Napló, 1985. április (Veszprém, 41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-03 / 78. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ gj| j| Jjj |1 | MPLO AZ MSZMP VESZPIM MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. április 3., szerda ÁRA: 1,80 FORINT XLI- évfolyam, 78. szám Átadták az idei Állami- és Kossuth-díjakat Az országépítő munka alko­tó közreműködőit, kiváló kép­viselőit köszöntötte kedden a Parlament Kupolacsarnokában a Minisztertanács: hazánk fel­­szabadulásának 40. évforduló­ja alkalmából átadták az idei Állami-, Kossuth-díjakat, vala­mint a Kiváló és Érdemes mű­vészi címeket. Az ünnepségen jelen volt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetének főigazgató­ja és Havasi Ferenc, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai. Ott volt a Központi Bizottság, a kormány, valamint az Állami- és Kossuth-díj bizottság több tagja, továbbá politikai, tár­sadalmi és kulturális életünk számos vezető személyisége. A ünnepségen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, az Állami- és Kossuth-díj bizottság elnöke az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében kö­szöntötte a kitüntetetteket, hozzátartozóikat, a jelenlévő­ket. Beszédében felidézte a magas kitüntetések megszüle­tésének körülményeit:­­ A felszabadulás után, a romok eltakarítása, a vasutak, az üzemek és az épületek helyreállítása közepette, ami­kor a társadalmi életben még folyt a küzdelem a visszahúzó erők és a haladás hívei kö­zött, a Magyar Kommunista Párt javasolta: a maradandó értékek teremtésében és gyara­pításában legkiválóbbak része­süljenek állami elismerésben. Felhívással fordult az ország népéhez: váljék hagyománnyá, hogy országunkban tüntessék ki azokat a mérnököket, orvo­sokat, pedagógusokat, ipari munkásokat és földműveseket, a katonai tudományokban, va­lamint a szervezési munkában élenjárókat, akik az ország építéséhez kiváló teljesítmé­nyeikkel különösképpen hozzá­járultak. A díjak­­ szólott a felhívás — Kossuth nevét vi­selték. Széles körű visszhangra lelt a kezdeményezés. 1948 tava­szán az első babérkoszorúsok között volt Kodály Zoltán, Nagy Lajos, Füst Milán, s a magyar szellemiségnek azok az óriásai, akik nem élhették meg a felszabadulás általuk is álmodott pillanatát, s akiket a magyar állam sajnos, csu­pán posztumusz részesíthetett hivatalos elismerésben: József Attila, Derkovits Gyula és Bar­tók Béla. - Nem utólagos tapasztala­tainkat vetítjük vissza a tör­ténelembe, amikor azt mond­juk: népi forradalmunk vezető ereje, a Magyar Kommunista Párt, a kezdet kezdetétől rendkívül nagyra értékelte a tudományok szerepét, a tudo­mányok eredményeinek a gya­korlatban való alkalmazását, a szorgos és eredményes két­kezi, vagy szellemi munkát és korunk világának művészi áb­rázolását - hangsúlyozta Ma­róthy László.­­ Ebben a fel­­szabadulást követő átlelkesült, a szellem béklyóit is feloldó, nagy tettekre szólító időben a tudományos, művészeti és iro­dalmi eredmények, az értékte­remtés serkentése volt a cél. A marxizmus olyan kimagasló eredményeinek, mint Lukács György munkásságának, József Attila költészetének, Derkovits Gyula művészetének tisztelete és nagyrabecsülése ösztönözte azoknak a művészeknek, tudó­soknak, íróknak a munkássá­gát, társadalmi megbecsülését is, akiknek világnézetét nem a marxizmus határozta meg, de akiknek alkotásait a morális igény, a humánum, a társadal­mi haladás felelőssége hatot­ta át. Ezt a hagyományt mi is, ma is vállaljuk és folytatjuk.­­ Napjaink nagy jelentősé­gű eseménye, pártunk XIII. kongresszusa, a jövő, a ki­bontakozás erőforrásai között a tudomány és a művészetek szerepét, mi több, a felada­tát és a felelősségét nagy nyo­matékkal fogalmazta meg — állapította meg a miniszterel­nök-helyettes. Öt dolgos esz­tendő után, amelynek során népet, embert, vezetést pró­báló napok szép számmal vol­tak, azt jelenthettük a kong­resszus küldötteinek, az egész magyar népnek, hogy tovább haladhatunk azon az úton, amely negyven éve megnyílt számunkra. A szocializmus épült és erősödött, népünk boldogult, s gyarapodott, mun­kánk eredményét megbecsülés­sel emlegetik határainkon túl is. Nem jutottunk el addig, ameddig terveztük, de leküz­döttünk nem egy akadályt, ami váratlanul került elénk. Mun­kánk eredményeinek birtoká­ban, erőnk tudatában, tapasz­talatokban gyarapodva a to­vábbhaladás útját tervezte meg a XIII. kongresszus. — Nagy munka előtt állunk, mert úgy mint eddig, nem­csak a magunk sorsát és bol­dogulását nézzük, hanem a vi­lágét is. Békét akarunk, egye­temes emberi előrehaladást, a szocializmus erejének gyara­podását, barátságunk erősíté­sét felszabadítónkkal, a Szov­jetunióval, szövetségeseinkkel. Azt akarjuk, hogy a magyar munka terméke - legyen az gép, tudományos felfedezés, műalkotás - értékesebb le­gyen a világban, hogy ma­gunk is értékeket vásárolhas­sunk érte. Azt akarjuk, hogy akinek a munkája többet ér, az jobban boldoguljon.­­ A kitüntetésben részesülők neve annak a számvetésnek a megszemélyesítése, amelyet a XIII. kongresszus az elmúlt évek gazdasági, tudományos, oktatási és művészeti csúcstel­jesítményeiről adott. Meggyő­ződésem, hogy kimagasló mun­kájuk elismerése találkozik egész közvéleményünk egyetér­tésével. Kívánom, hogy ez a kitüntetés sokszorozza meg al­kotó kedvüket, s vonzó példá­juk növelje egész népünk al­kotó energiáit, erősítse az al­kotó munka értelmét és vonz­erejét - mondotta Maróthy László, majd átnyújtotta a ki­tüntetéseket. (A kitüntetettek névsorát a Napló 2. oldalán közöljük.) Az ünnepséget követően a Minisztertanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. I.Testvármegyei delegációk érkeztek a felszabadulási ünnepségekre A hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre kül­döttségek érkeztek megyénkbe a Szovjetunióból és Bulgáriá­ból. A megyei pártbizottság meg­hívására a szovjetunióbeli Kurszk megye delegációja teg­nap délelőtt érkezett Buda­pestre. A Ferihegyi repülőté­ren Imre Miklós, a megyei pártbizottság titkára és dr. Vasvári Csaba osztályvezető fogadta a küldöttséget, ame­lyet Viktor Iljics Ivanov, a Kurszk megyei pártbizottság másodtitkára vezet, tagjai pe­dig Vlagyimir Mihajlovics Jil­­­ov, a megyei tanács első el­nökhelyettese és Irina Viktoro­va Milik, a Marino Szovhoz fe­jőgépkezelője. A szovjet ven­dégek ezután Veszprémbe utaztak, ahol a kora délutáni órákban a megyei pártbizott­(Folytatás a 2. oldalon.) Szovjet vendégeink a megyei pártbizottságon. A haszkovói rémben­ küldöttséget virágcsokorral köszöntötték Veszp- Vetik a borsói és a tavaszi árpát Jól teleltek az őszi vetési növények Nem kis izgalmat jelentett az idén a mezőgazdák számá­ra az olvadás utáni határszem­le. A felfokozott érdeklődést — amely a lakosság legszéle­sebb körében megnyilvánult — a rendkívül zord időjárás vál­totta ki. A kérdés tehát az volt, hogy a mínusz-rekordok nem tettek-e jóvátehetetlen károkat az őszi vetésű kultú­rákban. Már elöljáróban hang­súlyozni kell: legfőbb növé­nyünk, a búza, jobban telelt, mint más, enyhébb évjáratok idején. A magyarázat nem az, szerencsénk van, hanem­ a gondos őszi munka, hogy a növény megerősödve jutott a télbe, és persze a hótakaró is megtette a maga hatását. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának szakemberei össze­gezték az üzemekből, a terme­lőszövetkezetekből és állami gazdaságokból kapott infor­mációkat. Ezek szerint a csak­nem 45 ezer hektárnyi búza­vetés 81 százalékának állapo­tát, jónak, erősnek minősítet­ték, a gyengébb aránya 19 százalék. Amit ugyancsak hangsúlyozni kell: a búzában számottevő kipusztulás nem történt. A kipusztulást illetően hasonló a helyzet a rozzsal és az őszi árpával — megtoldva azzal, hogy a két növénynél 10 százalék alatt van a gyenge állapotú rész. Nem ilyen kedvező a repce áttelelése. Több helyről kirit­kulást, kifagyást jelentettek, és számottevő a vadkár is. A ki­szórt fejtrágya ugyan megtet­te jótékony hatását — a fon­tos munkát megyeszerte gon­dosan elvégezték —, de azzal számolni kell, hogy egyes táb­lákat újra hasznosítani kell. Itt a tavaszi árpa van készen­létben és más növények is szó­ba jönnek. A késői kitavaszodás nem kedvezett a mezőgazdaságnak, máris időzavar tapasztalható. A napos, szeles idő azonban segíti a talaj szikkadását és ahol csak lehetséges, megkez­dik a vetéselőkészítést, sőt a borsó és a tavaszi árpa ve­tését is. A megye nagyüzemei­nek tavaszi árpa előirányzata nem egészen 4 ezer 500 hek­tár, de nagyon fontos, hogy a mag optimális időben és fel­tételek között jusson a talaj­ba. A tavaszi árpa ugyanis akárhány gazdaságban nem takarmánynövény, hanem sör­árpaként — igen kedvező áron! — értékesül. A legnagyobb tavaszi mun­kát a napraforgó és a kukori­ca vetése jelenti. Az előbbi vetésterülete 15 ezer 752 hek­tár, a szemesnek szánt kukori­cáé 18 ezer 600 hektár. A gazdaságok jól felfogott ér­dekeltsége — mivel a növényter­mesztés a gazdaságok jövede­lemteremtő ága —, hogy maxi­málisan kihasználják a szabá­lyozók nyitotta lehetőségeket. A kormányzat anyagilag is ösz­tönzi, hogy a gazdaságok mind nagyobb területről a korábbi­nál több napraforgót és kuko­ricát takarítsanak be. Ennek szellemében növelte meg ere­detileg 450 hektárra tervezett napraforgó vetésterületét 556 hektárra a veszprémvarsányi termelőszövetkezet, de hasonló az elképzelése a kukoricával is. Tavaly 1352 hektáron ter­melt a szövetkezet szemesku­koricát (ezen felül jelentős te­rületen silót), idei terve 1485 hektárra szól. És hasonló terv­­módosítást fontolgatnak más gazdaságok is. A gépek kijavítva felkészül­tek a tavaszi nagy hajrára és szerencsére vetőmag, növény­védő és gyomirtó, minden ren­delkezésre áll, hogy a terve­zett feladatnak maradéktala­nul megfeleljenek. Kettős és nyújtott műszak vár a növény­­termesztőkre és annak remé­nye, ígérete is, hogy sikerrel teljesítik idei programjukat. Ez adja a következő napok és hetek nagy munkáját a nö­vénytermesztők számára. Szoboravatás Füreden Balatonfüreden a Balatoni Galéria előtti téren tegnap dél­után városi ünnepség kereté­ben avatták fel Vasas Károly szobrászművész Három forra­dalmi tavasz című szobrát. Ha­zánk felszabadulása 40. év­fordulójának tiszteletére, került Balatonfüredre , az impozáns emlékmű. Az ünnepségen megjelent Gubicza Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, An­gyal Imre országgyűlési képvise­lő, valamint a megye és a vá­ros politikai és társadalmi szer­veinek képviselői. Jelen volt az avatón a szobor alkotója, Vasas Károly kétszeres Mun­­kácsy-díjas Érdemes művész is. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Karli An­tal, az MSZMP balatonfüredi városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Meg­emlékezett a magyar nép fel­­szabadulásáról, a 40. évfordu­lóról, arról, hogy mit jelentett mindez Balatonfüred életében is. ..Utunk nem volt könnyű, de ha visszatekintünk a szabad­ság hajnalától megtett útra, olyan nagy eseményeket lát­hatunk, amelyek elégedettség­gel tölthetnek el bennünket. Minél tovább haladunk az idő­ben, országépítő sikereink an­nál inkább növelik április 4. lényét." A felavatásra kerülő szoborról elmondta: „Elhatáro­zásunkkor azt kértük a szob­rászművésztől, hogy kompozí­ciója fejezze ki a magyar nép szabadság iránti vágyát, az elmúlt 150 év szabadságáért folytatott küzdelmeit." Befeje­zésül hangsúlyozta: „Azt sze­retnénk, hogy e szép alkotás nemcsak a magyar emberek­hez szólna, hanem a városunk­ban megforduló külföldi ven­dégekhez is, akik magukkal vi­szik a mű szellemiségét, a ma­gyar nép szabadságszeretetét." Az ünnepi beszéd után le­leplezték a monumentális alko­tást, a városi pártbizottság és a városi tanács nevében ko­szorút helyeztek el az emlékmű talapzatán.

Next