Napló, 1979. április (Veszprém, 35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-13 / 86. szám
Emeltszintű képzés a gyors- és gépíró iskolákban Pápai tapasztalatok Az idén ünnepli fennállásának10. évfordulóját a pápai Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola. E négy évtized alatt az éppen időszerű tanügyi reformok értelmében sok funkciót látott el az intézmény. 1978. szeptember 1-től miniszteri utasításra a gyors- és gépírókat hasonló profilú középiskolával vonták össze, a pápai, a közgazdasági igazgatása alá került. — Milyen gondot okozott az átszervezés? — kérdezem Erdő Imre igazgatót. — Először is, rosszak a tárgyi feltételek. A hajdani tanítóképző falai között a közgazdaságin kívül kollégium és általános iskola is működik. A gyors- és gépíró diákjainak „idetelepítéséről” tanterem hiányában egyelőre szó sem lehet, sajnos. A két kilométerre levő épületbe járnak át tanítani pedagógusaink, a diákok pedig tornászni jönnek ide. — A reform hatására emelkedett-e az oktató-nevelő munka színvonala? — Feltétlenül. Én a miniszteri utasítással az előbb említett gondok ellenére teljesen egyetértek, ugyanis nemcsak formai változásról van szó. Megszűnt a gyors- és gépíróképzés tanfolyam jellege — kivéve az esti tagozatot —, a tanulók heti 6 alkalommal jönnek, s ez a közösségi nevelés szempontjából is igen lényeges. Igénybe vehetik a kollégiumot, tanulószobát, beléphetnek a KISZ-be, szakkörökbe. Bővültek a tantárgyak, matematikát, fizikát, irodalmat, nyelvtant, testnevelést tanítunk a gyors- és gépírás mellett. Bevezették az irodatechnikai ismeretek, valamint a gazdasági és jogi ismeretek oktatását is. — Gondolom, ezáltal megváltozott az idén jelentkező tanulók összetétele is. — Hát éppen ez az, enneksemmi nyoma. Az általános iskolák többsége egyáltalán nem tudott a változásról, a növekvő követelményekről. Ennek következtében jó néhányan igen nehezen birkóztak meg a feladatokkal. Az idén a pályaválasztási intézet kiadványa már részletesen körvonalazza a változások mibenlétét. A másodikosok még a hagyományos tanterv szerint tanulnak. Hogy a szakmai képzéssel eddig sem voltak különösebb bajok, bizonyítja: az észak-dunántúli gyorsíró és gépíró versenyen a rendezők, a Komárom megyei KISZ-bizottság vándorserlegét nyerték a pápaiak. Egyéniben is az ő tanulójuk, Bogics Erzsébet szerezte meg az első helyet. (A szakközépiskolások közül Kovács Erika Veszprém megye legjobbja lett.) — Ez nem a mi érdemünk — hárítja el Erdő Imre a dicsőséget —, hanem az iskola akkori vezetőjé, Somogyi Laci bácsi igazgatóhelyettesé és főként a kiváló szaktanár, Kleim Györgyné munkáját dicséri. A tanárnő a másodikos gépírásokon kívül a szakközépiskolásokat is tanítja. — Hol könnyebb a pedagógus dolga? — A középiskolásoknál. A záróvizsgán ugyanis politikai szöveget kell gépelnünk. Most ezt gyakoroljuk. Csakhogy a középiskolásoknál ez 18 éves korukban kerül sorra, ráadásul ők tanulják a Világnézetünk alapjait is. A gyors- és gépírások sokkal kisebb ismeretanyag birtokában egyszerűen nem érthetik a bonyolult szövegeket. Idő viszont nincs a fogalmak magyarázatára. ★ A gyors- és gépíró épületének nevelői szobájában Gáti Sámuelné szaktanárt az I. A osztályfőnökét találom. — Emelkedett eggyel a szaktárgyaik óraszáma. Meglátszik ez az eredményeken? — kérdezem. — A gépíráson jobban, mert ott a manuális készség a fontos. A gyorsírás minőségét viszont már a képességek határozzák meg. Józsa Aranka Somlóvecséről jár ide tanulni. —• Ha tudtam volna, hogy emeltszintű lett az iskola, nem jövök ide, inkább a kereskedelmet választom — mondja. Ha végez, adminisztrátorként akar elhelyezkedni. Ha ilyen munkakört nem sikerül találnia, az ajkai VIDEOTON- ba megy dolgozni. Horváth Éva a veszprémi Kállai gimnázium első osztályából jött át. A fizikával nem sikerült megbirkóznia, itt is az bizonyult a legnehezebbnek, de nem akarja feladni: — gépírónő leszek — bizonygatja határozottan. Az ajkai Péntek Erika a közgazdaságiban kezdte, két év után otthagyta. Munka mellett szeretné elvégezni, de Pápán nincs levelező tagozat. A gyors és gépíróban most jól érzi magát. Szereti a gyorsírást, mert: „jó dolog olyant tudni, amit csak kevesen ismernek”. Hajba Ferenc Előadóművész fesztivál „Nem szűntem dúdolni dalomat” Juhász Gyula e sora kifejezi azt a törekvést is, amit az előadóművész fesztivál évenkénti megrendezésének gondolata hordoz. Az előadóművészet legmagasabb fórumán hirdetni a versmondás emberi és társadalmi létjogosultságát. Nagy Attila színművész írta fesztiváli ajánlásként, hogy „A versmondás a magyar szellemi életnek ősidők óta el nem lankadó megnyilvánulása... Ahogy a magyar líra nemzetünk történelmi létének különlegesen hű tükre és e lét lényeges eseményeinek áldozatos tényezője volt szüntelenül, úgy a versmondás művészete is, a maga évszázados fejlődése és változásai során, egyre inkább magára vállalta ennek az együttlélegzésnek és cselekvő részvételnek szép felelősségét. Előadóművészetünk legjobbjai mindig hű munkásai voltak az ország életének...” Szerdán, a költészet napján a veszprémi színházban rendezték meg a költészet országos ünnepét. A közönséget köszöntendő, Szász András, a megyei tanács elnökhelyettese az est bevezetőjében azt kívánta, hogy a fesztivál méltó körképe legyen a kortárs költészetnek, mindenek előtt Juhász Gyuláénak, aki hatvan évvel ezelőtt, a Tanácsköztársaság mellett tett ihitet a költészetben. Tömpe István, az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke ismertette az Előadóművész Fesztivál gondolatát, rendezési elvét, valamint azt a célját, hogy a klaszikus és mai magyar költészet fóruma legyen. Az első fesztivált tavaly Győrben rendezték meg, Radnóti Miklós költészete jegyében. A mostanit, a másodikat pedig Veszprém kapta, Juhász Gyula költészete jegyében. A fesztiválon 27 magyar színész, illetve előadóművész mondott verseket. A költészet nemzetközi híd-szerepét példázta a három külföldi előadóművész — a Szovjetunióból, az NDK-ból, Csehszlovákiából — fellépése egyegy magyar költő orosz, német, illetve cseh nyelvű tolmácsolásával. A vers és a zene új kapcsolatát fejezte ki a Kaláka-együttes szép hangszerelésű vers éneke, továbbá néhány versmondás gitárkísérete. A műsorban érdekes beszélgetéseket hallottunk a magyar költészet külföldi hatásáról, a vers és a zene kapcsolatáról a műsorvezető Kertész Zsuzsa és néhány művész közt. A műsorközlés munkáját Török Annamária végezte. A II. Előadóművész Fesztiválon a hivatalos előadóművészek színe-javát hallhatta a veszprémi közönség. A fesztivál résztvevőit az előadóest után a Cserhát-étteremben fogadta a rendezőség, a pohárköszöntőket követően Szász András a művészeknek átadta a II. Előadóművész Fesztivál emlékplakettját, melyet Szekeres Károly, a Városlődön dolgozó Munkácsy-díjas keramikus készített. Kertész Zsuzsa a magyar költészetről kérdezi Alexandr Jakovlevics Kutepovot, aki a szovjet előadóművészet képviseletében érkezett. Dévai Nagy Kamilla a gitárpengetéses versének jeles művésze, valamint Papp János veszprémi színész. (Vida András felvételei) Mit írnak megyénkről? 1979. március III. rész NIMRÓD Saly Géza: Reprezentáció. (2. sz.) A járási hivatal igazgatási osztálya és a Budai Szabadság Vadásztársaság vitája. Veszprém megyében 1980-ig befejezik a vadászterületek határainak kialakítását. (3. sz.) Óvodai nevelés Körösiné, Takács Gabriella: Környezetismeret a nagycsoportban. (3. sz.) A Pápai 8. sz. napközi otthon óvónőjének cikke. PARTÉLET Petrák Katalin: Kossa István 1904—1965. (3. sz.) STATISZTIKAI SZEMLE Barna László: Az egészségügyi környezet minőségének kifejezése. (3. sz.) Veszprém megyei adatokkal. SZABAD FÖLD Vincze István: Űrkúti arcok, mangánnal (8. sz.) Magánbányászok portréja. Dér Ferenc: Az asszony foglalkozása: hajóöntő. (12. sz.) Riport a Balatonfüredi Hajógyár munkásnőjével. SZÖVETKEZET Gubicza Aranka: Felújítással korszerűsíti boltegységeit a pápai ÁFÉSZ. (10. sz.) Ugyanott: Király Lenke: A révfülöpi takarékszövetkezetnél. Veszprém vára. (13. sz.) Rövid történelmi ismertető a várról. TURISTA MAGAZIN A zirci Természettudományi Múzeum biológus szakkörének.. . (3. sz.) Fotóriport, írt írás Vathy Zsuzsa: Az ősi háztető. Kisregény. (4. sz.) Ugyanott: Zbigniew, Herbert: In memóriam Nagy László. (vers). Csányi László: Nagy László szivárványai. ÚJ TÜKÖR Illyés Gyula: Arany taps. (Vers) (6. sz.) Karinthy Ferenc: Üdvözlet Veszprémbe. (8. sz.) A Petőfi Színház tevékenységét méltatja a szerző. Molnár Aurél: A Balaton és a Bajkál-tó. (9. sz.) A Balatoni Horgászegyesület memoranduma a balatoni horgászérdekek védelmére. EGYÉB KIADVÁNYOK: Művészet és felvilágosodás. Bp. 1978. Akad. Kiad. Kelényi György: Az Építészeti Igazgatóság és a „hivatalos” építészet Magyarországon a 18. század végén. Egyházaskesző, Balatonfüred, Padrag. Ugyanott: Egyházaskesző, templomterv, 1978. Tervrajz. Jaschke: Csesznek. Goriche. (Metszet) Hajnóczi Gábor: Adalékok a zirci apátsági könyvtár és műgyűjtemény történetéhez. Katona Imre: A magyar kerámia és porcelán. Bp. 1978. Képzőművészeti Alap. Kőedénygyárak. 8. Bakonybél. Magyar porcelánok. 9. Herend. Kőedénygyárak. 5. Pápa. Magyar porcelánok. 8. Pápa. Magyar porcelánok. 10. Városlőd. Kőedénygyárak. 39. Városlőd. Lusztig Arnold: A diktatúra Veszprém megyében. Tanúságtevők. 3/b. Bp. 1978. Védett természeti értékeink. Bp. 1978. Mezőgazd. Kiadó: Badacsonyi Tájvédelmi Körzet. Szentgyörgyhegyi Tájvédelmi Körzet. Tihanyi Tájvédelmi Körzet. Darvas-tói lefejtett bauxitlencse. Farkasgyepűi kísérleti erdő. Fenyőfői ősfenyves. Koloska völgy. Kővágóörsi Kőtenger. Sümegi Mogyorós-domb. Szentgáli tiszafás. Tapolcai tavasbarlang felszíne. Őrkúti őskarszt. Uzsai csarabos erdő. Zirci arborétum. Ma hatvan éve . Toborzónapok a megyében J A hatalom átvétele után azonnal megkezdte a Forradalmi Kormányzótanács a hadsereg átszervezését és április elején a toborzásokat is. Sokkal többet nem tehetett volna akkor sem, ha jobb lett volna a katonai felderítés, mint amilyen volt és nem becsülték volna le indokolatlanul az antant támadó szándékát. A román hadsereg április 16-án támadta meg a demarkációs vonalnál álló magyar vörös egységeket. Megyénkben ezt megelőzően egy héttel kezdték meg a toborzást. Veszprémben a támadás előtt három nappal, április 13-án, ma hatvan éve tartották az első toborzó napot. A Vörös Zászló így örökítette meg ennek történetét: „A Vörös Hadsereg állományának szaporítása végett vasárnap ... impozáns felvonulást rendezett városunk helyőrsége, úgy a gyalogság, mint a házi tüzérségünk teljes felszereléssel a Búzapiacról (ma Rákóczi tér) kiindulva a Petőfi-emlék előtt állapodtak meg”. A tudósítás szerint ott Erdős Béla mondott beszédet, majd a Rákóczi térre (ma: Vöröshadsereg tér) vonult a katonaság. Ott egy szavalat és a megnyitó után Jankovics Lajos beszélt. „A szónok beszéde elején a Vörös Hadsereg feladatát fejtegette a magyar proletárdiktatúra és az egész világ dolgozó népének védelme érdekében folytatandó harcban... Buzdította őket, hogy legyenek méltóak az őrizetükre bízott szociális eszme nagyságához és ehhez való hűségükkel őrizzék meg tisztán elveik jelvényét, a vörös zászlót”. A veszprémi toborzás eredményéről a lap azt írta, hogy „a diktatúra pár nap alatt minden kényszer nélkül sokkal többet ért el, mint az előbbi színtelen koalíciós kormány hónapok alatt”. A megyében az első toborzónapot közvetlenül a felhívás, március 25-e után Zircen tartották. A gyűlésen Kasper József mondott beszédet és a helyszínen húszan jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Az elsők között jelentkezett Wittmann Imre, Somogyi László, Pálinkás Gyula, Pacher Imre és Ferenc, Szemmelweisz Ferenc. Tapolcáról negyvenen, a megye akkori kisebb községeiből ketten-öten jelentkeztek az első felhívásra. Pápán a Károlyi-kormány idejéből ottmaradt tényleges katonák között kezdték meg a toborzást, a huszárlaktanyában. Szőke Bognár József mondott a laktanyában a leszerelésre váró katonák előtt toborzó beszédet. Nyíltan beszélt Elmondta, hogy az érvényben lévő rendelkezések értelmében, aki akar, leszerelhet Aki pedig leszerel, az ugyanennek a rendelkezésnek megfelelően 360 koronát kap. A pénz itt van, aki akar, mehet. Csak előbb hallgassák meg, mit látott ő Oroszországban, mit tett ott a munkásság, mit akarnak a magyar kommunisták, mi az, amit a magyar Vörös Hadseregnek meg kell védenie. És elmondta. Maradtak volna a katonák, de a 360 kororona nagy pénz volt, kellett a családnak tanakodtak, aztán huszárosan megoldották a dolgot. Azt mondták, leszerelnek. Fel is vették a pénzt, de el nem ment senki A laktanya másik termében jelentkeztek vörös katonának. Ezután kezdték meg a toborzást városszerte. Elsőkként jelentkeztek azok, akik orosz fogságból tértek haza akkoriban: Adler József, Keskeny Mihály, Tóth István, Freund József és mások. Aztán Szalai Ferenc, Kohn Mihály, Weigl Manó, akik aztán szervezői lettek a Vörös Hadseregnek. Szabó Ernő, a Vörösőrség megyei parancsnoka így emlékezett vissza a toborzásokra: „Mindig többen jelentkeztek, mint amennyit tőlünk kértek”. Ez lehetett az oka, hogy magas mércét állítottak. „A jelentkezőknek nemcsak az egészségi állapotát vizsgálták meg, hanem a családi körülményeit is. Előfordult, hogy egy napon Veszprémben ötvenkét jelentkező közül csak nyolcat nyilvánítottak alkalmasnak”. Csaba Imre Toborzó nagygyűlés Veszprémben, 1910. április 13-án (Nagy Gyula rajza) NAPLÓ — 1979. április 13. péntek —5