Napló, 1977. november (Veszprém, 33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-01 / 257. szám
A siker titka: a rugalmasság aI milliárdos Peremarton Gondolná-e valaki, hogy a péti „óriás” szomszédságában tevékenykedik egy vállalat, amely jelenleg az ország komplex műtrágya termelésének 50 százalékát, szuperfoszfát termelésének egynegyedét, az ipari robbanóanyagoknak 80 százalékát, míg a textilipari segédanyagokat teljes egészében egymaga adja. Igen, a Peremartoni Vegyipari Vállalat kissé észrevétlenül ugyan, de nagyvállalattá vált, s belépett a milliárdos üzemek közé. Ez évi termelésének értéke megközelíti az 1,4 milliárd forintot. Következetes stratégia Az elmúlt években a Peremartoni Vegyipari Vállalat majdnem megkétszerezte termelését. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy időben nekilátott a termékszerkezet átalakításához. Új, korszerű termelő berendezéseket állított munkába, miután már a 60-as évek közepén üzemeit korszerűsítette, rekonstrukció alá vetette Ezzel együtt beszüntette a gazdaságtalan termékek gyártását. Leállította például a kénsav és a gyújtózsinór üzemeket. Az új, nagyteljesítményű berendezésekkel pedig áttért a piac által igényelt, korszerűbb műtrágyák és növényvédő szerek előállítására. Vagyis tennivalóit egy jól felismerhető következetes, hosszútávú gazdasági stratégia szerint oldotta meg. Ehhez persze az is kellett, hogy a szükséges beruházásokat, műszaki fejlesztéseket tervszerű, kutató-fejlesztő munka előzte meg. Ezért a vállalat rendkívül szoros kapcsolatokat épített ki a különböző kutatóintézetekkel, elsősorban a NEVIKI- vel. A megfelelő gyártástechnológiára, annak kialakítására is nagy gondot fordított. Nem hanyagolhatta el természetesen az alapos piackutatást, a megfelelő piaci kapcsolatok kialakítását sem, mindenek előtt a felhasználó gazdaságokkal, hogy az új termékek értékesítése se okozzon nagy gondot. De legalább ilyen hangsúlyt kapott a vállalati stratégiában a beruházások, műszaki fejlesztések zavartalan megoldása. A nyersfoszfát üzem kissé elhúzódó rekonstrukciója után az NPK, az összetett műtrágya üzem igen gyorsan, mindössze 21 hónap alatt épült meg. Bár a próbaüzemelésnél is akadtak gondok, nem is kis számban, egyes berendezések gyártáshibái, az ismeretlen technológia okozott jónéhány vezetőnek,A szakembernek hetes, hónapos fejtöréseket, álmatlan éjszakákat, de a tervidőszak közepén már sikerült elérni a teljes kapacitást. A jól átgondolt műszaki fejlesztések, termékváltások beruházások, eredményeként az évi átlagos 12 százalékos termelésnövekedéssel szemben a vállalati nyereség évenként 27 százalékkal nőtt. Különösen jól sikerült az 1976-os esztendő, de az idei év is bíztató. Mindebben természetesen igen nagy része volt annak, hogy a létszám évente mindössze 2,3 százalékkal emelkedett, vagyis a termelésnövekedés jórészt az élőmunka hatékonyságának javulásából fakadt. Szociálpolitikai mintavállalat A nagyütemű fejlesztési feladatoknak nem volt könnyű megnyerni a dolgozókat. Különösen azt mintegy 270 embert, akiket a a leállított üzemekből a nagyobb termelékenységű helyekre irányítottak, természetesen a gyárkapun belül. Az élőmunka hatékonyságának növelése érdekében számos intézkedést kellett hozni, amelyek nem mindig örvendtek nagy népszerűségnek. Igaz, csak ideig-óráig, amíg be nem igazolódott helyességük, szükségszerűségük, így például szabályozták a ki- és belépést, a munkaidőn belüli ügyintézést, az értekezletek, tanfolyamok megtartásának rendjét. A gazdasági egységek számára is előírták ugyanakkor, hogy mennyi badsággal vagy jutalomszafizetés nélküli szabadsággal rendelkezhetnek. Folyamatosan elemzik a törtnapi hiányzások okait és a megszüntetésükre hozott intézkedések ellenőrzéséről sem feledkeznek meg. Mindezek eredményeként a múlt évben például a törtnapi hiányzás 20, az igazolatlan hiányzás 13 százalékkal csökkent. A létszámnormák felülvizsgálatával különböző munkaköröket tudtak összeKétségtelenül elégedettek lehetnek hát az eddigi eredményekkel Peremartonban. Mégsem azok. Újabb feladatok megoldását tűzték ki maguk elé célul, melyeknek jelentősége tán még nagyobb az előzőeknél. A fő stratégiai célkitűzésnek megfelelően, a műtrágyák és növényvédő szerek mennyiségi és minőségi növelése ugyanis a jelenlegi piaci helyzet miatt rendkívüli rugalmasságot, alkalmazkodó képességet követel meg. A tervidőszak legfontosabb fejlesztése az NPK II. üzem és a szuperfoszfát granuláló nagyberuházás előkészítése, megvalósítása. Ezzel a műtrágyagyártó kapacitás megkétszereződik. A beruházás —• melynek tervezett költsége 1,1 milliárd forint, megvalósítási ideje 3 esztendő — előkészítése már megkezdődött, ám jóváhagyásának elhúzódása nem kis gondokat okoz. E beruházás nyersanyagbázisának kialakításában jelentős szerepe van 15 évre szóló nemrég meg kötött magyar—jugoszláv államközi szerződésnek Nemzetközi egyezményhez, nevezetesen a szovjet—magyar agrokémiai megállapodáshoz igazítva készül fel a vállalat a rézoxiklorid feldolgozására is. A növényvédőszer gyártás bővítése is jelentős ebben a tervidőszakban. Konvertálható export árualap bővítő hitelszerződést kötött a vállalat vonni, csökkent a paxitüzem és a jelentősebb anyagi rakodást igénylő üzemek élőmunka ráfordítása. Az anyagi ösztönzési rendszert is sikerült mindinkább hatékonyság szolgálatába alakítani. Ma már a fizikaiak 80 százaléka úgynevezett prémiumos időbérben dolgozik. A prémium nemcsak a termelési tervek teljesítésére, hanem többek között az anyagtakarékosságra ösztönöz. A megfelelő jövendelempolitika mellett jól szolgálják az élőmunka ,,megfogását” a különböző szociális, kommunális beruházások, amelyek rendkívül jelentős mértékben javították mind a munkakörülményeket mind a dolgozók életkörülményeit. Nem véletlen, hogy a Nehézipari Minisztérium a Peremartoni Venvinari Vállalatot szociálpolitikai mintavállalattá minősítette, a Magyar Nemzeti Bankkal egy szerves középüzem megépítésére. Tervezése és építése már megkezdődött, várhatóan 1979 közepén fejeződik be. A beruházás mintegy félmillió dollár tőkés exportot, 600 ezer dollár import megtakarítást tesz lehetővé. E fejlesztéseknél természetesen a vállalat nem számol újabb munkaerő felvételével, hiszen az utánpótlási források már kiapadtak. Az elképzelések szerint 56 műszaki dolgozót szervezési intézkedésekkel, további száz munkást a még meglévő gazdaságtalan üzemek leállításával biztosítanak A további távlati tervekben szereplő permettrágya gyártás bővítése, a most megvalósuló beruházássokkal együtt érzékletesen tanúskodik arról, hogy a Peremartoni Vegyipari Vállalat jól felismerve, rugalmasan igyekszik alkalmazkodni a piaci igényekhez, a kereslethez. E törekvését nagyra értékelte a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága is, mely a közelmúltban elemezte a vállalat gazdálkodását, fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását. Biztatást adott egyúttal az élőmunka hatékonyságának további növelésére, a szervezési tevékenység erősítésére, s a vállalati távlati fejlesztési stratégia immár 1990-ig történő kidolgozására. Andrássy Antal Egyezményekhez igazítva SZOROS HÉTKÖZNAPOK Akik szeretnek játszani A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója előtt mind több szó esik a magyar és a szovjet dolgozók baráti, elvtársi, munkatársi kapcsolatáról, annak erősítéséről. A kölcsönös barátság a hétköznapok tetteiben, az integrációs és kooperációs feladatok, a VAZ-program, a timföldi alumínium egyezmény és hasonlók teljesítésében, a közös célok, tennivalók megvalósításában nyilvánul meg, s válik mindegyre szorosabbá. Írásaink ezekről a szoros hétköznapokról, a barátság és együttműködés „szürke tényeiről” számolnak be. — Sosem gondoltam volna, hogy egy játékos vetélkedő milyen sok ismerettel bővítheti tudásomat. Iskolai tanulmányaim alatt úgy éreztem, megtanultam mindazt, ami a sokat emlegetett általános műveltséghez szükséges. Aztán jött ez a vetélkedő, és elképesztően kevés adatot tudtam. Ismét előkerültek a rég elfelejtett tankönyvek, lexikonok, verseskötetek, és különböző tájékoztató füzetek, hogy méltóan képviselhessük a brigádot a gyárat. Szekeres Ottó, a VIDEOTON ajkai gyáregységének gyártmányfejlesztési rajzellenőre mondta el az iméntieket. A brigádjuk tagjaiból alakult csapat sikeresen szerepelt a gyár szakszervezeti és KISZ-bizottsága által szervezett „küzdelmes évszázad” címmel meghirdetett vetélkedőn. — Úgy kezdődött az egész — folytatja a fiatal műszaki szakember, — hogy brigádok között totószelvényeket osztottak szét. Ezek több kérdéscsoportot tartalmaztak, például a vasas centenáriumról, a magyar— szovjet gazdasági—tudományos és műszaki együttműködésről, valamint a VIDEOTON történetéről. A totószelvényt elsőre nem sikerült hiba nélkül kitölteni, de a holtverseny miatti ismétlés már nekünk kedvezett, így a VIDEOTON Televíziógyárak versenyén Ajkát az anyagosztály és a mi brigádunkból alakult négy-négy fős csapat képviselte. — Utólag visszagondolva jól jött az a bizonyos holtverseny. Az ismételt felkészülés nem maradt eredménytelenül — veszi át a szót a csapatkapitány, Tischer Károly, aki a műszaki osztály technológusa. A gyáregységi döntőt megnyertük, így mi kerültünk a nagyvállalati versenyre. Székesfehérvárott háromszor vehettünk részt közös felkészülésen, amelyeken filmeket nézhettünk meg a Szovjetunióról és tájékoztatókat hallgathattunk meg az irodalmi és a művészeti alkotásokról, művekről. — Ezenkívül a témacsoportokat egymás között felosztottuk, így több idő jutott a felkészülésre. Mint csapatkapitány igyekeztem valamennyi kérdésnek utánanézni, hogy ezzel is segítsem társaimat, ha válaszadás közben megakadnak. Egyébként nem volt sok időnk, alig egy hét állt rendelkezésre a gyári, illetve két nap a vállalati döntő előtt. Az igazi döntőbe azonban nem sikerült a győzelem. „Csak” negyedikek lettek! — Igen, mert a villámkérdéseken elcsúsztunk — mondja Bónis László csapattag, aki gyártmányfejlesztőként dolgozik a műszaki osztályon. — Az úgy volt, hogy a sors ismét megtréfált bennünket, újra holtverseny alakult ki. Arra a kérdésre kellett „kapásból” válaszolnunk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a VIDEOTON KISZ-bizottsága hány százalékos termelésnövekedést vállalt. Mi három százalékra tippeltünk, de „szerencsére” tévedtünk. Azért mondom ezt, mert a plusz egy százalék nagyon sok millió forint termelésnövekedéstt jelent a gyárnak, és természetesen a népgazdaságnak is, így lettünk mi a negyedikek. — Majd legközelebb jobban sikerül — mondja a negyedik csapattag, Csiza Gizella. — Én például tavaly végeztem Pécsett a Műszaki Főiskolán és a VIDEOTON az első munkahelyem. E rövid idő alatt is már több versenyen, vetélkedőn vettünk részt. A jelenlegi csapatból hárman stabil játékosok vagyunk. Igen szeretünk játszani. Legutóbb az ajkai városi „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedőn a másodikok lettünk. De voltunk idén már sportversenyen is. — A harminckét fős Puskás Tivadar szocialista brigád „játékos” tagjai nem egyedülállók a mi gyárunkban — összegezi az eddigieket Paulics László a KISZ- bizottság titkára. Gyáregységünknek jelenleg 2600 dolgozója van. A negyvenkilenc szocialista brigád közül 36 vett részt a „Küzdelmes évszázad” címmel meghirdetett vetélkedőn. Általános tapasztalatunk volt, hogy először azok töltötték ki a totószelvényeket, akik éppen ráértek. Aztán amikor már elérték az első győzelmet, akkor megjött a kedv is a további küzdelmekhez. Tehát bevált a jól ismert mondás: evés közben jött meg az étvágy. Mindenképpen sikeresnek mondható ez és a többi hasonló vetélkedő, mivel az emberek nagyon sok olyan ismerettel gazdagodtak, amelyeket eddig nem vagy nagyon régen hallottak és a feledés homályába merültek volna. Ezenkívül véleményem szerint a mi vetélkedőnk is nagyban hozzájárult a két nép, a magyar és a szovjet emberek barátságának elmélyítéséhez, egymás munkájának, életének jobb megismeréséhez. Kővár Gyula A TANÁCSI MEGBÍZOTT • Szerencsére a köd felszállt, tegnap alig tudtunk dolgozni, olyan sűrű volt. tő A bőrsapkás gépkocsivezőörömmel nyugtázza, hogy ma a látási viszonyok nem zavarják a tehergépkocsikat a szállítási munkában. Van azonban valami, ami „zavarja” a munkát. Ebben az esetben a zavarást az igyekezet fejezi ki. A máskor ráérősebb rakodók most minél előbb nekilátnak a vagonok kirakásának. — Jöjjön már Viktor bácsi, délre végezni kéne, mert fél ötre Pesten kell lenni. Nélkülünk nem kezdenek válogatott meccset — mondja az egyik rakodó. Kiderült a sietség oka. Ennek ellenére aki azt hinné, hogy a ralkodók egyből futnak ilyenkor kora reggel a tele vagonhoz, az téved. Az első útjuk ma is a Veszprém-külsői állomásépület túlsó traktusához vezet. (Ott van az Utasellátó büféje.) Hiába hidegek az október végi reggelek, Viktor bácsi pedig fogja a cókmókját aztán célbaveszi a rakodóvágányt. Elő se veszi a menetlevelet, fejből tudja a vagonszámot. Gyorsan megtalálja a keresett vasúti kocsit. Megnézi az ajtózáron levő plombát. „Csepal Gyártelep”, olvasható a felirat. „Ez ép” — gondolja magában, s átkerül a vagon túlsó oldalára, ott is meg kell nézni sértetlen-e az ólompecsét. Ezzel kezdődik megbízott munkája a tanácsi Virág Viktornak, és az állomáson dolgozó többi tanácsi megbízottnak a az feladata, hogy a beérkező vagonok sértetlenségét és a menetlevél szerinti rakomány mennyiségét ellenőrizze. Viktor bácsi megnyugodva állapítja meg, hogy a túlsó oldalon is csepeli plomba van. Az utóbbi időben gyakran érkezett olyan vagon, amelyiknél az egyik pecsét a feladóállomásról való volt, a másik székesfehérvári. Az ilyen vagonokkal mindig akadt valami probléma, főleg hiány. Hiába írják be a jegyzőkönyvbe, attól még nem kerül elő. A MÁV-nak pedig meg kell fizetnie kárt, mert a feladóállomást a vagonzárástól a kirakást megelőző nyitásig a vasúté a felelősség. A rakodómunkások megérkeznek, túl vannak a „bemelegítésen” kezdődhet a munka. Nyílik a vagonajtó. Sűrűn egymás mellé rakott kerékpárokkal van tele a kocsi. A rövid előkészület után a vagonajtóhoz fárul egy ZIL teherautó, s a platójára gyors egymásutánban átkerülnek a vadonatúj biciklik. — A pumpát, csengőt, ülést figyeljék — szól fel a rakodóknak Viktor bácsi, közben ő is figyel és számol. Az első teherautóra 38 kerékpár fért fel, a másodikra kettővel kevesebb. A maradékot is leszámolják, azért majd visszajönnek később. Az összeg stimmel a szállítólevélen feltüntetettel. A ZIL-ek „elsöpörnek” Viktor bácsi pedig visszaballag a forgalmi irodának kinevezett barakkba. Megírja a jegyzőkönyvet arról, hogy hiánytalanul kezelt 108 kerékpár megérCsepelről a FERROVILL veszprémi telepére. Az adminisztrációra itt szükség van. Ahogy a tanácsi megbízott mondja: — Sokan összetévesztik még az enyém, tiéd, övé forgalmát. L. P. Konténerek a szőlőben Lesz-e gyakorlat az ígéretből ? A szőlőtermesztés máig megoldatlan gondja, a szüret. Egy-egy nagy területen szőlőt termesztő gazdaságban heteken át talpon van öreg ősi fiatal, sőt külső segítséget is igénybe kell venni. A szükséges munkaerő biztosítása ugyan alapvető dolog, mégsem az egyedüli. A termésnek a feldolgozó üzembe szállítása ismét feladja a leckét. Az egyesült nagygazdaságokban a szállítási távolság természetes módon megnövekszik. A traktor vontatta pótkocsikon három csille fér el, egy-egy forduló 25.:— 30 mázsa szőlő elszállítását jelenti. A traktor eredeti a feladata nem a szállítás, így rakomány meglehetősen lassan — óránként 20—25 kilométeres sebességgel — jut a feldolgozóba. Ebből következik a szüret nagy gépigénye, hisz a lassú kocsifordulót csak több traktor beállításával lehet meggyorsítani. A traktorokra azonban a szüret mellett egy sőt más munkánál is szükség van. A szürettel egyidőben szántani, vetni kell, akárhány gazdaságban kukoricát, sőt cukorrépát is termesztenek — és gép, traktor kell ide is, oda is. Ez az egyidejűség jelenti a szüret nagy tehertételét a szőlős gazdaságokban. A minap konténerbemutatót tartottak a zánkai termelőszövetkezet balatoncsicsói szőlőjében. A gazdaság bemutatta a szőlőtermelő üzemek műszaki és kertész szakembereinek (több, mint hatvanan vettek részt az Agrártudományi Egyesület jól sikerült rendezvényén), hogy a konténeres szőlőszállítás milyen lehetőséget ígér az említett gond enyhítésében. A bemutatott konténerbe 50 mázsa szőlő fér. A hatalmas fémedényt nem traktor vontatta pótkocsin, hanem az IFA teherautó alvázán helyezik el. Ez a megoldás egy sor előnnyel jár. Megkétszereződik a szállított szőlő mennyisége, a teherautó sebessége 50—70 kilométer, tehát alaposan meggyorsul a szállítás, a kocsiforduló. További lehetőség, hogy a szőlősor végén letett konténerbe, egyszerű a puttonyok, az egyéb más edények kiürítése, és az emelő szerkezet ugyancsak egyszerűen és rövid idő alatt az alvázra helyezi a teli konténert. (Érdekes megjegyezni, hogy eddig meglehetősen fárasztó volt a pótkocsin lévő csillék megtöltése.) Végeredményben ennyiből áll az újszerű konténerszüret idején való hasznosítása. Gazdasági haszna az, hogy felszabadítja a traktorokat, s az IFA tehergépkocsik jobb kihasználására ad lehetőséget. A konténernek az IFA-ra szerelése egyik lehetősége csupán a teherautó ésszerű hasznosításának. Viszonylag rövid idő alatt más munkára is átállítható, bármiféle áru szállítására, vagy akár műtrágyaszórásra. A tapasztalatcserén a zánkai tsz vezetői elmondották, hogy az idén egyetlen géprendszerrel (egy IFA gépkocsival és a kiszolgáló 15 konténerrel 11 ezer mázsa szőlőt szállítottak 600 a feldolgozóba. Talán még meggyőzőbb a Kiskunhalasi Állami Gazdaság tapasztalata — idézték a bemutató szervezői — hat gépegységgel 66 traktort szabadítottak föl a szüreti tennivalók alól. A szőlőszállító konténer egyértelmű sikert aratott a bemutatón. A holnap lehetőségét látták benne a jelenlévő szakemberek. Csupán egyetlen dolog keserítette meg az érdeklődők szája ízét: a konténer és az emelőszerkezet roppant magas ára. Így félő, hogy az ígéretes megoldás megmarad lehetőségnek. (1. 1.) NAPLÓ — 1977. november 1. kedd — 3