Napló, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-29 / 50. szám
Elsősök beiratkozása Veszprémben: Március 3-án és 4-én A Veszprém városi Tanács VB művelődésügyi osztálya értesíti a kedves szülőket, hogy az 1973. szeptember 1 — 1974. augusztus 31. között született gyermekeik ideíratása 1980. március 3—4-én lesz a körzetileg illetékes általános iskolában. A beíratás mindkét napon 8—12 és 14—18 óráig tart. Az 5. számú és a Bem Általános Iskola körzetéből a Bem Általános Iskolában történik abeíratás a fenti időpontiban utcák szerint. A tanulóknak a két iskola közötti elosztására később kerül sor. A feíratáshoz szükséges iratok: személyi igazolvány és az óvodába vagy iskolára előkészítő tanfolyamra nem járt gyerekekről orvosi igazolás az iskolaérettség megállapításáról. Kérjük a kedves szülőket, hogy a fenti időpontban gyermekeiket feltétlenül írassák be a körzetileg illetékes általános iskolába. Darás Léna előadóestje „Ki-ki magában áll a föld szívén” Gondolom, az előadóművészek egy-egy önálló est műsorában a maguk életérzéseit mondják el. Az irodalmi anyagot úgy válogatják össze, hogy a maguk lelkületét is belefoglalják az előadóestbe. Darás Léna, a Petőfi Színház művésze Salvatore Quasimodo verssorát választotta mottóul: „Ki-ki magában áll a föld szívén...” Ez a költői gondolat épp annyira igaz, mint az ellenkezője. Az, hogy ki-ki embertársaival áll a föld szívén! Mert az emberben a magányosság és a társas együttlét érzése dialektikusan átszövi egymást; a két érzés együtt van jelen, természetesen hol az egyik, hol a másik érzés uralja az egyént. A műsorban spanyol, olasz, amerikai költők és írók műveit szólaltatta meg az előadó. A magányosság, az egyedüllét érzését több értelemben fogalmazza meg a műsor: egyfelől a világépítő Emberét, aki a világpusztítások történelmi tapasztalatában úgy érzi, tévedés volt „lejönni a fáról”, másfelől az érző (szerelmes) emberét, aki elmellőzte a kiválasztottját, avagy nem talált rá az „Egyetlenre”. (Persze, egy ellen száz azok száma, akik embertársakkal körülvéve állnak a „föld szívén”.) Mindezzel Együtt tartalmas, művészi igény jellemezte Darás Léna önálló előadóestjét. A magányosság társadalmi és emberi kérdéseiről szólva éppen az embertársi, közösségi érzéseket igenelte. Hét lírai, nosztalgikus hangvételű művekből (például Tennessee Williams két darabja), hol harsányabb, humoros írásokból (például Moravia: Kibékülés) hallottunk. Az est egyik legszebb verse Garcia Lorca spanyol költő Mementó ja, melyben az előadó jól érzékeltette a vers zenéjét. Darás Léna a színházban és a pódiumon egyaránt szerényen, nagy hittel szolgálja a kimondott szó művészetét. Meg a szó emberségét. Nem tartozik a csillogó adottságú színészek közé, szerepeinek, szavainak hitelét a belső azonosulás, az emberi meg- ■ győződés adja. A megyei művelődési központban tartott önálló estje egyike az ilyen embermeleg művészi megszólalásoknak. B. O. Kortárs képzőművészek alkotásai Pápán A pápai Jókai művelődési központ rendezvényeire mindig szívesen megy a látogató. Ezt azért lehet ilyen egyértelműen kijelenteni, mert kiállításaikat gondosan felmért igények szerint állítják össze és rendezik meg. A művelődési központ különböző intézményekkel, iskolákkal együttműködve próbálja a ki-,állításokat hatásossá, változatossá tenni. Ilyen együttműködés van a képcsarnokkal. Négy esztendeje évenként egyszer rendeznek közös szervezésben képzőművészeti kiállításokat. A jelenlegi tárlaton 16 alkotó munkáit mutatják be a művelődési otthon kiállítási helyiségében. A kortárs képzőművészet alkotásain keresztül keresztmetszetet kaphatnak a pápai tárlatlátogatók arról, hogy hol tart ma, országos szinten, a magyar piktúra. A festészeti bemutató egyben az esztétikai tájékozódást szolgálja. A különböző stílusban alkotó művészek képeit a tanulóifjúság egyénenként és csoportosan látogatja. A Türr gimnázium nappali és levelező hallgatói ezt a kiállítást használták fel arra, hogy művészettörténeti elemzést végezzenek. Hiszen jobban lehet éreztetni az élő alkotásokon, a tartalmi, formai és technikai megoldásokat. A diaképeken a szemléltetés nem olyan áttekinthető, nem annyira közvetlenül hat mint az eredeti festményeken. Ami a kiállított munkákat illeti: vannak olyan alkotások, amik nagy műgonddal, művészi hittel készültek, ilyenek Záborszky Viola Ágak, Berta Sándor Téli határ, Deák Ilona Idegen, Misch Ádám Téka, Csiszár Elek Útmenti táj, és Tenk László Ősz című festménye. A többi alkotásokról megoszlottak a vélemények. A pápai tárlatlátogatók hozzáértését bizonyítja, hogy nem a nagy neveket, hanem a produktumot tisztelik. Így történt, hogy Schéner Mihály Csendélete nem aratott osztatlan elismerést, összhatásában mindent figyelembe véve a kortárs képzőművészeti bemutatónak Pápán sikere van. Veszely Lajos Záborszky Viola: Ágak H Berta Sándor: Téli határ Zeneiskolásaink sikerei A tavasz közeledtével megkezdődik a zeneiskolák növendékei számára szervezett különféle rendezvények sorozata. Az első jelek arra mutatnak, hogy megyénk — elsősorban a veszprémi Csermák Antal zeneiskola — növendékei most is saját szép hagyományaikhoz méltón szerepelnek.A győri körzeti versenyen három megye 54 diákja vett részt. Az első kategóriában egyetlen jelölt jutott tovább a nyíregyházi országos döntőre: Zámbó Réka Veszprémből. Tanára Káténé Lantos Magda. Ugyancsak Győrben rendezték az Ifjú Muzsikusok Fesztiválját, amely lényegében a hangszeres tanulmányi verseny szerepét tölti be. Itt a nívódíj első fokozatát kapta Zsíros Márta hegedűs, (tanára R. Bujdosó Ágnes) és Pesti Mónika csellista (tanára Páger Sára), mindketten veszprémiek. Ők a vasárnapi gálaesten is fellépnek. Két pápai növendék is kiválóan szerepelt. Sándor Cecíliahegedűs (tanára Selmeczi Vilmos) a nívódíj II. fokozatát, a zongorista Győrffi Judit pedig a nívódíj III. fokozatát kapta. Az ő tanára M. Ábrahám Katalin. Rajtuk kívül a veszprémi zeneiskola diákjai közül még heten kaptak ezüst- és tízen bronzfokozatú elismerést. PÁRTÉRTEKEZLETEINK 1946-1980 (4.) A fejlődés további útjelzői Az 1966. október 29—30-án tanácskozó IX. megyei pártértekezlet elemezte a szocialista építőmunka újabb eredményeit. Az MSZMP Veszprém megyei Bizottság beszámolóját Pap János a megyei pártbizottság első titkára tartotta. A pártértekezlet egyik központi témája az ipar és a mezőgazdaság korszerűsítése, a termelés színvonalának emelése volt. Biztató távlatok az iparban A második ötéves tervidőszakban a megye ipari termelése 30 százalékkal emelkedett. Legdinamikusabban a vegyipar fejlődött. A pártértekezlet jogos elégedettséggel vehette számba az export fejlesztésében elért eredményeket. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozatának megfelelően iparvállalataink jelentősen növelték az exporttermelést és terven felül is eleget tettek a külkereskedelem megrendeléseinek. A műszaki fejlesztéssel párhuzamosan figyelmeztetett a munkanormák karbantartására, ami azt eredményezte, hogy egyenletesebb lett a normateljesítmény és több vállalat jelentős munkaerőmegtakarítást ért el. A második ötéves tervidőszakban több mint 8,6 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra. A IX. pártértekezlet után megyénkben is kiemelkedő fontosságú volt az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése és bevezetése, valamint a harmadik ötéves terv sikeres végrehajtása. A megye ipari szerkezetében az alapanyag-termelés meghatározó jellegű maradt továbbra is, annak ellenére, hogy a feldolgozó ipar is jelentősen fejlődött. Az 1970. október 30—31-i pártértekezlet hangsúlyozta a munka hatékonyságának növelését, rámutatva, hogy a közgazdasági szabályozórendszer is egyre jobban ösztönzi ezt. Az időközben bevezetett gazdaságirányítási reform hatását értékelve, a beszámoló leszögezte, hogy a tervgazdálkodás színvonalának ennek nyomán bekövetkezett emelkedése pozitív hatást gyakorolt a vállalatok vezetésére és gazdálkodására, jobban összhangba került a termelés és fogyasztás, magasabb szinten sikerült kielégíteni a növekvő igényeket. A harmadik ötéves tervidőszak alatt növekedett megyénk szocialista iparának műszaki színvonala, szervezettsége. Iparunk öt év alatt az intenzív fejlődés szakaszába lépett, képessé vált a magasabb szintű, hatékonyabb gazdálkodás biztosítására. Az ipar struktúrájajelentősen megváltozott. Ugyanakkor bírálta a beszámoló, hogy nem sikerült a termelékenységgel kapcsolatos terveinket teljesíteni. A termelés növekedésének csak ötöde származott a növekvő termelékenységből. Az élőmunka hatékonysága alacsony, mindez további fejlődésünk gátját képezte. Az 1975. március 8—9-i pártértekezleten továbbra is jelentős helyet kaptak az öt évvel korábban is kiemelt célok, jelezve a gazdaságpolitikai törekvések folyamat,i,sárgát. Minden eddiginél jelentősebb összeget fordítottunk beruházásra, lakásépítésre, az életkörülmények javítására. A gazdaság fejlődési üteme felgyorsult. A területfejlesztés egységesebb és szabályozottabb lett. Az ipar szerkezete tovább javult, növekedett az export és a korszerű termékek aránya. További feladatként tűzte ki az építőipari kapacitás elégtelenségének megszüntetését. Rámutatott, a beruházások előkészítése nem megalapozott, megvalósításuk során gyakori a módosítás. A barátság hullámhosszán Megyénk a moszkvai rádióban Naponta kétszer is jelentkezik a moszkvai rádió magyar nyelvű adása és egyórás műsorban foglalkozik — többek között — a két népéletével, kapcsolataival. Így volt ez szerdán este is, amikor a 18 órai adásban a Mari Köztársaság és hazánk nagyüzemeinek, vegyiparának az együttműködése szerepelt a műsorban. Megemlítették a Péti Nitrogénműveket. Ismerik termékeit, amely hozzájuk is eljut. A barátság hullámhosszán, este 21 órai műsorban az agrokémiai együttműködésről, a növényvédő szerek moldáviai hasznosításáról, alkalmazásáról szólt a beszámoló. A magyar növényvédő szerek alkalmazásával Moldáviában tavaly hektáronként hatvanmázsás kukoricatermést értek el. A növényvédő szereket — többek között — a fűzfői Nitrokémia Ipartelepek szállította. Ezzel kapcsolatban több szakmai bemutatót is rendeztek moldáviai kukoricatermesztő gazdaságok szakemberei részére. Érdemes megkeresni a barátság hullámhosszán a moszkvai rádió magyar nyelvű adásait, mert sok, a két nép kapcsolatát bemutató élménybeszámoló, riport hangzik el. Megerősödtek a termelőszövetkezetek Jogos megelégedettséggel nyugtázta az 1966-os pártértekezlet, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában a termelés nem esett vissza, sőt növekedett, az eltelt néhány év alatt fiatal termelőszövetkezeteink mind szervezetileg, mind politikailag is megszilárdultak. Agrárpolitikánk a gyakorlatban kiállta a próbát. Megyénk mezőgazdaságában jelentős szerkezeti változások mentek végbe. Mezőgazdasági termelésünk belterjes irányba fejlődött — állapította meg a X. megyei pártértekezlet. Előrehaladás történt a termelés területi koncentrálódásában. Ez a fejlődés alapot teremtett ahhoz, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság a fejlődés új szakaszába lépett. Az 1975-ös pártértekezlet jogos büszkeséggel summázhatta: a termelőszövetkezetek megerősödésével kialakultak a vállalatszerű gazdálkodás feltételei. A termelőszövetkezetek száma 154-ről 55-re csökkent, az átlagos földterület 4300 hektárra nőtt. Kedvezően értékelte a termelőszövetkezetek törekvéseit a gazdálkodás sokrétűbbé tételére, a korszerű technológiai módszerek meghonosítására. A feladatok eredményes végrehajtásában megnőtt pártszervezeteinknek, az állami, a gazdasági vezetők felelőssége abban, hogy az adott területre, gazdasági egységre helyesen értelmezzék a párt gazdaságpolitikáját és alkalmazzák a mindennapi cselekvésben. A pártmunka minden területén központi helyre állították az emberekkel való foglalkozást. Pap János megyei első titkár beszámolójában nyomatékosan hangsúlyozta: „Gazdaságszervező munkánk előterében — mint a legfontosabb termelőerő — az ember álljon”. A művelődés kérdései Gazdasági, társadalmi és politikai életünk fejlődésével szoros összefüggésben vizsgálta az 1966-os megyei pártértekezlet a közoktatás, a művelődés helyzetét. Külön figyelmet fordított az iskolai tanulmányi munka objektív és szubjektív feltételeinek megjavítására. A közoktatás szerkezeti és szervezeti fejlődésének legjelentősebb eseményei között említette a körzetesítés továbbfejlődését. Bírálta, hogy elhalványul az az alapelv, mely szerint iskoláink alapvető társadalmi feladata a szociális és kulturális hátrányokkal induló gyermekek segítése. A tennivalókat tovább mélyítette és árnyalta az 1970-es és az 1975-ös megyei pártértekezlet. A pártélet és pártmunka kérdései Nagy teret kaptak a pártélet és a pártmunka kérdései, ezen belül olyan problémák, mint a pártszervezetek önállóságának és felelősségének megnövekedése, a párttagság aktívabb részvétele a feladatok meghatározásában, végrehajtásában és annak ellenőrzésében. Ahhoz, hogy a pártszervezetek megfeleljenek a felelősségükkel járó követelményeknek, a pártértekezlet szükségesnek találta munkastílusuk javítását, bírálva a politikai munka és a tudatformálás elhanyagolását, azt, hogy a pártszervezetek sokszor a gazdasági vezetés másodhegedűseivé váltak. Ez utóbbi gondolatra építve értékelték a további pártértekezletek a feladatok elhatárolásában, a párhuzamosságok és átfedések csökkentésében elért eredményeket. Előtérbe került az 1962-es pártértekezleten a szocialista demokrácia mélyítésének gondolata. A beszámoló elsősorban a tömegeknek, a társadalmi erőknek az állami tevékenységbe való bevonására fordított figyelmet. Az 1966 októberi konferencia e gondolat továbbviteleként a tanácsok tevékenységének fejlesztését, demokratikus vonásaik kibontakoztatását, önállóságuk és döntési joguk növelését szorgalmazta. 1970-ben ezzel együtt az üzemi és szövetkezeti demokratizmus erősítése is erőteljesebb hangsúlyt kapott. Szövetségi politikánk Figyelmet érdemel az egyes szövetséges osztályok és rétegek helyzetének elemzése. Az 1966. évi pártértekezlet figyelmeztetett arra: „A szélesebb szövetség, a szocialista nemzeti egység politikája fokozatosan megköveteli a munkásérdekek és a szövetségesek érdekeinek türelmes és gondos összeegyeztetését, a munkásosztály érdekeinek érvényesítését. A szövetségi politika tehát egyszerre összefogás is, osztályharc is.” Az 1970 októberi pártértekezlet bizonyította: „szocialista nemzeti egységünk, népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség”. A további beszámolók rámutattak arra, hogy közöttük átmeneti érdekösszeütközések és nézetkülönbségek keletkezhetnek, a fejlődés útja éppen ezek feltárásán és megoldásán át vezet. Marx annak idején rámutatott, a fejlődés magasabb fokáról visszatekintve lehet megfelelő mélységgel értékelni a megtett út korábbi állomásait. Érvényes ez a Veszprém megyei pártértekezletek történetére is. Mai helyzetünk ismeretében átfogóbban tudjuk értékelni több mint három évtized pártértekezleteinek állásfoglalásait, megállapításait, hasznosítva mindazt, ami mai feladataink megoldását előreviszi. Bakony Ilona NAPLÓ