Napló, 1980. március (Veszprém, 36. évfolyam, 51-58. szám)
1980-03-01 / 51. szám
Ahanykoszorús brigádok Halimban, a Bakonyi Bauxitbánya gépjavító üzemében több szocialista brigád dolgozik. Az üzem száznál több gépjárművét, vasúti rakodógépeit, bányagépeit, mozdonyait, dízelmotorjainak javítását, felújítását, 11-es szemléjét végzik. Ebben a műhelyben dolgozik a vállalat háromszoros aranykoszorús kiváló brigádja a Dózsa brigád. Ők azt vállalták, hogy a drága és nehezen beszerezhető alkatrészek felhasználásánál kétszázalékos megtakarítást érnek el, az importanyagok helyett a saját műhelyükben készült alkatrészekkel pótolják a tönkrement alkatrészeket. Ugyanebben a műhelyben dolgozik az ugyancsak aranykoszorús Diesel, a Lenin és az Osztapenkó brigád. Képeink mindennapi munkájukról készültek. A Dózsa brigád „aranykezű" esztergályosa Vincze István, 23 éve dolgozik a vállalatnál. Az Osztapenkó brigád a szereléseken otthonos. Most éppen egy Tátra szállító gépkocsi kiegyenlítő művét vették bonckés alá. A tizenkét tagú Diesel brigád egy Joy motor teljes felújítását végezte el. Most a beépítés előtti utolsó ellenőrzést végzik az elkészült motoron. Kiss László brigádvezető és Branda Sándor univerzális szerelő munka közben. Fotó: Péterfay Endre Eredmények és tennivalók a napirenden Körzeti népfronttanácskozások a járásokban A hagyományokhoz híven ismét megszervezik megyénkben a körzeti népfronttanácskozásokat. Ebben azok a községek, nagyközségek érdekeltek, melyeket közvetlenül a Hazafias Népfront megyei bizottsága irányít. Március 1—31. között összesen 45 ilyen jellegű megbeszélésre kerül sor a megyében. A körzeti tanácskozásokon, amelyeket általában a székhelyközségekben tartanak meg, a népfront tisztségviselőin kívül részt vesznek a helyi tanácsi, párt- és KISZ- vezetők, s ott lesznek a gazdálkodó egységek — üzemek, termelőszövetkezetek — képviselői is. Az elképzelések szerint értékelik a múlt évben végzett munkát, a tervek megvalósítását, s megbeszélik az idei legfontosabb tennivalókat is. Várhatóan a gazdaságpolitikai és a közjogi kérdések lesznek a tanácskozások központi témái. A községek irányító, vezető testületeinek párbeszéde módot ad a meglévő gondok felvetésére, s a megoldás közös kidolgozására is. A társközségek képviselői megismerhetik saját és székhelyközségük tennivalóit, terveit, s így mozgósíthatnak is azok végrehajtására. Falvaink többsége csatlakozott a Hazafias Népfront településfejlesztési társadalmimunka-mozgalmához, így a körzeti tanácskozások alkalmával a vállalások eddigi teljesítését, s a további tennivalókat is megbeszélhetik. A járások közül elsőként az ajkaiban rendeznek körzeti tanácskozást. Hétfőn Devecserben, kedden Noszlopon és Nagyalásonyban, csütörtökön pedig Csögrén, Kertén és Csabrendeken tartanak megbeszélést az állami és társadalmi szervek községi vezetői. Ott lesznek természetesen a megyei népfronttázottság és a járási pártbizottság képviselői is, így biztosítva, hogy a legfontosabb, a közösséget leginkább érintő kérdések eljussanak az irányító testületekhez, s ha szükséges, minél gyorsabban intézkedhessenek is. Az ajkai járást a pápai és a tapolcai követi. A hónap második felében pedig a veszprémi járás községeiben rendezik meg a körzeti tanácskozásokat. Tablók, albumok az elmúlt évekről Volános szocialista brigádok versenye A Volán 15. számú Vállalat szakszervezeti bizottsága versenyt hirdetett a szocialista brigádok kollektívái és tagjaik számára munkahelyük, közösségük fejlődésének feldolgozására. A felhívás szerint, a résztvevőknek tablókon, vagy albumban kell bemutatniuk szőkébb munkahelyük történetét, gazdasági, termelési, illetve szociális változását. Ugyancsak feldolgozhatják a szakszervezeti munka eredményeit az elmúlt 35 évben, illetve a két választási ciklus 1975—1980 között, valamint brigádjuk, kollektívájuk fejlődését, eredményeit ebben az időszakiban. A brigádok éves értékelésénél valamennyi elkészült tablót, illetve albumot figyelembe veszik. Szőlész szakemberek tanácskozása Badacsonytomajon A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az Agrártudományi Egyesület, a Badacsonytomaji Hegyközség Szakszövetkezet és az AGROBER kertészeti osztálya szőlész szakemberek számára rendezett tegnap Badacsonytomajon tanácskozást. A mintegy száz jelenlévő szakembert, az öszszejövetel időszerűségét hangsúlyozva, Ferencz Kálmán, a vendéglátó szakszövetkezet elnöke üdvözölte. A bevezető referátumot „Szőlőtermesztésünk helyzete és fejlesztésének főbb termeléspolitikai kérdései” címmel Szabó György, a MÉM kertészeti osztályának főelőadója tartotta. Takács László, a megyei tanács osztályvezető-helyettese Veszprém megye szőlő- és borágazatának fejlesztési elképzeléseit vázolta föl. A program második felében tartalmas vita alakult ki. Vízmű épül Kertén A községi tanácsnak több éves terve, a lakosságnak régi vágya válik valóra Kertán: vízmű épül a faluban, s a munkákat már meg is kezdték a Veszprémi Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói. A vízmű építésének tervezett költsége 17,5 millió forint, melyhez 4 millió forintot adott a Bakony Művek, kétmilliót a tsz, az ÁFÉSZ egymillióval járult hozzá, s természetesen a legjelentősebb összeget a tanács „állja". Említésre érdemes emellett még a lakosság hozzájárulása is, mely kétmillió forint, s ezt a kertaiak tíz év alatt váltják meg. Jelenleg az alapozási munkáknál tartanak, s ebben az évben — a tervek szerint — a vízműtelepnek és a községi vízvezetéknek kell elkészülni. A kommunisták egyaránt élenjárói a gazdasági, a politikai munkának Beszélgetés Pap Jánossal, az MSZMP KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával Tizenhat egymást követő szombati számunkban jelent meg beszélgetés a járások, városok, intézmények pártbizottságainak első titkáraival, a megyei pártbizottság titkáraival. Ma, a megyei pártértekezlet nyitó napján a Pap Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával készült, beszélgetést közöljük, ezzel zárva a pártértekezletet előkészítő nyilatkozatok, interjúk sorát. Az eddigi írások részletesen elemezték és tükrözték egy-egy járás, város életét, a XI. kongresszus óta végzett munkát, beszámoltak a megyei tanács, a megyei rendőr-főkapitányság tevékenységéről — lényegében keresztmetszetét adták a megyének, az egyes területeken végzett gazdasági és pártmunkának. Hogyan értékeli ezt a körképet a megyei pártbizottság első titkára? — Számomra a beszélgetések elsősorban azt bizonyították és igazolták, hogy nagyon jól dolgoztak az elmúlt időszakban a városi és járási pártbizottságok első titkárai. Tiszteletet, elismerést érdemelnek azért a hatékony munkáért, amelyet területükön végeztek. Hozzáteszem, hogy nemcsak jól dolgoztak, hanem nagyon sokat is, hiszen az utóbbi években felgyorsult gazdasági élet gyakori változásait is jól követte a párt irányító, ellenőrző tevékenysége. A városokban, járásokban igazán van lehetőség a kibontakozásra, a megedződésre, önállóságuk biztosítéka lehet a maguk és munkatársaik sikerének. Nem véletlen, hogy elsősorban ezekről a munkaterületekről kerülnek ki a megyei vezető pártapparátusban dolgozók is. — A pártszervezetek, pártbizottságok vezetői, tagjai megválasztásukkal milyen felelősséget, kötelezettséget vállalnak az elkövetkező évekre? — Azzal kezdeném, hogy mit kell vállalniuk már most, azonnal. Elsősorban azt, hogy nagyon határozottan és őszintén kell beszélniük az emberekkel, a kommunistákkal és a pártonkívüliekkel egyaránt. Ismert gazdasági helyzetünk és a világpolitika eseményei egyaránt ezt követelik. Ehhez viszont a vezetőknek, irányítóknak pontosan ismerniük kell lehetőségük határát, a célokat, terveket. Természetes, hogy az ember előre akar haladni, de ezt csakis úgy tegye, hogy közben az egyik szemével nézzen a lába alá is, hogy hova lép. Pontosan fel kell mérni a megteendő utat, azon meggyőződéssel kell haladni, és tudnunk kell, hogy akik velünk tartanak, azok is hisznek a sikerben. Persze ez a gyakorlatban nem könnyű és nem is mindenkinek tetszik majd, de a kiválasztott vezetőknek ezt az utat lehet és érdemes járniuk. — Azzal, hogy valaki vezető lesz a pártapparátusban, nagyon is a figyelem központjába kerül. Mindennapi élete, munkája olyan nyitott könyv lesz, amelyet mindenki olvashat. — Meggyőződésem, hogy a közvélemény általában túlzottan magasra emeli a vezetőt. Olyannyira kiemeli, hogy az akaratlanul is el-elszakad a talajtól, és bizonytalanul végzi munkáját, éli mindennapi életét. Ennek egyetlen hatásos ellenszere, hogy a vezető reálisan értékelje helyzetét, ne engedje személyét előtérbe helyezni. A vezetői megbízatás egy időszakra szól, s ez idő alatt élete, gondolkodása a legszükségesebb változások kivételével maradjon a régi. Magánéletében is legyen olyan, mint azelőtt volt. Ha például ő volt a család bevásárlója, azt a munkát ne szégyellje most sem. Amikor megválasztották vezetőnek, az egész embert értékelték, tartották jónak, vagyis munkáját, magánéletét, emberi magatartását együttesen. Ha ezeket a jó tulajdonságokat megőrzi, jó vezető lesz. — Örök törvénye életünknek az őrségváltás. Az újak, a fiatalok elől a régieknek, időseknek félre kell állniuk, át kell adni helyüket. Sajnos a pártapparátusban éppen úgy, mint egész társadalmunkban sok a nyugdíjkort elért, vagy ahhoz közelítő vezető. — Aki nyugdíjba megy, azt nem leváltják. Azok az idősek, akik átadják helyüket a következőknek, nem akármilyen vezetők voltak. Történelmi érdemük, hogy az elmúlt negyedszázadban, vagy még annál is hosszabb időszakban oroszlánrészük volt társadalmunk előrehaladásában, népünk felemelkedésében. Hogy ma jól képzett, kulturált fiatalok válthatják őket, az az ő érdemük elsősorban. És természetesen az is, hogy továbbra is számítunk a most megpihenőkre. Pártmegbízatásként gazdasági, társadalmi életünk sok posztján, a tömegszervezetek irányítóiként, tanácsadóiként dolgozhatnak. A pártmunka korszerűsödésének egyik fontos eleme az élethez igazodó kádermunka. Ebben nem szabad megmerevedni, mert akkor nem tudjuk biztosítani a folyamatosságot a vezetésben. Nagyon fontos, hogy rendelkezzünk olyan jól képzett, fiatal vezetői utánpótlással az élet minden területén, hogy szükség esetén tudjuk, kire számíthatunk, kire mit bízhatunk. — A megyei pártértekezleten ön szól az elmúlt öt évben végzett munkáról, a XI. pártkongresszus óta eltelt időről. Ha azt a részletes elemzést néhány mondatban kellene összefoglalnia, mit emelne ki belőle? — Sikeres öt évünk volt — ez a legnagyobb eredmény. Rendkívül magasra értékelem, hogy Veszprém megye minden vonatkozásban teljesítette amit az ország várt tőle. Ez lényegében azt jelenti, hogy nincs a megye gazdaságában egyetlen lemaradott terület sem. Iparunk egyre magasabb színvonalon, egyre hatékonyabban termel. Ehhez a szinthez felzárkózott az építőipar is — ez nem kis fegyvertény. Hasonlóan jól dolgozik a szövetkezeti ipar. Mezőgazdaságunk pedig a kedvezőtlen időjárás ellenére is olyan eredményeket ért el, amelyekkel kevés megye dicsekedhet. Összességében tehát sikerekről, jó eredményekről adhatunk számot a megyei pártértekezleten és a XII. kongresszuson. De szeretném, itt is hangsúlyozni, hogy ezekben az eredményekben döntő szerep jutott a pártalapszervezeteknek, a pártszervezeteknek, a pártbizottságoknak. Munkájuk az élet minden területén segítette a fejlődést, az előrehaladást. Egyetlen példa: az, hogy a mezőgazdaságban 1979-ben nem volt veszteséges nagyüzemünk, hogy a termelőszövetkezetek legoptimálisabb központosítását sikerült megvalósítani, azt elsősorban a járási pártbizottságok jó szervező, irányító munkájának, jó káderpolitikájának, a szakemberekkel való jó együttműködésnek köszönhetjük. A múlt értékelésével párhuzamosan már előre nézünk, gondolkodunk. Készülnek a tervek, a cselekvési programok. Hogyan látja ön a jövőt? — Nehéz körülmények között kell teljesítenünk, amit várnak tőlünk. Ehhez pedig mozgósítanunk kell minden progresszív erőt, mindenkit, aki az előbbrelépéshez segítséget tud nyújtani. Nagyon körültekintően kell kiválasztanunk azokat a feladatokat, amelyek a fejlődést, a jövőt szolgálják. A sikerről beszéltünk az előbb. Nos, ez könynyen elbizakodottá tehet bennünket, ezért nagyon kell vigyázni mindenütt, nehogy elbízzuk magunkat. Ez a szabály, intelem érvényes a pártmunkára is. A pártmunkában soha nincs megállás — ez érvényes az alapszervezetben dolgozó tagra és a pártbizottság első titkárára egyaránt. Párttagságukkal, hitükkel ezt vállalták, ezt teljesíteni kötelességük. És ha a nehézségekről szóltam, megemlítem azt a nagy és szilárd tőkét is, amely segítséget nyújt a leküzdésükhöz. Ez pedig az emberek jó hangulata, cselekvő egyetértése a szocializmus építésében. Példák sorát mondhatnám erre, de bizonyára elég, ha csak azt a munkaverseny-mozgalmat említem, amely a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának évfordulójára indult. Résztvevői szinte az ország, a megye valamennyi munkahelyének dolgozói. Párttagok és pártonkívüliek, szocialista brigádok és munkahelyi kollektívák. Ez az erő, ez a tőke bármilyen nehéz körülményben is egységes akarattá, cselekvéssé kovácsolódik, s ez már önmagában is fél siker. — Végül egy személyes kérdés. Az ön élete, egyéni sorsa elválaszthatatlan a felszabadulás utáni Veszprém megyétől. Pártmunkája összeforrott a megye pártéletének több mint harminc évével. Milyen érzésekkel, gondolatokkal készül a mostani pártértekezletre? — A megyében lettem fiatal emberként kommunista, párttag. Bányászok, timföldgyáriak között dolgoztam, az Ajkai Erőműben voltam technikus. 1949. január 1-én kerültem a pártapparátusba. A megye akkori irányítói jelöltek, s a kommunisták választottak vezetővé. Életem azóta éppen úgy nyitott könyv, mint bármely más vezetőé. A pártértekezletre gondolva természetesen egyéni életutam és a megye útja egyaránt felötlik emlékezetemben. Ha a mára gondolok hozzáteszem azt is, hogy honnan indultunk el. Amikor én születtem, a megye történelmének egyik mélypontján volt, a reakciót, az elmaradottságot jelképezte. Amikor a felszabadulás után a megyébe kerültem, erre a tájra még a politikai elmaradottság, a kibontakozás kezdete volt a jellemző. De — és én ezt tartom a legnagyobb eredménynek — Veszprém megye ezt a nagy és súlyos hátrányát sikeresen leküzdötte. Itt az elmúlt 35 év alatt olyan munkáskollektívák, pártszervezetek, vezetők dolgoztak, akik tevékenységükkel beírták nevüket a megye felszabadulás utáni történetébe. Boldog és büszke vagyok, hogy tagja lehettem ennek a népes gárdának. Mint ahogy annak is nagyon örülök, hogy a megye kommunistái, a párttagok sikeresen birkóznak meg a mai élet követelményeivel, élenjárói a gazdasági és a politikai munkának. Ezt bizonyítja a kongresszus előtti számvetésünk, a pártértekezlet is. Erdélyi György NAPLÓ - 1980. március 1., szombat vn