Napló, 1978. március (Veszprém, 34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

Az elődök útján FORRADALMI IFJÚSÁGI NAPOK 1848-1978 A forradalmi ifjúsági na­pok több mint évtizedes tör­ténetét áttekintve , össze­foglalva, megnyugvással ál­lapíthatjuk meg, nincs a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség életének még egy olyan mozgalma, amely nagyobb tömegeket mozgatott volna meg, amely annyira változa­tos és értelmes programot adott volna ifjúságunknak és a felnőttek sok ezres tábo­rának. Korosztályok sora, egy új nemzedék értette meg a FIN-ek ünnepein, rendez­vényein történelmünk leg­fontosabb eseményei, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc tartalmát, az 1919-es Tanácsköztársaság nemzetközi példáját és 1945 áprilisának jelentőségét. Múltunk dicsőségének ápo­lása egyben jó alkalmakat nyújtott arra, hogy felmér­jük: mit kell tennünk azért, hogy elődeink méltó örökö­sei lehessünk. Minden mozgalom ereje, de egyben gyengéje is a meg­szokás. A legjobb módszer, a legsikeresebb forma sem élhet sokáig valamilyen vál­tozás, megújulás nélkül. Azért kell újítani, hogy a megszokás ne váltson ki kö­zönyt, közömbösséget. A FIN már elért oda, hogy kije­lenthessük: lényegesen több a rendezvények egyszerű so­rozatánál, a fellobogózott te­reknél, a tartalmas szónok­latoknál. Az ünnepek politikai érté­két azoknak a közös eszme­cseréknek, vitáknak a tar­talma adja, amelyekben egy­más gondolatait, véleménye­it formáljuk, alakítjuk. Ezért oly nagy jelentőségű az elő­ző, 1977-es FM­ alkalmával kibontakozott vitasorozat, melyben életünk jelenéről és jövőjéről ejtettünk szót, cse­réltünk és ütköztettünk vé­leményt. Felbecsülhetetlen jelentőségűek voltak ezek a viták. Nem voltak mindig egyértelműek, de valameny­­nyiből kitűnt a közös gon­dolat és ezen keresztül a kö­zös tett formálásának szán­déka. Ezért jogos az igény, hogy az idén még többen vegyenek részt a FM­ kere­tében a közös eszmecseréken a „Hogyan élünk — hogyan éljünk?” vitákon. Az ünnepek és események sodrában azonban egy pil­lanatra sem szabad megfe­ledkeznie ifjúságunknak leg­fontosabb feladatáról, a munkáról. Feladataink telje­sítése egész társadalmunk fejlődésének, jövőjének meg­határozója. A „Hogyan élünk — hogyan éljünk?” vi­tákban ezért a legnagyobb te­ret az alapkötelességek tel­jesítésének mikéntje kapja. A becsületesen végzett mun­ka és tanulás az egyéni bol­dogulás érdeke, az ország szebb jövőjének feltétele. A forradalmi­­ifjúsági na­pok a véget érő mozgalmi év számadása, az újnak bein­dítása is egyben, ezért a fo­lyamatosság keretét adja. A KISZ alapvető rendeltetése, hogy sokoldalú, tenni akaró és tenni képes, hazája és a világ dolgai iránt érdeklődő szocialista embereket for­máljon. Csak ezen tulajdon­ságokkal felvértezett em­berek tudják a jövőt szebbé formálni. Csak ilyen fiatalok tudnak forradalmár elődeik útján haladni. Bölcs Csaba AZ MSZMP VESZPRÉM MÉRVEI BIZOTTSÁGA­ES­T MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerda, 1978. március 15. ÁRA: 80 FILLÉR XXXIV. évfolyam, 63. szám ÜLÉST TART AZ MSZMP • KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetére. Bizottságának ülését március 15-re összehívták, továbbfejlesztésének feladataira vonatkozó elő-A Politikai Bizottság az időszerű nemzetköz­terjesztés megvitatását javasolja a központi ús kérdésekről szóló tájékoztató, valamint a Bizottságnak. Napirenden A belkereskedelemről szóló törvénytervezet Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Tegnap dr. Bodogán Já­nos elnökletével ülést tar­tott az országgyűlési kép­viselők megyei csoportja. Az országgyűlési képvise­lők me­gvitattát­ a Parla­ment március 23-i üléssza­ka napirendjére kerülő, a belkereskedelemről szóló törvénytervezetet. A témá­val együtt megtárgyalták a megye kereskedelmi ellá­tottsága helyzetét is. A belkereskedelemről szó­ló törvénytervezetet a­ múlt év végén megyénkben is társadalmi vitára bocsátot­ták. A vitáról, az ott el­hangzottakról Jánosi Gyu­la, a megyei tanács osztály­­vezetője készített összefog­lalót. A vitában — al múlt év végén — szóltak az el­látásért való felelősség ha­tározottabb megfogalmazá­sáról, nemcsak a kereskede­lem, hanem az ipar, a me­zőgazdaság részéről is. A fe­lelősséget ne csak általános­ságban viselje, hanem tel­jes súllyal és pontos meg­határozással a legkisebb ke­reskedelmi egység is. Annak­idején a társadalmi vitában résztvevők kérték, foglalják törvénybe, hogy a kereske­delmi egységek kötelesek — nyitástól zárásig — alap­vető napi árucikkeket tar­tani. Hiányolták, hogy a tervezetben nem szabályoz­ták az idegenforgalommal kapcsolatos kérdéseket, pe­­­­dig ezeket más jogszabály eddig is a belkereskedelmi tevékenység közé sorolta. Szóvá tették, hogy a tör­vénytervezet nem foglalko­zik a kereskedelmi dolgozók munkaviszonyával, jogaival, fokozottabb anyagi és erköl­csi megbecsülésével, és ész­revételezték, hogy hiányzik a tervezetből az áruk minő­ségével kapcsolatban a szab­vány­ fogalma is. Pályi Sándorné országgyű­lési képviselő a csoport tegnapi ülésén elmondot­ta, hogy a javaslatok már bekerültek abba a törvény­­tervezetbe, amelyet a parla­ment március 23-i ülésén terjesztenek elő. Ez is­ mu­tatja, hogy tartalmas, hasz­nos volt a társadalmi vita. Az országgyűlési képvise­lők a tegnapi ülésen hang­súlyozták: a belkereskede­lemről szóló törvény megal­kotása nagyon szükséges és időszerű volt. A tegnapi ülés vitájában felszólalt: dr. Bodogán Já­nos, Koltai Nándorné, Pá­lyi Sándorné, Pethő István és Stock János. Az országgyűlési képvise­lők megyei csoportja úgy döntött, hogy a parlament ülésszakán Tóth Ilona a KISZ megyei bizottságának első titkára, a megyei párt vb. tagja szólal fel és is­merteti a képviselők állás­­foglalását, véleményét me­gyénk kereskedelemi ellátá­sával, a belkereskedelmi törvénnyel kapcsolatban. Az országgyűlési képvi­selők megyei csoportja ez­után megtárgyalta az idei munkaprogramot, amely sze­rint ebben a­z évben öt ülést tartanak. Az egyes üléseket a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál, a Badacsonyi és a Városlődi Állami Gazda­ságban, az Országos Okta­tástechnikai Központban és a megyei bíróságnál szak­mai látogatással egybekötve szervezik. Ezután dr. Bodogán Já­nos a csoport elnöke tájé­koztatta az országgyűlési képviselőket a tavaszi, a március 23-i parlamenti ülésszak előkészítéséről, az ezzel kapcsolatos feladatok­ról. A domboldalról érdekes képet mutat Nagyvázsony, a törté­nelmi nevezetességű község. Ilyenkor, tavasszal, amikor még a fák, bokrok nem bontották ki sűrű lombjukat, elővillan­nak a házak fehér falai. Később szinte eggyé olvad a kör­nyező erdővel is szép fekvésű település. (Fotó: Borbás) Várpalota, a szocialista bányaváros évente több új épülettel gaz­dagodik. A Tési-dombon korszerű lakások százait építette fel a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívája. Most a következő lépés a tereprendezés, a végleges utak kiépítése, va­lamint a parkok elkészítése. Képünkön: várpalotai utcarészlet új lakásokkal a Tési-dombon. (Fotó: Péterfay) Megkezdődött megyénk VI. ötéves tervének kidolgozása A megyei pártbizottság feb­ruár 22-én tartott ülésén ha­tározatot hozott Veszprém megye VI. ötéves terve fej­lesztési céljainak kidolgozá­sáról. Ennek megfelelően megszabta a közeljövőben végrehajtandó, az előkészí­téssel kapcsolatos feladato­kat is, többek között egy fő- és tíz albizottság létrehozá­sát, s azok tennivalóit. A főbizottság tagjai — Ba­­­­logh Mihály, a megyei párt­­bizottság titkára, Venczel Já­nos, a veszprémi és Horváth László, a várpalotai városi pártbizottság első titkára, Maróti Rezső és Imre Miklós, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, István János, a megyei tanács elnökhelyette­se, Bálint Ferenc, az SZMT titkára, Balogh Zsigmond és Szabó Sándor, a megyei ta­nács osztályvezetője, Igaz Endre a VÁIJV és Scher Jó­zsef, a Beruházási Vállalat igazgatója — tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon tar­tottak ülést. Ezen megvitat­ták a VI. ötéves terv fej­lesztési céljainak előkészíté­sével kapcsolatos feladatokat. Növekvő export, csökkenő import jegyében A juhászat fejlesztésének lehetőségei megyénkben Az egyik legéletképesebb termelői közösség megyénk­ben a 3 éve alakult Juhte­nyésztő, Hizlaló és Értékesítő Társulat. Az életképességet több tény igazolja. Ilyen például: az alapító gazdasá­gokhoz négy újabb csatlako­zott, és talán még beszéde­sebb az, hogy 3 év alatt 21 százalékos állománynöveke­dést értek el. A társulat — 10 tsz és 2 ág. — elkészítette 1977. évi tevékenységének mérlegét. Az összkép az ágazat dinamikus fejlődését mutatja. A 12 nagy­üzem csaknem 34 ezer bá­rányt szállított (magas áron!) exportra, jelentős mennyiség jutott hazai fogyasztásra is. A juh kettős hasznosítású: a hús iránt egyre fokozódik a külföldi kereslet, de nép­­gazdasági jelentősége van a gyapjú­hozam növelésének is (import megtakarítás) a minőség egyidejű javítása mellett. A társulat tagjai tavaly 2265 mázsa gyapjút értékesítettek, összesen több mint 25 millió forint érték­ben. A gyapjú­forgalom tanul­ságos módon alakult. Az egy állatra jutó gyapjú nagy szélsőségeket mutat — meny­­nyiségben és értékben egy­aránt. A mennyiség 3.65 és 5.20 kilónként, az értékesítés után az átlag kilónként 102.95 és 124.66 forint között alakult. A társulat megbízása alap­ján a Városlődi Állami Gaz­daság elkészítette az ágazat fejlesztését szolgáló tenyészté­si, takarmányozási, állat­egészségügyi és startástechno- sligiákat, de azok alkalma­zása még nem következetes. Nemcsak a gyapjú­hozam és a minőséget kifejező értéke­sítési átlagár különbségei jel­zik ezt, hanem az is, hogy alacsony (a múlt évi átlag 108 százalékos) a bárány­szaporulat — ami alapjában az állatok gyenge téli takar­mányozásával függ össze. Úgy tűnik, tartja még magát a régi beidegződés, az, hogy a juh igénytelen állat. Ho­gyan lehetne igénytelen, amikor több szaporulatot, több húst, több és jobb mi­nőségű gyapjút­ várunk tőle?! Nem igénytelen, hanem sze­rény, de azzal nem szabad visszaélni! A társulat tagjai jelentős fejlesztést tűztek maguk elé, így további eredmény-javu­lás várható az ágazattól. Kiemelkedően nagy progra­mot valósít meg a devecseri Virágzó Termelőszövetkezet, amely az 1977. évi anyajuh létszámot (7 ezer) 1980-ra csaknem háromszorosára, 20 ezerre növeli. A többiek is részben a minőség javítását, (az anyaállomány fiatalítása) részben az állomány számá­nak gyarapítását tervezik. Sőt, gyakoribb, hogy a kettőt együtt. A program együtt jár a munkafolyamatok gépesítésé­vel, amit nemcsak a gazda­ságosság javítása, hanem a munkaerő-kényszer is meg­követel. Csak bérezéssel ugyanis nem biztosítható az utánpótlás, elengedhetetlen a munkahelyi körülmények ja­vítása. A juhászati társulás leg­utóbbi igazgatótanácsi ülésén határozatot hozott, miszerint a jövőben „Veszprém megyei juhtenyésztő, Hizlaló, és Ér­tékesítő Gazdasági Társaság” néven funkcionál. Nem egy­szerűen névváltozásról van szó, így például a bővülő tevékenység keretében va­gyoni hozzájárulással közös kostelepet hoznak létre és tartanak fenn, amely a mi­nőségi fejlesztés alapvető fontosságú bázisa. A név „Veszprém megyei” utalása arra mutat, eljött az ideje, hogy a vállalkozás az egész megyét átfogó keretet kap­jon. Úgy véljük a társulás eredményei kellő súllyal ér­velnek a társasághoz való csatlakozás mellett. (t. I.)

Next