Napló, 1982. október (Veszprém, 38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
pMUMI AZ MSZMP VESZPRÉM MffIVH BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJAI 1982. október 14., csütörtök óra: 1.40 FORINT XXXVIII. évfolyam, 241. szám Csaknem félmillió tonna lakossági szén a megyei bányákból Új megrendelő az Észak- és Kelet-magyarországi TÜZÉP Az 1974-es olajárrobbanás óta fokozatosan megnövekedett a lakosság szénigénye, a szilárd energiahordozó iránti kereslet. Ezért a megrendelők a szénbányászattól, köztük megyei üzemektől is, mind több a minőségi szenet várnak. A Veszprémi Szénbányák 1980-ban a lakossági tüzelőszükoségiletek kielégítésére már 375 ezer tonna szenet adott. Ebből 153 ezer tonna, volt a brikett. (A legtöbb szenet, 78 ezer 400 tonnát a vállalat balinskai bányaüzeme adta.) Tavaly a lakossági igények kielégítéséhez értékesített szén mennyisége meghaladta a 447 ezer 700 tonnát, s a brikett is több mint 153 ezer 800 tonnára emelkedett. Különösen szembetűnő, hogy a korábbinál több ajkai és dudán szenet vásárolt a lakosság. (Ajkai szenet például az 1980. évi 63 ezer 200 tonnával, szemben 78 ezer tonnás mennyiségben vittek el.) Hogy az idén ,mi várható, arra bizonyos mértékig követik,ezt értnli abból, hogy meg kellett változtatni az alapszerződésben vállaltakat, és az eredeti 485 ezer 300 tonna, helyett — a lakossági tüzelőigények növekedése miatt — a Veszprémi Szénbányáik üzemeinek összesen 496 ezer, csaknem félmillió tonna minőségű szenet kell adniok a belkereskedelemnek, illetve a megrendelőknek. Ezek között is a legnagyobb az Észalk-dunátúli, TÜZÉP Vállalat, amely mintegy 200 ezer tonna szenet kér, de a Szombathely—Zalaegerszeg TÜZÉP Vállalat is jelentős mennyiségűt igényel. A vásárlóik között ugyancsak lakossági szenet kér az Alföldi, a Budapesti, a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat, továbbá két új vásárló, az Észak-magyarországi és a Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat. A Veszprémi Szénbányák dolgozói igyekeztek folyamatosan és hiánytalanul kielégíteni megnövekedett igényeket. Ennek eredményeiként az I—VIII. hónapra esedékes kötelezettséget, az alapszerződésben, vállalt szénmennyiséget 10 ezer 700 tonnával teljesítették túl. Jelenleg is minden osztályozó valamennyi rendelt szénfajtából többet szállít, kivéve a Keletmagyarországi TÜZÉP megrendelését, amely - mint új vevő - későibb jelentkezett. A shrikettigények kielégítésében, van némi elmaradás, de ezt az év végéig, megszüntetik. Többek között azzal, hogy a ,várpalotai nyers szénhez mintegy 5 ezer tonna, tatai, dorogi, várpalotai és NDK brikettporszenet vásárolnak, hogy az alapanyaghiány ne gátolhassa a gyártást. A vállalat dolgozói az év hátralévő részében az éves szerződésben meghatározott rendelések teljesítését igyekeznek zavartalanul és hiánytalanul, kielégíteni. A gondokat elsősorban a brikett,igények megnövekedése okozza, ban 153 ezer 800 tonna, 1980 távoli y 167 ezer 100 tonna,, az idén viszont már 178 ezer 500 tonna brikettet kér a lakosság. (1983-ra — az előrejelzés szerint — 183 ezer tonna a szükséglet.) Amennyiben a briketttermelést alapanyag, szén, vagy hőenergia, hiánya, gátolja, akkor a szükségleteket főként ajkai, valamint dudari jó minőségű szenekből fedezik. A biztonságos, zavartalan brikettgyártást elsősorban az akadályozza, hogy az Inotai November 7. Hőerőművet és Várpalotát összekötő hőtávvezeték még nem készült el,illetve ennek átadása, és üzembe helyezése késik, s a hőerőmű nem képes kielégíteni a brilketttgyár alaposan megnövekedett gázenergia-igényét. Emiatt vállalat - többek között - Ajakáról szállít dió- és durvaszenet Várpalotára,, ,a régi kis erőműhöz a fűtés megoldására. Pályakezdő mezőgazdászok találkozója Több éves hagyomány megyénkben, hogy így ősz közepén találkozóra hívják össze azokat a fiatal, felsőfokú végzettségű szakembereket, akik a mezőgazdasági üzemekben vállaltak munkát Még több mint negyven fiatal mezőgazdász, mérnök, közgazdász állt munkába a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Közülük harmincan fogadták el a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szíves invitálását, és vettek részt Monostorapátiban tegnap megatartott rendezvényen. A tájékoztatásra legilletékesebb dr. Gáncs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője te a főbb jellemzőket, ismertetnapjaink törekvéseit. A gazdaságok szerkezetéről, szervezettségéről szólva például elmondta, hogy a szövetkezetek célszerű egyesítése révén ,napjainkban is alakul, formálódik a gazdaságok rendszere. Annak idején a területi koncentrálásban országosan is az elsők között volt a megye. Az idő bebizonyította, hogy az erejüket egyesítő közös gazdaságok kedvezőbb gazdasági eredményeket tudnak elérni. Bella Endre, a TESZÖV osztályvezetője a szövetség gazdasági szervező, mozgósító feladatainak ismertetése lett hangsúlyozottan szólt mega TESZÖV egyéni és csoportos érdeikvédelmi tevékenységéről. érdekképviseleti A megyei KISZ-bizottság nevében Singa Sándor, a KISZ-bizottság titkára üdvözölte a fiatal szakembereket. A vendéglátó Egervölgye Termelőszövetkezet jó házigazda volt. Elnöke, Tóth Béla röviden tájékoztatta működésükről a fiatalokat. Eszmecsere a járműipar fejlesztéséről Rendkívül jelentős témát tárgyalt a Magyar Kereskedelmi Kamara Közúti Járműipari Tagozata legutóbbi ülésén, Sós Gyula, a tagozat elnökének, a Bakony Művek vezérigazgatójának vezetésével. Gábor András ipari miniszterhelyettes előterjesztésében ugyanis a budapesti ülésen megvitatták a tagozat résztvevői a magyar közúti járműipar hosszú távú fejlesztésének feladatait, még döntésre váró kérdéseit. Ezt követően a résztvevők elemezték a hazai személy, és haszonjármű-állomány összetételét és körvonalazták, hogy mit kell tenni a fokozottabb energiatakarékosság érdekében. Ankét népgazdaságunk helyzetéről Ankétot rendezett tegnap Veszprémben a Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola dísztermében a Magyar Közgazdasági Társaság Veszprém megyei Szervezetének elnöksége, az MKT városi csoportjával közös szervezésben. A megjelent több mint félszáz közgazdászt Varga József, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának munkatársa tájékoztatta népgazdaságunk helyzetéről, időszerű feladatairól, a közgazdasági szabályozók további korszerűsítéséről. A tájékoztatót követő vitában a résztvevők elemezték Veszprém megye gazdaságának ez évi sikereit és gondjait is. Új nagyüzemi módszer - átütő siker A mezőgazdasági nagyüzemek nemzetközi mércével mérve is ismét dicséretesen gyorsan honosítottak meg a mindennapos gyakorlatban egy új módszert, amely az állattartás menetének egyik lényeges részét szinte alapjaiban formálja át; a MÉM legújabb országos elemzése szerint mintegy 150 gazdaságban nedves állapotban etetik az állatokkal a kukoricát, és egyre több helyen nem csupán a magot, hanem a növény más értékes, de korábban — megfelelő eljárás híján — alig-alig hasznosított részeit is. Az elmúlt öt év lényeges változást hozott a takarmányozásban. A növekvő költségek rászorították a nagyüzemi termelőket, hogy a termőhelyről lehozott nedves kukorica költséges szárítása helyett más módszerrel próbálkozzanak meg. Az első időszakban szakmai félelmeik voltak az állattenyésztők, de gyakran még az állatorvosok is attól tartottak, hogy a szárítás nélkül, teljesen légmentes állapotban tárolt terményben esetleg felszaporodnak a fertőző toxikus anyagok. Három év kellett a szükséges ellenőrző próbákhoz, amelyekkel több ezer tonna takarmányt tartósítottak és így jutottak el arra az eredményre, hogy a nedves tárolásnak nincsen nem kívánt mellékhatása. 1981 végéig már több mint félmillió tonna kukorica került szárítás nélkül a fóliával és más anyagokkal bélelt fedett tárolókba, és ezt a mennyiséget a sertésállomány igen jó hatásfokkal értékesítette is. Ám - mint az elemzés is rámutatott - azokban a vétettek gazdaságokban, ahol a technológiai fegyelem ellen, valóban gyakran került veszélybe a takarmány rendeltetésszerű felhasználása. A rosszul gyomtalanított területekről betakarított, szántóföldön fertőződött kukoricából készült nedvestakarmány valóban elromlott, ez azonban csak kevés helyen következett be, mert a termelők igyekeztek mindenütt csökenteni az eljárás kockázatát. Az adatok általában átütő sikerről tanúskodnak. Az idén várhatóan 700 ezer tonna kukoricát tárolnak a korszerű eljárással. A MÉM és az OMFB közös támogatásával mintegy 20 nagyüzemben bemutató telep épült, ezek időközben az új eljárás takarmányozási és technológiai változatainak jó ismertető helyei lettek. Az érdeklődés jelenleg is nagy. A MÉM illetékesei szerint 1985- ig 2—2,5 millió tonna gabona nedves állapotban való tárolását lehet megoldani, ez a mezőgazdaságban évente kereken 100 ezer tonnányi tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé. A nedves tárolás néhány szakmai részletkérdését a következő időszakban oldják meg. Miután bebizonyosodott, hogy a gépbeszerzési költségeket 20 százalékkal mérsékelni lehet abban az esetben, ha a gabonát nedvesen tárolják, a gazdaságok igyekeznek hozzájutni a korszerű berendezésekhez. A mezőgépipar kínálata kétségtelenül javult, hiszen 6-7 féle takarmánykiosztó, -keverő berendezést lehet már megvásárolni, ám a választék még mindig nem eléggé széles. A készülékeket általában csak kis sorozatban gyártják, szinte csak helyi felhasználásra. A MEZŐGÉP Tröszt vállalatai a következőkben várhatóan meggyorsítják majd a fejlesztést. A szakemberek számolnak azzal is, hogy az eddiginél jobban előtérbe kerülnek a biológiai tartósítóanyagok, amelyek még tovább javíthatják az eljárás gazdaságosságát. (Ezekkel ugyanis a kukorica növényzetének további részeit lehet megfelelő módon konzerválni, hozzáférhetővé tenni az állattállomány számára.) A mezőgazdasági nagyüzemek több módszerből választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet. A Hőgyészi, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság, a dunavarsányi és a csávolyi termelőszövetkezet korszerű technológiáit kínálja a továbbiakban is a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az AGROBER is jelentős fejlesztési, kutatási eredményekkel segíti az eljárás további elterjedését. Csapoláshoz készül a kohászbrigád az inotai alu kohó üzemcsarnokában. Itt olvasztják fémmé az ajkai timföldgyár termelésének egy részét. Fotó: Péterfay Endre Őszi legelőn Fotó: Borbás János Erősíteni a gazdasági vezetés és a mozgalmi szervek kapcsolatát Ülésezett a MEDOSZ megyei bizottsága Viaszaron, a Hunyadi termelőszövetkezet műanyag-feldolgozó üzemében tartott kihelyezett ülést tegnap a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága. Itt, az üzemben tett látogatást, tájékozódást követően vitatták meg Szűcs Ferenc titkár tájékoztatóját a szakszervezeti bizottság vezető, irányító munkájáról, a testület és a tisztségviselők kétéves tevékenységéről. Mint a beszámolóból kiderült, a termelőszövetkezet közel hatszáz főnyi alkalmazotti létszámából több mint másfél százan szakszervezeti tagok. A területi széttagoltsághoz igazodva, a mozgalmi munka jobb szervezése érdekében alakították ki a nyolc bizalmi csoportot. A szakszervezeti tagok nagyrészt a termelőszövetkezet melléküzemeiben dolgoznak, Vaszaron, Gyarmaton, illeve Marcaltőn. A csaknem húsz éve folytatott kiegészítő tevékenység nyeresége tavaly 24 millió forint volt. Ezért nem mindegy tehát, hogy a több mint 100 millió forint termelési értéket előállító dolgozói érdekeinek védelmét, képviseletét, szociális helyzetének javítását miként segíti a szakszervezet. A szakszervezeti bizottság titkárának beszámolója részletesen tartalmazza a már elért eredményeket, de kritikusan szólt a javításra szoruló területekről is, így feltétlenül fontosnak tartják a testületen belüli munkamegosztás erősítését, a csoportélet rendszeresebbé tételét,a politikai nevelő munka színvonalának emelését. A megyei bizottság alapos és részletes vita alapján alakította ki véleményét, ami szerint feltétlenül javításra szorul a szakszervezeti bizottság tartalmi munkája. Ennek feltétele az szb és a gazdasági vezetés,valamint a mozgalmi szervek közötti kapcsolat erősítése is. A megyei bizottság határozott arról, hogy rövid időn belül ismét áttekinti a termelőszövetkezet szakszervezeti bizottságának munkáját. Addig is minden segítséget megad ennek javításához.