi gazdálkodás és Délen is megkezdték a szocialista típusú népgazdaság alapjainak lerakását. Vietnam rendelkezik a gyors fejlődés feltételeivel: az országnak gazdag nyersanyagforrásai vannak, s a Vietnami Dolgozók Pártja vezette nép dolgos és kitartó. Északon még fejletlen a nehézipar, az országban még hiány van bizonyos mezőgazdasági termékekben és nem egészen ésszerű a munkaerő-elosztás. Délen még létezik a magántőke, esetenként ellenforradalmi szabotázsakciókat hajtanak végre, s naponta kell harcolni az amerikai és a saigoni rezsim maradványai ellen. A forradalmi erők előtt a bezsámolótervezet a mai helyzetnek megfelelő feladatok teljesítését tűzi célul. A proletárdiktatúra megerősítése közben végre kell hajtani a termelési viszonyok, a tudomány és technika, valamint az ideológia és a kultúra forradalmasítását. Fontos feladat a mezőgazdaság korszerűsítésével az eddiginél jóval fejlettebb élelmiszergazdálkodás megteremtése és a terméshozamok növelése. A mezőgazdaság gyors fejlődése alapul szolgálhat az ipar reális, megfontolt, lendületes fejlesztéséhez, s a sokat nélkülözött nép jobb ellátásához. Gazdasági téren elsődleges feladat a nehézipar fejlesztése, de fel kell számolni a szegénységet, az elmaradottságot, s küzdeni kell az emberek szocialista tudatáért. Vietnam külpolitikájáról a beszámolótervezet hangsúlyozza, hogy a párt tovább kívánja fejleszteni a testvéri szocialista országokhoz fűződő jó kapcsolatait és erősíteni akarja a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalmat, annak egységét a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. Bőgős László