Napló, 1983. július (Veszprém, 39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. július 1., péntek óRA: 1,40 FORINT XXXIX. évfolyam, 154. szám Kádár János találkozott Gilberto Vieiraval Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában találkozott a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Gilberto Vieiraval, a Kolumbiai Kommunista Párt főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik feladatairól. Véleményt cseréltek a kommunista mozgalom, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös figyelmet fordítva Közép- és Latin-Amerika helyzetére. A két párt vezetői aggodalommal szóltak a reakciós erők fokozódó beavatkozási kísérleteiről a Karib térségben, amelyek veszélyeztetik a világbékét. Támogatásukról biztosították a népelnyomó diktatúrák és támogatóik ellen, a szabadságért, a társadalmi igazságért küzdő salvadori, chilei és más latin-amerikai hazafias erőket. Kifejezték szolidaritásukat a kubai és nicaraguai néppel, amelyek országaik függetlenségét és építő munkájuk eredményeit védelmezik. Állást foglaltak amellett, hogy a latin-amerikai válsággócokat tárgyalásos úton számolják fel, mert ez jól szolgálná az amerikai földrész, a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Megerősítették készségüket a pártközi együttműködés elmélyítésére és hangsúlyozták, hogy a jövőben is elősegítik a mindkét nép javát szolgáló sokoldalú kapcsolatok fejlesztését a Magyar Népköztársaság és a Kolumbiai Köztársaság között. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Színvonalas évadot zárt a Petőfi Színház együttese Társulati ülés Veszprémben Tegnap délután tartották meg Veszprémben a Petőfi Színház évadzáró társulati ülését. Az eseményen jelen volt Imre Miklós, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának titkára, Lampl Lajos, a színészszakszervezet titkára, valamint a megye és a megyeszékhely párt-, állami, társadalmi és ifjúsági szervezeteinek rangos képviselői. Elsőként Hegyeshalmi László, a Petőfi Színház igazgatója jellemezte az 1982/83-as évad munkáját. Az együttes 354 előadást játszott, ebből 341-et hazai publikum - 13-at romániai közönség előtt. Mindez 3 és félmillió forint bevételt hozott a színház számára. Az évad legnagyobb közönségsikere és legtöbb bevételt hozó produkciója Bulgakov: A félnótás Jourdain című vígjáték volt, melyet Oleg Tabakov moszkvai vendégművész rendezett. A sikerlista második helyezettje A bolond vasárnap című bohózat, melyet „holtversenyben” követ Csukás István: Ágacska című gyermekelőadása és Molnár Ferenc: Olimpia című darabja. Az egy előadásra jutó nézők számát tekintve az Én és a kisöcsém című dalos vígjáték vitte el a pálmát. (A rendező: Pethes György.) A színházigazgató a sikerek mellett szólt a kudarcokról is. Bukásnak minősítette a Civilizátor című produkciót. Ezt azért is sajnálatosnak tartotta, mert rányomta bélyegét az Yvonne, Burgund hercegnője című darab fogadtatására, melynek Budapesten és szakmai körökben jelentős sikere volt. Az említetteken kívül sikernek minősítette Gyurkovics Kosztolányi Édes Anna című darabját. (Rendező: Horvai István) és Székely János Dózsáját. (Rendező: Sik Ferenc.) Hegyeshalmi László hangsúlyozta, hogy soha annyit nem írtak, foglalkoztak a veszprémi színház produkcióival, mint a múlt évadban. Az erdélyi vendégjáték átütő szakmai- és közönségsiker is volt, hasonlóképpen a budapesti szereplések is. A színházépület rekonstrukciójáról szólva az igazgató bejelentette: ősztől még a régi veszprémi színházépületben folytathatják az előadásokat, de már a Dimitrov Művelődési Központ színháztermében is fognak játszani. A nyáron elkészül az új színészház, amely emberibb körülményeket biztosít a művészek, és színházi dolgozók számára. Az igazgató önkritikusan szólt néhány negatív jelenségről, amely nehezítette a művészi munkát. Az évadot értékelő beszámolót követően a megyei tanács nevében Szász András, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a társulatot, a Petőfi Színház összes dolgozóját. Beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az építkezések okozta nehézségeket sikeresen küzdötte le az együttes. A rendkívüli körülmények ellenére megyénkben és megyén kívül is elismerésre méltó igényességgel játszottak a veszprémi színház művészei. Ősszel lengyelországi vendégszereplésre készül a társulat, valamint a romániai sepsiszentgyörgyi színház fogadására. Az elnökhelyettes a megyei tanács nevében további pártolásról biztosította a Petőfi Színház együttesét. Ezt követően Szász András kitüntetéseket és nívójutalmakat adott át. A Veszprém megyéért kitüntetés arany fokozatát kapta Pethes György a Petőfi Színház vezető rendezője. Nívó-jutalomban részesültek: Újhelyi Olga, Szoboszlay Sándor, Csikós Gábor, Blaskó Balázs és Benedek Gyula. Emlékezetesen ünnepi pillanat volt, amikor Navracsics Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője két évtizedes alkotó veszprémi jelenlétének elismeréséért ajándékot adott át Horvai István kétszeres Kossuth-díjas kiváló művésznek, a Vígszínház igazgatójának hatvanadik születésnapja alkalmából. A Petőfi emlékgyűrűt a társulat titkos szavazással Blaskó Balázsnak ítélte oda. Majd törzsgárda jelvények átadására került sor. Húsz éve tagja a színháznak Darás Léna és Bakody József. A színészek közül tizenöt éve Dévai Péter. Végezetül Hegyeshalmi László bejelentette az eltávozottak és az újonnan szerződöttek névsorát. Távozók: Árva László, Basa István, Faragó József, Kőhalmi Attila, Vajda Károly, Károlyi Anna színészek; Katona Imre rendező, Neogrády Antal díszlettervező és Berke Júlia művészeti titkár. A színház új tagjai: Töreky Zsuzsa frissdiplomás színész és Csák Zsuzsa, Raszter Ildikó, Balogh Tamás, Szélyes Imre, Bakai László — mindannyian Kecskemétről szerződtek; Lukács József a pécsi színháztól. Balogh Gábor és Tömöry Péter rendező szintén Kecskemétről. Kaiser László frissdiplomás dramaturg, Füzy Sári jelmeztervező a Nemzeti Színháztól jött, Khell Csörsz díszlettervező eddig szabadúszó volt. Befejezésül a jövő évi műsortervet ismertette az igazgató. A hatvanéves Horvai Istvánnak gratulál Navracsics Tibor Ejtőernyős-parádé a veszprémi Gulya-dombon. Képes beszámolónk a VI. Bakony Kupa ejtőernyősversenyről lapunk 7. oldalán. Vida András felvétele Napirenden: a költségvetés végrehajtása és a településrendezési tervkészítés ülést tartott Veszprém megye Tanácsa Veszprém megye Tanácsa tegnap délelőtt a megyeszékhelyen tartotta II. negyedévi ülését. A megjelenteket, köztük Pap Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, István János általános elnökhelyettes köszöntötte. Az egyhangúlag elfogadott napirend szerint a testület elsőként Veszprém megye tanácsainak 1982. évi működési költségvetésének és fejlesztésialap-előirányzatának végrehajtásáról szóló jelentést vitatta meg. Az írásban kiküldött anyaghoz az előterjesztők fűztek szóbeli kiegészítőt. Forintos Erzsébet, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője hangsúlyozta: a nehézségek ellenére pénzügyi gazdálkodásunk kiegyensúlyozott volt, s a terv alapvető céljai megvalósultak. Balogh Zsigmond, a megyei tanács tervosztályának vezetője infrastrukturális gazdálkodásunkat közepesnek minősítette, s rámutatott: hosszú évek óta most fordult csak elő, hogy lakásépítési terveinket nem teljesítettük. De: az óvodáskorúaknak 80,4 százalékát lehetett elhelyezni a tanácsi óvodákban. Az óvodák pénzügyi ellátottsága javult 176,1 millió állt rendelkezésükre. Legdinamikusabb a fejlődés az alsófokú oktatásban, melyre 458,2 milliót fordítottak. 53 új tanuló- és 46 napköziotthonos csoport kezdhette meg működését. A tanulók 54,1 százaléka részesült napközis ellátásban vagy szervezett étkeztetésben. Javultak az oktatás tárgyi feltételei a szakmunkásképzőkben és a szakközépiskolákban. Közművelődés, kulturális és sport létesítmények fenntartására, sportcélok támogatására 153,4 milliót használtak fel. II terv alapvető céljai megvalósultak A múlt évi költségvetés megállapításánál a megyei tanács célul tűzte ki, hogy a csökkenő pénzügyi lehetőségek mellett is megvalósuljanak a VI. ötéves terv alapvető célkitűzései. Eszerint: fejlődjön az alapellátás, őrizzük meg az ellátás színvonalát és tartsuk meg a fizetőképességet. Ezek az alapvető feladatok 1982-ben teljesültek. A gazdálkodási körülményekhez való alkalmazkodás azonban a terv többszöri módosítását, rugalmas finanszírozási rendszer bevezetését igényelte. A feladatok ellátására 3 milliárd 260 millió forint állt rendelkezésre. A bevétel 101,2 százalékos volt. A költségvetési szervek működésével összefüggő bevételekből 24,4 milliós többlet képződött, ami főleg üdülőhelyi díjakból, idegenforgalmi szolgáltatásból, szabálysértési bírságokból stb. származott. A lakosság adó és illeték címén 236,6 milliót fizetett be, többet az előző évinél. A mezőgazdasági tsz-ek és az állami gazdaságok 146,7 millió forinttal fizettek több adót, mint a tervezett. Oka: jövedelmezőségük meghaladta az országos átlagot. A vállalatok és szövetkezetek városi és községi hozzájárulás címén a tervhez képest 180,8 millióval kevesebbet fizettek be. Ennek oka néhány iparág, vállalat veszteséges gazdálkodása (villamosenergiaipar, alumíniumkohászat, Péti Nitrogénművek). Ez azt bizonyítja, hogy a tanácsi feladatok ellátására nem biztonságos fedezet a vállalat nyereségétől függő bevétel. Az említettek miatt 58 tanácstól 35,6 millió forint értékben el kellett vonni a 104 százalékon felüli többletet, 14 tanács költségvetését pedig 97 százalékig, 63,8 millióval ki kellett egészíteni. Több mint 3 milliárd működésre, fejlesztésre A költségvetési kiadások oldalán 3 milliárd 17,5 millió forint állt, ebből az összegből oldották meg a tanácsok a társadalmi közös fogyasztás feladatait. A felhasználás magas, 93,1 százalékos. Ez egyebek mellett a költségvetési szervek javuló gazdasági, szervező tevékenységét is mutatja. A kiadások ütemessége azonban nem megfelelő, a december havi kiadás kétszerese az átlagos havinak. Az ellátottság színvonalát jól példázza, hogy az egy lakosra jutó költségvetési előirányzat alapján 5. helyen állunk a megyék között. A gazdasági és kommunális feladatokra 610 milliót fordítottak, ebből utak, hidak karbantartására, felújítására 162 milliót. A város- és községrendezési tervek készítésére előirányzott összegből 16 milliót nem használtak fel, most a szerződések ellenére kiszámíthatatlan a tervek leszállítása. Vízgazdálkodásra 57,4 milliót költöttek a tanácsok, de továbbra is gondot jelent a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása. Egészségügyi és szociális feladatokra 637,3 milliót használtak fel (96,9 százalék, a legmagasabb az ágazatok között). A maradvány többek között fejlesztések későbbi megvalósításából, a szállítások rendszertelenségéből adódik. A gyógyító-megelőző ellátás biztosítása kiemelt feladata volt a tanácsoknak. A járóbeteg ellátásra 130,9 millió a felhasználás. A megye lakosságát 222 orvosi körzetben, s napi 1223 szakorvosi órában látják el. Veszprémben 120, Várpalotán 40 bölcsődei hely létesült. A bölcsődék zsúfoltsága csökkent. A szociális gondoskodásra rendelkezésre álló pénzt szinte teljesen felhasználták. 1319-en részesültek rendszeresen megemelt szociális segélyben, 6232 fő esetenkénti rendkívüli segélyt kapott. Mindez a szociális étkeztetéssel együtt 31 milliós kiadást jelentett. Jól működik a házi gondozói szolgálat, 3,8 millió forint felhasználásával 727 idős embert gondoztak. A szociális otthonok fenntartására fordított összeg emelkedett, 50,4 milliót tett ki. A kulturális ágazatban 1 milliárd 84,8 millió forintot, az előirányzat 96 százalékát használták fel. A kicsinyeknél kezd A tervezettnél kevesebb lakás épült Az állóeszközök bruttó értéke 12,1 százalékkal növekedett 1982-ben. Az állami lakóépületek fenntartására, felújítására és korszerűsítésére 220,3 millió forint állt az ingatlankezelő szervek rendelkezésére. Ebből 114,3 millió volt a tanácsi támogatás. A felhasznált 202 millióból 13,1 milliós fejlesztési alapot képeztek a lakóházjavítási kapacitást bővítő beruházásokra. Tavaly 615 lakást újítottak fel és 65-öt korszerűsítettek. A jelentés ezt követően a fejlesztési alap gazdálkodást elemezte. A tanácsoknak 1 milliárd 364 millió forint bevételük volt. Az előirányzott állami támogatásból 416 milliót vettek igénybe. A tanácsok fejlesztési alapjukból 1 milliárd 196 milliót használtak fel. Tanácsi célcsoportos lakásépítésre 303 millió forintot fizettek ki. Használatbavételre 360 lakás került, a tervezettnek csupán 54 százaléka. Ezeken felül 140 lakás műszaki átadása megtörtént, de olyan minőségben, hogy a lakosságnak nem lehetett átadni. Kedvezőtlenül alakult a magánlakás-építés is: 1453 lakást, a tervezettnek mintegy 86 százalékát vették használatba. Lemaradása telepszerű többszintes magánlakásoknál van, a tervezettnek csak 45 százalékát vették használatba. A tanácsok szorgalmazzák a magánlakás-építkezést. Tartós használatba 491 telket adtak átlagosan 55 forintért négyzetméterét, pedig kialakításuk 77 Ft/m2-be került. A kórházi ágyfejlesztésre az előirányzott 165 millióból 79 millió a felhasználás. A veszprémi 290 ágyas pavilon 1983. január 1-től működik. A körzeti egészségügyi mosodánál azonban csekély volt a felhasználás. Jó ütemben halad a devecseri szociális otthon rekonstrukciója, elkezdődött a nyírlakié. Az általános iskolai kiemelt fejlesztési program végrehajtása jó ütemű. A számításba vett 69 tanteremmel szemben 119 létesült. A marcaltői, lesencetomaji, dudari iskolai bővítés erre az évre húzódott át. (Folytatás a 3. oldalon)