Napló, 1984. július (Veszprém, 40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

VLÁGHÍRADÓ PÁRIZS A L'Humanité csütörtöki szá­mában több mint egy újságol­dal terjedelemben közölte azt az interjút, amelyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára adott Bernard Fredericknek, a lap kiküldött tudósítójának. KAIRO Claude Cheysson francia kül­ügyminiszter, aki korábban Mitterrand elnököt kísérte Jor­dániába és Egyiptomba, szer­dán Izraelben Jichak Samir kormányfővel, csütörtökön pe­dig Simon Peresz munkapár­ti elnökkel találkozott. Izrael a július 23-ra kitűzött válasz­tásokra készül, és a francia diplomácia feje a párhuzamos tárgyalásokkal érzékeltetni akarta, hogy a választások két fő esélyese között nem tesz különbséget. MOSZKVA A szovjet kormány emlékez­tetőben hívta fel az érintett államok figyelmét annak lehet­séges negatív következményei­re, hogy a Nyugat-európai Unió az NSZK kormánya ké­résére feloldotta a stratégiai célú bombázórepülőgépek és nagy hatótávolságú rakéták nyugat-németországi gyártásá­ra vonatkozó, nemzetközi szer­ződésekben rögzített tilalmat. WASHINGTON Szinte minden NATO-ország­­ban érezhető, hogy vezetőik véleménye eltér a Reagan­­kormányétól — írja Arthur Schlesinger professzor, Kenne­dy elnök egykori tanácsadója a The Wall Street Journal cí­mű lapban, az amerikai tőke befolyásos lapjában. Schlesin­ger körutat tett több NATO- országban, s itt szerzett ta­pasztalatait összegezi. BEJRUT A libanoni kormány szer­dán bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy át­fogó tervet dolgozzon ki az Izrael megszállta Dél-Libanon felszabadítására - jelentette be Rasid Karami miniszterel­nök a Baabda-palotában tar­tott ülés után. A libanoni had­sereg tisztjeiből álló bizottság feladatai közé tartozik az is, hogy megnyissa a Dél-Liba­­n­ont az ország többi részével összekötő útvonalakat, köztük a tengerpart mentén vezető utat is. ROMA Bettino Craxi olasz minisz­terelnök szerdán este meg­kezdte tárgyalásait a koalí­ciós pártok vezetőivel a kor­mányszövetség további együtt­működésének feltételeiről. A kereszténydemokrata, szocia­lista, republikánus, szociálde­mokrata és liberális­ párti koa­líció az elkövetkező napok so­rán elsősorban azt kívánja tisztázni, hogy az állandósult viták után van-e még össze­tartó erő a kormányprogram­ban megjelölt, de mindeddig nem teljesített gazdaságpoliti­kai célok eléréséhez. BÉCS A 33. tárgyalási forduló utolsó előtti ülését tartotta a bécsi Hofburgban csütörtökön a haderőcsökkentési értekez­let. Az egyetlen felszólaló Jo­sef Holik nagykövet volt, a Német Szövetségi Köztársa­ság küldöttségének új vezető­je. ,,A kötendő megállapodás ellenőrizhetőségére” helyezte a súlyt. Nem foglalkozott érdem­ben a szocialista országok 1983-ban tett javaslatával. MEXIKÓVÁROS Helmut Kohl nyugatnémet kancellár mexikói látogatását befejezve megerősítette: Bonn kész részt venni azon a szep­temberi, Costa Ricában tartan­dó külügyminiszteri tanácsko­záson, amely a közép-ameri­kai válság rendezésével fog­lalkozik. A Szovjetunió támogatja az ENSZ erőfeszítéseit A KOSZ munkájával ismerkedett a főtitkár A KGST munkájával ismerke­dett csütörtökön délelőtt Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtit­kára, aki szerdán érkezett hi­vatalos látogatásra Moszkvába a szovjet kormány meghívá­sára. A KGST székházában Vja­­cseszlav Szicsov, a szocialista országok gazdasági szerveze­tének titkára tájékoztatta Cuellart. Elmondta egyebek között, hogy az 1971-ben el­fogadott komplex program alapján sikeresen halad a tag­országok atomenergetikai prog­ramjának végrehajtása. Az el­múlt évben atomerőművekben állították elő a KGST-országok­­ban termelt villamos energia 7 százalékát. Szicsov felhívta az ENSZ-fő­­titkár figyelmét a KGST-tagál­­lamok nemrégiben Moszkvában tartott felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott dekla­rációra. Ez a dokumentum egyebek között rámutat arra a fontos szerepre, amit az ENSZ játszik az államok erőfeszíté­seinek egyesítésében, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében. Javier Pérez de Cuellar ta­lálkozott a Szovjet ENSZ-társa­­ság képviselőivel is. A világ­­szervezet főtitkárát a szovjet közélet neves személyiségei üdvözölték. Rámutattak: a Szovjetunió a maga részéről döntő mértékben hozzájárult a győzelemhez és az ENSZ törté­nete során következetesen ki­állt a világszervezet alapokmá­nyában foglalt célok és elvek mellett. A szovjet nép a militarista körök törekvései miatt kiélező­dött jelenlegi nemzetközi hely­zetben — akárcsak a világ töb­bi országainak népei — azt várják, hogy az ENSZ erőfeszí­téseit korunk kulcskérdésének megoldására, a nukleáris há­ború veszélyének elhárítására összpontosítja. E célt szolgálják a Szovjetunió és a többi szo­cialista országok által előter­jesztett békejavaslatok is. A szovjet emberek támogat­ják az ENSZ és főtitkára tevé­kenységét, amelynek célja a háborús veszély csökkentése, a béke megszilárdítása és a nemzetközi légkör javítása — mondották. Cuellar beszédében kiemelte, hogy az ENSZ törekvései nem az erőszakon, fegyvereken és az előítéleteken, vagy türel­metlenségen alapulnak, hanem az embereknek az együttmű­ködésre való vágyán, azon, hogy a világ népei alkotni és nem rombolni akarnak. Azok, akik hisznek az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek alapokmányában, abban hisznek, hogy a konfliktusokat meg lehet oldani békés úton, hogy a gazdasági igazságta­lanságokat át lehet hidalni erőszak nélkül, s hogy az em­beri jogok mindenkit megillet­nek - mondotta Javier Pérez de Cuellar, s az e célokért va­ló közös küzdelemre szólította fel a Szovjet ENSZ-társaság képviselőit. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese, külügyminiszter csütör­tökön Moszkvában megbeszé­lést folytatott Javier Pérez de Cuellarral. Mindkét részről veszélyesnek nevezték a jelenlegi nemzetkö­zi helyzetet, s hangsúlyozták: konkrét lépések megtételére van szükség az atomháború elhárításáért, az államok kö­zötti bizalom légkörének kiala­kításáért. A tárgyalófelek han­goztatták: ahhoz, hogy a nem­zetközi életben kedvező fordu­lat következzék be, szükség van minden állam építő jellegű együttműködésére és politikai akaratára. Ezen hasznos szere­pet kell betöltenie az Egyesült Nemzetek Szervezetének, ame­lyet eredetileg is a béke meg­óvásáért és megszilárdításáért kifejtett erőfeszítések összefo­gása céljából hívtak életre. 2 - NAPLÓ - 4984. július 13., péntek A Ku-Klux-Klan fenyegető levelei Az amerikai fajüldöző szer­vezetek a Fehér Ház támoga­tásával az ellenségeskedés és a fajgyűlölet légkörét akarják kialakítani a nyári olimpiai já­tékok körül — állapítja meg a TASZSZ szovjet hírügynökség azokat a halálos fenyegetése­ket tartalmazó leveleket kom­mentálva, amelyeket az ame­rikai szélsőséges, fajüldöző szervezet, a Ku-Klux-Klan kül­dött szerdán több, az olimpián részt vevő ázsiai és afrikai or­­szág sportolóinak. Az amerikai kormányzat azonnal a szélsőségesek védel­mére sietett. A külügyminisz­térium képviselője kijelentette, hogy a levelek, úgymond, a Szovjetunió Egyesült Államok ellen irányuló ,,dezinformációs kampányának eredménye". Ha­sonlóképpen nyilatkozott erről az ázsiai körúton tartózkodó Schultz külügyminiszter is. A Reagan-kor­mányzat így a szov­jetellenes hazugságokat az ál­lami politika szintjére emeli — hangsúlyozza a szovjet hírügy­nökség. A Moszkva elleni rágalmakat azzal próbálták bizonyítani, hogy a levelekben helyesírási és mondatszerkesztési hibák voltak. Arra azonban nem tudtak magyarázatot adni, ho­gyan szerezték meg a leve­lek feladói a címeket. Pedig egyszerű: a Ku-Klux-Klannak kitűnő kapcsolatai vannak az olimpiai mozgalom humánus eszméit durván megsértő wa­shingtoni kormánnyal — írja a TASZSZ. Nem véletlenül dicse­kedett nemrég a szervezet egyik vezetője, Wilkinson azzal, hogy ő és Reagan elnök teljes nézetazonosságon vannak. K­Ö­R­­M­i : 1­ T­V­R Válságjelek Angliában A londoni fordulat kétségkívül hirtelennek tűnik. Még akkor is, ha tudjuk, hogy Nagy-Britannia közéletét hónapok óta boly­gatja, a belpolitika húrjait igencsak feszíti a szénbányászok sztrájkja. Eddig mégsem látszott gyengének a kormány, sőt Margaret Thatcher miniszterelnöki pályafutását sikeresnek le­hetett értékelni: meg tudta valósítani a konzervatív politika leg­fontosabb törekvéseit, s az ország gazdasági nehézségei ellenére fölényesen nyerte meg pártjával a tavaly júniusi parlamenti vá­lasztásokat. Azóta pedig feltűnő külpolitikai aktivitással is­ ja­vítgatott bizonyítványán. Bár az 1984-es esztendő bizony komoly fenyegetéseket teremtett a konzervatív kormánynak, mindeddig nem­ tűnt úgy, hogy Thatcherék bajban lennének. E hét közepétől azonban ez a helyzet megváltozott. A jelen, de méginkább a közeljövő komoly válságjelekkel terhes. Kedden ugyanis sztrájkba léptek az ország dokkmunkásai. A brit kikötők dolgozóinak nagyobb része beszüntette a munkát. A munkabe­szüntetés egy belső konfliktus nyomán kezdődött, de szorosan a bányászok sztrájkjához kapcsolódik. Az történt ugyanis, hogy a brit acélszövetség egy hete szervezetlen munkásokkal rakatott ki vasércet egy észak-angliai kikötőben, jóllehet évtizedes megállapodás­­szerint ezt a munkát csak szakszervezeti tagok végezhették volna el. Ők azonban szoli­daritást vállaltak a vas- és acélműveket blokád alatt tartó bá­nyászokkal, s nem dolgoztak. Az acéltröszt tehát - a szállítási dolgozók szakszervezete szerint - szerződést szegett, mire meg­hirdették a sztrájkot. A brit szénbányászok zöme után most már a dokkmunkások jelentős része sem, dolgozik. Ez pedig rövidesen igen jelentős gazdasági következményekkel járhat: a kikötők ugyanis a brit külkereskedelem fő csatornái. Tízegynéhány éve ugyanez történt. Az akkori konzervatív kormány rendkívüli állapotot vezetett be, aztán mégis belebu­kott a sztrájk­mozgalmakba, Thatcher — aki ugyancsak nem akar engedni a bányászoknak —, könnyen hasonlóan járhat. Annál is inkább, mert a sztrájkokat veszedelmes pénzügyi válság kirob­banása követte: felemelték a kamatlábakat és a font árfolyama vészes mélységekbe zuhant. A kamatemelés fékezi a hitelfel­vételt, tehát tovább rontja a beruházási kedvet. A következ­mény: növekvő munkanélküliség, amikor az egész ország már amúgy is forrong a munkahiány miatt. Nem véletlen, hogy még a polgári sajtó is úgy fogalmaz Londonban, hogy a súlyos politikai válság oka a kormány magatartása, amely vállalatokat csődbe, embereket utcára kényszerít. Avar Károly Mondale női alelnökjelöltje Női alelnökjelöltje lehet a jövő héttől a Demokrata Párt­nak. Walter Mondale, aki a jövő heti párttanácskozáson a legnagyobb eséllyel pályázik az elnökjelöltségre, Geraldine Ferrara New York-i képviselő­nőt választotta alelnökjelöltül. A hivatalos bejelentést Monda­le csütörtökön, közép-európai idő szerint délután tette meg St. Paulban. Az 54. évében lévő Ferrara olasz iparoscsaládból szárma­zik, jogi végzettséget szerzett. New York egyik jellegzetes, az alsó középosztályt jelentő ke­rületének képviselője immár évek óta. A törvényhozásban rövidesen tekintélyt szerzett ma­­gának, a Demokrata Párt hiva­talos vezetése is támogatja. Geraldine Ferrara férjezett, három gyermeke van. A női alelnökjelölt a válasz­tási szakértők szerint bizonyos mértékű előnyt hozhat a Rea­­gan mögött jelenleg nagy hátrányban lévő Mondale-nek. Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai B­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével csü­­törtökön az esti órákban hazaérkezett Prágából az MSZMP kü­döttsége. A delegáció — amelynek tagja volt Aczél György, Politika, Bizottság tagja, a KB titkára és Szűrös Mátyás a­l titkára — részt vett a szocialista országok kommunista és mun­káspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. A küldöttség kísé­retében voltak: Barabás János, Kovács László és Radics Kata­lin, a KB osztályvezető-helyettesei. Chnoupek Bonnban Jelentős politikai eseményre került sor csütörtökön: Bohus­­lav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter — nyugatnémet kollégája, Hans-Dietrich Gen­scher meghívására — hivatalos látogatásra a Német Szövetsé­gi Köztársaságba utazott. Csehszlovákia és az NSZK nem akármilyen szomszédok, kontinensünk közepén­­általuk a szocializmus és a kapitaliz­mus, a Varsói Szerződés és a NATO érintkezik. 1973 decem­berében a két ország a köl­csönös kapcsolatokról írt alá egyezményt. A kapcsolatok normalizálásának folyamatát pozitívan befolyásolta az eny­hülés időszakának kedvező po­litikai légköre. Csehszlovákia és az NSZK kapcsolataiban fontos állomás volt Gustáv Hu­­sák csehszlovák államfő 1978-as NSZK-beli látogatása, am kor közös nyilatkozatot írt­ alá. Gazdasági területen az NSZ a nyugati országok közül az e­ső számú partnere Csehszlová­kiának. A két ország közé élénkek a kulturális, tudomá­nyos kapcsolatok is. Társada­mi, ifjúsági szervezetek, váro­sok ápolják egymás között baráti viszonyt. Csehszlovákia és az NSZ kapcsolatainak egészében vév sikeres fejlődését főként ki negatív tényező zavarja: a nyu­gatnémet döntés az új amer­kai nukleáris rakéták telepíté­séről az NSZK területén, illetv a szudétanémetek Münchenbe évente megrendezett Csehszlo­vákia-ellenes, revansista sze­lemű demonstrációja. Tüntetések Spanyolországban Spanyolország harmadik leg­népesebb tartományában, Ga­líciában, csütörtökön teljesen megbénult az élet. A kórházak, a víz- és áramszolgáltatás ki­vételével — az országrész tör­ténetében először — minden szektorra kiterjedt a munkabe­­­szüntetés. Az ipari korszerűsítés ellen tiltakozó acél- és hajóépítő munkások 24 órás sztrájkjához a többi iparágak dolgozói is csatlakoztak. (A korszerűsítés miatt újabb ezrek vesztenék munkahelyüket.) A Munkásbi­zottságok Szakszervezeti Szö­vesége (CCOO) felhívására ■ tartomány nagyobb városaiban falvaiban több mint 400 ezre vettek részt a csütörtök dé felvonuláson. Vígóban, a kikötő- és ipar­városban százezrek vonulta az utcára. A menet élén Mar­celino Camacho, a CCOO fő­titkára, valamint a kommunista párt helyi vezetői haladtak. Vita a nicaraguai választási törvényről Nicaraguában módosítják a márciusban hozott választási törvényeket, miután több párt és szakszervezet ezt kérte az államtanácstól. Egy különbizottság harminc­féle módosítással foglalkozik, amelyek közül hatot már el­fogadtak. A változások a Leg­felsőbb Választási Tanács tag­létszámával, feladataival, mű­köd­ési szabályaival és a vá­lasztási körzetek beosztásáva kapcsolatosak. Módosítást egyaránt­­kértek a forradalommal elkötelezte és ellenzéki pártok is. Az utóbbiak célja láthatólag az obstrukció, a választások lehe­tetlenné tétele vagy elodázá­sa. A keresztényszocialisták akik annak idején kivonultak e törvény vitájáról, most példáu 154 cikkelyből 125-öt megg akarnak változtatni. Ennek akár csak a megvitatásához is túl sok idő kellene. Az államtanács elnöke le­szögezte, hogy vannak olya­n pontok, amelyek módosításáról nem lehet szó: a választások időpontja - november 4. - és a kampány időtartama — 12 hét augusztus 8-tól —, a vá­lasztások jellege, vagyis az hogy egyazon szavazáson dön­tik el, ki legyen az államfő és helyettese, valamint, ki kerül­jön a kilencventagú nemzet­gyűlésbe. Csökkenő OPEC-részesedés A kőolaj-exportáló országok olajminiszterei szükségesnek tartották változatlanul hagyni a szervezetre, mint egészre megállapított kitermelési kvó­tákat, és az olaj hordónkénti 29 dolláros árát - egybe­hangzóan ezt emeli ki a Kő­olaj-exportáló Országok Szer­vezete (OPEC) szerdán Bécs­­ben véget ért miniszteri érte­kezletének határozataiból az osztrák sajtó. A kvótának az egyes tagországok közti fel­osztásakor Nigériának vala­melyes emelést engedélyeztek­­ Szaúd-Arábia rovására. Je­lentősnek tartják továbbá a lapok, hogy az iráni-iraki el­lentét miatt továbbra sem si­került betölteni az egy éve megüresedett főtitkári széket. A Die Presse kommentárjá­ban megállapítja, hogy állan­dóan csökken az OPEC része­sedése a világ olajkitermelé­séből, 1980 óta 45-ről 32 szá­zalékra. A legnagyobb arányú a csökkenés Szaúd-Arábia ese­tében, amely 1983-ban csak a felét termelte az 1980-as meny­­nyiségnek, és ezzel részesedé­se a világ olajtermeléséből 17- ről 9 százalékra csökkent. Vi­lágméretekben az olajtermelés 1983-hoz képest 8 százalékkal esett vissza. Mint az Arbeiter-Zeitung kommentárja rámutat, az OPEC problémája abból adó­dik, hogy az iparilag fejlett országok, amelyeket kétszer is megrázkódtatott az olajár­­-emelések sokkja, eredménye­sen elválasztották a gazdasá­gi fejlődést az olajfogyasztás­tól , takarékoskodással és más energiahordozókra való átállással. A következmény az lett, hogy a világ olajkiterme­lése messze meghaladta a ke­resletet, és az OPEC-tagor­­szágok kénytelenek voltak a termelés korlátozásával stabi­lizálni a piacot. Községi tanácsok napirendjén (Folytatás az 7. oldalról)­­ üdülővendégeket. Gyakoriak Révfülöpön az ismeretterjesztő előadások is. Magyargencs A községi tanács testülete a közrend, közbiztonság helyzeté­ről tárgyalt, s egyértelmű volt az a megállapítás, hogy Ma­­gyargencs, és körzetének köz­biztonsága kifejezetten jó. A területen 1983-ban például mindössze egyetlen kisebb bűneset fordult elő (kerékpár­lopás), s öt személlyel szem­ben jártak el szabálysértés mi­att, helyszínbírságot 12 fővel szemben szabtak ki. A terüle­ten 1983-ban két közlekedési baleset volt. 1984-ben ez idáig egy bűn­­cselekmény fordult elő (lopás a gázcsere telepen), melynek az elkövetője egyelőre még is­meretlen. Baleset ugyancsak egy volt eddig. Helyszínbírsá­­got hét személlyel szemben al­kalmaztak. Az idén elfogtak a körzetben két körözött bűnözőt is. Az önkéntes rendőri csopor­tok tevékenységéről nem a legjobb vélekedés alakult ki, s ezért elsősorban a volt kör­zeti megbízott és a csoportok vezetői tehetők felelőssé. A körzeti megbízottat ez év már­ciusában leváltották, s Pápára helyezték járőrszolgálatra.

Next