Napló, 1982. október (Veszprém, 38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-14 / 241. szám

pMUMI AZ MSZMP VESZPRÉM MffIVH BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA­I 1982. október 14., csütörtök óra: 1.40 FORINT XXXVIII. évfolyam, 241. szám Csaknem félmillió tonna lakossági szén a megyei bányákból Új megrendelő az Észak- és Kelet-magyarországi TÜZÉP Az 1974-es olajárrobbanás óta fokozatosan megnöveke­dett a lakosság szénigénye, a szilárd energiahordozó iránti kereslet. Ezért a megrendelők a szénbányászattól, köztük megyei üzemektől is, mind több a minőségi szenet várnak. A Veszprémi Szénbányák 1980-ban a lakossági tüzelő­­szükoségiletek kielégítésére már 375 eze­r ton­na szenet adott. Eb­ből 153 ezer tonna, volt a brikett. (A legtöbb szenet, 78 ezer 400 tonnát a vállalat b­a­­linskai­­ bányaüzeme adta.) Ta­valy a lakossági­­ igény­ek kielé­gítéséhez értékesített szén mennyisége­­ meghaladta a 447 ezer 700 tonnát, s a brikett is több mint 153 ezer 800 tonnára emelkedett. Különösen szembe­tűnő, hogy a korábbinál több ajka­i és dudán­ szenet vásárolt a lakosság. (Ajkai szenet pél­dául az 1980. évi 63 ezer 200 tonnával, szemben­ 78 ezer ton­nás mennyiségben vittek e­l.) Hogy az idén ,mi várható, ar­ra bizonyos mértékig követik,ez­­t értnli abból­, hogy meg kellett változtatni az alapszerződésben vállaltakat, és az eredeti 485 ezer 300 tonna, helyett — a la­kossági tüzelőigények­ növeke­dése miatt — a­ Veszprémi Szén­bányáik üzemeinek összesen 496 ezer, csaknem félmillió tonna minőségű szenet­­ kell adn­iok a belkereskedelemnek, illetve a megrendelőknek. Ezek között is a­ legnagyobb az Észalk-du­­nátúl­i, TÜZÉP Vállalat, amely mintegy 200 ezer tonna szenet kér, de a Szombathely—Zala­­­ege­rszeg TÜZÉP Vállalat is je­lentős mennyiségűt igényel. A vásárlóik között ugyancsak la­kossági­ szenet kér a­z Alföldi, a Budapesti, a Budapest környé­ki TÜZÉP­­ Vállalat, továbbá két új vásárló, az Észa­k-magyaror­­szági és a Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat. A Veszprémi Szénbányák dol­gozói igyekeztek folyamatosan és hiánytalanul kielégíteni meg­növekedett igényeket. En­n­­ek eredményeiként az I—VIII. hónapra esedékes kötelezettsé­get, az alapszerződésben, vál­lalt szénmennyiséget 10 ezer 700 tonnával teljesítették túl. Jelenleg is minden osztályozó valamennyi rendelt szén­fajtából többet szállít, kivéve a Kelet­magyarországi TÜZÉP megren­delését, amely - mint új vevő - későibb jelentkezett. A shri­­kettigények kielégítésében, van némi elmaradás, de ezt az év végéig, meg­szüntetik­. Többek között azzal, hogy a­ ,várpalotai nyers szénhez mintegy 5 ezer tonna, tatai, dorogi, várpalotai és NDK brikettporszenet vásá­rolnak, hogy az alapanyag­hiány ne gátolhassa a gyár­tást. A vállalat dolgozói az év hátralévő részében az éves szerződésben meghatározott rendelések teljesítését igyekez­nek zavartalanul és hiánytala­nul, kielégíteni. A gondokat elsősorban a­ brikett,igények megnövekedése okozza,­ ban 153 ezer 800 tonna, 1980­ tá­voli y 167 ezer 100 tonna,, az idén viszont már 178 ezer 500 tonna­ brikettet kér a lakosság. (1983-ra — az előrejelzés sze­rint — 183 ezer tonna­ a szük­séglet.) Amennyiben a brikett­­termelést alapanyag, szén, vagy hőenergia, hiánya, gátolja, akkor a szükségleteket főként a­jka­i, valamint dudari jó minő­ségű szenekből­ fedezik. A biztonságos, zavartalan brik­ettgyártást elsősorban az akadályozza, hogy az I­notai November 7. Hőerőművet és Várpalotát összekötő hőtávve­zeték­­ mé­g nem készült el,­­illet­ve ennek átadása, és üzembe helyezése késik, s a hőerőmű nem képes kielégíteni a brilkettt­­gyár alaposan megnövekedett gázenergia-igényét. Emiatt vállalat - többek között - Aj­a­káról szállít dió- és durvasze­net Várpalotára,, ,a­ régi kis erő­műhöz a fűtés megoldására. Pályakezdő mezőgazdászok találkozója Több éves hagyomány me­gyénkben, hogy így ősz köze­pén találkozóra hívják össze azokat a fiatal, felsőfokú vég­zettségű szakembereket, akik a mezőgazdasági üzemekben vál­laltak munkát Még több mint negyven fiatal mezőgazdász, mérnök, közgazdász állt mun­kába a termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban. Közülük harmincan fogadták el a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának szíves in­vitálását, és vettek részt Monostorapátiban tegnap meg­a­tartott rendezvényen. A tájékoztatásra legilleté­kesebb dr. Gáncs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője te a főbb jellemzőket, ismertet­nap­jaink törekvéseit. A gazdasá­gok szerkezetéről, szervezett­ségéről szólva például elmond­ta, hogy a szövetkezetek cél­szerű egyesítése révén ,nap­jainkban is alakul, formálódik a gazdaságok rendszere. An­nak idején a területi koncent­rálásban országosan is az el­sők között volt a megye. Az idő bebizonyította, hogy az erejüket egyesítő közös gazda­ságok kedvezőbb gazdasági eredményeket tudnak elérni. Bella Endre, a TESZÖV osz­tályvezetője a szövetség gaz­dasági szervező, mozgósító feladatainak ismertetése lett hangsúlyozottan szólt meg­a TESZÖV egyéni és csoportos é­rdeik­vé­del­m­i­ tevékenységéről. é­rd­ekké­p­v­i­se­let­i A megyei KISZ-bizottság nevében Sin­ga Sándor, a KISZ-bizottság titká­ra üdvözölte a fiatal szakem­bereket. A vendéglátó Egervölgye Termelőszövetkezet jó házigaz­da volt. Elnöke, Tóth Béla rö­viden tájékoztatta működésük­ről a fiatalokat. Eszmecsere a járműipar fejlesztéséről Rendkívül jelentős témát tárgyalt a­­ Magyar Kereskedelmi Ka­mara Közúti Járműipari Tagozata legutóbbi ülésén, Sós Gyula, a tagozat elnökének, a Bakony Művek vezérigazgatójának vezeté­sével. Gábor András ipari miniszterhelyettes előterjesztésében ugyanis a budapesti ülésen megvitatták a tagozat résztvevői a magyar közúti járműipar hosszú távú fejlesztésének feladatait, még döntésre váró kérdéseit. Ezt követően a résztvevők elemez­ték a hazai személy, és haszonjármű-állomány összetételét és körvonalazták, hogy mit kell tenni a fokozottabb energiatakaré­kosság érdekében. Ankét népgazdaságunk helyzetéről Ankétot rendezett tegnap Veszprémben a Varga Jenő Közgaz­dasági Szakközépiskola dísztermében a Magyar Közgazdasági Társaság Veszprém megyei Szervezetének elnöksége, az MKT vá­rosi csoportjával közös szervezésben. A megjelent több mint fél­száz közgazdászt Varga József, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának munkatársa tájékoztatta népgazdaságunk helyzeté­ről, időszerű feladatairól, a közgazdasági szabályozók további korszerűsítéséről. A tájékoztatót követő vitában a résztvevők ele­mezték Veszprém megye gazdaságának ez évi sikereit és gond­jait is. Új nagyüzemi módszer - átütő siker A mezőgazdasági nagyüzemek nemzetközi mércével mérve is ismét dicséretesen gyorsan honosítottak meg a mindennapos gyakorlatban egy új módszert, amely az állattartás menetének egyik lényeges részét szinte alapjaiban formálja át; a MÉM leg­újabb országos elemzése szerint mintegy 150 gazdaságban ned­ves állapotban etetik az állatokkal a kukoricát, és egyre több helyen nem csupán a magot, hanem a növény más értékes, de korábban — megfelelő eljárás híján — alig-alig hasznosított ré­szeit is. Az elmúlt öt év lényeges vál­­tozást hozott a takarmányozás­ban. A növekvő költségek rá­szorították a nagyüzemi terme­lőket, hogy a termőhelyről le­hozott nedves kukorica költsé­ges szárítása helyett más mód­szerrel próbálkozzanak meg. Az első időszakban szakmai félel­meik voltak­ az állattenyésztők, de gyakran még az állatorvo­sok is attól tartottak, hogy a szárítás nélkül, teljesen lég­mentes állapotban tárolt ter­ményben esetleg felszaporod­nak a fertőző toxikus anyagok. Három év kellett a szükséges ellenőrző próbákhoz, amelyek­kel több ezer tonna takarmányt tartósítottak és így jutottak el arra az eredményre, hogy a nedves tárolásnak nincsen nem kívánt mellékhatása. 1981 vé­géig már több mint félmillió tonna kukorica került szárítás nélkül a fóliával és más anya­gokkal bélelt­ fedett tárolókba, és ezt a mennyiséget a sertés­­állomány igen jó hatásfokkal értékesítette is. Ám - mint az elemzés is rámutatott - azok­ban a vétettek gazdaságokban, ahol a technológiai fe­gyelem ellen, valóban gyakran került veszélybe a takarmány rendeltetésszerű felhasználása. A rosszul gyomtalanított terüle­­tekről betakarított, szántóföl­dön fertőződött kukoricából ké­szült nedvestakarmány valóban elromlott, ez azonban csak ke­vés helyen következett be, mert a termelők igyekeztek minde­nütt csökenteni az eljárás koc­kázatát. Az adatok általában átütő sikerről tanúskodnak. Az idén várhatóan 700 ezer tonna ku­koricát tárolnak a korszerű el­járással. A MÉM és az OMFB közös támogatásával mintegy 20 nagyüzemben bemutató te­lep épült, ezek időközben az új eljárás takarmányozási és technológiai változatainak jó ismertető helyei lettek. Az ér­deklődés jelenleg is nagy. A MÉM illetékesei szerint 1985- ig 2—2,5 millió tonna gabona nedves állapotban való tárolá­sát lehet megoldani, ez a me­zőgazdaságban évente kereken 100 ezer tonnányi tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé. A nedves tárolás néhány szakmai részletkérdését a kö­vetkező­­ időszakban oldják meg. Miután bebizonyosodott, hogy a gépbeszerzési költsége­ket 20 százalékkal mérsékelni lehet abban az esetben, ha a gabonát nedvesen tárolják, a gazdaságok igyekeznek hozzá­jutni a korszerű berendezések­hez. A mezőgépipar kínálata kétségtelenül javult, hiszen 6-7 féle takarmánykiosztó, -keve­rő berendezést lehet már meg­vásárolni, ám a választék még mindig­­ nem eléggé széles. A készülékeket általában csak kis sorozatban gyártják, szinte csak helyi felhasználásra. A MEZŐ­GÉP Tröszt vállalatai a követ­kezőkben várhatóan meggyor­sítják majd a fejlesztést. A szakemberek számolnak azzal is, hogy az eddiginél jobban előtérbe kerülnek a biológiai tartósítóanyagok, amelyek még tovább javíthatják az eljárás gazdaságosságát. (Ezekkel ugyanis a kukorica növényzeté­nek további részeit lehet meg­felelő módon konzerválni, hoz­záférhetővé tenni az állattállo­­mány számára.) A mezőgazdasági nagyüze­mek több módszerből választ­hatják ki a számukra legmeg­felelőbbet. A Hőgyészi, a Tö­rökszentmiklósi Állami Gazda­ság, a dunavarsányi és a csá­­volyi termelőszövetkezet korsze­rű technológiáit kínálja a to­vábbiakban is a mezőgazdasá­gi nagyüzemeknek. Az AGRO­­BER is jelentős fejlesztési, ku­tatási eredményekkel segíti az eljárás további elterjedését. Csapoláshoz készül a kohászbrigád az inotai alu kohó­­ üzemcsarnokában. Itt olvasztják fémmé az ajkai timföldgyár termelésének egy részét. Fotó: Péterfay Endre Őszi legelőn Fotó: Borbás János Erősíteni a gazdasági vezetés és a mozgalmi szervek kapcsolatát Ülésezett a MEDOSZ megyei bizottsága Viaszaron, a­ Hunyadi terme­lőszövetkezet műanyag-feldol­gozó üzemében tartott kihe­lyezett ülést tegnap a Mező­­gazdasági, Erdészeti és Víz­ügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága. Itt, az üzemben tett látogatást, tájé­kozódást követően vitatták meg Szűcs Ferenc titkár tájékozta­tóját a szakszervezeti bizottság vezető, irányító munkájáról, a testület és a tisztségviselők kétéves tevékenységéről. Mint a beszámolóból kide­rült, a termelőszövetkezet kö­zel hatszáz főnyi alkalmazotti létszámából több mint másfél százan szakszervezeti tagok. A területi széttagoltsághoz iga­­­zodva, a mozgalmi munka jobb szervezése érdekében ala­kították ki a nyolc bizalmi csoportot. A szakszervezeti ta­gok nagyrészt a termelőszövet­kezet melléküzemeiben dolgoz­nak, Vaszaron, Gyarmaton, il­­leve Marcaltőn. A csaknem húsz éve folytatott kiegészítő tevékenység nyeresége tavaly 24 millió forint volt. Ezért nem mindegy tehát, hogy a több mint 100 millió forint termelé­si értéket előállító dolgozói­ érdekeinek védelmét, képvisele­tét, szociális helyzetének javí­tását miként segíti a szakszer­vezet. A szakszervezeti bizott­ság titkárának beszámolója részletesen tartalmazza a már elért eredményeket, de kritiku­san szólt a javításra szoruló területekről is, így feltétlenül fontosnak tartják a testületen belüli munkamegosztás erősí­tését, a csoportélet rendszere­sebbé tételét,­­a politikai neve­lő munka színvonalának eme­lését. A megyei bizottság alapos és­­ részletes vita alapján alakí­totta ki véleményét, ami sze­rint feltétlenül javításra szorul a szakszervezeti bizottság tar­talmi munkája. Ennek feltéte­le az szb és a gazdasági ve­zetés,­­valamint a mozgalmi szervek közötti kapcsolat erő­sítése is. A megyei bizottság határozott arról, hogy rövid időn belül­­ ismét áttekinti a termelőszövetkezet szakszerve­zeti bizottságának munkáját. Addig is minden segítséget megad ennek javításához.

Next