Napló, 1978. március (Veszprém, 34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-15 / 63. szám
Az elődök útján FORRADALMI IFJÚSÁGI NAPOK 1848-1978 A forradalmi ifjúsági napok több mint évtizedes történetét áttekintve , összefoglalva, megnyugvással állapíthatjuk meg, nincs a Kommunista Ifjúsági Szövetség életének még egy olyan mozgalma, amely nagyobb tömegeket mozgatott volna meg, amely annyira változatos és értelmes programot adott volna ifjúságunknak és a felnőttek sok ezres táborának. Korosztályok sora, egy új nemzedék értette meg a FIN-ek ünnepein, rendezvényein történelmünk legfontosabb eseményei, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc tartalmát, az 1919-es Tanácsköztársaság nemzetközi példáját és 1945 áprilisának jelentőségét. Múltunk dicsőségének ápolása egyben jó alkalmakat nyújtott arra, hogy felmérjük: mit kell tennünk azért, hogy elődeink méltó örökösei lehessünk. Minden mozgalom ereje, de egyben gyengéje is a megszokás. A legjobb módszer, a legsikeresebb forma sem élhet sokáig valamilyen változás, megújulás nélkül. Azért kell újítani, hogy a megszokás ne váltson ki közönyt, közömbösséget. A FIN már elért oda, hogy kijelenthessük: lényegesen több a rendezvények egyszerű sorozatánál, a fellobogózott tereknél, a tartalmas szónoklatoknál. Az ünnepek politikai értékét azoknak a közös eszmecseréknek, vitáknak a tartalma adja, amelyekben egymás gondolatait, véleményeit formáljuk, alakítjuk. Ezért oly nagy jelentőségű az előző, 1977-es FM alkalmával kibontakozott vitasorozat, melyben életünk jelenéről és jövőjéről ejtettünk szót, cseréltünk és ütköztettünk véleményt. Felbecsülhetetlen jelentőségűek voltak ezek a viták. Nem voltak mindig egyértelműek, de valamenynyiből kitűnt a közös gondolat és ezen keresztül a közös tett formálásának szándéka. Ezért jogos az igény, hogy az idén még többen vegyenek részt a FM keretében a közös eszmecseréken a „Hogyan élünk — hogyan éljünk?” vitákon. Az ünnepek és események sodrában azonban egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie ifjúságunknak legfontosabb feladatáról, a munkáról. Feladataink teljesítése egész társadalmunk fejlődésének, jövőjének meghatározója. A „Hogyan élünk — hogyan éljünk?” vitákban ezért a legnagyobb teret az alapkötelességek teljesítésének mikéntje kapja. A becsületesen végzett munka és tanulás az egyéni boldogulás érdeke, az ország szebb jövőjének feltétele. A forradalmiifjúsági napok a véget érő mozgalmi év számadása, az újnak beindítása is egyben, ezért a folyamatosság keretét adja. A KISZ alapvető rendeltetése, hogy sokoldalú, tenni akaró és tenni képes, hazája és a világ dolgai iránt érdeklődő szocialista embereket formáljon. Csak ezen tulajdonságokkal felvértezett emberek tudják a jövőt szebbé formálni. Csak ilyen fiatalok tudnak forradalmár elődeik útján haladni. Bölcs Csaba AZ MSZMP VESZPRÉM MÉRVEI BIZOTTSÁGAEST MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerda, 1978. március 15. ÁRA: 80 FILLÉR XXXIV. évfolyam, 63. szám ÜLÉST TART AZ MSZMP • KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetére. Bizottságának ülését március 15-re összehívták, továbbfejlesztésének feladataira vonatkozó elő-A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközterjesztés megvitatását javasolja a központi ús kérdésekről szóló tájékoztató, valamint a Bizottságnak. Napirenden A belkereskedelemről szóló törvénytervezet Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Tegnap dr. Bodogán János elnökletével ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja. Az országgyűlési képviselők megvitattát a Parlament március 23-i ülésszaka napirendjére kerülő, a belkereskedelemről szóló törvénytervezetet. A témával együtt megtárgyalták a megye kereskedelmi ellátottsága helyzetét is. A belkereskedelemről szóló törvénytervezetet a múlt év végén megyénkben is társadalmi vitára bocsátották. A vitáról, az ott elhangzottakról Jánosi Gyula, a megyei tanács osztályvezetője készített összefoglalót. A vitában — al múlt év végén — szóltak az ellátásért való felelősség határozottabb megfogalmazásáról, nemcsak a kereskedelem, hanem az ipar, a mezőgazdaság részéről is. A felelősséget ne csak általánosságban viselje, hanem teljes súllyal és pontos meghatározással a legkisebb kereskedelmi egység is. Annakidején a társadalmi vitában résztvevők kérték, foglalják törvénybe, hogy a kereskedelmi egységek kötelesek — nyitástól zárásig — alapvető napi árucikkeket tartani. Hiányolták, hogy a tervezetben nem szabályozták az idegenforgalommal kapcsolatos kérdéseket, pedig ezeket más jogszabály eddig is a belkereskedelmi tevékenység közé sorolta. Szóvá tették, hogy a törvénytervezet nem foglalkozik a kereskedelmi dolgozók munkaviszonyával, jogaival, fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésével, és észrevételezték, hogy hiányzik a tervezetből az áruk minőségével kapcsolatban a szabvány fogalma is. Pályi Sándorné országgyűlési képviselő a csoport tegnapi ülésén elmondotta, hogy a javaslatok már bekerültek abba a törvénytervezetbe, amelyet a parlament március 23-i ülésén terjesztenek elő. Ez is mutatja, hogy tartalmas, hasznos volt a társadalmi vita. Az országgyűlési képviselők a tegnapi ülésen hangsúlyozták: a belkereskedelemről szóló törvény megalkotása nagyon szükséges és időszerű volt. A tegnapi ülés vitájában felszólalt: dr. Bodogán János, Koltai Nándorné, Pályi Sándorné, Pethő István és Stock János. Az országgyűlési képviselők megyei csoportja úgy döntött, hogy a parlament ülésszakán Tóth Ilona a KISZ megyei bizottságának első titkára, a megyei párt vb. tagja szólal fel és ismerteti a képviselők állásfoglalását, véleményét megyénk kereskedelemi ellátásával, a belkereskedelmi törvénnyel kapcsolatban. Az országgyűlési képviselők megyei csoportja ezután megtárgyalta az idei munkaprogramot, amely szerint ebben az évben öt ülést tartanak. Az egyes üléseket a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál, a Badacsonyi és a Városlődi Állami Gazdaságban, az Országos Oktatástechnikai Központban és a megyei bíróságnál szakmai látogatással egybekötve szervezik. Ezután dr. Bodogán János a csoport elnöke tájékoztatta az országgyűlési képviselőket a tavaszi, a március 23-i parlamenti ülésszak előkészítéséről, az ezzel kapcsolatos feladatokról. A domboldalról érdekes képet mutat Nagyvázsony, a történelmi nevezetességű község. Ilyenkor, tavasszal, amikor még a fák, bokrok nem bontották ki sűrű lombjukat, elővillannak a házak fehér falai. Később szinte eggyé olvad a környező erdővel is szép fekvésű település. (Fotó: Borbás) Várpalota, a szocialista bányaváros évente több új épülettel gazdagodik. A Tési-dombon korszerű lakások százait építette fel a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívája. Most a következő lépés a tereprendezés, a végleges utak kiépítése, valamint a parkok elkészítése. Képünkön: várpalotai utcarészlet új lakásokkal a Tési-dombon. (Fotó: Péterfay) Megkezdődött megyénk VI. ötéves tervének kidolgozása A megyei pártbizottság február 22-én tartott ülésén határozatot hozott Veszprém megye VI. ötéves terve fejlesztési céljainak kidolgozásáról. Ennek megfelelően megszabta a közeljövőben végrehajtandó, az előkészítéssel kapcsolatos feladatokat is, többek között egy fő- és tíz albizottság létrehozását, s azok tennivalóit. A főbizottság tagjai — Balogh Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Venczel János, a veszprémi és Horváth László, a várpalotai városi pártbizottság első titkára, Maróti Rezső és Imre Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, István János, a megyei tanács elnökhelyettese, Bálint Ferenc, az SZMT titkára, Balogh Zsigmond és Szabó Sándor, a megyei tanács osztályvezetője, Igaz Endre a VÁIJV és Scher József, a Beruházási Vállalat igazgatója — tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon tartottak ülést. Ezen megvitatták a VI. ötéves terv fejlesztési céljainak előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Növekvő export, csökkenő import jegyében A juhászat fejlesztésének lehetőségei megyénkben Az egyik legéletképesebb termelői közösség megyénkben a 3 éve alakult Juhtenyésztő, Hizlaló és Értékesítő Társulat. Az életképességet több tény igazolja. Ilyen például: az alapító gazdaságokhoz négy újabb csatlakozott, és talán még beszédesebb az, hogy 3 év alatt 21 százalékos állománynövekedést értek el. A társulat — 10 tsz és 2 ág. — elkészítette 1977. évi tevékenységének mérlegét. Az összkép az ágazat dinamikus fejlődését mutatja. A 12 nagyüzem csaknem 34 ezer bárányt szállított (magas áron!) exportra, jelentős mennyiség jutott hazai fogyasztásra is. A juh kettős hasznosítású: a hús iránt egyre fokozódik a külföldi kereslet, de népgazdasági jelentősége van a gyapjúhozam növelésének is (import megtakarítás) a minőség egyidejű javítása mellett. A társulat tagjai tavaly 2265 mázsa gyapjút értékesítettek, összesen több mint 25 millió forint értékben. A gyapjúforgalom tanulságos módon alakult. Az egy állatra jutó gyapjú nagy szélsőségeket mutat — menynyiségben és értékben egyaránt. A mennyiség 3.65 és 5.20 kilónként, az értékesítés után az átlag kilónként 102.95 és 124.66 forint között alakult. A társulat megbízása alapján a Városlődi Állami Gazdaság elkészítette az ágazat fejlesztését szolgáló tenyésztési, takarmányozási, állategészségügyi és startástechno- sligiákat, de azok alkalmazása még nem következetes. Nemcsak a gyapjúhozam és a minőséget kifejező értékesítési átlagár különbségei jelzik ezt, hanem az is, hogy alacsony (a múlt évi átlag 108 százalékos) a bárányszaporulat — ami alapjában az állatok gyenge téli takarmányozásával függ össze. Úgy tűnik, tartja még magát a régi beidegződés, az, hogy a juh igénytelen állat. Hogyan lehetne igénytelen, amikor több szaporulatot, több húst, több és jobb minőségű gyapjút várunk tőle?! Nem igénytelen, hanem szerény, de azzal nem szabad visszaélni! A társulat tagjai jelentős fejlesztést tűztek maguk elé, így további eredmény-javulás várható az ágazattól. Kiemelkedően nagy programot valósít meg a devecseri Virágzó Termelőszövetkezet, amely az 1977. évi anyajuh létszámot (7 ezer) 1980-ra csaknem háromszorosára, 20 ezerre növeli. A többiek is részben a minőség javítását, (az anyaállomány fiatalítása) részben az állomány számának gyarapítását tervezik. Sőt, gyakoribb, hogy a kettőt együtt. A program együtt jár a munkafolyamatok gépesítésével, amit nemcsak a gazdaságosság javítása, hanem a munkaerő-kényszer is megkövetel. Csak bérezéssel ugyanis nem biztosítható az utánpótlás, elengedhetetlen a munkahelyi körülmények javítása. A juhászati társulás legutóbbi igazgatótanácsi ülésén határozatot hozott, miszerint a jövőben „Veszprém megyei juhtenyésztő, Hizlaló, és Értékesítő Gazdasági Társaság” néven funkcionál. Nem egyszerűen névváltozásról van szó, így például a bővülő tevékenység keretében vagyoni hozzájárulással közös kostelepet hoznak létre és tartanak fenn, amely a minőségi fejlesztés alapvető fontosságú bázisa. A név „Veszprém megyei” utalása arra mutat, eljött az ideje, hogy a vállalkozás az egész megyét átfogó keretet kapjon. Úgy véljük a társulás eredményei kellő súllyal érvelnek a társasághoz való csatlakozás mellett. (t. I.)