Napló, 1978. március (Veszprém, 34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
Mérsékelt kamattal juthatnak műtrágya vásárlási hitelhez a kedvezőtlen természeti adottságú üzemek ötféle termékre vonatkozik a műtrágyagyárakban bekövetkezett változás, amely a talajerőpótló anyagok árszínvonalát összességében nem érintette, viszont elősegíti, hogy a rendelkezésre álló vegyszerek kereslete és kínálata közelebb kerüljön egymáshoz, s az árak jobban tükrözzék a termékek minőségét. Az ármódosításoktól az is várható, hogy a kevésbé keresett anyagok raktárkészletei mozgásba jönnek, és velük a mezőgazdasági üzemek fokozni tudják a hozamokat. Az ármódosítás egyben növeli az árak irányító szerepét a gazdálkodásban. A mészammonsalétrom anyagból az elmúlt hetekben mintegy 150 ezer tonnát kedvezményes áron adtak el a gazdaságoknak azzal a kikötéssel, hogy csakis a rétek és a legelők javítására használhatják fel. Az akció a készletek kimerülésével véget ért, viszont a továbbiakban is olcsóbb lesz ez a műtrágyaféle, árát 20 százalékkal mérsékelték. Azok a gazdaságok, amelyek a kedvezményes akcióban részt vettek, de a megvásárolt készletet eddig nem használták fel, most annyiban kaptak további kedvezményt, hogy eredeti rendeltetésétől eltérően a tavaszi növények úgynevezett fejtrágyázására is felhasználhatják — ha nincs birtokukban erre a célra szolgáló anyag — viszont áprilisban a most elhasznált mészammonsalétromot a rétekre, legelőkre viszsza kell pótolniok. Ugyancsak 20 százalékkal szállították le az ammonszulfát árát, egy más célra szánt vegyianyag, az egyik szuperfoszfát féle pedig 6,7 százalékkal lett olcsóbb. Ezzel egyidőben több mint 10 százalékos áremelésre került sor a karbamidnál, a TSP-típusú foszfáttartalmú talajerőpótló anyag ára szintén emelkedett. Az árváltozások várhatóan fokozzák majd a mezőgazdaság műtrágyafelhasználását. Annál is inkább, mert a kedvezőtlen természeti adottságú üzemek, amelyek megrendelései tavaly távolról sem érték el az indokolt szintet, mérsékelt kamattal juthatnak műtrágya-vásárlási hitelhez. A tavaszi fejtrágyázás országszerte jó ütemben halad. A szükséges vegyi anyagok a termelők rendelkezésére állnak. Az egész évi ellátás szempontjából kedvező, hogy az idén tovább növekszik a korszerű komplex és kevert műtrágyák aránya — 1978- ban 28 százalék lesz —, a folyékony levéltrágyából pedig harmadával többet vásárolhatnak a termelők. Ez az anyag különösen jó szolgálatot tesz a gyengén fejlett vagy egyenlőtlenül fejlődő vetések helyrehozatalánál, megerősítésénél. (MTI) Csak előzetes megállapodás után szüntethető meg valamely fogyasztási cikk gyártása Két tárca intézkedései a vas-műszaki áruellátás javítására Az igényeket és a kapacitást egybevetve a gépipar az idén 10 százalékkal, 1,2 milliárd forinttal, több vas-műszaki cikket ad a belkereskedelemnek, mint a múlt évben. A KGM, a Belkereskedelmi Minisztérium és az OKISZ vezetői a napokban egyeztették a gépipar idei vállalásait, az ellátás további javításával kapcsolatos feladatokat. Az ipar olyan fontos termékekből, mint például a hűtőszekrényből, mosógépből, porszívóból, televízióból, csavarárukból stb. öszszességében kielégíti a kereskedelem, illetve a lakosság várható igényeit, a gáztűzhely, radiátor, húsdaráló , stb. azonban a tavalyinál magasabb szállítás ellenére sem látszik elegendőnek. Nem kielégítő még az alkatrészellátás sem, jóllehet rendelet írja elő, hogy a készáruhoz kapcsolódó alkatrészeket mind a gyártás alatt lévő, mind a megszűnő termékekhez biztosítani kell. A két minisztérium ezért az idén fokozottabban ellenőrzi a folyamatos alkatrészgyártást, s ha árproblémák vagy pénzügyi eszközök hiánya zavarja a termelést, közösen intézkednek a megfelelő ellátás érdekében. A KGM arra is ígéretet tett, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol több esetben merült fel kifogás a termékek minőségére, a kereskedelem bevonásával célvizsgálatot tart a hibák megszüntetésére. A tervidőszak hátralévő éveinek áruforgalmi előirányzata egyre bővülő árualapokat feltételez. Ezzel szemben a belföldi termelésben a fogyasztási cikkek részaránya alacsony, s ez az arány a szelektív iparfejlesztés során sem javul, a lakosság fogyasztását szolgáló gépipari cikkek termelése 1980-ig mindössze 5 százalékkal növekszik. Ezért a belkereskedelem a gépipari cikkek importját tovább növeli. A két tárca és az OKISZ vezetői — különös tekintettel a gazdaságos termékszerkezet kialakításából adódó közös teendőkre — igen fontosnak tartják az ipari és a szövetkezeti, valamint a kereskedelmi vállalatok kapcsolatának továbbfejlesztését, szervezett információcseréjét. A KGM intézkedéseket tervez az ipari termékszerkezet megváltoztatásával kapcsolatos követelmények szabályozására. Előírja például, hogy a gyártás megszüntetésének szándékáról a vállalatok kötelesek megrendelőiket és az illetékes minisztériumokat jóelőre tájékoztatni. A lakossági célokat szolgáló termék gyártása csak akkor szüntethető meg, ha az érintett vállalat a belföldi megrendelőkkel erről előzetesen megállapodott; előfeltétel, hogy megbízhatóan rendezzék a termelés átadását, vagy intézkedjenek más forrásból, importból való beszerzésre, s mindenképpen biztosítsák az igények folyamatos kielégítését. A KGM és a belkereskedelem vezetői megállapodtak abban, hogy a következő tervidőszakra szorgalmazzák a KGST-n belül, s a kétoldalú kapcsolatokban egyaránt a fogyasztási cikkek gyártásszakosítását. (MTI) Már az első napon is osztatlan sikert aratott a Margitszigeti Nagyszálló vendégei körében a Veszprém megyei étel- és italparádé. Joggal nevezhető annak, hiszen ezen a héten a hazai és a külföldi vendégek finomabbnál finomabb különlegességek között válogathatnak. A vendéglátó vállalat szakácsai a megyénkben is kevésbé ismert ételeket készítik. Az első napon a bakonyi pandúrleves volt a legnépszerűbb, ezt kóstolták meg a legtöbben. De ugyancsak sokan választották italuknak a balatoni borokat is, amelyekből ugyancsak nagy aválaszték. A Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal munkatársai délelőtt 10 órától árusítják a szűkebb hazánk tájait bemutató útikönyveket, illetve a városlődi Majolikagyár világhíres termékeit. (Talán megoldható lett volna a másik két ismert gyár, az ajkai és a herendi termékeinek az árusítása is. Sokan hiába kérik a vitrinekben látható szép porcelánokat és üvegárukat. Az étterembe lépők egy ízlésesen feldíszített parasztszekeret láthatnak. Egyenesen Puláról érkezett a budapesti szállóba, s érdekes színfoltja a Veszprém megyei bemutatónak. Egyébként a gasztronómiai kiállítás vasárnap este ér véget a Margitszigeten. (Kővár) a legnépszerűbb Veszprém megyei ház a Margitszigeti Nagyszállóban A pápai Húsipari Kombinát termékeinek bemutatója A veszprémi szakácsok az asztalok mellett tálalják az ételkülönlegességeket Nem könnyű a választás a városlődi Majolikagyár termékeiből Fotó: Borbás János Továbbképző tanfolyam Az OKISZ oktatási alközpontjában, Balatonberényben ezen a héten továbbképző tanfolyamot rendeznek megyénk ipari szövetkezeteinek elnökei és műszaki vezetői részére. A szövetkezeteket érintő munkaügyi feladatokról Szente Lajos, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetője, az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről Maróti Rezső, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője és István János, a megyei tanács - Vb általános elnökhelyettese tart előadást. A továbbképzésen még a munkaverseny-mozgalom, a munkásvédelem, az ifjúság- és nőpolitikai témákban hangzanak el tájékoztatók. Fiatalok a „sötét sarokban" I. REFLEKTOR NÉLKÜL Ha megyénk tériképét nézegetjük, gyorsan szembeötlik, hogy nyugati határvonala aránylag egyenes. Egy helyen azonban ez az egyenes sajátságos ékalakba, amolyan csücsökbe megy át Amikor Tapolcán ismerőseimrek említettem, hogy a csücsökbe készülök menni, némi éllel ugyan, de megjegyezték: A csücsökben és közvetlen közelében tizenegy település van: Gógánfa, Rigács, Megyer, Zalameggyes, Ukk, Zalagyömörő, Dabronc, Hetyefő, Zalaerdőd, Ötvöspuszta és Dergecspuszta. Más a közigazgatási határ és más a tsz területi határa a környéken. Ha a csücsköt egy vonallal „levágjuk” a térképen, a két tsz-központ — Dabronc és Gógánfa — máris kiesik a csücsökből. A „fővárosok” tehát kívül vannak a Sötét Sarkon. Jó néhány községen végigautóztam. Egyik sem különbözött túlságosan bármely más, megyei vagy megyén kívüli kisközségtől. Ami furcsa volt az az, hogy alig láttam fiatalt. Igaz, összesen talán ha négyezer ember él a környéken. Megyeren például alig hatvannan, Dergecspusztán még ennyien sem. A 11 község egy KISZ-bizottsághoz — a gógánjaihoz — tartozik. Hét alapszervezetben 160 fiatal tevékenykedik. Róluk és általában, a fiatalokról beszélgetünk a gógánfai Aranykalász Termelőszövetkezet központjában. — Tavaly lettünk ekkorák — utal a bizottság területének méretére Varga Miklós KISZ-titkár. — Összevontuk a területet, mert úgy volt, hogy január elsején a sümegi termelőszövetkezet egyesül a dabroncival és a miénkkel, de ez aztán elmaradt. Fiatalok ide-oda — Alig láttam fiatalt a községekben... — Ne csodálkozz, dolgoz— Aztán, ha elhagyod Sümeget föltétlenül kapcsold fel a reflektorodat, mert a sötét sarokban még ha süt a Nap, akkor is sötét van. Miért mondhatták? Miért nevezik sötét saroknak azt a vidéket? Valami oka kell, hogy legyen. Már csak azért is, mert nem kellett felkapcsolnom a reflektorokat... nak. Egy részük a két tszben, de legalább százan járnak Tapolcára és Sümegre. Sokan a türjei és zalaszentgróti ruhagyárakban dolgoznak, de elmennek Jánosházára és Ajkára is. — És a tanulók? — A városokba mennek, ha befejezték az általános iskolát. Tavaly, az ukki és a dabronci felső tagozaton negyven gyerek végzett. Tudod hány lett közülük KISZ- tag nálunk? Négy! A többi az iskoláikban lépett be. — Majd ha végeztek, viszszaigazolnak... — Nagyon reméljük, hogy így lesz — kapcsolódik a beszélgetésbe Németh Zoltán tsz-elnök. — Tizenegy forint körüli órabért tudunk adni a kezdőknek. Ennél többet városban sem igen kapnak. És nálunk még 0,7 hektár Szántó is jár mindenkinek. — Mit kezdenek a fiatalok a földdel? — Általában a szüleik művelik, de sokan közösen a szülőkkel. Nagy a háztáji állomány, igényli a takarmányt. Van aki pénzre váltja, vagyis eladja nekünk a terményt. Ez legalább két forint plusz órabért jelent. — Meggyőződésem, —kapcsolódik a beszélgetésbe Dömötör Miklós párttitkár —, hogy a most tanuló fiatalok közül sokan visszajönnek. Tudunk állást adni nekik, igényeiknek megfelelőt. — És ha visszajönnek, itt is maradnak? — Ez már nehezebb kérdés — válaszolja Sztankovics Márton tanácselnök. — Fiatalok nemigen kezdenek itt építeni. A városokban kétszer annyit ér egy új ház, mint itt. Inkább idejárnak dolgozni. Ez ügyben nekik van igazuk. Meg kell őket érteni! Határon belüli határok Gadóék maradnak? Kérem a vezetőket, segítsenek abban, hogy megismerkedjek az itt élő fiatalok „tipikus” képviselőivel. Készségesen segítenek összeállítani egy névsort és irány a terület: a „sötét” sarok és környéke... Ukom, a Kossuth utca 104 alatti új, alig néhány éves házban a ház úrnője, a másfél éves Gadó Henriett, státuszához illően, trónolva fogad. Miután a művelet eredménytelen, édesanyja gyorsan felöltözteti. — Amikor meglesküdtünk, anyósomék felajánlották, hogy költözzünk ide, az új házba. Két szobát kaptunk — mondja Gadó Lajosné. — így könnyű. — Hát... valóban nagy segítség. Ezért úgy gondoltuk, hogy maradunk. Később még gondolhatunk rá hogy elmegyünk. Esetleg Veszprémbe. Lajos szerelő a tsz - ben, én a postán dolgozom, de most GYES-en vagyok. — És úgy látszik, még egy ideig... — Igen, várjuk a második gyereket. — Sok GYES-es anyuka van a faluban? — A ... alig. Ritkán, de azért összejövünk egy kis tercierére. — Házias a családfő? — Irányítani kell őt, és akkor megteszi, amit kérek tőle. Egyébként Van egy kis műhelye, szabad ideje nagy részét ott tölti. Állandóan bütyköl, az a mániája. Meg az ukki KISZ-eseket patronálja. A községi ifjúsági klub építkezését szervezgeti. Már csak a szakipari munka van hátra.... Gadóék ez évben várják a kocsit, Lada 1300-ast. Nagyon várják... (Folytatjuk) Bölcs Csaba NAPLÓ — 1978. március 1. szerda — 3