Napló, 1985. január (Veszprém, 41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
Veszteség derűlátással Magára talál-e a Devecseri Vegyesipari Szövetkezet? - A szövetkezet felbomlásáról, további kiválásokról ma már senki sem beszél - mondja Huszár László, a Devecseri Vegyesipari Szövetkezet elnöke. Nem kis dolog, hogy ezt elmondhatja, hiszen nehéz idők járnak a szövetkezetre. Termelésük jövedelmezősége 1980-ban a gazdasági szabályozók kedvezőtlen változása miatt visszaesett. Utána ismét lehetéveit ugyan, ám 1983- ban jól jövedelmező részlegek váltak ki a szövetkezetből, megalakítva az ajkai szolgáltató kisszövetkezetet, s újabb, kedvezőtlenül ható központi intézkedések is születtek. Ezek nyomán megint visszaesés következett be: a szövetkezet 1983-as termelési értéke 1,7 százalékkal, nyeresége 12,6 százalékkal elmaradt a tervezettől. Ma már látható, hogy tavalyi tervük sem teljesült, az elnök mégis optimista. Vajon miért? A bér ára — Tény, hogy az 1984. évi terveink nem úgy teljesülnek, ahogy elképzeltük — mondja az agilis, fiatal elnök —, ám azért nem árt ezt a tényt árnyalataiban is szemügyre venni. Termelési értékben ugyanis csak minimális lesz a lemaradásunk. Sajnos azonban a nyereségünk csak mintegy 75 százaléka lesz a tervezettnek. Ennek viszont alapos oka van: végre valóban komoly, nyolcszázalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, ami több, mint egymillió forint többletköltséget okozott. Mégis, lépnünk kellett, hiszen két év alatt negyven ember hagyta itt a szövetkezetét, döntően az alacsony keresetek miatt. Bér-Ma már többen hajlandók tudomásul venni azt, ami másfél éve még furcsán hangzott Devecserben, hogy a kisszöetkezet kiválása nem a Bajoka, hanem következménye volt. Az új vezetőség is célul tűzte ki a létszám elszivárgásának megakadályozását, ám nem minden áron. Semmiképpen sem elvtelen kompromiszszumok, megalkuvások, szemhunyások árán. Arra törekszenek inkább, hogy szervezési megoldásokkal, fejlesztésekkel olyan helyzetet alakítsanak ki, melyben a jó munkával jól lehet keresni is. Ennek egyik útja - ma „divat" is - a kisszervezetek létrehozása. Varrodai kapacitásuk nagy részét ma már a bakonyszentlászlói POLITEX kisszövetkezettel alakított gazdasági társulás keretében működtetik. A GT gesztora a kisszövetkeszínvonalunk még így is csak 48 ezer forint, amivel ma már egyáltalán nem lehet dicsekedni. Sokan hajlottak arra a szövetkezetben, hogy a bajok okát a legjobb részlegekkiválásában keressék. Hiszen nemcsak a kisszövetkezet tagjai mentek el a devecseriektől, önállónmk alakult például a legjobb kőműveseikből, s a kesztyűsök, a varrodai szalag dolgozói is foglalkoztak a kiválás gondolatával. Az új vezetés azonban, amely e válságos időkben került a szövetkezet élére, szerencsére nem a bűnbakkeresés kényelmes, ám sehová sem vezető útját járja.zét, amelyre kedvezőbb szabályozók vonatkoznak, ám a nyereségen fele-fele arányban osztoznak, s szoros együttműködésben oldják meg a szabászat, a szállítás és a piackutatás problémáit. A szövetkezeteknek van már néhány szerződéses üzemeltetésű egysége, alakul a szakcsoportjuk, és elképzelhető, hogy létrehoznak gmk-kat is. Mindennél fontosabbnak vélik azonban - joggal -, hogy a szövetkezet egészében az alapvető tevékenységek is hatékonyabbak eredményesebbek legyenek. Textilipari bérmunkájuk például egyre rosszabbul jövedelmezett, 1984-ben már veszteséget hozott. Ezért felmondták a FEDOSZ-szal kötött szerződésüket, s egy nyugati cégtől leasing-szerződés keretében korszerű varró- és speciális gépeket béreltek. Ez lehetővé teszi, hogy exporttermelési értéküket akár háromszorosára bővítsék. Ráadásul eddig az évi 6,7 millió forint értékű, tőkés exportra kerülő termelésük után nem kaptak preferenciákat, mivel az közvetett export volt, így pedig közvetlenül exportálóknak minősülnek. Más területeken is sikerült előbbre lépniük fejlesztéssel, jobb minőségű munkával. Hagyományos termékük, a munkavédelmi kesztyűk minőségének javításával elérték, hogy visszatértek korábban elpártolt vevőik, sőt új partnerek is jelentkeztek, a külpiacra is betörtek. Importkiváltó beruházást hajtottak végre a csavarüzemben, ahol kiegészítő gépekkel lehetővé tették a sülylyesztékes kovácsolást. Meghatározó méretű ágazatuk, az építőipari részleg büszkesége. Csöglén a helyi tsz-szel közösen építettek egy 550 vagonos gabonatárolót, négy hónap alatt, hiánypótlás nélkül átadva ! Létszám, költség, kereset Vannak tehát biztató jelei a Devecseri Vegyesipari Szövetkezet magára találásának, bár a jövő korántsem felhőtlen még. Kockázatot vállalt a vezetőség, amikor a veszteség árán isvégrehajtotta az említett bérfejlesztést, s a gazdálkodás egyensúlyát idén csak még fegyelmezettebb, még hatékonyabb munkával állíthatják helyre. Jelenleg a legnagyobb problémát az okozza, hogy a csökkenő létszám miatt csökken a termelés, ugyanakkor az általános költségek megmaradnak. A fő cél tehát, hogy ezekből is lefaragjanak. A távozók helyett nemigen tudnak — de nem is akarnak! — új embereket felvenni; a hiányukat megpróbálják jobb szervezéssel, hatékonyabb munkával pótolni. Ez egyúttal a kereseti lehetőségeket is növelheti — s az ezt az összefüggést megértők között egyre inkább partnerekre lel elképzeléseihez a vezetőség a tagság körében is. Láng György Géza Ok vagy következmény? Tudunk felelni akihívásra Válaszol: Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter A népgazdaság 1985. évi tervének parlamenti vitájakor, az immár hagyományos folyosói beszélgetéseken alkalom nyílott arra, hogy három ágazati miniszternek, három-három kérdést tegyünk fel, az ez évi országos és megyei feladatokról. Elsőként Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszait közöljük. Néhány évi szünet után az 1985-ös népgazdasági terv a felhalmozás szerény mértékű növekedésével számol. Az építőipar korábbi leépítése után vajon eléggé felkészült-e az építő-, építőanyag-ipar a növekvő feladatokra? — Kétségtelenül az elmúlt években az ágazatunkkal szemben támasztott igények némiképpen mérséklődtek. Ennek megfelelően 1984-ben a kivitelezői építőipar termelése közel 7 százalékkal, az építési, szerelési teljesítmény körülbelül 3—4 százalékkal csökkent. Ugyanakkor azonban ez utóbbin belül a magánlakás-építkezések, a kisvállalkozások és a szövetkezetek aránya, teljesítménye nőtt. A beruházási építés jelentősen — de a számításba vettnél kevésbé — mérséklődött, a fenntartás, felújítási tevékenység aránya tovább emelkedett. E változások ellenére is úgy ítéljük meg, hogy az 1985-ös „kihívásra" felelni tudunk. Az építőanyagipar például már a múlt évben sem stagnált, hanem fejlődött, elég, ha csak a tégla-, cserép-, vasbetongyártás növekedésére utalok. Az előbbi 3,4 százalékkal, az utóbbi 20 százalékkal emelkedett. Nagymértékben korszerűsödött is az építőanyag-ipar, s a háttéripar is, az üveggyártás, ablakgyártás, nyílászárószerkezet-gyártás. Akivitelezői építőiparban az idei tervhez szükségeskapacitások lényegében, a tartalékok jobb hasznosításával rendelkezésre állnak. Ehhez persze az eddiginél szervezettebben, gyorsabban, és jobb minőségben kell kielégíteni az építési, szerelési igényeket. Erősíteni kell egyúttal az építőipari szervezetek vállalkozói készségét. Mindemellett nem kis feladat számunkra, miként az az 1985-ös népgazdasági tervben is megfogalmazódott, hogy folytatni kell egy olyan gazdálkodási környezet kibontakoztatását, amely segíti a vállalatok versenyének fokozódását és meggátolja az építési árak túlzott növekedését. Veszprém megye közvéleménye előtt jól ismert, hogy az elmúlt két évben milyen kritikus időszakot élt át a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat. A megye építőiparában meghatározó szerepet betöltő vállalat jelenlegi helyzetét milyennek ítéli meg? — Kemény időszakot tudhat maga mögött a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, de még keményebb csaták várnak rá. Úgy ítéljük meg, hogy a vállalat dolgozóinak, vezetőinek összefogása, a megye politikai, társadalmi vezetésének megértő türelme, s talán a misegítségünknek is eredményeként a vállalat túl van a kritikus gondokon. Ez persze még korántsem jelenti azt, hogy feladatai könynyebbek lennének a korábbiaknál, hiszen többek között még hátravan a külföldi munkavállalásainak veszteségrendezése, a NIKEX-szel való vitájának lezárása. Belföldi munkáinak gazdaságosságát sikerült ugyan helyreállítania — múlt évi mérsékelt nyeresége már erről tanúskodik — de a házgyár gazdaságosságának növelése, jobb kihasználása még változatlanul sürgető feladat. Ezt szolgálja az itt kialakításra kerülő betoncserépgyár is, s számos más kezdeményezés a termékszerkezet korszerűsítésében. • Az építőanyag-ipar jobb kínálata érdekében várható-e kapacitásfejlesztés, bővítés Veszprém megyében? Új nagyberuházásra terveink szerint a megyében nem kerül sor. A Könnyűbeton- és Szigetelőanyag-ipari Vállalatnál a fejlesztések befejeződtek, itt a kapacitások jobb kihasználása a soron levő feladat. Nem kevésbé a téglagyáraiknál, ahol is a belső fenntartó fejlesztések, korszerűsítések eredményeként várható mérsékelt kapacitásnövekedés. Új fejlesztés tulajdonképpen a betoncserépgyár, melyről már tettem említést, amely a Bramac és a VÁÉV közös vállalkozásaként létesül, s amely a térség betoncserép-ellátásának javítását hivatott szolgálni. Sajátos teljesítménynövekedést jelenthet az építő-, építőanyag-ipari vállalatok belső szervezetének további korszerűsítése,, amelyre egyébként az idei népgazdasági terv is kötelez bennünket. A rugalmasabb vállalkozáspolitika, a piaci igények zavartalanabb kielégítése érdekében, eleget téve a törvényeknek, 1985. január 1-től többek között szétvált a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat, s belőle kiszakadva önállósultak az uzsai, a balatonfelvidéki kőbányák. Az új „felállásban" a Veszprém megyei kőbányákra nem kis feladatok várnak, de figyelembe véve, hogy korábban, hosszú évekig tartó önállóságuk alatt is sikerrel helytálltak, teljes mértékben bízhatunk abban, hogy feladataikkal a megváltozott körülmények között is sikerrel birkóznak meg... — Köszönöm a válaszokat. Andrássy Antal A meleg és fény kútjánál... Több mint negyven éve termel villamos és hőenergiát az Ajkai Hőerőmű Vállalat. Dolgozói azon kevesek közé tartoznak, akik munkájuk eredményét sosem láthatják közvetlenül. Csak azt tudják, hogy tevékenységük haszna megtalálható a város összes üzemeinek és lakásainak mindennapi pillanataiban. Mert hiszen kezük munkája nyomán áramlik a meleg a timföldgyár autoklávjaiba, az iskolák és emeletes házak radiátoraiba, a villamos áram az alumínium izzó kiválásához, az utcák és lakások világításához. A város és üzemeink fejlődése szorosan öszszefügg és elválaszthatatlan az erőmű fejlődésétől. Dolgozóinak szüntelen és folyamatos rendelkezésre állását bizonyítja, hogy az elmúlt 25 évben termelésük — a fejlesztett villamos energia és kiadott hőenergia tekintetében — megháromszorozódott, úgy, hogy ezen időszak alatt a vállalat létszáma 7 százalékkal csökkent. Az egyre növekvő igények kielégítése érdekében folyik ma is a kazánok rekonstrukciója. A. Tóth Lajos Ajka II. turbinaház Villamos vezénylőterem Városfütés indító hőközpontjának egy részlete NAPLÓ - 1985. január 3., csütörtök -