Napló, 1987. május (Veszprém, 43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

upi nigliSl­f­­. Világ proletárjai egyesüljetek! 1987. május 25., hétfő ÁRA: 1,80 FORINT XLIII. évfolyam, 121. szám Egyre sürgetőbb feladat az embercentrikus gyógyítás Befejeződött Balatonfü­reden a körzeti orvosok országos kongresszusa Vasárnap befejeződött Bala­­tonfüreden a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesüle­tének országos kongresszusa. A körzeti orvosok tanácskozá­sán több mint 500-an vettek részt és 130 előadásban is­mertették azokat az új mód­szereket és tapasztalatokat, amelyekkel egymás munkáját segíthetik. A konferencia - több elő­adója szerint - mérföldkő volt a körzeti orvosi tevékenység megújulásában. Dr. Hidas Ist­ván, a Magyar Általános Or­vosok Tudományos Egyesületé­nek főtitkára elmondotta ezzel kapcsolatosan, hogy a tanács­kozás valamennyi programjá­ban érzékelhető volt az a szemléletváltozás, amely a körzeti orvosi munkát mindin­kább jellemzi. Ma már egyér­telmű, hogy egészségi állapo­tunkat tekintve Európában az utolsók között kullogunk és egyedül a betegségek gyógyí­tásával nem érhető el gyöke­res változás. Éppen ezért egyre sürgetőbb feladat az embercentrikus gyógyítás, az eddiginél szorosabb beteg-or­vos kapcsolat és az egészség­­fejlesztés megvalósítása. Erre fel kell készíteni az orvosokat is,­­ hangsúlyozták többen. Ezt a célt szolgálja például a Budapesten és több vidéki nagyvárosban már megszerve­zett körzeti orvos klub, amely a mindennapos tapasztalatcse­re helyszíne. A körzeti orvos módszereinek korrigálását, fej­lesztését segítik a „Bálint-cso­­portok”, amelyek Bálint Mi­hály, neves pszichoanalitikus­­ról kapták nevüket. E csoport gyakorlatát a tanácskozás részt­vevői is megismerhették. Lé­nyegét tekintve egy-egy eset kapcsán vitatják meg, hogy az orvos munkája közben fi­gyelembe vette-e valamennyi, a betegségre ható tényezőt, megismerte-e az embert, meg­felelő kapcsolatot tudott-e te­remteni. Egyértelmű ugyanis, hogy nem elegendő, ha csak a testi tüneteket veszik számí­tásba a gyógyításnál. De az sem elég, ha csak a beteg embert ismeri meg a körzeti orvos. A család orvosa legyen — hangsúlyozták többen. Ezt azonban gátolta a mai egész­ségügyi ellátási rendszer, amely kor, nem, munkahely, be­tegségtípus szerint feldarabolja a családot. Az is segítene, - hangoztatták - ha legalább a családtagok különböző vizsgá­latairól, kezeléséről pontos ké­pet kapna a körzeti orvos. Az egészségmegőrzés a ta­nácskozás fő témája volt, a kezdeményezések és ötletek so-(Folytatás a 2. oldalon) Borrendek nemzetközi kongresszusa Tíz ország és hazánk küldöttei Balatonfüreden Valódi májusi napfény és a balatonfüredi fúvószenekar kö­szöntötte tegnap délelőtt fél kilenckor Tihanyban a Borren­dek 24. nemzetközi kongresszu­sára érkezett vendégeket. Tíz ország és hazánk 31 borrend­jének küldöttei színpompás díszruháikban először az apát­sági templomba vonultak, ahol misét celebráltak tiszteletükre. A résztvevők ezután „A szőlő és a bor városa” címmel most kitüntetett Balatonfüredre autó­­buszoztak. A helybeliek és nyaralók nagy tetszéssel, taps­sal fogadták ünnepi felvonu­lásukat a Tagore sétányon. A móló bejárójánál dr. Ádám István, Balatonfüred tanácsel­nöke köszöntötte a küldöttsé­geket, hangsúlyozva, hogy a település és környéke nemcsak borvidék, de turisztikai központ is. A borrendek kongresszusa ezzel összefüggésben sikeresen illeszkedik a balatoni évadnyi­tó programjába. A tanácselnö­ki üdvözlést a városi énekkar és a helyi általános iskola néptánckarának műsora követ­te. Andre Bonin, a Nemzetközi Bacchus Borrendek Szövetsé­gének elnöke máris elismerően nyilatkozott lapunk munkatár­sának Balatonfüred város ven­dégszeretetéről. Kiemelte a há­zigazda Balatonfüred-Csopak Tája Termelőszövetkezet és az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat Balatoni Igaz­gatóságának színvonalas szer­vező munkáját. A tegnapi ünnepi események középpontjában az este 8 órá­tól a füredi Marina szálló dísztermében rendezett borlo­­vagavatás állt. Itt 9 ország 26 fiát avatták lovaggá, köztük 3 magyart. S I A borrendek küldötteinek felvonulása Ajka „elővárosa" Bakonygyepes. Kényelmes családi otthonok sorakoznak az egyre terjeszkedő település utcáin. A mongol nagykövetség munkatársai nagy ér­deklődést tanúsítottak a Robix Mezőgazdasági Gépgyártó termékei iránt. (Vásári bemutatkozá­sunkról elemző publicisztika lapunk 3. oldalán.) Megkezt etott a balatoni szezon Szűkkörű ünnepség A fedél alatt Balatonfüreden, szombaton a viharos időjárás miatt elma­radt a balatoni szezonnyitó minden eddiginél gazdagabb­ra, látványosabbra tervezett szabadtéri kulturális és sport­­programja. Az iszaptengerré változott Rózsa­kert helyett fe­dél alatt, szűk körben tartot­ták meg a szezonnyitó ünnep­séget, amelyen részt vett dr. Czeglédi József, a Belkeres­kedelmi Minisztérium Országos Idegenforgalmi Hivatalának ve­zetője, Semsei György, a me­gyei tanács elnökhelyettese és Rosta Sándor, a Balatoni In­téző Bizottság főtitkára. Az ünnepségen a balatoni idegenforgalom és a magyar vitorlássport vezetői előtt dr. (Folytatás a 2. oldalon) Esős, szeles, borongás időben nyílt meg a balatoni idegen­forgalmi évad szombaton Mai számunk tartalmából: Tükör és a fordulat (3. oldal) I1 bauxit útja (3. oldal) „Izgatott” igazgatásiak (4. oldal) A Veszprémi Nyárról, és a kulturális arculatról (5. oldal) Mágnás Miska (5. oldal) Fa- és betonoszlopokat dön­tött ki a vihar, ítéletidő Ba­­konypéterben című képriport a 4. oldalon. A lehűlés nem okozott gondot a kertészetekben Ezekben a napokban sok­felé az évszázad legnagyobb hajnali lehűlését mérték az or­szágban. A hűvös időjárás egyelőre nem okozott gondot a kertészetekben, zavartalan a fák, növények és a kipalántá­­zott zöldségfélék fejlődése. A MÉM szakemberei el­mondták, hogy a legnagyobb termést adó alma országszerte elvirágzott és a fák első, úgy­nevezett tisztulása is megtör­tént. A gyümölcskezdemények­nek csak kis része hullott le, mindent egybevetve a kötődést jónak tartják. Így remény van arra, hogy az elmúlt évi ter­més megismétlődik. Tavaly 1,25 millió tonna almát szüreteltek le a termelők, ami kiemelke­dően jó teljesítménynek szá­mított. Ebben szerepe van an­nak is, hogy 3-4 évvel ezelőtt az almaültetvényeket főleg ott számolták föl, ahol az a leg­inkább indokolt volt; az elöre­gedett fákat vágták ki és így az almások termőképessége lé­nyegében nem romlott. Az idén hozzávetőleg 1000 hektá­ron fordult termőre ez a gyü­mölcs. Amennyiben az időjá­rás a továbbiakban kedvező lesz, úgy friss fogyasztásra, ex­portra, illetve a konzervipar el­látására is lesz elegendő al­ma. Szépen mutatnak ezekben a napokban a cseresznyés- és a meggyeskertek is. A kerté­szek elégedettek a termés­becslések eredményével. Ko­rántsem ilyen megnyugtató a helyzet a csonthéjasok közül az őszi- és a kajszibarack­nál. A szőlőkultúra alapos hát­ránnyal kezdte meg csaknem mindenütt a biológiai fejlődés elkövetkező szakaszát. Főleg a sík vidékeken, de például a Tokaj-hegyalján is hatalmasak a károk. Nagy területeken a teljes ültetvény elpusztult, oly­annyira, hogy ismételt telepí­tésre lesz szükség. A Dunán­túlon azonban szerencsére kedvezőbb a kép. A Balaton­­felvidéki ültetvények például viszonylag jó állapotban ke­rültek ki a téli szezon meg­próbáltatásaiból. Itt megfelelő termést ígérnek a tőkék, bár sokfelé itt is, a zöld rügyek megjelenése után megismételt, úgynevezett korrigáló metszés­re volt szükség. A zöldségtermesztők megtet­ték a magukét, mind a nagy­üzemekben, mind pedig a kis­kertekben. Az állami gazdasá­gok és a téeszek mintegy száz­ezer hektáron termelnek az idén zöldséget. A lakossági el­látás nagy részét a nagyüze­mek és a fogyasztási szövetke­zetek által összefogott kister­melők adják, akik időben el­vetették a szaporítóanyagot és csaknem mindenütt elkészül­tek már a palántázással.

Next