Napló, 1986. szeptember (Veszprém, 42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-01 / 205. szám
Új jogszabályok a dolgozók átcsoportosításánál A munkaerőmozgás nagyságrendje hazánkban lényegében kielégítő, a probléma az, hogy a felszabaduló munkaerő nem azokra a területekre áramlik, ahol szükség lenne rá. Évente csaknem 700 ezer dolgozó lép ki munkahelyéről, hogy jobb körülmények, kedvezőbb bér, esetleg alacsonyabb követelmények reményében másutt vállaljon munkát. Ehhez képest elenyésző az olyan munkahelycsere, amit a munkáltatók saját érdekeik szerint kezdeményeznek. dolgozók hatékonyabb foglalkoztatása érdekében a gazdaságirányítás arra törekszik, hogy az eddigieknél is fokozottabban ösztönözze és késztesse a vállalatokat a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodásra. Ezért várható, hogy a kevésbé eredményesen gazdálkodó vállalatok a jövőben kénytelenek lesznek megválni dolgozóik egy részétől. A szeptember elsejével életbe lépő új jogszabályok azoknak a dolgozóknak az elhelyezését kívánják elősegíteni, akik a létszám csökkentése, vagy vállalatuk esetleges megszüntetése miatt kényszerülnek új munkahelyen állást vállalni. Az új jogszabályok a területileg illetékes munkaügyi szolgáltató irodák feladatává teszik, hogy ha valamely vállalatnál egyidejűleg legalább tíz dolgozó munkaviszonyát szüntetik meg, akkor számukra gondoskodjanak megfelelő új munkahelyről. Az új munkakörnek olyannak kell lenni, amely megfelel az érintett dolgozó képzettségének, egészségi állapotának. Emellett a dolgozók várható keresete sem lehet lényegesen — legfeljebb csak 10 százalékkal - alacsonyabb a korábbiaknál, s a napi munkába járáshoz szükséges idő a tömegközlekedési eszközökön nem haladhatja meg a két órát. Jó Ha a munkaügyi szolgáltatrodák nem tudnak ilyen munkahelyet felajánlani - s közben maguk az érintettek sem találnak elképzelésüknek megfelelőt —, akkor felmondási idejük legfeljebb hat hónapig meghosszabbítható. Ez idő alatt a dolgozók az átlagkeresetüket kapják, és az új munkahely kereséséhez szükséges szabadidő biztosítása érdekében nem kell régi munkahelyükön dolgozniauk. A vállalatokat a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodásra ösztönzi, hogy esetekben a felmondási ilyen időre járó bér nem az átcsoporosítást végrehajtót terheli, hanem azt a költségvetés megtéríti a munkáltatónak. A szakszervezetek javaslatára született meg az a döntés, ami szerint ha a felmondási idő hat hónapig történő meghosszabbítása alatt sem sikerül az átcsoportosított dolgozónak megfelelő munkahelyet biztosítani, akkor további hat hónapig elhelyezkedési támogatásra jogosultak. Az elhelyezkedési támogatás összege az első három hónapban az átlagkereset 75 százaléka, a további három hónapban pedig 60 százaléka. Ez az idő is folyamatos munkaviszonynak számít, s ebből munkaügyi szempontból semmiféle hátrányuk nem származhat a dolgozóknak és társadalombiztosítási ellátásra is jogosultak. Az új jogszabályok arra az esetre, ha vállalatok felszámolása válna szükségessé, szociális kedvezményeket is garantálnak e vállalatok úgynevezett jogi állományában lévő — például sorkatonai szolgálatát töltő, GYED-en vagy GYES-en lévő, illetve tartósan külföldön lévő — dolgozóinak. Az ő esetükben vállalatuk felszámolását követően a felszámoló szerv gyakorolja tovább munkáltatói jogokat s ha visszatérnek a munkába, nekik is a lakóhelyük szerint illetékes munkaügyi szolgáltatói iroda köteles új munkahelyet felajánlani. Ha ez nem sikerül, ezeket a dolgozókat is ugyanazok a jogok illetik meg, mint azokat a társaikat, akik tényleges állományban voltak. Változatlanul fő alapelv a teljes foglalkoztatottság, a munkához való jog biztosítása mindenki számára. Az idei nyáron sok veszprémi utca lakója áldozott szabad idejéből társadalmi munkára. Hétvégeken, délutánonként is csákánnyal, lapáttal a kézben ásták a kígyózó árkokat utcahosszan. Veszprémben szép eredményt hozott a lakosság összefogása, a múlt évben százmillió forint feletti társadalmi munkát teljesítettek. Az idei év folyamatos és szorgalmas munkájának eredménye is túl van az ötvenmillión. Fásítás-, csatorna- és gázvezeték-hálózatának építése szerepel tennivalójuk között. Veszprémben a Cholnoky lakótelepen, a Kádártai és Akácfa utcákban, de különösen a Dózsaváros 15 utcájában folyamatos a munka. Sok helyen kész a csatornázás, most a gázvezeték építésén dolgoznak, azért, hogy a szén helyett télen már gázfűtés melegítse a családok otthonát. A szakiparon múlik, hogy ez így is legyen. Péterfay Endre A Martinovics utca lakói határidőre elkészítették az árkokat. A Slavonics utcában Baranyai János, Biró Imre és Varga Sándor a kijelölt nyomvonalon megkezdte az árokásást. A kompresszor kezelője is társadalmi munkás hétvégeken. A feleslegessé vált, felszedett bitumentörmeléket folyamatosan szállítják a szeméttelepre. Asó, kapa... A FERROVILI féléve A négymegyés (Győr-Sopron, Veszprém, Fejér és Vas tartozik hozzá) nagyvállalat ma hatmilliárd forintos forgalmat bonyolít. A veszprémi igazgatóság teljesítménye ebből 1,24 milliárd, de hogy az idei első félév eredményét értékeljük, a számok mögé kell tekintenünk. Partizán akciók Ha a kirendeltségigazgató dinamikusan fejlődő üzletről számol be, az azt jelenti, hogy 15 megyében tapasztalható a dinamizmus. Ami kevésbé kelendő a megyében, máshol keresett cikk lehet. Ezért utazik sokszor konténerben az áru az ország másik felébe. A FERROVILL hagyományos vas-műszaki cikkeket, nagy értékű műszaki árukat (például járműveket), tartós fogyasztási cikkeket, háztartási kisgépeket (hajszárító, robotgép), elemárut, ipari villanyszerelési anyagokat, hozzá tartozó kapcsolókat, háztartási tömegcikket, műanyag árukat, konyhafelszerelést, zománcárut forgalmaz. Tart nehézvasárut, a vasszakma kiemelt cikkeit, gáz- és központifűtés-szerelési anyagokat, mezőgazdasági szerárut (ásót, kapát, más szerszámokat), mezőgazdasági kisgépeket (kistraktor, terménydaráló, szőlőprés), szakipari szerszámokat (lakatos, kőműves, famegmunkáló szakmában), barkácsszerszámokat. És ez a hosszú felsorolás még csak a jól elkülöníthető főbb árucsoportokat jelöli. Hogy a mennyiségről is legyen fogalmunk, álljon itt két adat. A veszprémi kirendeltség Budapest úti telepéről naponta 90 tonna áru indul útnak, értéke 5-6 millió forint. Improduktív beruházás? Bár számokban nem mérhető, mégis óriási a hatása a munkakörülményeknek. A boríték vastagságán túl az is számít, milyen a munkahely, ahol dolgozunk. Nemrégen még az utcáról is láthattuk a lemeztetejű bódékat a kirendeltség udvarán, ott is mindenféle vasárut tartottak, az odúszerű irattárba jobb érzésű ember be sem mert menni, az „irodák" földes aljára tett rácsok között nyugodtan rohangásztak az egerek. Ősrégi favázak a raktárban, szervezetlen, ésszerűtlen, s ezért kihasználatlan tárolási körülmények. Hogy az apró szociális létesítmények milyenek voltak, könnyű elképzelni. Nem csoda, ha korábban munkaerőgonddal küzdött a FERROVILL Veszprémben. De kezdetét vette egy folyamat, amit a kirendeltségigazgató szerényen csak kényszerű javulásnak hív. Miért kényszerű? Mert szanálásra ítélt területen újítottak fel és bővítettek épületeket, társadalmi munkában rendezték a területet. Ma parkosított az udvar, szép az épületek külseje, elegánsak az irodák, a tárgyaló, a szociális létesítmények. Ideális helyre került a telefonközpont, a telexgép. Mindez jó munkahelyi légkört, a kulaturált vevőfogadást szolgálja. Mindaz, ami itt másfél év alatt megvalósult, évtizedekkel ezelőtt is hiányzott. A helyzet persze továbbra is felemás. Most a megyeszékhelyen három helyen, összesen tízezer négyzetméternyi raktárterülettel gazdálkodik a kirendeltség. Hiányzik még egy 1200 négyzetméteres sátorraktár és az óra, tízmillió forint. Mivel a bázis már az Almádi úton van és tervbe vették a jelenlegi központ szanálását, célszerű lenne az egész együttest az Almádi útra költöztetni. De hiába a logika, ha nincs pénz a megoldáshoz. Hiszen a fő telephelyen nincs út, közmű, megoldatlan a csapadékvíz elvezetése. Nincs túlkínálat A veszprémi kirendeltség adott szereposztás szerint 116 dolgozót foglalkoztat, 60 százalékuk fizikai munkás. Az ő érdemük, hogy sikerült az első félév, terv szerint közel 600 milliós forgalmat bonyolítottak le. Az okok között az is szerepel, hogy sokat javult a munkaerőhelyzet. Bár most sincs túlkínálat, kialakult a megfelelő csapat. Sőt! Sok pályakezdő is bizalmat szavazott a FERROVILL-nek. A tervtől csak a kiskereskedelmi forgalom maradt el kismértékben, mivel mindhárom bolt vezetőváltást élt át. A teljesítményhez tartozik, hogy jól alakult az árrés, kedvezőre sikeredtek a költségek. Az összforgalomban nőtt a tömegcikkek aránya, javult az ellátás például szeráruból, de romlott a kiemelt cikkekből. Hiányzik az olcsóbb színes tévé, a hűtőgép, az automata mosógép, porszívó. Jó a járműellátás, de gyenge a konyhai háztartási kisgépek kínálata, főleg a szocialista importból származóké. Kiegyensúlyozott az elemáru-ellátás, viszont kicsi a választék nehéz vasáruból, gázkészülékből, fürdőszoba-berendezésekből. Lehetne több mezőgazdasági szeráru is, de a gyártó hiányzik. Pedig ötszáz forintot egy nyugati baltáért sajnál a vevő, okkal. Új feladatot jelentettek a FERROVILL-nél is az új értékesítési formák, de hamar hozzászoktak. Tudják, akarják követni a kívánt rugalmasságot, ha engedi az ipari háttér, de a FERROVILL Kereskedelmi Vállalat nem termel, „csak" közvetít. Örsi Ágnes Javításból jeles . • Több mint húsz éve alakult meg a Tyereskova brigád. Feladata az ajkai erőmű tmk osztályának kötelékében a szénszállító berendezések folyamatos karbantartása, javítása, amelyek közé többek között ötezer folyóméter szállítószalag, közel harminc hajtómű és az új vagonbuktató tartozik. De ők a gondozói az 55 darab robbanómotornak, a két mozdonynak, a négy Komatsu munkagépnek, számtalan targoncának. A brigád nagy része régi szakemberekből áll, a vállalatnál töltött átlagidejük közel húsz év. A lakatoscsoportban hat szakmunkás és egy gumijavító dolgozik, a motorszerelő csoportnál öt végzett szerelő szakmunkás. A brigád átlagéletkora negyven év. — Előny ez vagy hátrány? — kérdezem Bessenyei Béla brigádvezetőtől és Kató Sándor művezetőtől. Először összenéznek, majd Kató Sándor válaszol. - Hát persze, hogy előny, megkönnyíti és meggyorsítja a munkavégzést, hiszen legtöbbször egymás gondolatát is ismerik. A feladatok elvégzésénél már jól kialakított munkamegosztás van, mindenki ismeri a saját helyét. És végül, de nem utolsósorban annyira ismeri egymás munkáját a két csoport, hogy közöttük szükség szerint bármikor átcsoportosíthatjuk az embereket. Hadd tegyem még hozzá, hogy fegyelmezett munkájuknak és az itt töltött magas átlagéveknek köszönhetően brigádban évtizedek óta nem a volt baleset. - Hol a legnehezebb dolgozni? - Sajnos, nagyon sok gond van az új vagonbuktatóval, az ütközőkkel és a vágányzárakkal. Aztán igen gyakori a javítás és csere a surrantó berendezéseknél. Ezeknek a kopó elemei (5-6 milliméteres acéllemezek) gyakran másfél, két hónap alatt elhasználódnak. A szén minőségromlásából és az ezzel összefüggő szénmennyiség növeléséből adódóan. Legnagyobb gondunk mégis az, hogy a szénelőkészítő mű a hét öt napján három műszakban ontja a szenet, és a nagyobb javításokra nekünk csak szombat -vasárnap jut idő. Amit főként szabadnapcserékkel tudunk megoldani. Tovább nehezíti a helyzetünket e téren, hogy a lakatoscsoportban például nincs is ajkai dolgozónk, csak környékbeli. — Mi a véleménye a brigádról? - kérdezem Kató Sándor művezetőt. — Na, erre én is kíváncsi vagyok - mondja mosolyogva Török Péter, az egyik legrégebbi brigádtag, miközben olajos kezét törölgeti. — Jó kollektíva — válaszolja a művezető —, szakmai, erkölcsi és fegyelmi szempontból is meg vagyok elégedve velük. Közösségi szellemük, hozzáállásuk, lelkesedésük vállalati szinten is a legjobbak között van. A brigádvezető elmondta még, hogy éves vállalásaik nagy részét időarányosan teljesítették, kisebb elmaradásuk van még a társadalmi munkában. Második félévre tervezik a szokásos kirándulás lebonyolítását és az őszi kommunista műszakon való megfelelő létszámú helytállást. Kiemelte még közéleti tevékenységüket, hiszen brigádtagjaik között vannak munkásőrök, tanácstag és KISZ-titkár is. A Tóth Lajos Munkában a brigád fiatalabb tagjai. NAPLÓ - 1986. szeptember 1., hétfő - ^