Napló, 1988. október (Veszprém, 44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

Új ifjúsági törvény előkészítésére kér felhatalmazást az ÁISH Új ifjúsági törvény előkészí­tésére és kidolgozására kér felhatalmazást a kormánytól az Állami Ifjúsági és Sporthivatal. Az erre vonatkozó javaslatról várhatóan november elején­­ dönt a Minisztertanács — tá­jékoztatta az MTI munkatársát Bihari István, az ÁISH főosz­tályvezetője. Miként elmondotta: az ÁISH-nak és jogelődjének, az Állami Ifjúsági Bizottságnak is­­ eddig csak arra volt meg­bízása, felhatalmazása, az 1971-ben megalkotott hogy és ma is érvényben lévő ifjúsági törvény egyes rendelkezéseit módosítsa, kiegészítse, és ki­sebb mértékű pontosításokat végezzen el. Az ÁISH — szak­emberek bevonásával — elké­szítette ezt a tervezetet. Ám a módosított törvénytervezetről kiderült: az­ ifjúsági törvény formai, jogalkotási szempont­ból precízebb, korszerűbb len­ne, azonban az ifjúság szem­pontjából lényeges új szabá­lyokat továbbra sem tartalmaz­na és változatlanul deklaratív maradna. Minthogy ez többé­­kevésbé előrelátható volt, az ÁISH e törvénytervezettel pár­huzamosan, ifjúságkutatók és alkotmányjogászok közremű­ködésével kidolgozta egy tel­jesen új felfogású törvény el­veit is. Az ifjúsági törvény korszerű­sítése kapcsán két szélsőséges álláspont alakult ki. Az egyik szerint a társadalmi-gazdasági életben és a jogi szabályozás­ban várható további változá­sokra tekintettel a törvény mó­dosítása ma nem időszerű. A másik nézet képviselői viszont — éppen a jelenlegi helyzetet figyelembe véve — halasztha­tatlannak tartják az ifjúság­­politika gyors és radikális meg­újítását, s ennek törvényi ga­ranciákban történő kifejezését. Jogalkotási szempontból va­lóban az volna a helyesebb megoldás, ha az ifjúsági tör­vény korszerűsítéséről az alkot­mány reformját követően szü­letik döntés. Politikai megfon­tolásból azonban — az ifjúság­­politikában szükséges változta­tások sürgető igénye miatt - indokolt az ifjúsági törvény korszerűsítésének ügyét mi­előbb az Országgyűlés elé vin­ni. Az ÁISH javaslata az, hogy az Országgyűlés az ifjúsági tör­vényről két fordulóban dönt­sön. Első ízben tekintse át a mai törvény tapasztalatait, to­vábbá foglaljon állást az ifjú­ságpolitika megújításának alapkérdéseiről és vitassa meg egy új ifjúsági törvény elveit. Elfogadására pedig a második fordulóban, az alkotmányrefor­­mot követően, 1990-ben kerül­jön sor - mondotta befejezésül Bihari István. Részben adakozásból Orvosi rendelő Csajágon Küngösön nitrátos víz folyik a kútból. A csecsemőknek kan­nás vizet szállítanak ki, de már nem sokáig. A jó minőségű vi­zet Csajágról hozzák át - ez 2,5 kilométert jelent­­ a köz­ségbe. től Csontos Miklós tanácselnök­megtudtuk, hogy mintegy 150 ingatlant érint ez a prog­ram. Az előzetes számítások szerint családonként (érdekelt­ségi egységenként) 30 ezer fo­rintot kell majd fizetniük, ami­re hosszú lejáratú hitelt vehet­nek fel. A teljes költség 26 millió forintba kerül, a lakos­sági befizetés 4,5 milliót tesz ki. A kiviteli tervek novemberre készülnek el, s ha minden az­­eredetileg elképzelt ütem sze­rint halad, Küngösön a jövő év második felében jó minő­ségű víz lesz. - A másik nagy tervünk, hogy önálló orvosi körzetet hozzunk létre Csajágon és Kün­gösön, ahol jelenleg 1600-an élnek - mondja Csontos Mik­lós. — A két községben hetente két napon rendel orvosunk, Ve­­resné dr. Együd Piroska. Évente, a főkajáriakkal együtt, 18 ezren fordulnak meg nála, míg a megyei átlag hatezer ... Egyrészt az ő válláról kíván­tuk levenni a terheket, más­részt az itt élőknek könnyíteni azzal, hogy valamilyen megol­dást találunk. A megyei ta­nács egészségügyi osztálya se­gítségünkre sietett, s ígéretet kaptunk arra, hogy jövőre ön­álló orvosi státust kap a két község, ugyanakkor anyagi tá­mogatást is nyújtanak a csa­jági rendelő építéséhez. Elő­zetes elbeszélgetés alapján az itt élők jó része vállalta, hogy anyagilag is támogatja elkép­zelésünket. Az önkéntes befi­zetésből­­ 2000-től 5000 fo­rintig adnak az emberek — eddig több mint 223 ezer fo­rint jött össze. Tervünk szerint 1—1,5 év alatt az adakozásból 1,2 millió forint gyűlik össze. Sajnos elterjedt az a rémhír, hogy a tanács ezt a pénzt nem erre a célra használja fel, il­letve szó sincs itt rendelőépí­­tésről. Hadd mondjam el, ta­nácsunk végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén végleg eldön­tötte, hogy Csajágon megves­­­szük azt a félbehagyott csalá­di házat, amely 70—80 száza­lékig már elkészült. A családi ház 1,4 millió forintba kerül, amelyben kialakítják az orvosi rendelőt, a csecsemőtanács­adót, és a szolgálati lakást. M. A. A félbehagyott családi házat rendelőnek alakítják át. > - A Balatonfüredi Városgazdálkodási Vállalat felvételre keres köztisztasági segédmunkást kukás gépkocsira Kiemelt bérezés, vidékieknek munkásszállást biztosítunk magas szintű szociális ellátással, a hétvégi hazautazáshoz útiköltség-térítés. Jelentkezés a vállalat központjában, Fürdő u. 15. Telefon: 86/42-633. 25 éves a Tűzoltó Múzeum Megnyitásának negyedszáza­dos évfordulóját ünnepli ha­zánk egyetlen tűzoltómúzeuma Budapesten, a X. kerületi Mar­tinovics téren. A kiállítás az őskortól a modern időkig vé­gigkíséri az ember és a tűz harcát, tanácsokat ad a tűz­védelemhez a mai embernek. A 25 év alatt több mint egy­millió látogatója volt az érde­kes kiállításnak. Tűzoltó-főparancsnoki sisak Gólyanyakú fecskendő 4 NAPLÓ - 1988. október 3., hétfő A felelős és markáns érdekvédelmet vállalni kell! A Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vitája a mozgalom megújulásáról Nyilvános ülést hirdetett meg a Szakszervezetek Veszprém Me­gyei Tanácsa szeptember 29-re, s a hívó szóra sokan hallgattak. Részben mert a szakszervezeti alapszervezetekben nyár óta folyik a vita a mozgalom megújulási lehetőségeiről, irányairól, rész­ben, mert az SZMT ezt kiegészítendő szakértői csoportokat, ré­tegbizottságokat kért fel a SZOT által kiadott vitaanyagok rész­területeinek vizsgálatára. A tapasztalatok összegzésére, a testü­let állásfoglalásainak kialakítására került sor az említett ülésen, amelyen ott volt dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is. Az aláb­biakban az élénk vitáról adunk összegzést, az elfogadott állás­­foglalásokat lapunk egy későbbi számában közöljük. Elodázhatatlan a megújulás Az országos pártértekezlet a politikai élet felélénkítését­ hozta. A szakszervezetek tag­sága azonban úgy érzi, hogy a mozgalom lassan reagál erre az élénkülésre. A tagság meg­újulást vár. Ennek minőségéről, feltételeiről több hozzászóló mondta el véleményét. Első­ként dr. Bödecs László, a Veszprém városi pártbizottság titkára, aki a szakszervezetek szerepének tisztázásához elen­gedhetetlennek ítélte a és az állam viszonyának, párt a párt- és a kapcsolatának tömegszervezetek rendezését politikai intézményrendszer kor­a­szerűsítésére. Arra a kérdésre, hogy milyen szakszervezet kell, többen is megpróbáltak vála­szolni. Sándor József, az EDDSZ megyei titkára tömören an­­­nyit mondott: egy, de az erős legyen. A tagság — megítélése szerint — eredménycentrikus lett, sokkal többet vár a moz­galomtól. Különösen megélhe­tése ügyében vár többet, de ez a várakozás veszélyes is lehet, ha meghaladja a szakszerveze­tek lehetőségeit. Salamon A megújuláshoz többen szük­ségesnek tartották a szakszer­vezetek alapszabályának mó­dosítását, így dr. Kovács Im­­re, a megyei tanács osztályve­zető-helyettese, aki azt tartja fontosnak rögzíteni, hogy magyar szakszervezetek az al­a­kotmányt elfogadva, annak szellemében működnek. A megújulás egyik kulcskérdése a szakszervezetek szerveződési elve. Az ágazati elvet több szakmában elvetik, másutt — így az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban, a bányá­szatban — fel sem merült ez a gondolat Szilágyi Attila, KISZ megyei bizottságának tit­­­kára azt mondta: döntsék el az emberek, hová akarnak csatlakozni, de szerinte az ágazati és a szakmai szer­ A gazdaság kérdéseit elő­ször dr. Bödecs László vetette fel, a sztrájkkal kapcsolatban fogalmazva meg véleményét. Mint mondotta, a sztrájk kife­jezetten gazdasági célokat szolgál, de mivel nálunk vállalatok irányítása szabályo­­­zók által centralizált, min­den ilyen megmozdulás túllépi a vállalati kereteket. Ha gazdasági szisztéma nem vál­a­tozik, számolni kell azzal, hogy az érdekvédelmi megmozdulás­nak politikai hatása lesz. Ezt követően Horváth Mar­git, az SZMT nőbizottságának tagja mondta ki elsőként: stresszmentes, nyolcórai mun­kát kívánnak, aminek a bére a tisztességes megélhetést biz­tosítja. Győr Sándor, az ajkai bányaüzem szb-titkára ezt ki­egészítve hangsúlyozta: ne a jelenlétet, hanem ményt fizessék meg. a teljesít­Mint mon­dotta, a bányászok támogatják a SZOT-nak a pótlékokkal kap­csolatos álláspontját. György László vetette fel. Dr. az egészségügyiek bére 30 száza­lékkal elmarad az átlagtól. Igényük, hogy az októberi bér­­intézkedést újabb kövesse, s ehhez garanciát is követelnek. Németh Károlyné, a Pápai Textilgyár szb-titkára a bérre­formról ennyit mondott: minél előbb kezdjük el, mert úgyis évekig tart. Belső Barnabás, a Videoton ajkai gyáregységének igazgatója szerint bérreform­ügyben a 24. óra utáni első percben vagyunk, miközben a Dr. Nagy Sándor hozzászó­lásában először is elfogadta a SZOT elgondolásaival Kap-György, a MEDOSZ megyei titkára olyan szerveződést tart fontosnak, amely nem korlá­tozó, biztosítja az alapszerve­zetek önállóságát, s a tagsági igényekre épül. A tisztségvise­lőknek az alulról jövő kénysze­rítő akarat szintetizálásában kell részt venniük, amolyan híd szerepét betöltve. Ehhez azon­ban szakítani kell egyrészt kettős funkcióval, s csak az ér­­­dekvédelemre koncentrálni, másrészt az elhatározás és a megvalósítás közötti időt le kell rövidíteni, hogy ne legye­nek elhúzódó döntések, s azok végrehajtása ne esetleges le­gyen. Valkó Lászlóné, a KPVDSZ megyei bizottságának szervezőtitkára szintén a tisz­ta érdekvédelem mellett tette le a voksot. Dr. György László a közalkalmazottak és az egészségügyiek igényét fogal­mazta meg: szuverén, belülről irányított, alternatív szerveződé­sű szakszervezetet akarnak. Olyat, amelyiknek önálló véle­ménye: egyetemes, komplex programja van, s ezzel vitára késztet.­veződés ötvöződése volt rá a jó megoldás. Hörömpöly Imre, a szakszervezetek Pápa városi bizottságának titkára a szak­­középiskolákban tanító műsza­kiak példájával igazolta, mi­lyen hátrányos lehet a csak ágazati szerveződés. Több hozzászólásban felve­tődött a szakszervezeti törvény megalkotásának igénye. Szi­lágyi Attila az ifjúsági tör­­­vény sorsára emlékeztetve tar­totta fontosnak, hogy ne csak az érdekképviselethez való jo­got és ennek fórumait rögzít­se a törvény, hanem a szank­ciórendszert is kapcsolja eh­hez. Hörömpöly Imre azt igé­nyelte, hogy az egyetértési és a vétójog a törvényalkotásban is illesse meg a szakszerveze­teket. gazdasági vezetők és a beosz­tottak ugyanazt akarják, de hiányoznak a feltételek. Szerin­te teljesítményfokozó bérpoliti­kára van szükség, ezért nem ért egyet a szakszervezetek alapbércentrikus követelésével. Ő is, de mások is, mint Hor­váth Margit, Varga Gyula pá­pai pedagógus, László, bírálták az dr. György adórend­szert, teljesítményt visszatartó, s a családok helyzetét figyel­men kívül hagyó volta miatt. A bérreform mellett felve­tődött az üdültetésre kidolgo­zott új szakszervezeti koncep­ció, amelyet a többség elve­tett. De foglalkoztak a külön­böző rétegek helyzetével, szól­tak az ifjúság és a nők prob­lémáinak megoldásáról, amely nemcsak az érintettek érdeke. A hozzászólók jelentős része kitért az SZMT szerepére. Szükség van-e rá? — tette fel a kérdést többek között dr. Táncsics Aladár, a HVDSZ me­gyei titkára. Válasza: a mun­kavállalók területi érdekeit képviselő szerv kell. Erre vok­solt Varga Gyula és dr. Ko­vács Imre. Azt azonban a szak­­szervezetek működésével össze­függésben csaknem mindenki megfogalmazta: szakértő ap­parátusra van szükség. Ugyan­ekkor a tagság elengedhetet­lennek ítéli a szakszervezetek pénzügyi gazdálkodásának nyilvánosságát. S többen igé­nyelték a hozzászólók közül rendkívüli szakszervezeti kong­resszus összehívását, csolatos kifogásokat, hisz, mint mondta, ezt valóban vita­anyagnak szánták. Ráadásul megfogalmazása­ óta hazánk­ban nem három hónapot, ha­nem éveket, sőt talán egy évti­zedet is kitevő változás zaj­lott le. Akkor járunk el helye­sen, ha a szakszervezetekkel kapcsolatos radikális megúju­lási törekvéseket nem szakít­juk ki a társadalmi folyama­tokból. Ezt követően röviden vázolta a közhangulatot is lényegesen befolyásoló gazdasági helyze­tet, majd emlékeztetett az or­szágos pártértekezlet állásfog­lalásában megfogalmazott tö­rekvésekre, miszerint a koráb­bi monolitikus politikai intéz­ményrendszert a valóságos ér­dektagoltságra épülő pluraliz­mus váltsa fel. A jelenlegi gazdasági helyzet és az erő­södő érdekkifejezési igény konfliktus forrása lehet, de még súlyosabb, ha nem talál­juk meg a gazdaság és a tár­sadalom számára kulcsfontos­ságú pontokat. A szakszerve­zetek paradox helyzetben van­nak, korábbi magatartásuk nem tartható bizalomvesztés nélkül, ugyanakkor még nem alakultak ki az új jellemzői. Ezt a problémát a szakszerve­zetek önmagukban megoldani nem tudják, erre csak a poli­tikai intézményrendszer kor­szerűsítése keretében, a vi­szonyrendszerek tisztázásával van lehetőség. Egy biztos: nincs más út, mint a felelős, markáns érdekvédelem válla­lása. Ennek megfelelően kell alakítani a mechanizmust is, amibe beletartozik a szakszer­vezetek szerveződésének kérdé­se is. A nemzetközi tapaszta­latokat is figyelembe véve az ágazati és a szakmai ötvöző­dése látszik a legjobbnak. Ér­dekképviseleti szervezetben, ér­dekvédelmi kérdésekben a de­mokratikus centralizmus elve­ nem követhető, ebben a szak­­szervezetek teljes önállóságá­nak kell érvényesülnie. SZOT, mint a szakmák szövet­­­sége a nagy rétegeket érintő átfogó kérdésekben kell, hogy konszenzust alakítson ki. Vál­toznia kell az érdekfeltárás mechanizmusának is. Az apparátus létszámáról, szerepéről szólva hangsúlyoz­ta, hogy ez nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés. Ha a tagság az érdekvédelem mel­lett teszi le a voksot, s nem igényel sokoldalú szolgáltatá­sokat, akkor ahhoz jól felké­szült szakértőkből álló appará­tus kell, amelyet meg kell fi­zetni. Ugyanakkor szerepét a feladat oldaláról át kell gon­dolni. Dr. Nagy Sándor teljes és radikális költségvetési reformot tart szükségesnek a szakszer­vezeti gazdálkodásban, amely lényegesen egyszerűbb, mint a mostani, és teljesen nyilvános. A bérreform, véleménye szerint, nemcsak megkerülhetetlen, ha­nem súlyos gondot okoz, hogy eddig semmi nem történt. El kell indulni a béregyeztetés szisztémájának útján. Az alap­­bér-centrikussággal kapcso­latban jegyezte meg: a telje­­sítményelvűség a kormány, a gazdasági vezetés gondja le­gyen, a szakszervezetek abból indulnak ki, hogy a megélhe­tés alapja a főmunkaidőben megkeresett bér legyen. Az adóreform felülvizsgálatát el­engedhetetlennek tartja, sze­rinte hozzá kell nyúlni az adó­táblához, mérsékelni a prog­ressziót, összhangban a klas­­­szikus szakszervezeti követelés­sel: ez járjon együtt a min­den dolgozóra érvényes mini­mális kötelező béremeléssel. A rendkívüli kongresszus össze­hívásával kapcsolatos felve­tésre válaszolva elmondta: csak az országos értekezleten nem lehet megoldani a prob­lémákat, szükség van a meg­újulás útját megnyitó kong­resszusra a jövő évben. Dr. Nagy Sándor felszólalá­sát követően Tóth Ilona, az SZMT vezető titkára foglalta össze a vitát, utalva arra, hogy a tagság még október köze­péig vitatja a SZOT elgondo­lásait. A kialakult javaslato­kat, az állásfoglalásokat az SZMT-ülés jegyzőkönyvével együtt eljuttatják a SZOT-ba. Milyen jogokkal bírjon a mozgalom? A bérreform halaszthatatlan A SZOT főtitkárának felszólalása

Next