Napló, 1983. június (Veszprém, 39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-26 / 150. szám

AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPJA 1983. június 26., vasárnap ÁRA: 1,40 FORINT XXXIX. évfolyam, 150. szám Aratják a búzát Kemenesszentpéteren Másodvetés csaknem 100 hektáron Fontos hírt kopogtatott tegnap délelőtt a szerkesztő­ségi telex. Markovits László, a kemenesszentpéteri ter­melőszövetkezet elnöke adta tudtunkra, hogy a gazda­ságban — megyénkben elsőként — megkezdték a búza ara­tását. Szombaton 11 kombájn látott munkához, és dolgoz­nak mindaddig folyamatosan - ha az időjárás közbe nem szól, míg az 1600 hektár terület termését be nem takarít­ják. Ma, vasárnap is teljes műszakot tartanak. A búza aratását megelőzően 230 hektár repcével is rendben végzett a gazdaság. A termelőszövetkezetben — talajadottságai nem éppen kedvezőek — különösen nagy gondot fordítanak a terület többszöri kihasználására. Amint felszabadulnak a területek, nyomban művelésbe fogják. Már eddig 95 hektár másodvetésük van. A másodszor hasznosított terület nagyobb részén — 55 hektáron — szu­perkorai hibridkukoricát vetettek. Diplomaosztó ünnepség A Veszprémi Vegyipari Egye­temen szombaton tartották meg a diplomaosztó ünnepsé­get. Az ifjú vegyész- és üzem­mérnököket, valamint a szülő­ket dr. Heil Bálint rektor és dr. Bodor Endre, a Magyar Kémikusok Egyesülete Veszp­rém megyei Szervezetének el­nöke köszöntötte. Az egyetem rektora 239, idén végzett hallgatónak adta át a vegyész- és az üzemmér­nöki diplomát tanúsító okle­velet. A nappali tagozat ne­hézvegyipari szakán 59-en ve­gyészmérnöki, 81 -en pedig üzemmérnöki diplomát szerez­tek. A levelező tagozaton 40- en szerezték meg a vegyész­­mérnöki, 13-an pedig az üzem­mérnöki címet. A szervezőmér­nöki szakon 46-an kaptak dip­lomát. Ütem szerint építik és adják át a lakásokat ülést tartott a várpalotai és a tapolcai városi tanács Minden tanács életében, munkájában fontos mozzanat a számvetés az előző évi gaz­dálkodásról. Ezt tette a várpa­lotai városi tanács is, ami­kor megvitatta­­ Némethné Káposzta Mária pénzügyi osz­tályvezető előterejesztése alap­ján — a múlt évi költségvetési és fejlesztésialap-gazdálkodást. Mint megállapították „a múlt évben legfontosabb feladat a költségvetés területén az alap­ellátás, az oktatási, az egész­ségügyi feladatok színvonalá­nak megtartása, a fejlesztés­ben pedig a lakásépítés foly­tatása, a Mártírok úti bölcső­de, a szolgáltatóház építésé­nek befejezése volt." A költségvetési bevételeket növelte tavaly a különböző vál­lalatoknál, intézményeknél szer­vezett kommunista műszak. Az ebből származó 378 ezer fo­rintot a gyermekintézmények fenntartására fizették be. A jelentős összeget a városi ta­nács végrehajtó bizottsága a Thury György téri általános is­kola gondnoksága, a készen­léti lakótelep iskolája és a böl­csődék gondnoksága számára biztosította. A lakosság túl­teljesítette állam iránti köte­lességét, és 2,9 millió forinttal szemben 4,2 millió forint adót fizetett be. A múlt évben a költségvetési feladatokra 163 millió forintot, a fejlesztésre ugyanennyit for­dított a várpalotai városi ta­nács. A fejlesztési célokat terv szerint megvalósították, a la­kásellátásban és a gyermekin­tézményeknél nincs feszültség, gond a városban. Ez nem je­lenti azt, hogy a várpalotaiak részéről igény már nem jelent­kezik, de a lakosság megérti a jelenlegi gazdasági helyzetet és a szerényebb eredményeket is örömmel fogadja. A város kiemelt fejlesztéséhez biztosí­tott pénzösszegek kedvezően változtatták meg a város ar­culatát még akkor is, ha a fejlesztés ma nem olyan di­namikus, mint volt az ötödik ötéves tervidőszakban. Várpalotán is a lakásépítés jelentette és jelenti ma az­­egyik legfőbb feladatot. A la­kásszerelésben tavaly jelentős mértékben előrehaladtak az építők, és az idén ütem sze­rint átadják a lakásokat, így 96-ba már beköltöztek. Mint azt Szabó Gáborné, a városi tanács elnöke elmondotta: a gazdaságosan fel nem újítha­tó lakásokban élő bányászok gondja — éppen a javuló és fokozott lakásépítés, lakásellá­tás következtében — az idén és jövőre megoldódik. Az OTP beruházásában épü­lő, nagyobb méretű és komfor­tos lakások segítségével egyes, ma még feszítő szociális gon­dokat is megold a városi ta­nács. Ugyanis a régi lakáso­kat újraelosztás útján biztosít­ják a lakásigénylőknek. Így egy lakással több család, igénylő is lakáshoz jut. Az iparváros lakossága ta­valy 13,8 millió forinttal segí­tette Várpalota fejlesztését és a társadalmi munkát elsősor­ban a parképítésben, a fásí­tásban, az intézmények fenn­tartásában, karbantartásában vállalták és teljesítették. A városi tanácstagok a be­számolót megvitatás után elfo­gadták. Társadalmi összefogás a fiatalokért A bölcsődés kortól a felnőt­té válásig végigkísérte az if­júság helyzetét, nevelésének, életének körülményeit az a be­számoló, amelyet — egyebek között — pénteki ülésén vita­tott meg a tapolcai városi ta­nács. A testület elé terjesztett összegzés sorra vette az okta­tás-nevelés tárgyi feltételeit, s elemezte azokat a körülménye­ket, melyek segítik, vagy hát­ráltatják, hogy a fiatalok meg­találják helyüket. Bölcsődébe, óvodába minden jogos igénylő gyermekét felve­szik Tapolcán. A 16 tantermes általános iskola felépültével valamelyest csökkentek a fe­szültségek, de még mindig 17 szükségtantermet kell igénybe venni, hogy a megnövekedett tanulólétszámot el tudják he­lyezni. Igaz viszont, hogy a vá­ros általános iskoláiban csak egy műszakos tanítás van. Jó feltételekkel rendelkeznek a tehetségondozáshoz, ugyanak­kor nagy figyelmet fordítanak a veszélyeztetett környezetben élő gyermekekre is (számuk sajnos az elmúlt évek alatt megháromszorozódott). A ve­szélyeztetett gyerekekkel foglal­koznak az iskolákban működő gyermek- és ifjúságvédelmi fe­­lelősök, akiknek munkáját vá­rosi munkaközösség hangolja össze, segíti. A középfokú ok­tatási intézmények iránt egyre nagyobb az érdeklődés, az it­teni oktatás színvonalát pedig az minősíti, hogy szép szám­mal felvételiznek sikeresen a végzett tanulók felsőoktatási intézményekbe. A városi tanács által megvi­tatott beszámoló a továbbiak­ban részletesen elemezte az if­júság részvételét a munkában és a közéletben. A tapasztala­tok szerint a vállalatok, intéz­mények segítik a pályakezdők beilleszkedését, a szakmával nem rendelkezőket tanulásra, a már képzetteket továbbtanulás­ra ösztönzik. A katonai szolgá­lat, vagy a gyes miatt hosz­­szabb ideig távol lévők semmi­lyen hátrányt nem szenvednek. A városban adottak az egész­ségügyi ellátás, s a lehetősé­gekhez képest megfelelő szin­ten a művelődés és sportolás feltételei is. Mint a beszámoló összességében megállapította: az ifjúsági törvény végrehajtá­sa­­ a meglévő hiányosságok és gondok ellenére jó ütemben halad, a továbblépés azonban az érintett szervek még jobb összefogását igényli. Erről be­szélt többek között hozzászólá­sában Vidosa Károly, a városi pártbizottság első titkára is, amikor a vállalatok ifjúságpo­litikai kötelezettségéről szólt. Elemezte emellett a fiatalok közélet iránti érdeklődését, il­letve az aktivitás csökkenésé­nek okait. A vita összefoglalójában Baski Sándor, a városi tanács elnöke külön kiemelte a csalá­dok felelősségét. Mint mon­dotta: a nevelés legfőbb szín­tere ez, de arról tulajdonkép­pen nincs átfogó kép, milyenek is a feltételek a családban a neveléshez. Ezért a harmadik negyedév során a városi ta­nács az érintett szervekkel együtt megvizsgálja egy széles körű felmérés lehetőségét. En­nek tapasztalatai alapján ugyanis — a tényeken alapuló ismeretek birtokában — pon­tosan meghatározható mely te­rületeken van szükség segít­ségre, a társadalmi összefogás erősítésére. Ugyancsak szüksé­ges, hogy a városi tanács a KISZ-bizottsággal közösen meg­keresse a vállalatokat, s felhív­ja figyelmüket a fiatalok hely­zetének javításához elengedhe­tetlen feladatokra. Az igényes művészet magas színvonalon szórakoztat is Ünnepélyes díjkiosztással zárult a 13. Veszprémi Tévétalálkozó Tavaly találkoztak először ér­deklődő televíziós alkotók és a veszprémi szemlén működő tár­sadalmi zsűrik képviselői. A kölcsönösen hasznos eszmecse­rére ismét igényt tartottak. S tegnap délelőtt termékeny be­szélgetést folytattak a tévés műhelymunkáról és a műsorok közönségfogadtatásáról. A 13. Veszprémi Tévétalálkozó tegnap ünnepélyes díjkiosztás­sal zárult. Az eseményt élő adásban közvetítette a tévé a Dimitrov Művelődési Központ színházterméből. Veszprém város díját kapta a Társkeresés, II. 1463. (írta: Kóródy Ildikó, rendező: Mi­­hályfi Imre.) A zsűri indoklá­sa szerint: a szülő nélkül fel­növő tizenéves ifjúság gondjai­nak művészileg és etikusan egyaránt értékes, szórakoztató, kiváló színészi alakításokra mó­dot nyújtó feldolgozásáért. A drámai kategória fődíjá­ra érdemesült a Rettenetes szülők. (Jean Cocteau műve alapján Felvidéki Judit rendez­te), a világirodalom egy XX. századi drámájának igényes, igen jó színészi alakításokat nyújtó adaptálásáért Fődíjat nyert Benedek Mik­lós Akar velem játszani? című műsora (rendezte Molnár György), magas színvonalú iro­dalom és szórakoztatás szeren­csés ötvözetű bemutatásáért és az Egy Fényes-est (Csenterics Ágnes rendezésében), a zene­szerző több nemzedéken át őszinte életörömet sugárzó élet­művének széles tömegeket szórakoztató feldolgozásáért. A tíz társadalmi bíráló bi­zottság szavazatai alapján ugyancsak az Egy Fényes-est és drámai kategóriában a Gló­ria (Örkény István kisregénye alapján írta és rendezte Zsurzs Éva), nyerte el a közönség­díjat. Különdíjat kapott a zsűritől Vass Éva, a Rettenetes szü­lőkben és Páger Antal a Társ­keresésben nyújtott alakításá­ért, ez utóbbi film dialógusai­ért Honváth Péter, Kellér De­zső a Jubileumi leltár műsorá­ban való szerepléséért, Cser­háti Zsuzsa az Amire a világ táncolt, első részében nyúj­tott énekes szerepléséért, Pau­­dits Béla a Hölgyek, urak, le­het, lehet.. .-ben nyújtott ala­kításáért és Bilicsi Erzsébet e műsor rendezéséért, Gulyás Buda a Szegény Avroszimov operatőri munkájáért és Igló­­di István Az út végén című film főszerepéért. A zsűri értékelését elnöke, Nemeskürty István ismertette. Az idén 22 műsor, illetve film alapján kellett eldönteni, hogy az alapított 4 díjat — a 3 fő­díjat és Veszprém város elis­merését — melyik kapja, vala­mint személyi teljesítményeket is méltányoljanak. A 22-ből 4 film viszonylag magas száza­lék, mint díjazási lehetőség is. Ugyanakkor mégsem olyan sok, hogy ne őrizhetnénk meg a min­denkori díjaknak kijáró rangot. Ilyen előfeltételek között tű­nődtek, töprengtek, döntöttek. Ennek során örömmel állapí­tották meg egyöntetűen, hogy ez alkalommal a közönség vé­leménye remélhetően találko­zik a bírálók ítéletével. Ugyan­is a versenyprodukciók alap­ján igen magasra emelkedett a televízió szórakoztató műso­rainak szívonala. Ezt nagyon fontos — kultúr- és művészet­politikai jelentőségű — dolog­nak nevezte. Mert ha van „mé­dium", amely tényleg milliók­hoz szól naponta, az a televí­zió. Alapfeladata, hogy megta­lálja azt a helyes utat, ami a tömegek színvonalas szórakoz­tatását, s emellett az igen igé­nyes, magas színvonalú művé­szet és irodalom közvetítését jelenti. Ez most sikerült, és örülünk neki. Olyan filmek, mint a Társke­resés, vagy mint az Akar velem játszani? és a Fényes-est díjai mögött semmiféle „ahhoz ké­pest" megalkuvás nincs, mert ezek a műsorok tényleg magas színvonalon szórakoztatók is, kiváló színészi alakításokra ad­nak módot és irodalmi színvo­nalat képviselnek. Benedek Miklós megoldotta azt, hogy Csehov, Ibsen, Gábor Andor, Csárdáskirálynő-szövegeivel van együtt jelen; mindkettőnek megfelelő helyi értéket biztosít, ez a legszebb a játékban. A Rettenetes szülőknek is az a nagy értéke, hogy a világiro­dalom egy olyan alkotását, amely mint darab talán vala­milyen értelemben vitatható - hiszen a 30-as évek Cocteau­­ja nem a mi mai Cocteaunk -, de maradandó becsű művét igen magas kultúrával, kiváló színészi alakításokra ösztönöz­ve közvetítette nekünk egy fia­tal rendező. Munkatársunk előzetes kér­désére elmondotta Nemeskürty István, hogy a zsűri feladata a díjak osztása, nem a kritizálás. De még mindig tapasztalható olyan álművészi, formalista tö­rekvés, amely, s alkotója ön­magával és a nézővel is sze­retné elhitetni, hogy az az iga­zi művészet, ami érthetetlen, vagy kevesek számára érthető, vagy rejtvény. Egyszóval: a tar­talomtól elszakított formaliz­mus eseteivel is találkoztak Ezek a díjazásnál szóba sem kerültek. Megjegyezte azon­ban: maga is, mint a filmgyári stúdió vezetője, híve a kísérle­tezésnek. Olyan műalkotásai létrehozását is támogatni kell amelyek esetleg kevesek ér­deklődésére tartanak számot. Ám mértéket kell tudni tartani , nem kevés-e a mai élet konfliktusait ábrázoló film . Neki is hiányzott az olyan fajta műsortípus, amilyenek példái többek között Dömölky Jáno­s mai témájú filmjei voltak az elmúlt években. A művészetet történetét, fejlődését persze nem lehet kalendáriumokká­ mérni... Ezért is örült a zsűri a Társkeresésnek. S talán cél­tudatosabb válogatással több értékes film kerülhetett volna a veszprémi szemlére. A díjakat Nemeskürty István és a vendéglátó város tanács­elnöke, Maróti Rezső, valamint Majlik László, az SZMT titkára nyújtotta át. Az eseményen részt vettek Szász András, a megyei tanács elnökhelyettese, Juhász Ferenc, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságánál osztályvezetője, Csonka Zoltán, a Veszprém városi pártbizott­ság első titkára, Megyeri Ká­roly és Szinetár Miklós, a Ma­gyar Televízió elnökhelyettesei Verseny a labdáért, verseny az NB II-ért - ezúttal Dunaújvá­rosban. A veszprémi gárda bizakodó, hangulatban utazott a ta­lálkozó színhelyére. (Beharangozó írásunk a lap 7. oldalán.) Fotó: Pajor László ­ Ezekben a hetekben teljesen felújítják a megye egyik legszebb művelődési házát, lánkán. Az arborétumnak is beillő parkban rövidesen megújulva várja a kultúra központja a fiatalokat és az idősebbeket egyaránt.

Next