Napló, 1983. december (Veszprém, 39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-20 / 299. szám
Embert próbáló csapdák Kemény Zsigmond regényeit mindmáig kevesen olvassák. Stílusát nehézkesnek, történelemszemléletét pesszimistának, cselekményszövését nyomasztó csapdák láncolatának tartják sokan. Pedig jellemalkotó képessége, prózája költői ereje, a végzette dacoló hőseinek nagysága ma is egyedülálló élményt kínál az olvasónak. Azok a szerencsések, akik egyegy kiváló magyartanár jóvoltából már középiskolás korukban megismerték és megszerették Erdély nagy fiát, egy életre eljegyezték magukat műveinek olvasásával. Görgey Gábor az Özvegy és leánya forgatókönyvírója így vall erről: „... diákkorom óta, amikor először megérintett a nagysága, rajongok érte ... Mit szeretek benne? Minden szavát, mondatát. Félelmetes emberismeretét és jellemformáló készségét. Ahogy szobrászként körüljárhatóvá és tapinthatóvá formálja alakjait. És úgy megtölti őket élettel, hogy ettől a belső gazdagságtól szinte szétrobbanok . . . Özvegy és leánya, a magyar regényirodalom egyik legnagyszerűbb darabja. A mai, modern ember számára is eleven és megrendítő." A négyrészes sorozatból eddig kettőt láthattunk. Szembetűnő, hogy mennyire gazdag kiállítású ez a történelmi témájú tévéfilmsorozat. A Magyar Televízió ezúttal nem spórolta el az eredeti helyszíneket, a lovakat, a festői erdőket, a várakat, a kosztümöket, az ínycsiklandozó ételeket. A filmet 1982-ben forgatták, cseh-morva várakban, szlovákiai és hazai erdős-hegyes vidékeken. Szőkébb hazánkban a Bakonyban, Nagyvázsonyban, Pula határában, Ugod és Bakonybél között is felvettek több jelenetet. Megyénk nézői számára feltűnő az is, hogy számos veszprémi színészt láthat az Özvegy és leányában: Dobos Ildikót, Szoboszlay Sándort, Bakody Józsefet, Borbíczky Ferencet, Benedek Gyulát, vagy azóta elszerződött itteni művészeket, mint például Dobók Lajost, Meszléry Juditot, Vajda Károlyt. Ennek magyarázata, hogy a rendező, Horváth Z. Gergely egy ideig a Petőfi Színház művészeti vezetője volt, és így alkalma nyílt filmje számára ,,felfedezni" a veszprémi tehetségeket. Bár a regény műfajából eredően a valóságtól elrugaszkodott képzelet szüleménye, az Özvegy és leánya megtörtént leányrabláson alapul. Kemény Zsigmond alaposan tanulmányozta az I. Rákóczi György fejedelemsége (1630-1648) idején játszódó nagy vihart vert szentléleki esetet, melyet alkalmasnak tartott művészi megjelenítésre. Erdély Bethlen Gábor fejedelemsége idején érte el aranykorát, amely az őt követő I. Rákóczi György országlása idején még nem vesztette el minden fényét. A korszak egyik legfőbb jellemzője volt a vallási türelmetlenség. A harmincéves háború aktív részese volt Erdély, természetesen a protestáns svédek és német választófejedelmek oldalán, a katolikus Habsburg-birodalom ellenében. Jellemző, hogy míg Bethlen Gábor óvakodott bármelyik felekezet hittérítésének aktív támogatásától, addig I. Rákóczi György igyekezett elősegíteni a görögkeleti erdélyi románok református hitre térítését. A protestáns erdélyi fejedelem azonban a katolikus magyar nemesekkel türelmes egyházpolitikát folytatott. Ennek oka nemcsak nagy elődje, az ugyancsak református Bethlen Gábor pozitív példája lehetett, hanem politikai megfontoltság is, hiszen éppen akkor a királyi Magyarországon Pázmány Péter szinte példátlan ellenreformációs sikereket ért el a nemesség körében. Ezt tényként kellett elfogadnia a fejedelemnek, amikor például a svédekkel szövetségben 1644- ben hadra kelt Bécs ellen és elfoglalta Felső-Magyarországot. A katolikus többségű magyar vármegyéket is szükséges volt megnyernie, nehogy zendülésekkel zavarják a hadjárat sikerét. Azonban a fejedelem viszonylag türelmes politikája ellenére izzott a gyűlölet protestánsok és katolikusok között Erdélyben. A szentléleki leányrablást a bigott református özvegy Tarnóczyné és a katolikus Mikes család közti ellentét sodorta a fejedelem elé. A regényt igazán érdekessé a szerelmi szálak összekuszálódása teszi. A második részben kiderült, hogy az elrabolt Tarnóczy Sára nem Mikes Kálmánba, hanem Mikes Jánosba szerelmes, aki ráadásul viszontszereti őt, bár igyekszik ezt az érzését elfojtani. Vajon melyik érzés bizonyul erősebbnek: a szerelmi, vagy a testvéri érzés? Szabad-e feláldozni valakinek önmaga és egy másik ember boldogságát egy szeretett harmadikért? Ezekre a pokolian nehéz kérdésekre kereste, kutatta a választ Kemény Zsigmond, akire jellemző, hogy embert próbáló csapdákat állított hősei elé. Merjük hinni, hogy sokan lesznek, akik a 4 részes sorozat hatására veszik a fáradságot és elolvassák az eredeti regényt. Megéri Horváthy György Jelenet az Özvegy és leánya című filmből. Előtérben Bokody József. A ^wx^öx?' ^rw^r^x^/y^x^/ A Magyar Vöröskereszt is csatlakozott a Vöröskereszt Társaságok Ligája és az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi gyermekrajzpózatához, amelyet az egészséges és a rokkant gyermekek közötti kapcsolatok erősítése érdekében hirdettek meg. A szervezet országos ifjúsági bizottsága a napokban közzétett felhívásában arra ösztönözte az általános - köztük a kisegítő — iskolák tanulóit, hogy minél többen vegyenek részt ezen a pályázaton: rajzaikon, festményeiken ábrázolják az egészséges és a rokkant gyermekek barátságát, közös tevékenységét. A pályamunkákat 1984. március 1-ig kell eljuttatni a Vöröskereszt megyei, illetve budapesti vezetőségeinek. A legjobb rajzokat, festményeket — mindegyik megyéből 10—10-et, a fővárosból harmincat - a Magyar Vöröskereszt szervezési és ifjúsági osztályához küldik el március 31-ig. Az eredményt májusban, a Vöröskereszt-világnap ünepségein ismertetik, a legjobb alkotásokat díjazzák és kiállításon mutatják be. A legkiválóbb tíz művet elküldik Genfbe, az Egészségügyi Világszervezet székhelyére, ahol a nemzetközi pályázat első díjának nyertese személyesen veheti át a jutalmat. Vonalvégen: Aligha tévedek nagyot, ha feltételezem, hogy vasárnap sokan szurkoltak megyénkben a képernyő előtt a Magyar Televízió 1983-as Elmebajnoksága szuperdöntőjében az ajkat Mádai Péternek, ismerve tetkiismeretességét, versenyzőt erényed, őttatában esélyesnek tartottuk, mégis aggódva figyeltük bönyész-díszegyenruhás alakját a televízió „villamosszékében". Ezúttal a kedvesek közt is talán legkedvesebb témájával, a magyar szénbányászat történetével versenyzett, s a feltett 20-ból 17 kérdésre felelt jól. Már kezdtünk fellélegezni, azonban Héthy Apor személyében kitűnő ellenfele volt, s a szuperdöntő végül is 29:29-es döntetlennel végződött. A „rájátszásban" aztán Mádai Péter tévedett először, s meg kellett elégednie a második hellyel. - Hogy érzi magát most? - kérdeztük meg telefonon a verseny után. - Köszönöm, jól. - Nem csalódott? - Természetesen, mint mindig, most is nyerni akartam. Azonban ilyen ellenféllel szemben, ilyen körülmények között alulmaradni aligha szégyen. Olyan, mint amikor a fociban egy kupadöntőt tizenegyesrúgásokkal döntenek el. Nem igazságtalan, de az átlagosnál nagyobb szerepet kap benne a szerencse. - Tehát mégiscsak csalódott. . . - Komolyan mondom, hogy nem. Örülök annak, hogy egy ország nyilvánossága előtt lehetőségem nyílt értelmes, szép dolgokat elmondani a bányászatról, a bányászokról. - Sokan szurkoltak Önnek a megyében . . . - Köszönöm szépen. - Érezte ezt a néma támogatást? - Hogyne, hiszen nem is volt ez mindig néma. Ajkán sokan szólítottak meg ismerősök, de ismeretlenek is, már az első fordulók után. Rengeteg segítséget kaptam az ajkai könyvtár, a művelődési ház dolgozóitól, a kollégáktól is. És sokan írtak levelet is. Eddig nemigen volt időm megválaszolni őket, de most nekilátok. - Mihez kezd most először? -Át kell rendeznem a lakásunkat. Nagyon szép dolgokat nyertem ezen a vetélkedősorozaton: egy akvarellt, egy faliképet gyertyatortóval, egy Iparművészeti asztalt, s most ismét egy festményt. Meg kell találnom a méltó helyüket. - Látjuk-e még a tévében? - Remélem, hogy igen. Szó van róla, hogy jövőre - egy kicsit más formában ugyan - folytatódik ez a vetélkedő. Mindenesetre, készülök a többi kedvenc témámból. - Melyek ezek? - Madách, Görgey, Kossuth. - Köszönjük a beszélgetést, és olvasóink nevében is gratulálunk az „ezüstéremhez"! - fang - A megújult péti kultúrházról Megjárta a fővárosban székelő teás országok követségeit Kozma Zsolt mérnök, és lelkesen tért haza. Maga sem hitte, hogy a péti üzemi kultúrház ötletét, miszerint teaszalontkívánnak létesíteni, ilyen tetszéssel fogadják a követségeken. Felajánlották segítségüket,kezébe nyomtak egy csomó prospektust a témával kapcsolatban, sőt hajtottak arra, hogy netán maguk is képviseltetik népüket egy-egy teaeszen. Az esetet Nagy Irén, a művelődési ház igazgatója újságolta el az újságírónak, hi úgy véli: valóban ínyencség ez a művelődés megszokott terítékén. Mert a teáscsészébe belefér valami kultúra is. Nevezetesen az, hogy a teázást egy-egy nemzet megismeréséhez kapcsolják, történelmét, érdekességeit, szokásait tálalják föl az üdítő stoka mellé. Van ebben a programban fantázia. Olyan jól feloldható és keverhető egymással a szórakozás és a művelődés (ismeretterjesztés), akár a cukor a teával. 1. Bevallom, csalétkül kezdtem a teázás szalonképes ötletével cikkem. Valójában a megújult művelődési ház terveiről kívánok szólni. Tatán, aki belekóstol az olvasásába, nem hagyja félbe a teáscsésze kihörpintése után. Mert van sok más hasznos és kellemes művelődési forma, melybe szintén cseppenthető több-kevesebb szórakoztató elem. Itt van mindjárt az ifjúsági klub, az alagsorban tágas, alkalmas teret találtak számára. Vagy megemlítem a kéthetenként szervezett játszóházat, ahol a gyerekek diafilmet néznek, meselemezt hallgatnak, bábokat készítenek és más örömteli dolgokat csinálnak. Igen látogatottak a minden második szombaton megtartott matinék. December 3-án például 600 nézője volt az Egri csillagok című filmnek. A nagy érdeklődés miatt ezután (a kijelölt szombatokon) két előadást tartanak. Ínyencségnek mondható az aerobic-tanfolyam, melyet a nőkkívánságára szerveznek meg januártól az általános iskola helyiségében. Ugyancsak kézikívánat a családi kör rendezvénye. Itt arról van szó, hogy a szülők a gyerekekkel jönnének, s mindkét nemzedéknek jó programot szervez majd a ház. Klubot kérnek a nyugdíjasok, a nők, a műszakiak, a brigádok. Van-e erre lehetőség? 2. A művelődési igazgató szerint egyetlen klubhelyiségen kell osztoznia valamennyiüknek. Önálló klubot csak a fiatalok kapnak. Az emeleti műszaki klub nyit ajtót egy-egy napon a többieknek. Szakkörből is több a jelentkező, mint amennyi szobát kínálhatnak, számukra. Fotósok, fafaragók, bélyeggyűjtők, kertbarátok, kézimunkásók szeretnének szakköri helyiséghez jutni. A ház legfeljebb három-négy szobát juttathat számukra, elsősorban azoknak, akik speciális felszereléssel dolgoznak. Jó gondnak nevezhetjük azt, amikor több a művelődő közösség, mint amennyi a helyiség. Jó azért, mert a péti üzemi kultúrház igen rangos, több foglalkozást fogadható intézmény lett a felújítás óta. És mégis "kicsi". Az épület külseje és belseje egyaránt figyelmet keltő, elegáns, tágas. A tervező törekedett arra, hogy a kulturáltságot egyesítse a különös hangulattal, melyet a színek merész használata, a fabetétek alkalmazása sugall. Különösen tetszik a nagyterem két oldalfala, melynek gomolygó kék árnyalatai levegőssé teszik a termet. A széksorok finom színű bársonyhuzata, a mennyezet fakazettás utánzati megoldása igényes munkára vall. Mutatós, hangulatos az emeleti előcsarnok (a ruhatárral). A falakon Seftovits Jenő, várpalotai textilművész munkái függtek ottjártamkor, ez emelte a helyiség esztétikumát, egyben jelezte: kiállítások számára igen alkalmas hely Innen nyílik ajtó az oktatóhelyiségbe, valamint a tanácsterembe. Itt a fehér és a sötétzöld színek kontrasztja kölcsönöz tiszta eleganciát a teremnek. A leghangulatosabb a „műszaki klub"-hoz címzett helyiség (hová több klub lesz bejáratos, sőt a teaszalon is itt kínálja ízeit). A zöld színű fotelek, kis asztalok, színes tévé, hifi torony képezik a választékos (olykor valósággal megszólaló) berendezést. Ennek a klubnak a törzstagsága természetesen a mintegy 100 fős Kémikusok Egyesülete. A művelődési intézmény természetesen a maga eszközeivel szolgálja a szakmai továbbképzést, a politikai oktatást, helyet ad a különböző tanácskozásoknak. A brigádvezetői klubot olyanképpen kívánják megalkotni, hogy - kívánságra - valójában brigádklubot nyitnak hetenként, s itt havonta a brigádvezetők különfoglalkozást tarthatnak. Külön kis birodalom a könyvtár, ahol 24 ezer kötet, 60 féle folyóirat és újság sorjázik a fehér polcokon, kétezernél több olvasó jár ide, vonzó az új könyvtár, a megnyitás utáni hónapban 110 új olvasó iratkozott be. Most alakítják ki a zenei részleget, ahol fülhallgatón át kapják a muzsikát. Örömteli megismerkedni a pétfürdői művelődési házzal. Megyénk egyik legrangosabb hasonló intézménye, mely méltó egy ilyen nagyvállalathoz meg egy olyan országhoz, ahol munkáshatalom van. Balogh Ödön Toxikológiai vizsgálatok a NEVIKI-ben Újabb kísérteti állatházakat épít a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet a növényvédőszer-toxikológiai vizsgálatokhoz. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyógyszer, növényvédő szer és INTERMEDIER központi fejlesztési program megvalósításával kapcsolatos kutatáshoz, fejlesztéshez elengedhetetlen vizsgálatokra — az új szerek toxikológiai hatásának kutatására a legsokoldalúbban — a veszprémi tudományos intézet rendezkedik be. A két évig tartó vizsgálatokkal itt szűrik ki az új vegyszerek ugyancsak esetleges rákkeltő hatását, amely a gyártás szempontjából kizáró ok, és itt figyelik meg, hogy a növényvédő szerek bomlástermékei milyen hatást váltanak ki az élő szervezetben. Előfordul ugyanis, hogy a vegyszer összességében ártalmatlan, de a növényi, vagy állati szervezetben olyan vegyületté alakul át, amely már kedvezőtlenül hat annak fejlődésére. Az ilyen jellegű toxikológiai vizsgálatok elengedhetetlenek a szerek engedélyeztetéséhez és az exportjához is. Az igények növekedését jelzi, hogy ebben az esztendőben 30 százalékkal több ilyen jellegű vizsgálatot végeztek mint korábban. A jövőre elkészülő három új állatház javít a helyzeten, de még így sem biztosítja a szükségletnek megfelelő kapacitást. A veszprémi toxikológiai vizsgálatok ugyanis már nemcsak hazai elismerést szereztek, hanem egyre nő irántuk a külföldi érdeklődés is. Az intézetet új gyógyszerek vizsgálatával bízta meg egy NDK- beli vállalat, és gombaölő szer hatásának elemzésével egy kölni cég. A hazai nagyvállalatok egyébként a jövő évre már teljes egészében lekötötték megállapodásokkal és szerződésekkel a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet toxikológiai vizsgálati kapacitását. /o^ox%? 7%%sxFix& A tudományos fokozatokról és minősítésről adott ki új törvényerejű rendeletet november 3-án az Elnöki Tanács. A jogszabály szerint a tudományos minősítés keretében kandidátusi és doktori fokozat szerezhető. A fokozatot el lehet nyerni erre a célra írott értekezéssel, öt évnél nem régebben megjelent könyvvel, vagy tudományos tevékenységet igénylő, a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotással. Lehetőség van arra is, hogy a kiemelkedő tudományos eredményeket produkált pályázó úgynevezett összefoglaló téziseket nyújtson be. Tudományos fokozatot egyéni vagy közösen készített munkával egyaránt el lehet érni, amennyiben ez megfelel a követelményeknek, s az egyéni eredmény megállapítható. Fontos szabály, hogy a pályamunkát a jelöltnek általában nyilvános vitában, bíráló bizottság előtt, hivatalos bírálók közreműködésével kell megvédenie. A tudomány kandidátusa és doktora munkássága elismeréseként illetménykiegészítésben részesül, a munkahely vezetője biztosítja számára a tudományos munkavégzéshez szükséges feltételeket, s ennek során rendkívüli szabadságot engedélyezhet, jelentősebb kutatómunka elvégzésére vagy tanulmány elkészítésére. 37 NAPLÓ - 1983. december 20, kedd -