Napló, 1985. június (Veszprém, 41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
Ötvenöt millió szifonpatron Kertéről • Hazánk minden állampolgára részére ötnél valamivel több szifonpatron készül a Bakony Művek kertai gyáregységében az idén. Új gépek beszerelésével ma már nemcsak belföldre, de exportra is készítenek szifonpatront Kertán. A patronok lezárásához szükséges alumínium dugókat is itt gyártják a répcelaki szénsavtermelő gyár részére, ami ebben az évben több mint 610 millió darab. Amikor a gyár tíz évvel ezelőtt megkezdte a szifonpatronok gyártását, éves megrendelésük épp hogy elérte a 26 milliót. Ma közelebb van a hatvan-, mint az ötvenöt millióhoz. Napi gyártásuk is eléri a 215—220 ezret. A megnövekedett igények kielégítésére két lejjel dolgozik a száztonnás présgép Sok-sok ilyen gyártógépen készül a szifonpatron. Éles szemű asszonyok ellenőrzik a milliószámra érkező patronokat Péterfay Endre képriportja Munkasikerért miniszteri dicséret Ünnepélyes küldöttgyűlés Badacsonytomajon Küldöttgyűlést tartottak a Badacsonyi Szőlősgazdák Hegyközség Szakszövetkezetnél abból az alkalomból, hogy a szövetkezet tavalyi tevékenysége elismeréseként elnyerte a megtisztelő miniszteri kitüntető címet. Az ünnepségen részt vett Köbli Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Kovács Barna, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, dr. Gáncs Lajos, a megyei tanács osztályvezetője, dr. Gabnai Zoltán, a TESZÖV titkára, valamint Tapolca város és a község politikai és állami vezetői, továbbá a társgazdaságok képviselői. Ferenc Kálmán, a szakszövetkezet elnöke beszédében a kitüntetés alapjául szolgáló tavalyi tevékenységet ismertetve elmondotta, hogy árbevételük 181 millió forint volt, 15 százalékkal több a tervezettnél, 31,6 hektoliter bort értékesítettek, tehát olyan rekord menynyiséget, amely 32 százalékkal meghaladta elképzeléseiket. A nyereség csaknem 9,3 millió forint lett, több mint két és félszerese az 1983. évinek. Mindezt olyan esztendőben érte el a szakszövetkezet, amikor az időjárás és a közgazdasági helyzet egyformán szorongatta a magyar mezőgazdaságot. Megbízhatóságuk záloga a mindenkori jó minőség, amelyhez a jelentős beruházások megfelelő, biztos hátteret teremtettek. Tavaly állították termelésbe a nagy teljesítményű szőlőfeldolgozó berendezésüket, automata palackozó gépsorokat, az ültetvényeken pedig következetesen, a legkorszerűbb környezetkímélő agrotechnikai eljárásokat, agrokémiai szereket alkalmazzák. A múlt évben 114,5 millió forint termelési értéket produkált gazdaság elnöke beszámolója után átvette a miniszteri dicséretről szóló oklevelet Köbli Gyulától, aki az országos szakirányítás, politikai vezetés, valamint a megyei párt-, tanácsi vezetők gratulációját tolmácsolta a Badacsonyi Szőlősgazdák Hegyközség Szakszövetkezet egész kollektívájának. BNV 1985 Lehetőség a nyerésre - Hogy volt-e érdeklődés? Hajaj, de mennyire hogy volt! - lelkendezett a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat munkatársa. - Már a legelső nap megfordult itt egykét külföldi, s az egyikük hajlandó volt fizetni is a kiállítási területünk előtt álló kamionnak, hogy odébb álljon. Aztán elkezdte fényképezni a Polidom épületeket. Hiányzott a Robi Hát ilyen is a BNV. Aki meglát valami számára érdekeset, azt igyekszik alaposan szemügyre venni, sőt minden lehetséges információt megszerezni az illető gyártmányról. Hogy miért, az mihamar kiderül. Hiszen akinek komoly vásárlói szándéka van, az később visszatér, mint egy első napi külföldi látogató a Veszprém megyei vizesekhez. Vagy odébb áll friss információival. Erre volt példa a szorgalmasan fotózó vendég ... Az effajta érdeklődés és kiállítói izgalom természetesen — vagy sajnos? - nem volt olyan általános az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, mint a korábbi években. Ennek több oka is van, s ezek az okok részben össze is függnek egymással. Ha szabad így fogalmazni, most tágabb teret szántak a nagyszámú külföldi kiállítónak. Ezért összébb kellett húzniuk magukat a honi cégeknek, intézményeknek. Amelyek a szűkebb területen is kevesebbet mutattak, legalábbis azok a gépipari, vegyipari vállalatok, amelyek idén másutt is érdekeltek lesznek portékáikkal, például a nyári ÖMÉK-en, a mezőgazdasági,élelmiszeripari szakkiállításon. Veszprém megyéből ebben, az ötévenként esedékes szakmai bemutatkozásban elég sok vállalat érdekelt. Bizonnyal ott lesz majd a Péti Nitrogénművek műtrágyáival, amely ettől függetlenül teljes „mellszélességgel" jelen volt a BNV-n. Visszafogottabban jelent meg a Peremartoni Vegyipari Vállalat, s voltak szakmabeliek, akik kifejezetten hiányolták az OMÉK-ra váró Nitrokémia Ipartelepeket Fűzfőgyártelepről. Mondván, egy ekkora cég nem engedheti meg magának, hogy ne vegyen részt a BNV-n. A jelek szerint megengedheti. Elvégre a vállalati image - a külvilág által alkotott kép - formálásáról, befolyásolásáról mindenki szándéka, pénztárcája szerint maga dönt. Ha cégként nevzi is, de termékeiben hiányosnak találták egyes látogatók a veszprémi MEZŐGÉP vállalat részvételét. Hiszen a tucatnyi Sternmob mellett szívesen vizsgálgatták volna a Robi kistraktort, amely hírek szerint a nem is távoli jövőben olcsóbb kivitelben is készül majd. Számos kiállító tapasztalatai megegyeztek abban, hogy a most véget ért BNV-n a korábbinál kevesebb látogató fordult meg a standok környékén. Igaz viszont, hogy elmélyültebb, ígéretesebb szakmai érdeklődést mutattak a kiállított gyártmányok iránt. Visszaidézve s folytatva a megyei vízmű vállalat Polidom-sztoriját - üzletben sem volt hiányuk a vásárban. Hazai és külföldi vevőjelöltek egyaránt kilincseltek az üvegszálerősítésű műanyag épületidomokért. Itthonról feltűnően sok magánvállalkozó - cukrász, zöldséges, pecsenyesütő - jelentkezett vevőként, de volt aki nyaralónak kívánta a Polidomot. Az első napi külföldi érdeklődők közül később hárman visszatértek, s az exportáló Generalimpex közvetítésével egyebekben Ausztriába, Svájcba, Jugoszláviába igényelték az épületet. Polidom és padlófűtés Az ugyancsak szomszéd Romániából, s a távolabbi Svédországból is jegyeztek érdeklődőket. A Polidom életképességét jelzi, hogy több hazai külkereskedelmi vállalat is megjelent a veszprémi cég képviselőjénél, fölkínálva közvetítéseit. De kizárólagos partnerként maradt a Generalimpex. Első napi tudósításunkban azt írtuk, nem kaptak vásári díjat megyénkbeli kiállítók. Most örömmel állapíthatjuk meg — mégsem maradtunk teljesen díjtalanul. A balatonkenesei Sirály Ipari Szövetkezet ugyanis elnyerte az OKISZ Plakettet a padlófűtés aljazatáért. Méltón — bizonyítja a rendkívül élénk érdeklődés. Léptennyomon ostromolták a szövetkezet képviselőit a látogatók. Volt közöttük több tucat magánépítkező, jelentkezett tervezőintézet képviselője, érdeklődött a műanyag aljazat kapcsán külkereskedelmi cég munkatársa, aki viszont hasonló profilú munkára keresett kapacitást. Nem hagyhatjuk szó nélkül, amit a látogatók is fogukat szíva vettek tudomásul, hogy nem készült el a BNV-re semmiféle tájékoztató prospektus a padlófűtés aljazatról. Szíves szóban persze nem volt hiány. Kedvelt KLG A honi s külföldi érdeklődés más megyénkbeli kiállítók iránt is megmutatkozott. A MÁFKI környezetvédelmi kutatási eredményei például kolumbiai szakember figyelmét keltették fel. A nagyvázsonyi termelőszövetkezet a vásárban kereste meg a Péti Nitrogénműveket a pulai olajpala mezőgazdasági célú hasznosítására. A Bakony Művek számos kereskedelmi partnerével a BNV napjaiban újította meg, illetve bővítette üzleti kapcsolatait. Ott állapodtak meg például a fiatal vállalatnak számító AUTÓTECHNIKA -val a szovjet eredetű személygépkocsik jövő évi alkatrészellátásáról, ami csupán a Zsiguliba szánt termékekből 25 millió forint értékű gyártmánynak felel meg. Ezzel a céggel, s számos külföldi partnerrel folytattak tárgyalásokat a mind kedveltebb KLG gyújtógyertya értékesítéséről. A Bakony Művek képviselői ezúttal francia és libanoni megrendelőkkel egyezkedtek évi több millió darab KLG gyújtógyertya szállításáról. Mire jó a BNV? A kérdésre többféle választ adtak a kiállítók. Tudatosítjuk létünket, jelenlétünket a gazdaság világában. Koncentrálja az eladókat és vásárlókat, ezért könnyebb egymásra találni. Kiváló alkalom a hagyományos kapcsolatok ápolására, bővítésére. És így tovább. Mindezek alapján talán nem tűnik túlzásnak a megállapítás, hogy mindazoknak, akiknek valamilyen közük lehet a BNV-hez, ott a helyük a vásárban. Aki részt vesz, persze nem biztos, hogy nyer a vásáron, de aki nem vesz részt, az biztos hogy nem nyer. Hát ilyen tapasztalatokat szűrettek le velünk a kiállítók az idei tavaszi BNV-n. Bráz János Kik csinálják a gazdaságpolitikát? Gondolatok a győri propagandistafórum után Napjaink slágerolvasmányának, a Murphy törvénykönyvénekegyik aforizmája szerint: „Sohase tárj felolyan hibát,amellyel nem tudsz mit kezdeni!”. A hét elején Győrben megtartott kétnapos propagandistatanácskozás résztvevői nem tartották magukat e „törvényhez": előadásokban éles vitákban keresték a választ azokra, a kérdésekre, amelyeket a gazdasági munka mindennapi gyakorlata vetett fel, s amelyekre esetenként az ideológia sem tudott egyelőre, s eddig, egyértelműen felelni. Az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya által szervezett konferencia résztvevői - vállalati, gazdasági és mozgalmi vezetők, a társadalmi és tömegszervezetekben, az oktatási intézményekben, a tömegtájékoztatásban dolgozó, a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakemberek huszonegy előadást hallgattak meg. Az előadók gazdasági életünk legsikeresebb vállalatainak, szövetkezeteinek vezetői voltak, s azokról a sajátos helyi módszerekről adtak tájékoztatást, amelyek révén kiemelkedő eredményeket értek el a gazdálkodásban, jövedelemtermelő képességük növelésében. Nagyon is szükséges ez az ösztönző, példákat sorjázó tapasztalatcsere, mivel a pártkongresszus előtti viták során, s a kongresszust követően is olyan optimista hangulat alakult ki az országban, s a megyénkben is, amelyet az év első öt hónapjában elért gazdasági eredmények bizony nem támasztanak alá. Az időarányos tervek nem teljesültek, jelentős elmaradásokkal kell szembenéznünk. E friss, újonnan keletkező gondok csak tetézik azokat az immár tartós nehézségeket, amelyek a technikai, technológiai fejlesztések abszolút és relatív elmaradásából, a termékszerkezet lassú korszerűsödéséből, a piaci munka, az irányítás és szabályozás gyengeségeiből fakadnak. Mindennek mérsékléséhez fokozni kell a jövedelemtermelő képességünket, élénkíteni, gyorsítani a növekedés ütemét. Az új pályára való átálláshoz pedig — hangsúlyozta Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője —, ismerni, népszerűsíteni kell a jót, a hatékony módszereket, a gyakorlatba átültethető, követésre méltó tapasztalatokat. A kétnapos eszmecserén sok mindenről esett szó, mégsem nehéz a krónikás dolga, ha a lényegről kell beszélni. Az egyik: a győrihez hasonlóan több olyan fórumot kell teremteni, ahol az érdekeltek, köztük leginkább az elméleti szakemberek, láthatják, szembesülhetnek azzal, hogy miként tükröződnek elméleteik, gondolataik a vállalati gyakorlatban. Ehhez kapcsolódva élénk vita bontakozott ki arról, hogy vajon hazánkban kik is alakítják, formálják a gazdaságpolitikát. Több nagyvállalat vezetője kifogásolta, hogy bizony, csak formailag vannak jelen a különböző bizottságokban, elmondják véleményeiket, de ezek nem, vagy kevésbé tükröződnek a gazdaságpolitikai koncepciókban. Nem kielégítő a népgazdasági tervezést végző szervek együttműködése a vállalatokkal. Az elméleti szakemberek viszont arra hivatkoznak, hogy a gazdaságpolitika kialakításában egyrészt a világgazdasági változások a meghatározók, azok jelentik az egyik legfőbb formáló erőt, másrészt viszont maguk a vállalatok, amelyek önállóságukkal élve gyakorta az elképzelésekkel, a tervcélkitűzésekkel szemben határozzák meg saját gazdaságpolitikájukat. Pedig hát az önállóság nem jelent függetlenséget az országos gazdaságpolitikától. Valószínű, hogy egyik „félnek” sincs igaza, hanem inkább azoknak, akik hangsúlyozták, elméleti és gyakorlati szakemberek egymásra figyelve, egymásra támaszkodva, láthatóan, vagy kevésbé észrevehetően, együtt formálják, alakítják a mindennapokhoz igazodó rugalmasság, a rövid és hosszú távú érdekek összhangjának igényével gazdaságpolitikánkat. A tanácskozás másik döntő momentuma annak felismerése és elismerése volt, hogy társadalompolitikai céljaink elérése egyre inkább a vállalatokon, a gazdálkodó egységeken múlik. Ha nem tudunk a következő esztendőkben jelentős javulást elérni, elmaradunk a nemzetközi versenyben, társadalmi jövedelmünk csökkenni fog. El kell érni, hogy a népgazdaság minden területén versenyképes egységek működjenek. A mindehhez szükséges eszközök rendkívül gazdagok, és sokrétűek. A kétnapos eszmecserén egy részükkel megismerkedhettek a résztvevők, így például a vállalati stratégiai tervezés szerepével, jelentőségével. Igaz, napjainkban nem divat felemlíteni a hosszú távú gondolkodást, hiszen, mint sokan állítják, annak is örülni kell, ha sikerül megélni a holnapot. Téves, hibás vélekedés ez, mert csakis — mint jó néhány sikeres nagyvállalat példája is bizonyítja, így a TAURUS-é, a MEDICOR-é, a Bábolnai Állami Gazdaságé, a hosszú távú terv ad biztosítékot ahhoz, hogy összhang teremtődjék népgazdasági és vállalati érdekek között, hogy sikerrel tudjuk meghatározni a naponta megteendő lépéseket. Igen találó a megfogalmazás Tatai Ilona, a TAURUS vezérigazgatónője tolmácsolta : „a stratégia a vezetés iránytűje, enélkül nem lehet hajózni, és erre a tűre annál inkább szükség van, mennél kifürkészhetetlenebb és hullámzóbb a tenger." Szó esett a tanácskozáson, mint céljaink ugyancsak meghatározó eszközéről, az emberi tényezőről. Méghozzá olyan kritikai alapállásból kiindulva, hogy jóllehet a magyar ipar jelentős összegeket áldozott a termelőberendezések korszerűsítésére, az elért eredmény nem állt, nem áll arányban a ráfordítással. Mégpedig azért nem, mert a fejlesztési koncepciók kidolgozása során jobbára figyelmen kívül hagytuk azokat az erőket, amelyek alacsony, vagy magas szinten működtetik a technikát. Vagyis az embert. A fejlett ipari országokban - jegyezte meg Horváth Ede, a Rába Vagon- és Gépgyár igazgatója -, nálunknál sokkalta hatékonyabban ösztönzik a munkaerőt, pedig hát a mi társadalmunkban a szocialista termelési viszonyaink mindehhez kedvezőbb feltételeket kínálnak. Csak élni kell vele. Akár olyan formában, „rábásítás" keretében, mint ahogyan teszik Győrött, ahol is anyagilag, erkölcsileg sok szállal kötik az embereket a vállalathoz, akár úgy, ahogy az tetten érhető a Csopak Tája termelőszövetkezetnél, melynek gyakorlatáról Gubicza Ferenc, a szövetkezet elnöke számolt be a tanácskozáson. Megyénk egyetlen képviselőjeként elmondotta, hogy az anyagi elismerés és a fegyelmezés eszközével egyaránt élve, a korábbiaknál sokkalta többet követelnek meg a szövetkezet tagjaitól, de többet is adnak. Ennek köszönhető, hogy a Csopak Tájánál az átlagjövedelmek 40 százalékkal magasabbak az országos átlagnál. Többet, többért! A hasznos és követendő példák sokaságát idézhetnénk ■f még a győri propagandistatásácskázás ürügyén, bizonyítétáva, hogy a vállalati gyakorlatban a még meglévő tartaléknak gazdag a forrása, hogy feltárva a fejlődés folyamatában kétségtelenül sokasodó akadályokat, ellentmondásokat, törekedve ezek feloldására, saját portánkon még van, még lehet mit tenni. Mert elsősorban mi magunk vagyunk a fejlődés akadályai, a fejlődés motorjai . . . Andrássy Antal NAPLÓ - 1985. június 1., szombat -