Napló, 1982. április (Veszprém, 38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
Reális célkitűzések környezetvédelmi feladataink megoldására Mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, a megyei tanács ülésén - István János általános elnökhelyettes előterjesztésében - megtárgyalták Veszprém megye környezetvédelmi problémáit és hosszú távú koncepcióját. A téma időszerűségét és jelentőségét mutatja az is, hogy a vitában tizennégyen kértek szót és fejtették ki véleményüket. Felszólalt dr. Leitold László, a várpalotai Jó Szerencsét Termelőszövetkezet elnöke, Barta István, marcaltői tanító, dr. Csikós Rezső, a MÁFKI igazgatója, Hajba Ferenc, a Pápai Állami Gazdaság műhelyvezetője, Szabó Gáborné, a várpalotai városi tanács elnöke, dr. Mészáros István, a tapolcai kórház igazgató-főorvosa, Kissné Ökrös Judit, ajkai lakos, Kása László, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, dr. Szalay László, Csopak tanácselnöke, Kanizsai József, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat igazgatója, dr. Ádám István, Ajka város tanácselnöke, Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Morvai György, a megyei tanács környezet- és természetvédelmi titkára, Árvai József, az OKTH főosztályvezetője. A felszólalók sokoldalúan elemezték megyénk környezetvédelmi problémáit, a föld, a víz, a levegő, a táj, a természet és a települési környezet védelmének szükségességét, lehetőségeit, szóltünk környezetvédelemről, nem voltak környezetvédelmi előírások, törvények. Most érkeztünk el abba a szakaszba, amikorkomolyan, kell szembenézni környezetvédelmi gondjainkkal, s együttesen keresni a megoldások lehetőségét. Máról holnapra a gondokat megoldani nem lehet. Mindenképpen szükséges az új létesítményeknél előre mérlegelni a környezetvédelmi szempontokat. A már meglévő, környezetszennyező létesítményeinknél fokozatosan, a népgazdaság teherbírásának függvényében lehet megoldani a problémákat. Elismerően szólt Veszprém megye hosszú és középtávú környezetvédelmi koncepciójáról, amelyek reálisak, s összhangban vannak az országos feladatokkal. Szólt azokról a büntetőszankciókról, amelyek a környezetszennyező üzemeket, válalatokat érintik. A bírságolással élni kell, hogy a gyárak, üzemek érezzék felelősségüket. Azonban nem ez az út vezet a teljes megoldáshoz, a bírságoknak is van határuk, s ha bizonyos üzemek a bírságok következtében gazdaságilag elnehezülnek, az a népgazdaság számára sem jó. A hatóságoknak arra kell ösztönözni a különböző vállalatokat, üzemeket, hogy használják és fejlesszék tisztaságvédő berendezéseiket. István János vitaösszefoglalójában egyebek között ugyancsak a szemléletváltozás szükségességére hívta fel a figyelmet. EGYÜTTES CSELEKVÉST Pap János, a megyei pártbizottság első titkára elmondotta egyebek között, hogy Ajka város közvetlenül az üzemek közelébe települt, szinte a gyárkapu mellé építették a panelházakat. Akkoriban nem voltak környezetvédelmi előírások, nem volt aki építési tilalmat rendelt volna el. Ez ma sok gond forrása. Az önmagában nem segít hozzá a megoldáshoz, hogy egymásra mutogatunk, ki, hol,milyen mértékben szennyezi a környezetet. Csakis az együttes cselekvés visz közelebb a gondok enyhítéséhez, megoldásához. Utalt egyebek között arra is is, hogy ha a jövőben is több karsztvizet emelünk ki a bányászat kapcsán, mint amennyi a természetes utánpótlás, jóvátehetetlen kárt okozunk magunknak. Környezetvédelmünk nagymértékben függ a lakosság szemléletétől, magatartásától is. E tekintetben is fontos a nevelő munka, az állampolgárok felvilágosítása. Apellálni kell az emberek lelkiismeretére, nevelni környezetük megóvására. Terven felüli termelés a Pápai Textilgyárban A mind nehezebb piaci helyzet ellenére biztató termelési eredményeket értek el az év első hónapjaiban a Pápai Textilgyár dolgozói, s ezzel jól megalapozták a következő időszak munkáját. A fonodában 20 tonnával, a szövödében 200 ezer négyzetméterrel, a tói készítőüzemben pedig 400 ezer négyzetméterrel több árut készítettek a tervezettnél. A feladatokat egyébként a korábbiakhoz képest stabilabb létszámmal oldja meg a vállalat. Ebben bizonnyal az is szerepet játszik, hogy az utóbbi évek nagyszabású beruházásainak eredményeként sokat javultak a munkakörülmények. Az 57 millió forint nyereség biztosíték arra, hogy a textilgyár rendben teljesíteni tudja a rekonstrukcióból adódó gazdasági, hitelviszszafizetési kötelezettségeit. • Van is miben,... Modernség, korszerűség, a nehéz fizikai munka száműzése, a lehetőségek bővítése, a folyamatosság, a termelés nyugodtsága — mindez együtt található a devecseri Il-es téglagyárban. Óramű pontossággal dolgoznak a gépeik, a berendezéseik, még a földgáz is segítő erővé szelídül itt. — A neheze még az építés kezdetekor volt — mondja Szabó Lajos. — Huszonhat vállalattal kellett egyeztetni a kivitelezési tervet, a napi feladatokat. Aztán, arral iskellett vigyázni, hogy elegendő legyen, a pénz. És elegendő lett? — Na, nem dicsekvésből mondom, de igen,. Az új gyár összesen, 187 millió forintba került, de olcsóbb a tervezettnél. A megtakarítás 5 millió 700 ezer forint volt. Aztán, még, van a nagylétesítménynek egy nevezetessége.. Az ugyanis, hogy egy hónappal előbbkezdett termelni a határidőnél, 1981. július 1-én márgyártottuk a téglát, és ezzel tavaly 13,2 millió darabot sikerült az igénylők rendelkezésére bocsátani. Vagyis: 1 millióval többet a tervezettnél. Mennyi az igény, a terv ez évben? — Elég sok, 22,7 millió darab. De úgy véljük, hogy képesek vagyunk teljesíteni. Januári és februári eredményeink erre engednek következtetni. Most már értem a gyárvezető jókedvét. Ha minden zökkenőmentesen, simám, óramű pontosságig all megy, miért legyen aggodalmas? . .. A „gazda" büszkesége érthető. Ilyen korszerű gyár ke■ rés akad a környéken. A bányánálkezdjük, ahol két kotrógép araszolva hazarodáljai a rézsűt. A sárga és szürkészöld színű árnyáig széles gumiszalagon utaszíta tovább akészletezőcsarnokba. Itt ugyancsak nagy teljesítményű gép keveri,hogy a minőség még egyenletesebb legyen, majd felrakja a szállítószalagra, és a gyárban továbbítja. A csarnokban újjabb „okos gépeik” fogadják, aprítják, válogatják, osztályozzák. Kiváltogatják az agyagból a kavicsot, a köveit, a felesleges anyagot, az esetleges fémhulladékot, majd a minőségileg megfelelő anyagot a nyersgyártó és formázó gépeikhez továbbítják. A szemlélődőnek feltűnik, hogy csak imitt-amott láb egyegy embert, a gyártás viszont folyamatos. — Igen, ez mindenkinek feltűnik — mondja.Szabó Lajos. — A létszám kicsi, összesen' 62, s ebből a kimondott téglagyártó műszakonként csak ailiig hét. Ehhez van még egy-egy égető, a többi gépész, irányító, bányász stb. Ennek ellenére a gyártás két műszakban folyik. A csehszlovák gépsorok igen megbízhatóak. Most már itt vonaik a rakodó berendezések is. Ha ezeket felszereljük, akkor a szalagról leszedést is géppel váltják fel. A kemence elején a kocsikon sorakoznak a nyers tégláik. A kemence másik végénél viszont éppen egy kiégetett mjkormányt vontatnak ki a pályakocsira. Amint a kijárathoz ér, a targonca fürgén leszedi és viszi a rakodótérre. Ott egy pótkocsis tehergépjármű áll. Ajkáról jött, a társasiházépítésihez viszi, az utolsó rakományt. A gyár bejáratától messzire lehet 'latrai. Egészen a régi, a devecseri 1-es gyárig, ahol még hagyományos módszerekkel, nehéz fizikai munka árán termelik a téglát. Az a múlt, ez a jelen és a jövő. — Ha van aidejük, várják meg a délutánikísérletet — szíveskedik a gyárvezető. — Most eddig Rába—1-es és III-es típusú téglákat gyártottunk.. A szárítóból már hozzuk ki a B-30-as téglákat, de újabbakkal is kísérletezünk. Délután az Alfaja Thenmotora és az Uniform téglák gyártását és égetését próbáljuk ki. A lényege? . .. Nikecell'-testeket helyezünk el a nyers téglában. Ezek égetés közben megsemmisülnek, elégnek, s helyükön üreg marad. Ez a fajta téglás, az eddigi tapasztalatok szerint, különösen jó hang- és hőszigetelő. Nagy az érdeklődés iránta, a piac igencsak várja. Mi meg lépést akarunk tartani az igényekkel ... Az agyag jó, a soponyai, a tüskevári fazekasok, meg a városlődiek is ezt használják, hiszen kiváló kerámiát lehet 'belőle 'készíteni. Miért ne lenne alkalmas ilyen korszerűbb típusú téglának is? Nagy sebességgel fordul be a Prométheus kocsijai. A szakemberek a földgázt elégető kazánt jöttek ellenőrizni. Nemsokára jelentik: minden a legnagyobb rendben, az óriási ventillátorok egyenletes duruzsolássall préselik a forró levegőt a nyerstéglaszárító csarnokba, és az alagúzemeincébe. Újabb tehergépkocsi fékez, jött a szállítmányáért. Várnia kell... A tárolótér üres. Devecser ll-ből minden terméket úgy visznek, akár a cukrot Pedig imégi meg sem festették a cégért.. . S. Nagy Sándor Az ember itt csak irányít... Meglepően csendes Devecser határában az új, a 11-es téglagyár környéke. Pedig az ember arra számít, hogy ilyenkor, a tavasz közeledtével gépkocsik tömege sorakozik a rámpánál és viszi az új lakások, épületek anyagát... Ám a látszat ezúttal is csal: a gyárban - a bányától,a nyersanyaggyártásig, az égetéstől a rakodásig - szorgos munka folyik. - Örülünk a jó időnek - mondja Szabó Lajos gyárvezető, aki éppen akkor kíséri ki a Közép-dunántúli Téglaipari Vállalattól érkezett látogatókat, köztük Pavlics Károly villamos-gépészmérnököt, aki szinte az egész beruházás irányítója volt. Most tulajdonképpen nemcsak szemrevételezni jött a „Művet", hanem a jellemző emberi tulajdonság - kissé a gazda és az alkotó büszkeségével el is gyönyörködik benne. ELŐRE MÉRLEGELNI Árvai József, az OKTH főosztályvezetője nagy jelentőségűnek minősítette a megyei tanács előterjesztését és a vitában elhangzottakat. Valamenynyi felszólalásból a jogos aggódás és felelősségérzet csendült ki. Szólt arról, hogy amikor az ipari és a mezőgazdasági szektorban, a szolgáltatások szférájában a létesítményeket megépítették, még nem be- MEGHATÁROZNI A FELADATOKAT Gyuricza László megyei tanácselnök témazárójában azt hangsúlyozta, hogy tisztázni kell, kire mi tartozik. Ami az üzemek, vállalatok szférájába tartozik, azokat a gondokat ott kell megoldani. Ami a hatóságok, a hivatalok feladata, abban a tanácsnak kell elsődlegesen cselekedni. Körvonalazni kell azt is, hogy mi tartozik az állampolgárokra, mivel járulhatnak hozzá a gondok megoldásához. Az írásos előterjesztés és a napirend gazdag vitája hosszú időre adott muníciót mindazok számára, akik hivatalból, avagy állampolgári kötelességből, a holnapért érzett felelősségből kívánnak cselekedni a föld, a víz, a levegő, a táj és a természet, a települések környezetének védelmére. Új bánya „szniszik” Fenyőfőn Beszélgess M. Károllyal, a Fejér megyei Bauxitbányák igazgatójával Az Állami Tervbizottság, majd a Minisztertanács határozata után szabad utat kapott a hazai alumíniumipar fejlesztését szolgáló újabb állami nagyberuházás, a fenyőfői bauxitbánya feltárása. A szükséges munkálatok koordinálója, beruházója a Magyar Alumíniumipari Tröszt, illetve a Fejér megyei Bauxitbányák. Ez utóbbi vállalat igazgatóját, Iski Károlyt, arra kértük, hogy részletesen tájékoztassa olvasóinkat a megyénkben megvalósuló beruházásról. 1,4 MILLIÁRDOS „PÓTLÁS" - Mi teszi szükségessé az újabb bauxitbánya megnyitását? — A nagyberuházás az alumíniumiparközponti fejlesztési programjainak egyik része. • A bauxitbányászatban eddig létrehozott termelőkapacitások tartását, a kimerülő — területüinlköii a Rálk-hegy ill és az Iszkaszentgyörgy Iliis bányáik kapacitásának részbeni pótlását szolgálja.Ezzel hozzájárul a Magyar Népköztársaság nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiinek teljesítéséhez és a meglévő hazai timföldgyáraik alapanyag -ellátáséhoz. A bánya a teljes „felfutás” utáni néhány évig a hazai bauxittermelésének több mint egyötödét biztosítja. A bányatelepítés helyszínéül miért éppen Fenyőfőt választották? — AFenyőfő-s Barkonyszentlászló közti térségiben a geológiai viszonyok, adottságok gazdag reményiben ásványvagyont feltételeznek. Az elmúlt évtizedekben, években végzett kutatófúrások mindeztigazolták. A teljesbiauxitelőfordulás több mint négy és fél kilométer hosszú, két kilométer széles sávonbelül található. Az ebből kiválasztott és művelés alá kerülő három „lencse" az éravágyamnak mintegy felét érinti. Melyek a beruházás legjellemzőbb adatai? — A Balkony északnyugati lejtőjén megnyitásra kerülő, új bánya a Fejér megyei Bauxitbányák egyik, pontosabban legnagyobb üzeme lesz, Pápától 40, Zirrctől 20kilométer távolságira esik. A beruházás megvalósításához — kerekítve — 1,4 milliárd faárat áll rendelkezésre. Az elmúlt évi előkészítő munka után a beruházás megkezdésének hivatalos ■időpontját 1982 januárjában, befejezését 1985 decemberében határozták meg. A munkálatokat úgy skerült megszervezni, hogy az üzem már 1984. július 1-vel termelhessen és abban az esztendőben 150 ezer tonna bauxiitot adjon. A teljes kapacitást, vagyis az évi 650 ezer tonnát 1988-ban kell elérnünk, méghozzá egy 450 ezer tonnás mélyművelési és egy 200 ezer tonnás fkülszíniifejtésű ibányú üzemeltetésével. Az új fenyőfői üzem létszámszükséglete mindössze 240. Ez már önmagában is magas technikai-technológiai színvonalról árulkodik. — Valóban. Az új üzemben a ma ismert és a villágonmégcsak néhol alkalmazott legkorszerűbb technikát honosítjuk meg. A mélyművelésű bányát például két lejtősaknával tárjuk fel. A Szilárd burkolatú!), 700—800 méteres aknáikban dízelüzemeltetésű személy- és nagy teljesítményű áruszállító járművekközlekednek majd, egészen a munkahelyekig. Vagyis kocsival lehet majd lemenni a bányáiba.Ez a hazai gyakorlatban ma még egyedülálló. A korszerű technikára, technológiára utal a már jól bevált szimtomilasztásos ikomrapinlflérfejtés, illetve a biztosításnál a könnyűfém hidraulikus támnok, az alumínium süveggegerendák alkalmazása, valamint hogy valamennyi rakodó-, szállítógép, önjáró, illetve távvezérlési” lesz, a központi tévéantenna tesziteljessé. Valamennyi lakáshoz 80 négyszögölnyi telkeiket is biztosítunk. A fiatalok elhelyezését 50 személyes korszerű garzonszámló megépítésével segítjük. A programban szerepel még egy 25 személyes óvoda létrehozása is. — A bányafeltárás területe teljes egészében egybeesik az 1954-ben természetvédelmi tájjá nyilvánított ősfenyvessel. Ez milyen kötelezettségeket ró a beruházókra? — Úgy gondolom, ma még kevés olyan beruházás létezik, amely a munkálatok megkezdésével egy időben rendkívül nagy figyelmet és anyagi eszközöket szentel a hatékony környezetvédelembre. A Keszthelyi Agrártudományi- Egyetem és a Soproni Erdőmérnöki és FaipariEgyetem szakemberei -nek bevonásával különrekultivációs terv is készült. Eszerint járunk el a bányászati tevékenység okozta földi mozgások eredeti állapotba valóhelyreállításaikor, a külfejtési terület rendezésekor, az ősfenyves védelmeikor. Abányászkodás mintegy 170 hektárnyi területet érint, de csak fokozatosan vesszük ezt igénybe, ahol lehet nyomban helyreálllítjuk az okozottkáraikat. Az élővilág és az erdőkultúra időszakos károsodása persze elkerülhetetlen, de mindenkor törekszünk egy olyan egészséges ikompromisszszum kialakítására, mely hatékonyan egyezteti atermészetvédelmi szempontokat, a gazdasági érdekekkel. — A Bakony e térségében is évek óta feszítő gond a vízhiány, illetveó víznívó süllyedése. A bauxitbánya feltárása tovább súlyosbítja e gondokat? — Szó sincs róla. 1990-é ig a bányászati tevékenység a kersztvízszint felett történik. Ezt követően pedig a kiemellt jó minőségű vizet regionálisrendszereiken, víztársulásaikon keresztül visszaadjuk a környező településeknek.Ezzel nagymértékbenhozzájárultunkmajd azoknak a gondoknak az enyhítéséhez, amelyek jelenleg a tatabányai szén-, illetve a nyiródi és akincsesbányai Ibauxit- s kitermelésből, az ezzel járó vízkiemelésből, és az utóbbi évek csapadékszegényidőjárásából fakadnak. — Az egyéb környezetkárosító hatásokat miképpen védik ki? — A beruházási program már az indulásikor több mint 30 millió forintot szán a szükséges természet- és környezetvédelmi feladatok megoldására. Ez az előbb embtetteken kívül a szálítási utak tisztántartását, ■rendezését és az állandó öntözőrendszer kialakításátis ma' gólba foglalja. Sőt, a fákonyszentlászllói rközség temető áthelyezését is, miivel egy részét érinti abányászkodás. Minderről falugyűléseben is tájékoztattuk a község lakóit. HATVAN LAKÁS, TELKEKKEL - A beruházás kizárólag ipari létesítményekre koncentrálódik? — Szó sincs róla. Az új állami nagy beruházás szokatlanul komplex, a kapcsolódó fejlesztések és feladatok meglepő sokaságát tartalmazza. A kibányászkodáshoz szükséges (ipari létesítményeik, rakodók, iparvágányok, irodáik, fürdők, műhelyeik, trafóházaik, stb mellett — melyeik három nagy csoportban Bakonyszentlászlóközség területén kapnak helyet — a dolgozók letelepedéséhez például 60 lakás felépítésével is számol a program.Ezeket az úgynevezett állami célcsoportos falkásokat a Veszprém megyei tanács építteti meg. Méghozzá a tájba szervesen illő,korszerű,kétszintes házaikban. A házgyári üzemekből épülő készenléti jellegű lakások mindegyike telefont keap, s az összkomfortot KÉT MEGYE ÖSSZEFOGÁSÁVAL — Bár minimális létszám szükséges az új bauxitbánya megnyitásához, mégis ezt honnan veszik? — Megállapodásaink szerint abányászokat teljes mértékben vállalati mumikiaerő-átcsoportosítássialbiztosítjuk, míg a betanított munkásokat, adminisztrátorokat, illetve az egyéb szakmunkásokat aközség szabad munkaerőforrásaiból. — Kikre vár a beruházás megvalósítása? — A magyar alumíniumipar egyiklegjelentősebb beruházásában számoskisebb-nagyobb vállalatvesz részt, így például aBányászati Aknamélyítő Vállalat, a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, az Országos Básnyagépgyártó, a Győri Közútépítő Vállalat. A legnagyobbakra az idén már 180 millió forintnyi munka vár, de ennél is fontosabb, hogy rendkívül gyorsankell feltárni a skót llejtősaknát, kiépíteni az energiahálózatot és akazánháziakat, mert ez a további munkák alapja. — A beruházást jóváhagyó döntés egy kissé késett. Ez miképpen befolyásolja a munkálatokat? — Úgy értékeljük,hogy akésés egyelőre nem okozhat gondot, a kivitelezéshez szükséges terület rendelkezésre áll, a tényekiskészek. A kooperációs együttműködési szándékban sincs hiány, amelyhez az alapot mindenekelőtt a Veszprém és Fejérmegyei párt- és állami szervák közötti hatékonykapcsákot teremtette meg. A Veszprém megyei pártbizottság, a Veszprémimegyei Tanács, a Veszprémi járási pártbizottság, a balkányszemilászlói községi tanács máris igen sok segítséget adott az elmúlt hónapokban, hetekben. De minden érdekert eddig hatékonyan segítette az előkészítő munkát, s tudják, hogy segítenek a jövőben is. Jelenlegi ismereteink birtokábanbiztosak lehetünk abban, hogy az új bánya termelésbe lépése, aberuházás teljes befejezése megvalósul az előírt és kívánthatáridőre. Andrássy Antal