Napló, 1980. április (Veszprém, 36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

AZ OLVASÓK FÓRUMA Heti postánkból Gondolatok a fásítási hónapról A fásítási hónap egyik fő célja a városok és falvak külterületeinek — utcáinak, tereinek — tervszerű beülte­tése. Ez nemcsak a levegő ja­vítása szempontjából hasz­nos, hanem szívet-lelket gyö­nyörködtető látvány is. Mindezt a szépséget megyénk minden lakott helyén megte­remthetjük az utcák és terek ésszerű és tervszerű haszno­sításával. Szerintem, központilag kel­lene elkészíteni a lakott he­lyek fásítási programját, ho­va, milyen faféleség ültethe­tő. Központilag kellene gon­doskodni a szükséges facse­metékről is, s így szervezni meg a lakosság közreműkö­dését a faültetésben. Az egyes községek között ver­senyszerű értékeléssel — 1000 főként hány fát ültettek — kellene elismerni a társadal­mi munkát, amely a jövőnek, gyermekeinknek szól, hiszen igazán ők élvezik majd en­nek egészségi és esztétikai előnyeit. A faültetést követhetné a virág-, járdaszéli bokros­­növény-ültetés, amellyel né­hány év alatt kertvárosszerű­vé lehetne tenni a ma­ kopár utcákat. Természetesen, ezt is tervszerű irányítással. Az utóbbi időben sajnos diva­tossá váltak a gömbfák, e módszert be kellene szüntet­ni, mert ezzel elnyomorítják a fák szép és természetes koronáját, megfosztják a kellemes árnyat adó lombsá­tortól, és hátráltatják a fa egészséges fejlődését, mint azt Pápán is láthatjuk. örülnék, ha elgondolásom­hoz hasznos ötletekkel mások is hozzájárulnának. Végeze­tül, a fásítási hónap prog­ramjának jelszava lehetne: „Hol nem fér el a fa, oda ültessünk bokrot!” Dr. Németh­ Sándor Pápa Jogszabályainkból II kollektív szerződésről II. E cikk keretében a kollek­tív szerződések megkötésével, azok módosításával kapcsola­tos lényeges rendelkezéseket ismertetjük. Az újonnan elkészített kol­lektív szerződések kimond­hatják, hogy az egy naptári évre járó juttatásoknak — a szerződés megkötése évének január 1. napjáig — vissza­menőleges hatállyal érvényt kell szerezni. Amennyiben a kollektív szerződés így ren­delkezik, a következő hatás érvényesül: ha az előző kol­lektív szerződés szabályai sze­rint igénybe vett juttatás több, mint ami az új sze­rint a dolgozót megilletné, az új szerződés kihirdetéséig felvett arányos rész nem kö­vetelhető vissza. Abban az esetben, ha a dolgozó keve­sebbet kapott, mint az új szabályozás szerint járna, a munkáltató köteles részére a különbözet­ét megtéríteni. A kollektív szerződés a munkahelyi demokrácia ha­tékony érvényesülésének egyik fontos eszköze. Érvé­nyesül ez a kollektív szerző­dések tervezetének elkészíté­sénél, de azon jogszabályi rendelkezés folytán is, hogy a dolgozók véleményének fi­gyelembevétele mellett meg­kötött szerződés a gyakorlat­ban miként szolgálja a haté­kony és minőségileg is jobb munkavégzéshez fűződő vál­lalati és össztársadalmi érde­keket. Ezek figyelembevé­tele mellett mondja ki a jog­szabály, hogy minden év ele­jén a vállalat köteles rész­letesen beszámolni írásban a szakszervezet munkahelyi szervének a kollektív szer­ződés végrehajtásának előző évi tapasztalatairól. Ezt a be­számolót a szakszervezet döntésével együtt ki kell ad­ni legkésőbb március 31-ig a dolgozók kollektívájának, hogy a beszámolóval kapcso­latos észrevételüket megte­hessék. A dolgozók javasla­taival kapcsolatos teendők el­bírálására ugyanazok a sza­bályok érvényesek, mint a kollektív szerződés terveze­tének megvitatásánál, melyre korábbi cikkünkben utaltunk. A dolgozók javaslatait jegy­zőkönyvbe kell foglalni: a munkáltató — a szakszerve­zet által — köteles a dolgo­zókat értesíteni javaslataik elbírálásáról. A kollektív szerződések ki­egészítő szerepet töltenek be a mindenkor hatályban lévő munkaügyi rendelkezések mellett. Ebből a megállapí­tásból következik, hogy amennyiben a kollektív szer­ződés megkötése után új jogszabály jelenik meg, és annak rendelkezése ellenté­tes­ a kollektív szerződéssel, úgy a kollektív szerződést haladéktalanul módosítani kell. A kollektív szerződés módosítását a munkaügyi vi­tát eldöntő szerv, más ható­ság, vagy a szakszervezet a munkáltatónál jelenti be. A módosítás szükségességéről a munkáltató és a szakszerve­zet munkahelyi szerve gon­doskodik. Abban az esetben, ha a kollektív szerződés módosí­tásának szükségessége azért merül fel, mert annak egyes rendelkezései jogszabályba ütköznek, úgy a módosítás tervezetét csak a munkahe­lyi demokrácia képviseleti szervének kell megtárgyalnia. Minden egyéb esetben mó­dosításra csak abban az eset­ben kerülhet sor, ha előző­leg a kollektíva véleményét annak szükségességéről ki­kérték. A kollektív szerző­dés előző évi végrehajtásá­nak tapasztalatairól szóló be­számolónak, valamint a kol­lektív szerződés módosítása tervezetének a dolgozókkal való megtárgyalása külön­­külön, vagy egyidejűleg is történhet. A kollektív szer­ződést, annak függelékét és módosítását a kihirdetéssel egyidejűleg meg kell küldeni a munkáltatónak, a szakszer­vezet munkahelyi szerve fel­ügyeleti, illetve felettes szer­vének, valamint a munkálta­tónál szervezett munkaügyi döntőbizottságnak és a szak­­szervezeti jogsegélyszolgálat­nak. Befejezésül: A kollektív szerződés tervezete és a már jóváhagyott kollektív szer­ződés dolgozók előtti ismer­tetésének rendkívül nagy je­lentősége van. Fontos, hogy a dolgozók megismerjék azt az általános és a munkajogban is érvényesülő alapelvet, hogy a jogok és a kötele­zettségek egymást kiegészítő fogalmak és szoros egységet képeznek. E fogalom egysé­gének ismeretében a munka­helyi kollektívák hasznos ja­vaslataikkal elősegíthetik munkahelyükön a hatéko­nyabb és eredményesebb gaz­dálkodást. Dr. Kovács József ügyész I A rovat szerkesztője: Nemesbüki András 4 - NAPLÓ - 1980. április 1., kedd Dimitrovgrádi küldöttség Péten Simeon Sopovnak, a Di­mitrovgrádi Vegyi Kombinát vezérigazgatójának vezetésé­vel négyfős bolgár szakem­berküldöttség látogatott a Péti Nitrogénművekbe. A vendégek tanulmányozták a műtrágyagyár üzemeit, mely­nek során elismeréssel szól­tak a kimagasló teljesítmé­nyekről, a jó munka- és üzemszervezésről, a termé­kek kiváló minőségéről. A tárgyalássorozat befejezése­ként megállapodást írt alá a Dimitrovgrádi Vegyi Kombi­nát vezérigazgatója és Kis­­gergely Lajos vezérigazgató, amelyben kívánatosnak tart­ják a két hasonló profilú vál­lalat szoros együttműködését mind műszaki, mind szakmai területeken. Az együttműkö­dést a jövőben kulturális és szociális területekre is kiter­jesztik. Képünkön: A bolgár delegáció a gyár bejárata előtt. S. Ferenc Szakmunkásképzős fiatalok társadalmi munkája A tapolcai TIAC ifjúsági pályán nagyrészt társadalmi munkában dolgoznak az is­kolások. Március egyik nap­ján a 306. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet Tapol­cára kihelyezett osztályaiból — két csoportban — mintegy 40 tanuló serénykedett Bódis Tivadar tanár irányításával. Szép munkát végeztek, ígé­retük szerint a jövőben is eljönnek dolgozni, hiszen a pálya az ifjúságot szolgálja majd. Többek között társa­dalmi munkában javították meg a szerszámtároló ajta­ja zárját; ezt Tóth László zalahalápi tanuló végezte el. Az ablakokat Tibola Károly tapolcai, valamint Pénzes Gyula lesencetomaji és Ko­vács Aurél nemesgulácsi ta­nuló hozta rendbe. Mindnyá­jan kifogástalan munkát vé­geztek. Bognár Károl. Megkerült a táska Tavaszi hérics Perkáta és Dunaújváros között elesztettem értékes irataimat a közelmúltban. Az elvesztett táskában 1500 fo­rint készpénz is volt. A tás­kát megtaláló, általam isme­retlen személy a talált tár­gyat hiánytalanul leadta a várpalotai rendőrkapitány­ságon, ahonnan azt vissza­kaptam. Szeretném ezt meg­köszönni az ismeretlen meg­találónak, aki feltehetően várpalotai lakos. Dr. Katolik István fogorvos, Bp. XIV. Czobor u. 69/a A Bakony füves, köves lej­tőin, homokbuckás hegy- és domboldalain díszült a bog­lárfélék családjába tartozó tavaszi hérics (Adonis ver­­nalis). Évelő növény. Levelei többszörösen, szárnyasan szel­­deltek, a levélszerkezetek fo­nalasak. Néhány centiméter hosszú száron 10—15 szirmot is kibont. A nagy, fénylő­sárga színű virágokat a ro­varok szívesen látogatják. Május közepén, a csaknem félméteresre megnőtt bokrain már terméseket találunk. Ré­gen, a népi gyógyászat — többek között­ — szívnyug­tató hatásáért alkalmazta. Báli József :■ A rádió és a televízió mai műsora __________________________________ 1980. ÁPRILIS 1., KEDD KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Fogyasztási szokások alakulása Magyarországon 8.57: Népdalok, néptáncok 9.42: Asztal alatt. Gyermekversek zenével 10.05: MR 10-14 10.35: A Budapesti Koncert-fúvószenekar polkákat játszik 10.43: Puccini: Gianni Schicciu. Egyfelvonásos vígopera 11.39: Jókai Mór élete és kora. VII. rész 12.35: Törvénykönyv 12.50: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Ga­lériát 14.00: Kóruspódium 14.40: Arcképek a lengyel irodalomból 15.10: Külföldről érkezett... 15.30: Nyitni kék. Kisiskolások műsora 16.05: Jó­zsef Attila megzenésített versei XII15. rész 16.40: Kóté Tibor népi zene­kara játszik 17.07: Mozgásterek 17.32: Jeanette MacDonald és Nelson Eddy filmdalokat énekel 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Korondy György operettdalokat énekel 19.35: A hasznosi kincsásás. Fáy András elbeszélése rádióra alkalmazva 20.30: Évszázadok mesterművei 21.12: A Khyber-hágótól a Hormuz-­ szorosig 21.42: Egyko­rú dallamok Csokonai Vitéz Mihály verseire 22.20: Indokína fél évszázada 22.30: A Philadelphia rézfúvós együttes játszik 22.50: Meditáció a politi­katudományról 23.00: Kamaramuzsika 0.10: Novai Gábor és Miklós Ti­bor táncdalaiból PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Munkásőrség Központi férfikara énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Társalgó. Két óra irodalomkedvelőknek 10.33: Zenedélelőtt 12.25: Látószög 12.33: Melódiakoktél 13.25: Növénykedvelőknek 13.30: Ének­lő Ifjúság 14.00: Kettőtől hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja 18.00: Tip-top parádé 18.33: Népdalkörök országszerte 18.53: „Szállj régi dal­lam ...” Mikes Éva és Kovács József énekel 19.17: Szabó Ervin történeti írásai. Könyvismertető 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Humorimpex. OIRT nemzetközi szórakoztató műsor 22.03: Örökzöld dallamok 23.15: Nóták III. MŰSOR: 9.00: Magyar előadóművészek Brahms-felvételeiből 11.05: Külpolitikai könyvespolc 11.20: Zenekari muzsika 12.50: Népdalkórusok 13.07: Ma­gyar Irodalmi Arcképcsarnok 13.26: Dzsesszfelvételekből 14.30: Mignon. Részletek Thomas operájából 15.20: Romantikus zene 16.53: Labirintus. Zenei rejtvények fiataloknak 17.08: Sosztakovics: e-mo­l trió 17.35: Har­minc perc alatt a Föld körül Nemzetközi magazin 18.05: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét 19.05: Berg: Wozzeck. Há­­romfelvonásos opera 20.35: Népszerű énekesek és együttesek felvételei­ből 21.21: Új Mozart-lemezeinkből 21.59: Eszmecsere irodalomról, művé­szetről MAGYAR TV 16.30: Hírek 16.35: Pedagógusok fóruma. Szakmunkásképzésről III. (ism.) 17.10: A lengyelországi román kori művészet emlékei. Lengyel rövidfilm (színes) 17.25: Dél-alföldi krónika A szegedi körzeti stúdió műsora 17.55: Reklám 18.00: Az óceán. A Horizont Szerkesztőség műsora (színes) 18.35: Bedobás. Ironikus dokumentumfilm 19.00: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (színes) 19.15: Esti mese (színes) 19.30: TV-híradó 1. (színes) 20.00:Napóleon és a szerelem. Magyarul beszélő angol tévéfilmsorozat. IX/7. rész: Maria-Luisa (színes) 20.50: Elveszett Paradicsom? Riportfilm Zimbabwe-Rhodesiáról (színes) 21.20: Suli-buli. Filmburleszk (színes). VI/1. rész: ... amikor a régi padokkal találkoztunk... 21.30: Egy a hétből. Dokumentumfilm (színes) 22.00: TV-híradó 3. (színes) 22.10: TV-tükör II. MŰSOR 20.00: Prokofjev: Klasszikus szimfónia (színes). Bábváltozat 20­.20: Periszkóp. Anyahajók az Arab-tengeren 20.50: TV-híradó 2. (színes) 21.10: Lázár Ervin: Nemlétezik történetek. Tévéfüm (színes) id. SZLOVÁK TV 8.55: Hírek 9.00: Iskolatévé 9.30: A rendőrség nyomoz (ism­.) 9.35: Bajtársak — tévéjáték (ism.) 10.55: A folyó szeme. Ausztrál természet­­film 11.25: Laboratórium — az emberi lehetőségek határa 12.25: Hírek 15.25: Iskolatévé (színes) 15.55: Hírek 16.10: Tudomány és technika (színes) 17.00: Matematika mindenkinek. 29. rész (színes) 17.45: Autó­sok, motorosok - magazinműsor (színes) 18.15: A tettes ismeretlen - egy súlyos bűncselekmény rekonstrukciója 18.40: Esti mese 18.55: Időjárásjelentés 19.00: TV-híradó 1. 19.30: Lehelj - vidám zenés műsor 20.00: Lövés a szilváskertben - jugoszláv film 21.00: Dokumentumműsor 21.25: A hét könyvei - szemle 21.30:TV-híradó 2. 22.00: Hangverseny­­műsor 22.45: Hírek OSZTRÁK TV 1­9.00: Minden növekszik 9.30: Riportműsor 10.30: Heten, egyedül. Film 17.25: Kicsinyek műsora 17.55: Jó éjszakát, gyerekek 18.00: Barátom Taffoli. Filmsorozat. „Egy férfi becsületszava” 18.30: MI 19.00: Osztrák képek 19.30: TV-híradó 20.15: Riportműsor 21.00: Emlékezés Stefan Zweigre II. MŰSOR 18.00: Ország és emberek 18.30: Riportfilm 19.15: Nova. Tudományos magazin 19.30: TV-híradó 20.15: Piros-fehér-piros. Fejtörő műsor 21.03: Riportműsor­ok­ Az olvasó kérdez — a szerkesztő válaszol Egy olvasó leveléből idé­zünk: „Volt munkatársam csalá­di házat vásárolt. Mivel szak­­képzettségem kőműves, meg­kért, hogy házán a kőműves­­munkákat végezzem el. Kéré­se elől nem zárkóztam el, a munkát elvállaltam. Erre az időre a teljes szabadságo­mat kivettem. Volt munka­társam családi házán — 1979 áprilistól május elejéig —az összes kőművesmunkát elvé­geztem, melynek munkadíja­ként 14 ezer forintot kértem. A munkadíjat azonban a mai napig sem kaptam meg. Kér­désem: a munkám díjához hogyan juthatok hozzá? Tisztelettel: B. J." Olvasónk levele kapcsán az alábbiakat közöljük a kisipa­ri működési engedélyekről: A kisipari tevékenység cél­ja, hogy a szocialista gazdál­kodó szervek tevékenységét kiegészítve, elsősorban az ál­lampolgárok részére javító, karbantartó és egyéb szol­gáltatást végezzen. Kisipari tevékenységet iparigazol­­vány, vagy működési enge­dély alapján lehet végezni az 1977. évi 14. sz. Tvr. és en­nek végrehajtása tárgyában­­megjelent 4/1977. Kjp. M. számú rendelet alapján. Elsősorban azt említjük meg, hogy munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági vi­szonyban álló dolgozó is fejt­het ki működési engedély alapján ipari tevékenységet. Az engedély kiadásának azonban elsődleges feltétele, hogy a munkáltató hozzájá­ruljon a működési engedély kiadásához. A tanács illeté­kes szakigazgatási szerve ál­talában olyan területekre és olyan ipari tevékenység foly­tatására ad ki működési en­gedélyt, amely területeken a lakossági szolgáltatások ki­elégítése nem megfelelő. A működési engedély kiadásá­nak további feltétele: képe­sítéshez kötött ipari tevé­kenységet kizárólag az gya­korolhat, akinek szakmunkás képesítése van és legalább 2 évi szakmai gyakorlattal rendelkezik. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítése végett célszerű, ha minél több szakmunkás kéri az ipar gyakorlásához szükséges, mű­ködési engedélyt. Ennek ugyanis számos előnye van. Az állampolgároknak előnyt jelent, mivel az igényelt szolgáltatás kielégítése gyor­sabban valósulhat meg. A működési engedélyt kérő ol­daláról nézve is előnyös, mert — legfeljebb hároméves időtartamig — működési en­gedély birtokában adóked­vezmény illeti meg az általa végzett munkák után. Lénye­ges előny az is, hogy a szak­munkás — a működési enge­dély birtokában — jogsértés nélkül juthat jelentős jöve­delem-kiegészítéshez. Ennek jelentőségét külön is hang­súlyozni kell, mivel a gya­korlatban számos ipari szak­munkás engedély nélkül vé­gez ipari munkát és így jog­ellenes módon igyekszik jö­vedelemre szert tenni. Konkrét eset kapcsán vető­dött fel, hogy az engedély nélkül végzett ipari szolgál­tatás ellenértékére az iparos igényt tarthat-e, és ezt a kö­vetelését miként érvényesít­heti. E kérdésre a következő válasz adható: Az engedély nélkül vég­zett munka elleniértéke jár, s amennyiben a megrendelő azt nem fizeti ki, úgy bíró­sági úton lehet az igényt ér­vényesíteni. Szükséges azon­ban megjegyezni, hogy az engedély nélkül végzett ipari tevékenység folytatása 5000 forint bírsággal sújtható, mivel az a kontárkodás sza­bálysértését vonja maga után. E súlyos joghátrány is te­hát azt indokolja, hogy mind­azok a szakmunkások, akik törvényes munkaidejükön kí­vül, szakképzettségüknek megfelelő tevékenységet kí­vánnak végezni, e tevékeny­ség jogszerű gyakorlásához kérjék a működési engedély kiadását.

Next