Napló, 1981. április (Veszprém, 37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
Nagy tartalékunk a kistermelésI termelési érték: 2 milliárd forint Agrárszakemberek tanácskoztak Csopakon A megyei tanács szervei és intézményei nagy figyelemmel kísérik a háztáji és a kisegítő gazdaságok mimikáját. E támogatás jegyében vitatták meg a fontos, közhasznú tevékenység időszerű kérdéseit hétfőn Csopakon, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson tartott tanácskozáson. Munkájában részt vettek a járási pártbizottságok és tanácsi hivatalok felelős vezetői, a mezőgazdasági nagyüzemek, az ÁFÉSZ-ek és a kertbarát mozgalom képviselői. A kistermelés helyzetéről dr. Gáncs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott átfogó ismertetőt. A kistermelőknek a szocialista nagyüzemekhez kapcsolódó tevékenységét megyénkben a következő számok érzékeltetik: a résztvevők számát 170 ezerre becsülik, akik évente mintegy 2 milliárd forint bruttó termelési értéket állítanak elő. Az önfogyasztáson túl sok száz miillió forint értékű árut értékesítenek. Burgonyából és zöldségből például a megyében termelt mennyiség 75—80 százalékát a kistermelők produkálják. Jelentős szerepet töltenek be a szőlő- és gyümölcstermesztésben, nem kevésbé az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, nyúl, baromfi) egy sor ágában. Munkájuk eredménye és a kiegyensúlyozott belső ellátás elválaszthatatlan egymástól. A megyei tanács osztályvezetője elismerően szólt a kistermeléshez kapcsolódó szervek egyeztetett munkájáról, de a bírálattal sem fukarkodott. Helyenként ma is fékeznek a szolgáltatások hiányosságai (talajművelés, betakarítás, szállítás), a műtrágya, a növényvédő szer, a keverék-takarmány, az oltvány-ellátászavarai és más hasonlók. Tóth József, a MÉSZÖV csoportvezetője az ÁFÉSZ-ek erősödő termelésszervező és javuló felvásárló tevékenységéről szólt. Elmondotta, hogy a megyében mintegy 30 ezer négyzetméternyi területen fólia alatt termelnek primőröket, egyre elevenebb a kerthasznosítási szakcsoportok munkája. Az ÁFÉSZ-ek fontos feladatuknak tartják, hogy a szakcsoportok közvetlenebbül a piaci igényekhez igazodjanak. Megelégedéssel említette a korszerű termelési eljárások (kordonos, konténeres módszerek) elterjedését. Dr. Bodrossy Erik, a kertbarát mozgalom összetartó erejét emelte ki. Megemlítette, hogy a Balatoni Intéző Bizottsággal közösen a tóparti községekben termelési és egyben környezetvédelmi megfontolásból kertbarát köröket kívánnak létrehozni. Körmendi György, az AGROKER osztályvezetője hangsúlyozta: a növekvő termelési kedv fokozódó eszközigénnyel jár együtt. Emelkedő a kereslet kisgépekből, nagy az érdeklődés a veszprémi MEZŐGÉP kistraktora iránt . . . Az ellátás jelentős részben a helyi boltosokon múlik. Tolmácsolják a kereslet változásait, de tájékoztassák is a vásárlókat! Dr. Sántha Imre a növényvédelemről szólt, megemlítve, hogy a kiskertből fölösleges kitiltani a kapát, a gyomlálást! A felkért előadók után eleven vita alakult ki, mintegy érzékeltetve, hogy mennyi ágaboga van a kistermelésnek. Szóltak a termelési biztonság alapvető jelentőségéről, a felhasznált anyagok, eszközök emelkedő áráról, a friss áru indokolatlanul hosszú útjáról, míg az a fogyasztóhoz kerül, a kemikáliák választékáról, a vetőmagvak minőségéről és sok másról. A lényeg azonban az, hogyalapjában serkentő közszellem veszi körül a kistermelőket, az eseti fékeket azonban oldani kell. A közügyet megillető felelősséggel! ,, Tető alatt a VÓÉV bemutató háza Nem várt sikert arat az állandó építésügyi kiállítás Az MSZMP Központi Bizottságának 1978 októberi határozata kiemelten foglalkozott az építőipar feladataival. Többek között a kutatások eredményeinek elterjesztését, gyakorlati hasznosítását, az építés további iparosítását, a rendszerelvű építés széles körben történő alkalmazását, az energia- és anyagtakarékos építési módszerek bevezetését tűzte ki feladatul. Ezekből következik az is, hogy hatékonyabbá kell tenni a műszaki tájékoztatást, mind a szakemberek, mind a lakosság számára. A TERVEZÉSTŐL A KIVITELEZÉSIG A KB-határozat szellemében az információközlés egyik leghatékonyabb eszközeként az Építésügyi és Tájékoztatási Központ szervezésében Budapesten, a vásárvárosban állandó építésügyi kiállítás nyílt. A lakosság, a tervezők, az építtetők, a beruházók, a kivitelezők, valamint a közigazgatásban dolgozók széles körű és naprakész tájékoztatása érdekében az ország legkülönbözőbb részeiből is eljöttek a kiállító vállalatok, szervezetek. A kőbányai vásárvárosban nyolc termékcsoportban mutatják be szellemi termékeiket, anyagaikat, szerkezeti rendszereiket, reprezentálva a magyar építő- és építőanyag-ipar, valamint a „háttér”-vállalatok elért eredményeit, a fejlesztés, a fejlődés főbb irányait. A témacsoportok felsorolása is jól tanúskodik a kiállítás tartalmi gazdagságáról, sokrétűségéről. Megismerkedhetünk a kutatás, fejlesztés, minőségellenőrzés, építéstervezés eredményeivel, sikereivel. Láthatjuk a különböző és a gyakorlatban jól bevált építőanyag-ipari alapanyagokat, szerkezeteket, szerkezetrendszereket, a jelent tükröző és a jövőbe mutató építési technológiákat. KÖZELEBB A JÖVŐHÖZ A közelmúltban megnyílt „Építettük ’80-ban" kiállításon 52 építő-, építőanyag-ipari vállalat, beruházó és tervező 125 alkotáson keresztül ismerteti meg a látogatókat az elmúlt évben megvalósított legszebb épületekkel, az építőipari technológiákban, építési módokban, stílustörekvésekben tapasztalható változásokban. Ez utóbbival a jövőhöz is közelebb juthatnak az érdeklődők, hiszen információkat kapnak az építőipari műszaki fejlesztés további útjáról. A komplex lakásépítéssel, a közösségi létesítményekkel, az ipari és mezőgazdasági épületekkel, a kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint sportlétesítményekkel, a mérnöki és épületgépészeti alkotásokkal, a műemlékvédelemmel és a fenntartás-építéssel kapcsolatos információkat helyben,az Építésügyi és Tájékoztatási Központ hivatott kielégíteni. ÁLL A VAÉV-HÁZ Az érdeklődök a sokféle látnivaló között megkülönböztetett figyelemmel kísérik napjainkban a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat , mely ugyancsak résztvevője a kiállításnak nemrég tető alá került, panelből készült kétlakásos épületét. A magánlakás-építés iránt megnyilvánuló érdeklődés mellett az épület egész megjelenítése is rászolgál a figyelemre. Az állandó kiállítási csarnok mellett, a szabad téren megépített ház egyike annak a nyolc típusnak, amelyet a VÁÉV ajánl az építtetőknek. Az alapozástól számítva alig egy hét alatt szerelték össze és helyezték tető alá a beépített padlásterű, 3 hálóhelyiségből, nappali szobából, konyhából, kamrából, vizesblokkból álló két lakást. A szükséges nyílászáró szerkezetek, ajtók, ablakok kétféle megoldásban kerülnek helyükre. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat műanyag szerkezeteit, míg az ÉPFA új típusú faszerkezetű ablakait, ajtóit mutatja be. Az ÉRDÉRT is újdonságként hozta el a rendkívül anyagtakarékos tetőszerkezetét. A belső szak- és szerelőipari munkák után a belső burkolatok, padlók a Graboplaszt termékei, a külső homlokzat a slágernek ígérkező száraz nemes terranova vakolatból készül — a Skála-Coop áruházak veszik „birtokukba” az épületet. Teljes egészében a VÁÉV belső elrendezésű terve alapján ők bútorozzák be a lakásokat. A tavaszi vásár idején már berendezve fogadja majd az érdeklődőket a VÁÉV paneles háza. A vállalat egyébként itt rendezi be információs irodáját is, s erre bizony nagy szükség van, hiszen már most is igen sok az érdeklődő, hogy az épületet kinél, hol lehet megrendelni, megvásárolni, kihez kell fordulni és így tovább . .. Sajnos, egyelőre semmiféle, még csak írásos propagandaanyagot sem tudnak rendelkezésre bocsátani a műszaki információszolgálatnál a megyei építőipari vállalat immár országos hírű kezdeményezéséről. Andrássy Antal Úton a felvásárló ketreces autó. Nemeshanyban kisállattenyésztőktől veszik át a tapsifüleseket . A hűtőház alapjait már az őszszel elkészítették. Hamarosan megkezdődik a falak felhúzása. Képünkön: Anyagelőkészítés közben az építőbrigád „FÖLDET, FOLYÓT, LEGELNI JÓT...” Őseink ezer évvel ezelőtt dús legelőket, az erdőkben vadat, a folyókban halat találtak e földön. Évszázadokkal később Arany János is így ír: „Földet, folyót, legelni jól /Hegyvölgyet benne lelsz". A magyar föld tehát mindenkor eltartotta a népet, csak az adottságait kellett kihasználni. Veszprém megye területe pedig példázza is egy kicsit a régmúltat, hiszen ma is sok legelő, nagy kiterjedésű erdő és vízparti szőlő van szőkébb hazánkban. A kérdés az: eléggé élünk-e a lehetőségekkel? NEM CSAK HANGZATOS SZÓLAM A választ nem lehet általánosságban megfogalmazni. Egyik gazdaságban szinte minden hektár terület hasznosítását körültekintően megtervezik, másutt nagy táblákra sem figyelnek, hagyják veszendőbe menni az agrártermelés pótolhatatlan eszközét, a földet. A monostorapáti Egervölgye Termelőszövetkezet maroknyi területen gazdálkodik az ország termőföldjeinek nagyságához képest. E maroknyi földön viszont egyfajta mintát is szolgáltatnak az adottságok kihasználására. A gyengébb termőképességű talajokon az állattenyésztésre alapozzák a termelést. A gazdaság árbevétele 124 millió forint volt az elmúlt esztendőben, a tiszta nyereség pedig megközelítette a 10 milliót. Az állattenyésztés nagyságrendje jelentős ebből, hiszen a bevételnek negyedét, a nyereségnek pedig kétharmadát adja. Az ilyenfajta arányeltolódás az állattartás rangjára és jövedelmezőségére figyelmeztet, amit időben észrevettek és kihasználtak a szövetkezet vezetői. A halászat ágazati eredménye, 2,3 millió forint volt tavaly, a juhászaté 2,6 millió, a A gyephasznosításnak szinte egyetlen feltétele, hogy a gyepek minőségéhez igazodjon az állattenyésztés szerkezete és a tartás, takarmányozás módszere. Enélkül csak álom lenne a nyereség növelésére gondolni. Az állat biológiai igényeinek kielégítése nélkül ugyanis nem várható több és jobb minőségű termék. A monostorapáti határban a gyepek nagy része feltétlen juhlegelő, ezért a fejlesztés kulcsfontosságú állata a birka. Jelenleg 4 ezer anya és szaporulata van a termelőszövetkezetben, s ezeket jövedelmezően tartják. A 2,6 millió forint ágazati eredmény azt jelenti, hogy anyánként 700 forint a szövetkezet eredménye. Az elképzelések szerint a VI. ötéves tervidőszakban 7 ezerre emelkedik az anyaállomány. A fejlesztés egyik sarokpontja az egységes juhászbrigád megteremtése. Ehhez a munkafeltételeken kell javítani, anyagilag és erkölcsileg kell ösztönözni szarvasmarhatartásé pedig 1,9 millió forint. A jövő ennél is biztatóbb. A szövetkezet határában 1500 hektár a gyepterület, melynek sokoldalú hasznosítására aprólékosan és hosszabb időszakra kidolgozott terv készült. A mottó rendkívül egyszerű, és sokat hangoztatott alapokra épül: a réteken és legelőkön termelik meg a kérődzők tömegtakarmány-szükségletének döntő hányadát. A kivitelezés módszerei is általánosan ismertek, hiszen bármelyik szakember pontosan tudja, milyen eredménnyel jár a legelő ápolása, műtrágyázása. A monostorapátiaknak voltaképpen egyetlen sajátos érdemük van: nem hangzatos szólamnak, hanem a jövedelemszerzés egyik forrásának tekintik a gyepgazdálkodás javítását. A következmény könnyen felmérhető. Jelenleg a szántóföldön termelik meg a tömegtakarmány nagyobb részét, a jövőben ennek a rét és legelő lesz a színtere. Felszabadul az értékesebb szántóföld, azon árunövényt tudnak termelni, melyet értékesítve, jelentősen nőhet a közösség bevétele, és elismerni, a szakemberek buzgalmát. Már ilyen szellemben gazdálkodnak, hiszen fürdőszobás szolgálati lakást adnak a szakembereknek, a 12 juhászból négyen kitüntetést kaptak munkájukért. Az ágazat fejlesztése pedig két úton halad. Kétszáz hektár legelőt eddig egyáltalán nem hasznosítottak, a jövőben ezen kétezer anya tartását tervezik. Az úgynevezett Roncsostetőn, a Balatonhenyére néző fennsíkon hagyományos módszerekkel juhászkodnak, így évente egyszer, a legelőn elletnek. A juhász kényelméről viszont ott is gondoskodnak. A villanyt és a vizet felvezetik a fennsíkra, ahol fürdőszobás lakás épül az állatok gondozójának. A jobb minőségű legelőkön az intenzív juhászat lesz a gyakorlat. Taliándörögdön folyamatosan elletnek, a bárányokat Kapolcson hizlalják, Hegyesden pedig a növendékállatokat nevelik. Ezzel egyidőben rátérnek a gyepművelésre, megjelenik a vidéken a villanypásztor, megszervezik a szakaszos legeltetést. Még mindig marad olyan gyepterület, amelyiken jobb minőségű takarmány terem, mint amilyet a birka gyomra megkövetel. Ezen szarvasmarhát tartanak Monostorapátiban. A nagy testű kérődzők tömegtakarmánya megterem a réteken és legelőkön, de ehhez csökkenteni kell számukat. Most ötszáz tehén adja a tejet, 1983-ban pedig csak 310. Ezzel persze nem csökken a gazdaság állatállománya, csak a terület eltartóképességéhez igazodik összetétele. Több birka, kevesebb szarvasmarha lesz a termelőszövetkezetben, és a korábbinál jobban kihasználják a föld természetes erejét. ŐSEINK HAGYOMÁNYA Ugyancsak a természetes termőerőre hivatkoztak, amikor a halászat fejlesztése mellett döntöttek. A végső „lökést” persze a közgazdasági szabályozás adta, amikor megnövekedett a hal felvásárlási ára. Esztendőkkel ezelőtt 16 forint volt kilogrammja, s ekkor a bevételek éppen fedezték a kiadásokat. A jövedelmezőség tehát nem sarkallta a szakembereket, felületesen, amolyan tisztességből foglalkoztak a haltenyésztéssel. Tudták, bármennyire is igyekeznek, csak néhány fillér haszon várható kilogrammonként. Ennyiért pedig igazán nem volt érdemes feszítetten dolgozni. Most megváltozott a helyzet. A hal felvásárlási ára 50 forint fölé emelkedett, s ezzel jövedelmező ágazat lett a haltenyésztés. Monostorapátiban 60 hektár vízfelületen 2,3 millió forint lett az ágazati eredmény, s mindezt három állandó halász termelte. Egyszeriben a figyelem központjába került a halászat, melynek a fejlesztésén is érdemes fáradozni. Tavaly halászati társulás alakult a megyében, ennek gesztora a monostorapáti szövetkezet. Még az idén elkészülnek a teleltetők, s ezután a társulás taggazdaságainak Hegyesdről szállítanak alapanyagot. Merészebb terveket is forgatnak a termelőszövetkezet vezetői, s eszerint Nyirád térségében, a karsztvíz hasznosítására pisztrángos telepet létesítenek. , A terveknek egyetlen közös láncszeme van: a kínálkozó adottságokhoz alkalmazkodik a monostorapáti Egervölgye Termelőszövetkezet. A modern kor követelményeinek megfelelően, a legújabb termelési technológiákat alkalmazva, de őseinktől örökölt hagyományok szerint gazdálkodnak. Farkas József JUHÁSZKODÁS A FENNSÍKON Hűtőház épül Csatarendeken Az idei évben 250 ezer darab nyulat dolgoznak fel Csabrendeken, az Egyetértés tsz vágóüzemében. Somogy, Zala, Győr és Veszprém megyékből szállítják a nyulakat és hűtőgépkocsik viszik tovább olasz és svájci exportra. Nyáron a napi vágás eléri a 10— 11 ezer darabot. Az üzem húsipari hulladékával, az összegyűjtött belsőségekkel etetik az értékes ezüstrókákat. A feldolgozó szomszédságában most új hűtőházast épít a termelőszövetkezet építőbrigádja, hogy a szállítókamionok megérkezéséig az előírásnak megfelelően tudják hűteni és tárolni az értékes exportárut. Európában nagy a kereslet a magyar nyulak iránt, így a tenyésztésnek hosszú távon jövője van. Nagy jelentőségű a vágóüzem számára az is, hogy az idei évtől itt vágják a Bábolnai Állami Gazdaság nyúltenyészetének állományát is, mellyel bővül az exportálható nyűlok mennyisége. Feldolgozás után válnak exportképessé a nyúlak Péterfay Endre képriportja NAPLÓ - 1981. április 1. szerda -3