Napló, 1988. október (Veszprém, 44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-03 / 236. szám
Új ifjúsági törvény előkészítésére kér felhatalmazást az ÁISH Új ifjúsági törvény előkészítésére és kidolgozására kér felhatalmazást a kormánytól az Állami Ifjúsági és Sporthivatal. Az erre vonatkozó javaslatról várhatóan november elején dönt a Minisztertanács — tájékoztatta az MTI munkatársát Bihari István, az ÁISH főosztályvezetője. Miként elmondotta: az ÁISH-nak és jogelődjének, az Állami Ifjúsági Bizottságnak is eddig csak arra volt megbízása, felhatalmazása, az 1971-ben megalkotott hogy és ma is érvényben lévő ifjúsági törvény egyes rendelkezéseit módosítsa, kiegészítse, és kisebb mértékű pontosításokat végezzen el. Az ÁISH — szakemberek bevonásával — elkészítette ezt a tervezetet. Ám a módosított törvénytervezetről kiderült: az ifjúsági törvény formai, jogalkotási szempontból precízebb, korszerűbb lenne, azonban az ifjúság szempontjából lényeges új szabályokat továbbra sem tartalmazna és változatlanul deklaratív maradna. Minthogy ez többékevésbé előrelátható volt, az ÁISH e törvénytervezettel párhuzamosan, ifjúságkutatók és alkotmányjogászok közreműködésével kidolgozta egy teljesen új felfogású törvény elveit is. Az ifjúsági törvény korszerűsítése kapcsán két szélsőséges álláspont alakult ki. Az egyik szerint a társadalmi-gazdasági életben és a jogi szabályozásban várható további változásokra tekintettel a törvény módosítása ma nem időszerű. A másik nézet képviselői viszont — éppen a jelenlegi helyzetet figyelembe véve — halaszthatatlannak tartják az ifjúságpolitika gyors és radikális megújítását, s ennek törvényi garanciákban történő kifejezését. Jogalkotási szempontból valóban az volna a helyesebb megoldás, ha az ifjúsági törvény korszerűsítéséről az alkotmány reformját követően születik döntés. Politikai megfontolásból azonban — az ifjúságpolitikában szükséges változtatások sürgető igénye miatt - indokolt az ifjúsági törvény korszerűsítésének ügyét mielőbb az Országgyűlés elé vinni. Az ÁISH javaslata az, hogy az Országgyűlés az ifjúsági törvényről két fordulóban döntsön. Első ízben tekintse át a mai törvény tapasztalatait, továbbá foglaljon állást az ifjúságpolitika megújításának alapkérdéseiről és vitassa meg egy új ifjúsági törvény elveit. Elfogadására pedig a második fordulóban, az alkotmányreformot követően, 1990-ben kerüljön sor - mondotta befejezésül Bihari István. Részben adakozásból Orvosi rendelő Csajágon Küngösön nitrátos víz folyik a kútból. A csecsemőknek kannás vizet szállítanak ki, de már nem sokáig. A jó minőségű vizet Csajágról hozzák át - ez 2,5 kilométert jelent a községbe. től Csontos Miklós tanácselnökmegtudtuk, hogy mintegy 150 ingatlant érint ez a program. Az előzetes számítások szerint családonként (érdekeltségi egységenként) 30 ezer forintot kell majd fizetniük, amire hosszú lejáratú hitelt vehetnek fel. A teljes költség 26 millió forintba kerül, a lakossági befizetés 4,5 milliót tesz ki. A kiviteli tervek novemberre készülnek el, s ha minden azeredetileg elképzelt ütem szerint halad, Küngösön a jövő év második felében jó minőségű víz lesz. - A másik nagy tervünk, hogy önálló orvosi körzetet hozzunk létre Csajágon és Küngösön, ahol jelenleg 1600-an élnek - mondja Csontos Miklós. — A két községben hetente két napon rendel orvosunk, Veresné dr. Együd Piroska. Évente, a főkajáriakkal együtt, 18 ezren fordulnak meg nála, míg a megyei átlag hatezer ... Egyrészt az ő válláról kívántuk levenni a terheket, másrészt az itt élőknek könnyíteni azzal, hogy valamilyen megoldást találunk. A megyei tanács egészségügyi osztálya segítségünkre sietett, s ígéretet kaptunk arra, hogy jövőre önálló orvosi státust kap a két község, ugyanakkor anyagi támogatást is nyújtanak a csajági rendelő építéséhez. Előzetes elbeszélgetés alapján az itt élők jó része vállalta, hogy anyagilag is támogatja elképzelésünket. Az önkéntes befizetésből 2000-től 5000 forintig adnak az emberek — eddig több mint 223 ezer forint jött össze. Tervünk szerint 1—1,5 év alatt az adakozásból 1,2 millió forint gyűlik össze. Sajnos elterjedt az a rémhír, hogy a tanács ezt a pénzt nem erre a célra használja fel, illetve szó sincs itt rendelőépítésről. Hadd mondjam el, tanácsunk végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén végleg eldöntötte, hogy Csajágon megvesszük azt a félbehagyott családi házat, amely 70—80 százalékig már elkészült. A családi ház 1,4 millió forintba kerül, amelyben kialakítják az orvosi rendelőt, a csecsemőtanácsadót, és a szolgálati lakást. M. A. A félbehagyott családi házat rendelőnek alakítják át. > - A Balatonfüredi Városgazdálkodási Vállalat felvételre keres köztisztasági segédmunkást kukás gépkocsira Kiemelt bérezés, vidékieknek munkásszállást biztosítunk magas szintű szociális ellátással, a hétvégi hazautazáshoz útiköltség-térítés. Jelentkezés a vállalat központjában, Fürdő u. 15. Telefon: 86/42-633. 25 éves a Tűzoltó Múzeum Megnyitásának negyedszázados évfordulóját ünnepli hazánk egyetlen tűzoltómúzeuma Budapesten, a X. kerületi Martinovics téren. A kiállítás az őskortól a modern időkig végigkíséri az ember és a tűz harcát, tanácsokat ad a tűzvédelemhez a mai embernek. A 25 év alatt több mint egymillió látogatója volt az érdekes kiállításnak. Tűzoltó-főparancsnoki sisak Gólyanyakú fecskendő 4 NAPLÓ - 1988. október 3., hétfő A felelős és markáns érdekvédelmet vállalni kell! A Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vitája a mozgalom megújulásáról Nyilvános ülést hirdetett meg a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsa szeptember 29-re, s a hívó szóra sokan hallgattak. Részben mert a szakszervezeti alapszervezetekben nyár óta folyik a vita a mozgalom megújulási lehetőségeiről, irányairól, részben, mert az SZMT ezt kiegészítendő szakértői csoportokat, rétegbizottságokat kért fel a SZOT által kiadott vitaanyagok részterületeinek vizsgálatára. A tapasztalatok összegzésére, a testület állásfoglalásainak kialakítására került sor az említett ülésen, amelyen ott volt dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is. Az alábbiakban az élénk vitáról adunk összegzést, az elfogadott állásfoglalásokat lapunk egy későbbi számában közöljük. Elodázhatatlan a megújulás Az országos pártértekezlet a politikai élet felélénkítését hozta. A szakszervezetek tagsága azonban úgy érzi, hogy a mozgalom lassan reagál erre az élénkülésre. A tagság megújulást vár. Ennek minőségéről, feltételeiről több hozzászóló mondta el véleményét. Elsőként dr. Bödecs László, a Veszprém városi pártbizottság titkára, aki a szakszervezetek szerepének tisztázásához elengedhetetlennek ítélte a és az állam viszonyának, párt a párt- és a kapcsolatának tömegszervezetek rendezését politikai intézményrendszer koraszerűsítésére. Arra a kérdésre, hogy milyen szakszervezet kell, többen is megpróbáltak válaszolni. Sándor József, az EDDSZ megyei titkára tömören annyit mondott: egy, de az erős legyen. A tagság — megítélése szerint — eredménycentrikus lett, sokkal többet vár a mozgalomtól. Különösen megélhetése ügyében vár többet, de ez a várakozás veszélyes is lehet, ha meghaladja a szakszervezetek lehetőségeit. Salamon A megújuláshoz többen szükségesnek tartották a szakszervezetek alapszabályának módosítását, így dr. Kovács Imre, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, aki azt tartja fontosnak rögzíteni, hogy magyar szakszervezetek az alakotmányt elfogadva, annak szellemében működnek. A megújulás egyik kulcskérdése a szakszervezetek szerveződési elve. Az ágazati elvet több szakmában elvetik, másutt — így az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban, a bányászatban — fel sem merült ez a gondolat Szilágyi Attila, KISZ megyei bizottságának titkára azt mondta: döntsék el az emberek, hová akarnak csatlakozni, de szerinte az ágazati és a szakmai szer A gazdaság kérdéseit először dr. Bödecs László vetette fel, a sztrájkkal kapcsolatban fogalmazva meg véleményét. Mint mondotta, a sztrájk kifejezetten gazdasági célokat szolgál, de mivel nálunk vállalatok irányítása szabályozók által centralizált, minden ilyen megmozdulás túllépi a vállalati kereteket. Ha gazdasági szisztéma nem válatozik, számolni kell azzal, hogy az érdekvédelmi megmozdulásnak politikai hatása lesz. Ezt követően Horváth Margit, az SZMT nőbizottságának tagja mondta ki elsőként: stresszmentes, nyolcórai munkát kívánnak, aminek a bére a tisztességes megélhetést biztosítja. Győr Sándor, az ajkai bányaüzem szb-titkára ezt kiegészítve hangsúlyozta: ne a jelenlétet, hanem ményt fizessék meg. a teljesítMint mondotta, a bányászok támogatják a SZOT-nak a pótlékokkal kapcsolatos álláspontját. György László vetette fel. Dr. az egészségügyiek bére 30 százalékkal elmarad az átlagtól. Igényük, hogy az októberi bérintézkedést újabb kövesse, s ehhez garanciát is követelnek. Németh Károlyné, a Pápai Textilgyár szb-titkára a bérreformról ennyit mondott: minél előbb kezdjük el, mert úgyis évekig tart. Belső Barnabás, a Videoton ajkai gyáregységének igazgatója szerint bérreformügyben a 24. óra utáni első percben vagyunk, miközben a Dr. Nagy Sándor hozzászólásában először is elfogadta a SZOT elgondolásaival Kap-György, a MEDOSZ megyei titkára olyan szerveződést tart fontosnak, amely nem korlátozó, biztosítja az alapszervezetek önállóságát, s a tagsági igényekre épül. A tisztségviselőknek az alulról jövő kényszerítő akarat szintetizálásában kell részt venniük, amolyan híd szerepét betöltve. Ehhez azonban szakítani kell egyrészt kettős funkcióval, s csak az érdekvédelemre koncentrálni, másrészt az elhatározás és a megvalósítás közötti időt le kell rövidíteni, hogy ne legyenek elhúzódó döntések, s azok végrehajtása ne esetleges legyen. Valkó Lászlóné, a KPVDSZ megyei bizottságának szervezőtitkára szintén a tiszta érdekvédelem mellett tette le a voksot. Dr. György László a közalkalmazottak és az egészségügyiek igényét fogalmazta meg: szuverén, belülről irányított, alternatív szerveződésű szakszervezetet akarnak. Olyat, amelyiknek önálló véleménye: egyetemes, komplex programja van, s ezzel vitára késztet.veződés ötvöződése volt rá a jó megoldás. Hörömpöly Imre, a szakszervezetek Pápa városi bizottságának titkára a szakközépiskolákban tanító műszakiak példájával igazolta, milyen hátrányos lehet a csak ágazati szerveződés. Több hozzászólásban felvetődött a szakszervezeti törvény megalkotásának igénye. Szilágyi Attila az ifjúsági törvény sorsára emlékeztetve tartotta fontosnak, hogy ne csak az érdekképviselethez való jogot és ennek fórumait rögzítse a törvény, hanem a szankciórendszert is kapcsolja ehhez. Hörömpöly Imre azt igényelte, hogy az egyetértési és a vétójog a törvényalkotásban is illesse meg a szakszervezeteket. gazdasági vezetők és a beosztottak ugyanazt akarják, de hiányoznak a feltételek. Szerinte teljesítményfokozó bérpolitikára van szükség, ezért nem ért egyet a szakszervezetek alapbércentrikus követelésével. Ő is, de mások is, mint Horváth Margit, Varga Gyula pápai pedagógus, László, bírálták az dr. György adórendszert, teljesítményt visszatartó, s a családok helyzetét figyelmen kívül hagyó volta miatt. A bérreform mellett felvetődött az üdültetésre kidolgozott új szakszervezeti koncepció, amelyet a többség elvetett. De foglalkoztak a különböző rétegek helyzetével, szóltak az ifjúság és a nők problémáinak megoldásáról, amely nemcsak az érintettek érdeke. A hozzászólók jelentős része kitért az SZMT szerepére. Szükség van-e rá? — tette fel a kérdést többek között dr. Táncsics Aladár, a HVDSZ megyei titkára. Válasza: a munkavállalók területi érdekeit képviselő szerv kell. Erre voksolt Varga Gyula és dr. Kovács Imre. Azt azonban a szakszervezetek működésével összefüggésben csaknem mindenki megfogalmazta: szakértő apparátusra van szükség. Ugyanekkor a tagság elengedhetetlennek ítéli a szakszervezetek pénzügyi gazdálkodásának nyilvánosságát. S többen igényelték a hozzászólók közül rendkívüli szakszervezeti kongresszus összehívását, csolatos kifogásokat, hisz, mint mondta, ezt valóban vitaanyagnak szánták. Ráadásul megfogalmazása óta hazánkban nem három hónapot, hanem éveket, sőt talán egy évtizedet is kitevő változás zajlott le. Akkor járunk el helyesen, ha a szakszervezetekkel kapcsolatos radikális megújulási törekvéseket nem szakítjuk ki a társadalmi folyamatokból. Ezt követően röviden vázolta a közhangulatot is lényegesen befolyásoló gazdasági helyzetet, majd emlékeztetett az országos pártértekezlet állásfoglalásában megfogalmazott törekvésekre, miszerint a korábbi monolitikus politikai intézményrendszert a valóságos érdektagoltságra épülő pluralizmus váltsa fel. A jelenlegi gazdasági helyzet és az erősödő érdekkifejezési igény konfliktus forrása lehet, de még súlyosabb, ha nem találjuk meg a gazdaság és a társadalom számára kulcsfontosságú pontokat. A szakszervezetek paradox helyzetben vannak, korábbi magatartásuk nem tartható bizalomvesztés nélkül, ugyanakkor még nem alakultak ki az új jellemzői. Ezt a problémát a szakszervezetek önmagukban megoldani nem tudják, erre csak a politikai intézményrendszer korszerűsítése keretében, a viszonyrendszerek tisztázásával van lehetőség. Egy biztos: nincs más út, mint a felelős, markáns érdekvédelem vállalása. Ennek megfelelően kell alakítani a mechanizmust is, amibe beletartozik a szakszervezetek szerveződésének kérdése is. A nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve az ágazati és a szakmai ötvöződése látszik a legjobbnak. Érdekképviseleti szervezetben, érdekvédelmi kérdésekben a demokratikus centralizmus elve nem követhető, ebben a szakszervezetek teljes önállóságának kell érvényesülnie. SZOT, mint a szakmák szövetsége a nagy rétegeket érintő átfogó kérdésekben kell, hogy konszenzust alakítson ki. Változnia kell az érdekfeltárás mechanizmusának is. Az apparátus létszámáról, szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy ez nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés. Ha a tagság az érdekvédelem mellett teszi le a voksot, s nem igényel sokoldalú szolgáltatásokat, akkor ahhoz jól felkészült szakértőkből álló apparátus kell, amelyet meg kell fizetni. Ugyanakkor szerepét a feladat oldaláról át kell gondolni. Dr. Nagy Sándor teljes és radikális költségvetési reformot tart szükségesnek a szakszervezeti gazdálkodásban, amely lényegesen egyszerűbb, mint a mostani, és teljesen nyilvános. A bérreform, véleménye szerint, nemcsak megkerülhetetlen, hanem súlyos gondot okoz, hogy eddig semmi nem történt. El kell indulni a béregyeztetés szisztémájának útján. Az alapbér-centrikussággal kapcsolatban jegyezte meg: a teljesítményelvűség a kormány, a gazdasági vezetés gondja legyen, a szakszervezetek abból indulnak ki, hogy a megélhetés alapja a főmunkaidőben megkeresett bér legyen. Az adóreform felülvizsgálatát elengedhetetlennek tartja, szerinte hozzá kell nyúlni az adótáblához, mérsékelni a progressziót, összhangban a klasszikus szakszervezeti követeléssel: ez járjon együtt a minden dolgozóra érvényes minimális kötelező béremeléssel. A rendkívüli kongresszus összehívásával kapcsolatos felvetésre válaszolva elmondta: csak az országos értekezleten nem lehet megoldani a problémákat, szükség van a megújulás útját megnyitó kongresszusra a jövő évben. Dr. Nagy Sándor felszólalását követően Tóth Ilona, az SZMT vezető titkára foglalta össze a vitát, utalva arra, hogy a tagság még október közepéig vitatja a SZOT elgondolásait. A kialakult javaslatokat, az állásfoglalásokat az SZMT-ülés jegyzőkönyvével együtt eljuttatják a SZOT-ba. Milyen jogokkal bírjon a mozgalom? A bérreform halaszthatatlan A SZOT főtitkárának felszólalása