Napló, 1979. november (Veszprém, 35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-16 / 268. szám
A közeljövőben: Új olasz filmek a mozikban Újabb Ugo Tognazzi- és Nino Manfredi-filmeket is megvett — a többi között — a filmátvételi bizottság a közelmúltban megrendezett milánói filmvásáron. Az „Éjszakai utazások” rendezője és főszereplője Ugo Tognazzi, akit legutóbb a „Férfiak póráz nélkül” és a „Fehér telefonok” című produkcióban láthattak a nézők. A film szerint a jövő társadalmában minden hatalom a fiatalok kezébe kerül, az öregeknek pedig 49 éves korukban tengerparti vakációra kell utazniuk. Ez ellen lázad a film főszereplője. A másik olasz sztár, Nino Manfredi nem lázong, csak ellenáll és furfangos ötletekkel igyekszik túljárni ellenfelei eszén „A jutalék” című krimiben. Nápolyi zugügyvédként egy elrabolt lány után nyomoz, miközben állandóan szembe találkozik a maffiával. A bonyodalmakat fokozza a rivális rendőrnyomozó tevékenysége, akit Ugo Tognazzi formál meg. Ugyancsak Nino Manfredi a főszereplője „A játékszer” című kriminek. A közeljövőben kerül a mozik műsorára az idei velencei nemzetközi filmfesztivál egyik olasz újdonsága, a ,„Ratataplan”, amelynek írója, rendezője és főszereplője egyszemélyben az elsőfilmes Maurizio Nichetti. A Piedone-sorozatból már ismert, Bud Spencer alakítja „A földöntúli seriff” főhősét, aki egy másik bolygóról érkezett, különleges tulajdonságokkal rendelkező kisgyerek barátságát igyekszik elnyerni. Partnere, a kisiskolás Cary Goffrey játszik Steve Spielberg bemutatás előtt álló nagy sikerű alkotásában, a „Harmadik típusú találkozásokéban is. „Őrizz és védj!” Éltestrész előadóestje a költő legjobb fegyverével őrzi-védi Radnóti Miklós emlékét, verseinek csorbíthatatlan élével. A napokban tartott előadóesten gazdag versösszeállításban idézte meg a költő arcát a gyermekkortól a halálig. Hallgatósága a megyei művelődési központban olyan emberarcot „láthatott” a versek tükrében, amely a maga örömeivel, vágyaival, szenvedéseivel, hitével, küzdelmével immár mindannyiunké. Mert ez a versekben kigyúló arc örökös üzenetet mond számunkra újból és újból: azt, hogyan kell élnünk emberül. Éltes Kond előadóestjében jól érzékelhető ez a költői intelem. A versek szép, tiszta, átélt hangon szóltak hozzánk, néhány költemény (a Második ecloga, a Tarkómon jobbkezeddel, a Mivégre, a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez) megdöbbentő hatású volt Éltes Kond előadásában. A hallgatóság — akár ismerte, akár először hallotta ezeket a verseket — ismét megérezte a költő nagy művészetét és nagy emberségét. Meteorológiai tudományos ülésszak az Akadémián A meteorológiai megfigyelések rendszerének fejlesztéséről kezdődött csütörtökön kétnapos tudományos tanácskozás az országos meteorológiai szolgálat szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián. Mint a tanácskozáson elhangzott: az úgynevezett időjárási veszélyek, a viharos szél, a zivatarok, a fagyveszély és a hófúvások előrejelzésére sűrítik a jelzőhálózatot. A Balaton körül már fel is állítottak kísérleti jelleggel öt automata állomást, amely a széljárásról ad információt a siófoki obszervatóriumnak, s így nagy pontossággal meghatározható, mikor kell a vihar kialakulásának veszélyével számolni. Éjszakai halászat Vészeli Lajos rajza A tavalyi dió maradékát töröm. Szinte személyes ismerősöm valamennyi. Tudom, hogy az aprószeművel a tihanyi félsziget egy elbitangolt diófája ajándékozott meg. Ez a nagyobb, fehérebb színű Csobánc tövéből való. Kedves a szívemnek: olyan vékony a héja, hogy ujjammal is össze tudom roppantani. Egyik-másik madárcsőr sebét viseli. Akad, amelyik a házunk mögötti fáról pottyant a lábam elé. Mondom, csupa jó ismerős, s most mégis meglepetést okoznak. A kedvencek, a papírhéjúak egytől egyig romlást rejtenek mélyükön. Még jó, ha csak két-három sápadt kukac mered rám a kalapácsütés nyomán befurakodó fényben. Legtöbbjében már alig lehet kivenni a diógerezdek nyomait: mákszemnyi fekete szemcsék, pókhálók éktelenkednek a héj alatt. Óvatosan dobom valamennyit a szemétbe, nehogy még a lakást is megfertőzzem. Igazi nemes gyümölcsöt csak a megvetett, apró, görcsös héjú szemek kínálnak. Emlékszem, tavaly szeptemberben csak a bóklászást élvező pici lányom biztatására szedtük össze őket a csalánok tövéből, lapulevelek árnyékából. Vastag zöld héjuk nem akart lejönni róluk, szaporotlan volt a hajladozás, a puha erdei talajon képtelenek voltunk egyet is megtörni a kóstoláshoz. Kemény dió S most is oda kell csapni a kalapáccsal, hogy a héj kiengedje védőszorításából a guszta gerezdeket. Akad, amelyik darabkra törik, a héjszilánkok szanaszét röppennek. Kemény dió! S míg lassan gyűlik a tésztába való, s telik a szemét azzal, ami tavaly oly könnyen engedte meghódítani magát, van időm tűnődni a kemény dióról. Pontosabban a kemény dióként megért emberről, a csendes, nehezen feloldódóról, akinek megközelítése, magányahéjának feltörése sok energiába kerül. De ha sikerül, akkor igazi értékekhez jutunk. A gyermekről, aki az iskolában elvész a viruló tehetségek, formásan megnyilatkozó magabiztosok árnyékában, de ha akad pedagógus, aki észreveszi őt, akkor kiderül, hogy nemcsak az erdőben takarhatja el a lapulevél a nemes gyümölcsöt. Olykor iskolapadban is. Kemény dió! Véletlen-e, hogy szólás lett ebből a jelzős szerkezetből? Ha kimondjuk, nehezen kezelhető emberekre, vagy éppen emberhez méltó feladatokra gondolunk. Verítékezésre készülhetünk fel, ha „kemény dió” kerül elénk. Tán ezért nem becsüljük eléggé, gyakrabban választjuk helyette a könnyebben önmegadót. Azt sem bánva, hogy gyenge csonthéján könnyű madarak csőre nyomát találjuk, vagy, hogy a megküzdés nélkül ölünkbe pottyanó eredmény átmeneti megoldás csupán. Nézem a töpszli diószemeket: valóban, külsőre nem sok vonzó van bennük. Ember legyen a talpán, aki észreveszi, hogy érdemlegesen, tartósan éppen rájuk lehet számítani. Aki persze ért a diákhoz, annak tudnia kell ezt. Igaz, a többletmunkát is vállalni kényszerül, ha kér az értékes csonthéjú áldásaiból. Magam most már szívesen vállalom, de sajnos az utolsó szemeket rakom a kalapács alá. Nem is elég a tisztított dió, néhány szemet hozzá kell törnöm az idei termésből. Könnyű munka, rutinosan feszítem szét a héjukat, hibátlan friss gerezdek buknak a kezembe. Még hibátlanok. Tudom azonban — már tudom —, gyorsan el kell fogyasztani, jövő őszig nem állnak el. A remény marad csupán, hogy a következő évben is adakoznak a fák. Feltehetően kemény dió is lesz rajtuk. Czingráber János Politikai könyvnapok Az észt kultúráról, a BAM építkezésről, írók a Tanácsköztársaságról A Kossuth Kiadó népszerű sorozata a Mit kell tudni...? Nyilván azért sikeres, mert szerzői közérdekű témákat dolgoznak fel, tömören és olvasmányosan. Szomszéd országaink bemutatása és vállalati törvényünk értelmezése épp úgy szerepel e vállalkozásban, mint az 1918—19- es magyar forradalmak elemző krónikája, az ifjúsági mozgalom története és jelentősége, vagy a világ sajtója, az olimpia. A kedveltebb kötetek újból megjelennek. Köztük a Szovjetunióról szóló zsebkönyv immár ötödik kiadásban látott napvilágot most, Nemes János tollából. Nem egyszerű utánnyomása az előzőeknek hanem az utóbbi évek társadalmi és gazdasági fejlődésének eredményeivel és a köztársaságok sajátosságainak ábrázolásával bővített változata. Jellemző adatok bőségével tájékoztat az író a föld legnagyobb országának földrajzáról. Egyetlen példa: a 261 milliót meghaladó lakosságnak több mint a fele 30 éven aluli. Leköti az olvasó figyelmét a vázlatosan átfogó történelmi fejezet is — a fejedelemségek kialakulásától a fejlett szocialista társadalomig. Alapvető ismereteket nyújt a kommunista párt vezető erejéről, az államhatalom szerveiről, a társadalmi és tömegszervezetek szerepéről. összefoglalóan elemzi a népgazdaság, az életszínvonal, az oktatás, a tudomány, a kulturális élet eredményeit. Jelentős helyet kapott a szocialista nagyhatalom internacionalista külpolitikája és a nemzetközi helyzet enyhülésében elért sikere, valamint a hazánkkal kialakult sokoldalú együttműködés és baráti kapcsolatok fejlődése. „A kis Észtország kulturális nagyhatalom. Az egy főre jutó könyvek számát tekintve az észtek vezetnek a világon. 1977-ben például 2187 művet jelentettek meg Észtországban 17,1 millió példányban, ebből 1460 művet 12,7 millió példányban észtül”. Íme, egy jellemző bekezdés, amely úgy folytatódik, hogy bár alig egymillió ember beszél észtül, virágzik az észt irodalom és színház. Észtországban 9 állandó színház működik ... Másutt felütve a zsebkönyvet: „A vasútvonalakat évről évre bővítik. A Bajkál— Amur vasútvonal 1974 óta folyó építése — „az évszázad építkezése” — nem csupán a közlekedés, de Kelet-Szibéria és a Távol-Kelet iparosítása szempontjából is új fejezetet nyit.” Az orosz rövidítés után BAM-nak elkeresztelt vasútvonal egymillió négyzetkilométernyi eddig feltáratlan terület ipari és mezőgazdasági hasznosítását teszi lehetővé. Juhász Gyula: Dózsa feje című versével kezdődik és Illyés Gyula nemrégiben közzétett műve, a Beatrice apródjai egy részletével zárul a csaknem 440 oldalas antológia: 1919 május. A tartalmas és hiánypótló könyv anyagát Erki Edit válogatta, Szabó Mária szerkesztette és a Kossuth Kiadó gondozta. Olyan kimagasló művészi és eszmei értékű novellákat, verseket gyűjtöttek egybe és bocsátottak közre, amelyek a Tanácsköztársaság eleven emlékét idézik, tanulságosan és bensőségesen. Mint a fülszövegben olvashatni: „A kötet 1919 maradandó hatását példázza, azt, hogy a proletárforradalom korszakos élménye a magyar irodalomnak, nemcsak a kortárs művészet számára meghatározó — napjainkig tiszteleg előtte az irodalmi utókor”. Hagyományozás igénye sorakoztatta egymás mellé íróink legjobbjainak műveit. Mindazokét, akiket hat évtizeden át melenget az átélt forradalmi események tüze, s borzongat a fehérterror rémuralma. A munkásszolidaritás ereje és az emigráció fájdalmas bizakodása sugárzik, s a tisztes számvetés felelőssége is megfogalmazódik. Diákok és pedagógusok épp olyan haszonnal forgathatják ezt az értékes kötetet, mint népművelők, elmélyedt olvasásra vágyók, vagy megemlékezések szervezői és szereplői. Személyes és közösségi élményeket kínál forradalmi emlékeink megelevenítése és ápolása e könyv áramkörében. R. I. Falugyűlések a közösség szolgálatában A múlt évben megfelelő részvétel és érdemi munka jellemezte az 1978—79. évi falugyűléseket, városkörzeti tanácskozásokat. Mint a lakóhelyi demokrácia fórumai, segítettek abban, hogy a lakosság tájékozódjon az országos és a helyi eredményekről és javaslataival hozzájáruljon a város, és a községpolitika formálásához. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a Tanácstörvény szellemében a közös tanácsi településen kívül az önálló tanácsi községekben, nagyközségekben is szükség van a falugyűlésekre, rétegtalálkozókra. A városokban, mint a nyílt várospolitika fórumai, egyre nagyobb szerepet töltenek be a városkörzeti tanácskozások. Ezért javasoljuk, hogy a 3190/1978. MT. sz. határozatnak megfelelően a falugyűléseket és városkörzeti tanácskozásokat a megyében mindenütt szervezzék meg. Javasoljuk, hogy a helyi gyakorlatnak megfelelően ez év őszén és a télen is szervezzenek falugyűlést, a városokban pedig körzeti tanácskozást. A falugyűlést a községi éves fejlesztési tervek összeállítása előtt tartják meg, hogy a lakosságtól kapott információkat a tervek készítésénél a helyi tanácsok figyelembe vehessék. A korábbi évekhez hasonlóan javasoljuk, hogy a Tanácstörvényben előírt napirenden kívül más, időszerű és a lakosságot széles körben érintő kérdéseket is vitassanak meg. Az 1979—1980. évi őszi-téli időszakban az alábbi kérdések megvitatását ajánljuk: A tanácselnök beszámolója a tanács 1979. évi munkájáról és tájékoztató az 1980. évi tervekről, amelyben célszerű kitérni: a tanácsi testületek és a szakigazgatási szervek tevékenységére, a gazdasági szervezőmunka eredményeire és feladataira. A napirend kapcsán foglalkozzanak a VI. ötéves terv előkészítésével, a takarékos gazdálkodással, a meglévő létesítmények és a helyi erőforrások jobb kihasználásával. Az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett településfejlesztési társadalmi munkamozgalom helyi feladatait vitassák meg, különös tekintettel a meglévő létesítmények fenntartására és a környezetvédelemre (a vállalások meghatározása, a társadalmi munka szervezése, a feltételek biztosítása, a nyilvántartás megszervezése stb.). Felhívjuk a figyelmet a falugyűlések megtartásának fontosságára a városkörnyéki községekben is. Mógor Győző Dr. Radnóti István a HNF megyei titkára a megyei tanács elnöke Mit írnak megyénkről 1979- október III. rész ORSZÁG—VILÁG A szalagnál. (38. sz.) Riport a veszprémi Bakony Művek autóvillamossági üzemének munkájáról. ÓVODAI NEVELÉS Gárdonyi Béla: Zircen a környezet szeretetére nevelnek. (9. sz.) Az óvodások ingyenesen látogathatják az arborétumot. PÁRTÉLET Telekesi Miklós: A takarékos és hatékony beruházásért. (10. sz.) A szerző a vaszari Hunyadi Tsz pártbizottságának titkára. Ugyanott: Népszerűek a vitakörök. A politikai oktatás formái a veszprémi járásban. Szabó Gyula: A fegyelmezett, szilárd erkölcsi magatartásért. A pártfegyelem kérdéseit elemzi a Veszprém megyei Pártbizottság titkára. Aparácz László: A pártszervezetek a mezőgazdasági határozat végrehajtásáért. A szerző az Ajkai Pártbizottság első PROPAGANDISTA László József: Egy kísérlet végén. (4. sz.) Beszámoló a dialektikus materializmus oktatását segítő írásvetítő transzparensek kísérleti kipróbálásának eredményeiről. A szerző a TIT Veszprém megyei titkára és az MSZMP Oktatási Igazgatóság tanára. SZABAD FÖLD Hamar Imre: Dodi. (43. sz.) Dr. Kertai József nagyalásonyi állatorvosról. Ránski Péter: Megkapták-e ami jár nekik? (44. sz.) a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bérvitája a munkásokkal. SZÖVETKEZET NDK kereskedelmi hét Ajkán és Balatonfüreden. (41. sz.) A Horizont és a Füred áruházban rendeztek NDK szövetkezeti kereskedelmi hetet. TÁRSADALMI SZEMLE Brenner János: Falvaink zenekultúrájáról. (10. sz.) Veszprém megyei adatokat is közöl. Ugyanott: Kamarás István: Kemény adatok a vidékiségről és a „dákaságról”. Tóth Dezső: Kulturális változások Dákán c. könyvéből idéz a szerző. TERÜLETI STATISZTIKA Fodor Lászlóné—Zala György: A város és a városhálózat infrastrukturális ellátottsági viszonyai. (5. sz.) Veszprém megyére vonatkozó adatokkal. Ugyanott: A szőlő- és gyümölcstermelés fontosabb adatai Veszprém megyében. TURISTA MAGAZIN Az ország legrégibb vízimalma. (10. sz.) Az örvényesi vízimalomról. Ugyanott: Felújított jelzések Veszprém megyében ÚJ TÜKÖR Illyés Gyula: Írói gondok. (40. sz.) Ugyanott: Kubinyi Ferenc: Kenese filoxériái. a kenesei tszben kivágtak 28 hektár szőlőt, a kár: 1 200 000 forint. Franka Tibor: Víz napi tízezerért. A Nitrokémia gyáregységének kerítésénél jókora átmérőjű cső mered a határra, öklendi a piszkosszürke koromfekete pettyes öblítővizet. (41. sz.) a Nitrokémia papkeszi gyáregysége szennyezi a környék kútjait. Illyés Gyula: Írói gondok. (44. sz.) Paczolay Gyula: Házsongárd. (43. sz.) EGYÉB KIADVÁNYOK Harmadszor Bakonyoszlopon. Beszélgetés az 1978. évi bakonyoszlopi olvasótáborról. (Kiad. Eötvös Károly Megyei Könyvtár, OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Szerk. Kamarás István.) Veszprém — Bp. 1979. 169. 1. Magyar Népzene. (összeáll. Újhelyi Tiborné.) Veszprém, 1979. EKMK soksz. 64. 1. Zenei bibliográfia. Perei Zoltán kisgrafikai kiállítása 1979. (összeáll. Poór Ferenc. Kiad. az EKMK. Jókai Mór Városi Könyvtár.) Veszprém. (Kisgrafikai füzetek. 13.) Fiáth Ferenc: Balatoni récevadászat. Tóth Gyula: Küzdelem, bukás, megtorlás. (Bp. 1979.) Fiáth F. Veszprém megye főispánja * volt. Ugyanott: Hunkár Antal: Földönfutókká lettek. Hunkár Antal Veszprém megye táblabírája. 1848—1849-ben a megye főispánja és kormánybiztosa. Keresztény Béla—Six László: Veszprém környéki barna erdőtalajok és humuszkarbonát talajok szántott rétegének könynyen oldható mikroelem-tartalma. Agrártudományi Egyetem Keszthely, Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar közleményei, 18—19. Takács, Gyula: A harmónia keresése. Bp. 1979. Kisfaludy Sándor ismeretlen levele Döbrentei Gáborhoz. Ugyanott: Egry Józsefről! Balatoni évtizedek, Bertha Bulcsúval a Balatonnál. Takáts Sándor: Buda két árulója. Bp. 1979. Thury György lantosa, a kapitány harca a törökkel Várpalotánál és Veszprémnél. Alistáli Márton diák. Ugyanott: Városaink a török háborúban. Pápa, Veszprém. Huszár Péter: Egy hős kapitány halála. Eörsy Péter Pápán volt huszárkapitány. NAPLÓ - 1979. november 16., péntek — 5