Napló, 1985. április (Veszprém, 41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-03 / 78. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ gj| j| Jjj |1 | MPLO AZ MSZMP VESZPIM MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. április 3., szerda ÁRA: 1,80 FORINT XLI- évfolyam, 78. szám Átadták az idei Állami- és Kossuth-díjakat Az országépítő munka alkotó közreműködőit, kiváló képviselőit köszöntötte kedden a Parlament Kupolacsarnokában a Minisztertanács: hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából átadták az idei Állami-, Kossuth-díjakat, valamint a Kiváló és Érdemes művészi címeket. Az ünnepségen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Ott volt a Központi Bizottság, a kormány, valamint az Állami- és Kossuth-díj bizottság több tagja, továbbá politikai, társadalmi és kulturális életünk számos vezető személyisége. A ünnepségen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, az Állami- és Kossuth-díj bizottság elnöke az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte a kitüntetetteket, hozzátartozóikat, a jelenlévőket. Beszédében felidézte a magas kitüntetések megszületésének körülményeit: A felszabadulás után, a romok eltakarítása, a vasutak, az üzemek és az épületek helyreállítása közepette, amikor a társadalmi életben még folyt a küzdelem a visszahúzó erők és a haladás hívei között, a Magyar Kommunista Párt javasolta: a maradandó értékek teremtésében és gyarapításában legkiválóbbak részesüljenek állami elismerésben. Felhívással fordult az ország népéhez: váljék hagyománnyá, hogy országunkban tüntessék ki azokat a mérnököket, orvosokat, pedagógusokat, ipari munkásokat és földműveseket, a katonai tudományokban, valamint a szervezési munkában élenjárókat, akik az ország építéséhez kiváló teljesítményeikkel különösképpen hozzájárultak. A díjak szólott a felhívás — Kossuth nevét viselték. Széles körű visszhangra lelt a kezdeményezés. 1948 tavaszán az első babérkoszorúsok között volt Kodály Zoltán, Nagy Lajos, Füst Milán, s a magyar szellemiségnek azok az óriásai, akik nem élhették meg a felszabadulás általuk is álmodott pillanatát, s akiket a magyar állam sajnos, csupán posztumusz részesíthetett hivatalos elismerésben: József Attila, Derkovits Gyula és Bartók Béla. - Nem utólagos tapasztalatainkat vetítjük vissza a történelembe, amikor azt mondjuk: népi forradalmunk vezető ereje, a Magyar Kommunista Párt, a kezdet kezdetétől rendkívül nagyra értékelte a tudományok szerepét, a tudományok eredményeinek a gyakorlatban való alkalmazását, a szorgos és eredményes kétkezi, vagy szellemi munkát és korunk világának művészi ábrázolását - hangsúlyozta Maróthy László. Ebben a felszabadulást követő átlelkesült, a szellem béklyóit is feloldó, nagy tettekre szólító időben a tudományos, művészeti és irodalmi eredmények, az értékteremtés serkentése volt a cél. A marxizmus olyan kimagasló eredményeinek, mint Lukács György munkásságának, József Attila költészetének, Derkovits Gyula művészetének tisztelete és nagyrabecsülése ösztönözte azoknak a művészeknek, tudósoknak, íróknak a munkásságát, társadalmi megbecsülését is, akiknek világnézetét nem a marxizmus határozta meg, de akiknek alkotásait a morális igény, a humánum, a társadalmi haladás felelőssége hatotta át. Ezt a hagyományt mi is, ma is vállaljuk és folytatjuk. Napjaink nagy jelentőségű eseménye, pártunk XIII. kongresszusa, a jövő, a kibontakozás erőforrásai között a tudomány és a művészetek szerepét, mi több, a feladatát és a felelősségét nagy nyomatékkal fogalmazta meg — állapította meg a miniszterelnök-helyettes. Öt dolgos esztendő után, amelynek során népet, embert, vezetést próbáló napok szép számmal voltak, azt jelenthettük a kongresszus küldötteinek, az egész magyar népnek, hogy tovább haladhatunk azon az úton, amely negyven éve megnyílt számunkra. A szocializmus épült és erősödött, népünk boldogult, s gyarapodott, munkánk eredményét megbecsüléssel emlegetik határainkon túl is. Nem jutottunk el addig, ameddig terveztük, de leküzdöttünk nem egy akadályt, ami váratlanul került elénk. Munkánk eredményeinek birtokában, erőnk tudatában, tapasztalatokban gyarapodva a továbbhaladás útját tervezte meg a XIII. kongresszus. — Nagy munka előtt állunk, mert úgy mint eddig, nemcsak a magunk sorsát és boldogulását nézzük, hanem a világét is. Békét akarunk, egyetemes emberi előrehaladást, a szocializmus erejének gyarapodását, barátságunk erősítését felszabadítónkkal, a Szovjetunióval, szövetségeseinkkel. Azt akarjuk, hogy a magyar munka terméke - legyen az gép, tudományos felfedezés, műalkotás - értékesebb legyen a világban, hogy magunk is értékeket vásárolhassunk érte. Azt akarjuk, hogy akinek a munkája többet ér, az jobban boldoguljon. A kitüntetésben részesülők neve annak a számvetésnek a megszemélyesítése, amelyet a XIII. kongresszus az elmúlt évek gazdasági, tudományos, oktatási és művészeti csúcsteljesítményeiről adott. Meggyőződésem, hogy kimagasló munkájuk elismerése találkozik egész közvéleményünk egyetértésével. Kívánom, hogy ez a kitüntetés sokszorozza meg alkotó kedvüket, s vonzó példájuk növelje egész népünk alkotó energiáit, erősítse az alkotó munka értelmét és vonzerejét - mondotta Maróthy László, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. (A kitüntetettek névsorát a Napló 2. oldalán közöljük.) Az ünnepséget követően a Minisztertanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. I.Testvármegyei delegációk érkeztek a felszabadulási ünnepségekre A hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre küldöttségek érkeztek megyénkbe a Szovjetunióból és Bulgáriából. A megyei pártbizottság meghívására a szovjetunióbeli Kurszk megye delegációja tegnap délelőtt érkezett Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren Imre Miklós, a megyei pártbizottság titkára és dr. Vasvári Csaba osztályvezető fogadta a küldöttséget, amelyet Viktor Iljics Ivanov, a Kurszk megyei pártbizottság másodtitkára vezet, tagjai pedig Vlagyimir Mihajlovics Jilov, a megyei tanács első elnökhelyettese és Irina Viktorova Milik, a Marino Szovhoz fejőgépkezelője. A szovjet vendégek ezután Veszprémbe utaztak, ahol a kora délutáni órákban a megyei pártbizott(Folytatás a 2. oldalon.) Szovjet vendégeink a megyei pártbizottságon. A haszkovói rémben küldöttséget virágcsokorral köszöntötték Veszp- Vetik a borsói és a tavaszi árpát Jól teleltek az őszi vetési növények Nem kis izgalmat jelentett az idén a mezőgazdák számára az olvadás utáni határszemle. A felfokozott érdeklődést — amely a lakosság legszélesebb körében megnyilvánult — a rendkívül zord időjárás váltotta ki. A kérdés tehát az volt, hogy a mínusz-rekordok nem tettek-e jóvátehetetlen károkat az őszi vetésű kultúrákban. Már elöljáróban hangsúlyozni kell: legfőbb növényünk, a búza, jobban telelt, mint más, enyhébb évjáratok idején. A magyarázat nem az, szerencsénk van, hanem a gondos őszi munka, hogy a növény megerősödve jutott a télbe, és persze a hótakaró is megtette a maga hatását. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakemberei összegezték az üzemekből, a termelőszövetkezetekből és állami gazdaságokból kapott információkat. Ezek szerint a csaknem 45 ezer hektárnyi búzavetés 81 százalékának állapotát, jónak, erősnek minősítették, a gyengébb aránya 19 százalék. Amit ugyancsak hangsúlyozni kell: a búzában számottevő kipusztulás nem történt. A kipusztulást illetően hasonló a helyzet a rozzsal és az őszi árpával — megtoldva azzal, hogy a két növénynél 10 százalék alatt van a gyenge állapotú rész. Nem ilyen kedvező a repce áttelelése. Több helyről kiritkulást, kifagyást jelentettek, és számottevő a vadkár is. A kiszórt fejtrágya ugyan megtette jótékony hatását — a fontos munkát megyeszerte gondosan elvégezték —, de azzal számolni kell, hogy egyes táblákat újra hasznosítani kell. Itt a tavaszi árpa van készenlétben és más növények is szóba jönnek. A késői kitavaszodás nem kedvezett a mezőgazdaságnak, máris időzavar tapasztalható. A napos, szeles idő azonban segíti a talaj szikkadását és ahol csak lehetséges, megkezdik a vetéselőkészítést, sőt a borsó és a tavaszi árpa vetését is. A megye nagyüzemeinek tavaszi árpa előirányzata nem egészen 4 ezer 500 hektár, de nagyon fontos, hogy a mag optimális időben és feltételek között jusson a talajba. A tavaszi árpa ugyanis akárhány gazdaságban nem takarmánynövény, hanem sörárpaként — igen kedvező áron! — értékesül. A legnagyobb tavaszi munkát a napraforgó és a kukorica vetése jelenti. Az előbbi vetésterülete 15 ezer 752 hektár, a szemesnek szánt kukoricáé 18 ezer 600 hektár. A gazdaságok jól felfogott érdekeltsége — mivel a növénytermesztés a gazdaságok jövedelemteremtő ága —, hogy maximálisan kihasználják a szabályozók nyitotta lehetőségeket. A kormányzat anyagilag is ösztönzi, hogy a gazdaságok mind nagyobb területről a korábbinál több napraforgót és kukoricát takarítsanak be. Ennek szellemében növelte meg eredetileg 450 hektárra tervezett napraforgó vetésterületét 556 hektárra a veszprémvarsányi termelőszövetkezet, de hasonló az elképzelése a kukoricával is. Tavaly 1352 hektáron termelt a szövetkezet szemeskukoricát (ezen felül jelentős területen silót), idei terve 1485 hektárra szól. És hasonló tervmódosítást fontolgatnak más gazdaságok is. A gépek kijavítva felkészültek a tavaszi nagy hajrára és szerencsére vetőmag, növényvédő és gyomirtó, minden rendelkezésre áll, hogy a tervezett feladatnak maradéktalanul megfeleljenek. Kettős és nyújtott műszak vár a növénytermesztőkre és annak reménye, ígérete is, hogy sikerrel teljesítik idei programjukat. Ez adja a következő napok és hetek nagy munkáját a növénytermesztők számára. Szoboravatás Füreden Balatonfüreden a Balatoni Galéria előtti téren tegnap délután városi ünnepség keretében avatták fel Vasas Károly szobrászművész Három forradalmi tavasz című szobrát. Hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére, került Balatonfüredre , az impozáns emlékmű. Az ünnepségen megjelent Gubicza Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Angyal Imre országgyűlési képviselő, valamint a megye és a város politikai és társadalmi szerveinek képviselői. Jelen volt az avatón a szobor alkotója, Vasas Károly kétszeres Munkácsy-díjas Érdemes művész is. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Karli Antal, az MSZMP balatonfüredi városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a magyar nép felszabadulásáról, a 40. évfordulóról, arról, hogy mit jelentett mindez Balatonfüred életében is. ..Utunk nem volt könnyű, de ha visszatekintünk a szabadság hajnalától megtett útra, olyan nagy eseményeket láthatunk, amelyek elégedettséggel tölthetnek el bennünket. Minél tovább haladunk az időben, országépítő sikereink annál inkább növelik április 4. lényét." A felavatásra kerülő szoborról elmondta: „Elhatározásunkkor azt kértük a szobrászművésztől, hogy kompozíciója fejezze ki a magyar nép szabadság iránti vágyát, az elmúlt 150 év szabadságáért folytatott küzdelmeit." Befejezésül hangsúlyozta: „Azt szeretnénk, hogy e szép alkotás nemcsak a magyar emberekhez szólna, hanem a városunkban megforduló külföldi vendégekhez is, akik magukkal viszik a mű szellemiségét, a magyar nép szabadságszeretetét." Az ünnepi beszéd után leleplezték a monumentális alkotást, a városi pártbizottság és a városi tanács nevében koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán.