Napló, 1989. július (Veszprém, 45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

Befejezte munkáját az Országgyűlés ülésszaka Kulcsár Kálmán expozéja (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját a Büntető Tör­vénykönyv módosításáról.­­Kifejtette: a honvéde­lm­i tör­vényből adódó büntetőjogi fel­­adat a most bevezetett pol­gári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosítása. A pol­gári szolgálat ellátását is bün­tetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előterjesztet­tünk, és amely büntetni rendel mindenkit, aki ki kívánja ma­gát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgá­latnak a teljesítésében meg­akadályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaz­tuk meg a be­nyújtott törvény­­javaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapí­tott kötelezettségüket nem tel­jesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben már sem­mifajta telki­isme­reti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen szolgálatot megtagadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogilag azt is, hogy megnyílt a pol­gári szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány érné azo­­kat, akik korábbi törvényi kö­telezettségek nem teljesítése folytán büntetőjogi rendelke­zés alapján katonai szolgálat megtagadása miatt büntetőjo­­giiltig elítélték, maga a tör­vény mentesíti a büntetett elő­élethez fűződő hátrányos jog­következmények alól. Továbbá: rendelkezik arról is, hogy végrehajtási kegye­lemben részesüljön minden ko­rábban elítélt, de büntetésé­nek letöltését még meg nem kezdett szolgálatot megtagadó, aki e pillanatban még bizony­talan jogi helyzetben van. Eze­ket a büntetéseket tehát nem haj­tják végre, hanem törvényi kegyelem következtében törlik. Eljárási kegyelemben részesül­nek azok is, akik ellen bünte­tőjogi eljárás van folyamatban a fenti bűncselekmény miatt, de ezt a büntetőeljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán e törvény hatályba lép­téig felfüggesztették. Nem kerül tehát senki sem olyan hátrányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe lép­tetése folytán. Egy másik büntetőjogi ren­delkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklásként elmondotta: minthogy az or­szág gazdasági szerkezetének átalakulása következtében ed­dig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendel­kezéseket, amelyek az úgyne­vezett közveszélyes munkake­rüléssel kapcsolatosa­n a büntetőjogban vagy a sza­bálysértés körében eddig sze­repeltek, ugyancsak törölni­­kell. Erre egyébként a megvál­tozott gazdasági körülménye­ken túl másfajta nemzetközi szerződésekből fa­kadó köte­lezettségeink miatt is szükség van, így tehát előterjesztést tet­tünk ennek a büntetőjogi tény­állásnak a Büntető Törvény­­könyvből és szabálysértési tényállásnak a szabály­sértések köréből való törlésére. A vég­re nem hajtott büntetések ese­tében szükségessé vált megfe­lelő átmeneti rendelkezéseket a törvény ebben az esetben is tartalmazza. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédelmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymódosí­tás július 1 -jével lépne hatály­ba. A hatályba léptetésnek azonban van még egy feltéte­le, éspedig az, hogy kihirdes­sék a törvényt. Mivel a kihir­detés július 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügy-mi­niszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihir­detés napján lépnek hatályba. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság képviseleté­ben Tál­lóssy Frigyes (Buda­pest, 24. vk.) a testület egyet­értő véleményét tolmácsolta. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság ülése a várt­nál hosszabb ideig tartott, ezért az elnök elrendelte, hogy az interpellációkkal folytatód­jék a munka. Interpellációk Varga Imre (országos lista) a gödöllői Grassalkovich-kas­­tély ügyében interpellált. Az interpellációk sorát megszakít­va, egy kérdésre is válaszolt a művelődési miniszter. Antal Imre (Pest m., 19. vk.) az ide­gen nyelvek iskolai fakultatív oktatásának bevezetésével kap­csolatos intézkedések iránt ér­deklődött. Békési Istvánné (Pest m. 3. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az adókimunkálási jutalékról, behajtási prémiu­mokról és illetékprémiumokról szóló PM rendeletek megvál­toztatása tárgyában interpel­lált a pénzügyminiszterhez. Krekács László (Pest m., 8. vk.) a csődbe jutott állami vál­lalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodószervezeteket hát­rányosan érintő intézkedések tárgyában interpellált. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) a szociális foglalkoztatók adókedvezménye ügyében in­tézett interpellációt a pénz­ügyminiszterhez. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság az ülés szü­netében tartott tanácskozását követően, dr. Sinkovics Mátyás indítványa alapján újabb mó­dosító javaslatokat terjesztett a parlamét elé, így a testület ismét visszatért az elfogadott napirend szerinti munkához. A javaslatokkal Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter egyetér­tett. A bizottsági jelentés indít­ványozta: a szolgálatmegtaga­dásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a javaslatot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Azt a módosí­tó indítványt, hogy a törvény ne július 1-jén, hanem kihir­detése napján lépjen hatály­ba, egy tartózkodással elfo­gadta a törvényhozó testület. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a Bün­tető Törvénykönyv módosításá­ról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Következő napirendi pont­ként a földtörvény módosítá­sát tárgyalta meg az Ország­­gyűlés. A mezőgazdasági, va­lamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által ki­dolgozott módosító törvényja­vaslaton kívül egy képviselő­­ Török Sándor is tett kiegé­szítő javaslatot. A mezőgazdasági bizottság előadójaként Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) összegezte a gyakorlati végrehajtás ellent­mondásait remélhetően feloldó módosítások lényegét. Csöndes Zoltán (Budapest, 39. Vk.), a Szikra Lapnyomda vezérigazgatója a földtörvény módosításával kapcsolatos ag­gályainak adott hangot. Vassné Nyéki Ilona (Pest ,3­1. vk.), Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke, a magyar paraszt régi sérelmei­re hívta fel a figyelmet, ame­lyeket, úgy tűnik, a mostani törvénymódosítással sem tud­nak orvosolni. Zsolna­y Katalin (Komárom m. 3. vk.), a Környei Mező­­gazdasági Kombinát műveze­tője úgy vélte: a törvény két vitatott rendelkezése, a 12-es és a 13-as paragrafus jelen­leg érvényes megfogalmazás­ban túlmegy azokon a célo­kon, amelyeket a törvény elfo­gadása idején Tallósy Frigyes java­solt. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz. Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa azzal a szán­dékkal kért szót, hogy most ismételten megvilágítsa azt a javaslatát, amelyet a földtör­vénnyel kapcsolatban koráb­ban előterjesztett. Ezután az egyik módosítást előterjesztő Török Sándor (Szolnok m. 13. vk.), a Jász­apáti Nagyközségi Közös Ta­nács elnöke szóban is meg­erősítette indítványát. Dr. Kollár Katalin (Buda­pest, 53. vk.), a Fővárosi Baj­­csy-Zsi­l­inszky Kórhá­z-Re­ndelő­­intézet gyermekrendelőjének vezető orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Tallóssy Frigyes javaslatát fogadja el az Országgyűlés, és nem dönt a módosító indítványokról, nem tudnak hozzákezdeni július 1- jétől azoknak a­­ földterületek­nek az értékesítéséhez, ame­lyeket a tanácsok már előké­szítettek. Határozathozatal követke­zett. Először megváltoztatták a földről szóló 1987. évi I. tör­vény még nem életbe lépett, korábbi módosításának azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingatlan kezelésére vonatkozott. Ezt a javaslatot 2 ellenszavazattal és 57 tartóz­kodással fogadta el a parla­ment. Három ellenszavazattal és 65 tartózkodással fogadták el ezt a másik módosító javasla­tot, amely kimondja, hogy a társadalmi szervezet a keze­lésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. Török Sándor módosító in­dítványát 13 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el az­ Országgyűlés. Ezt követően személyi kérdé­sekről döntöttek a képviselők. Felmentették - három ellen­szavazattal és két tartózko­dással - Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tisz­te alól, mivel őt a ház elnö­kévé választották korábban. Helyére 59 ellenszavazattal és 3 tartózkodással Berecz Já­nost (Szabolcs-Szatmár ,­ 6. vk.) választották a bizott­ság elnökévé. Biacs Pétert (Budapest, 30. vk.), egy ellenszavazattal és 8 tartózkodással a tudománypo­litikai és műszaki-fejlesztési bi­zottság elnökévé, Lotz Ernőt (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) pedig - két ellensza­vazattal és két tartózkodással - e bizottság titkárává vá­lasztották. Az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk kö­vetkeztek. Elsőként Dauda Sándor (Bu­dapest, 45. vk.) kapott szót. Márk György (országos lis­ta) az oktatási és egészség­­ügyi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díj fizetési rendszerének módosításából eredő feszültségek tárgyában interpellált. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), az M3-as autópálya bekötő szakaszának környeze­ti ártalmaival kapcsolatban in­terpellált. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.), a folyamatos és nagy­mértékű alapanyagár-emelé­­sek tárgyában interpellált. Gágyor Pál (Budapest, 13. Vk.) és Horváth Jenő (Buda­pest, 1. vk.) a nyugdíjba vo­nulók és egyes táppénzben ré­szesülők anyagi ellátásának fo­lyamatossága tárgyában inter­­pedált a szociális és egész­ségügyi miniszterhez. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a társadalombiztosítás­ról szóló 1975. évi Ii­. törvény végrehajtására kiadott rende­letek módosítása ügyében in­terpellált. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a Hungária körút korsze­rűsítésével kapcsolatban inter­pellált. Tóth László (Borsod-Abaúj- Zem­plén m­, 20. vk.) az önhi­bájukon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megoldása tárgyá­ban interpellált. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Mártírok útja és a Ví­ziváros környéke környezetvé­delmi helyzetével kapcsolato­san interpellált. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) Dunavarsá­ny ivóvízellátá­sa tárgyában interpellált a környezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszterhez. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.),a társa­sági törvény alapján jogtaná­csosi iroda egyesülés formájá­ban történő létrehozása tár­gyában terjesztett elő inter­pellációt. Szabó István (Budapest, 8. vk.) a pénzügyminiszterhez in­terpellált a közoktatás-fejlesz­tési alap állami pénzalappá nyilvánítása tárgyában. Horváth László (Bács-Kis­­kun m., 9. vk.), a gyümölcs­felvásárlások körül kialakult gondok ügyében interpellált a kereskedelmi, a pénzügyi és a mezőgazdasági tárca veze­tőihez, valamint az Országos Árhivatal elnökéhez. Az elnöklő Szűrös Mátyás jelezte, hogy Csongrádi Csaba (Heves m. 7. vk.), a Minisz­tertanács elnökéhez interpel­lált a hatékony környezetvédel­mi tevékenység lehetőségének megteremtése tárgyában. A válasz azonban még további konzultációt, munkát igényel, ezért e probléma későbbi meg­tárgyalását javasolta az elnök. Ezután kapott szót Sebők József (Heves m., 8. vk.), a Heves megyei pedagógusok bérfejlesztése tárgyában inter­pellált a művelődési minisz­terhez. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez intézett interpellációjában szorgalmazta: terjesszék ki a munkanélküli-segélyt az elhe­lyezkedni nem tudó pályakez­dő fiatalokra is. Az interpellációk tárgyalását követően kérdések következ­tek. Először Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.) intézett kérdést dr. Csehák Judithoz az 1975. évi II. törvény végrehajtásával kap­csolatban. Ladányi József (Borsod-Aba­új-Zemplén m., 25. vk.) egyes tartós fogyasztási cikkek, külö­nösen a személygépkocsik jót­állásának, garanciális feltéte­leinek ügyében intézett kérdést a kereskedelmi miniszterhez. Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.) a polgári védelem intéz­ménye tárgyában intézett kér­dést a honvédelmi miniszter­hez. Káldi Endre (Győr-Sopron m., 9. vk.), a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcso­latban azt kérdezte, hogy a Szigetközben megoldjá­k-e a Duna mellékágainak vízpótlá­­sát és a kiépítendő vízpótló rendszer hatékony üzemelteté­sét. Ördög Ferenc (Zala m„ 7. vk.) és Horváth Ferenc (So­mogy m„ 10. vk.) a gyurgye­­váci jugoszláv-magyar vízlép­cső beruházási programjával kapcsolatban tett fel kérdése­ket. Az utolsó kérdést Kiss De­zső­­ (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 8. vk.) tette fel a közleke­dési, hírközlési és építésügyi miniszternek a 26-os számú közlekedési út sávbővítése tár­gyában. Bodonyi Csaba (Borsod- Abaúj-Zemplén ,m., 3. vk.) an­nak a véleményének adott hangot, hogy a pártközi, poli­tikai tárgyalások nyomán az Országgyűlés politikai legitimi­tása megszűnt. Elfogadta a Tisztelt Ház azt a nyilatkozatot, amely üdvözli a nagy francia forradalom 200. évfordulóját, s köszönti ez al­kalomból a francia népet. Végezetül Szűrös Mátyás az országgyűlési munka sajtóbeli visszhangjáról szólt. Mint mondta, több helyütt is bírá­lat érte a testületet, hogy tag­jai nem vesznek részt teljes létszámban az üléseken. Az Országgyűlés elnöke úgy vé­lekedett: a felszíni jelenségek­ből nem szabad messzemenő tartalmi következtetéseket le­vonni. Az lenne méltányos, ha a képviselők tevékenységét tel­jesítményük, elsősorban a tör­vényalkotói munka eredmé­nyessége alapján ítélnék meg. Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: várhatóan szep­tember második felében ül össze legközelebb a Tisztelt Ház, s ezzel az elnök - nyári szabadságok idejére jó pihe­nést kívánva - bezárta az Or­szággyűlés ülésszakát. 2 - NAPLÓ — 1989. július 1., szombat Ülésezett a kis­öv elnöksége (Folytatás az 7. oldalról) az általános fizetőképtelenség, vagy a magas hitelkamatok miatt. Beruházásra csak keve­sen gondolhatnak, pedig a belső piac igényei szerények, az igényes külföldi piacra vi­szont csak technológiaváltás­sal, illetve új termékekkel tud­nának kilépni. Hörömpöly László, a Kiszöv elnöke elmondta, hogy az el­ső fél év eredményei országo­san is megfelelően alakulnak, és felhívta az elnökség tagjai­nak a figyelmét néhány várha­tó változásra. Farkas Tamás, a megyei ta­nács ipari osztályának vezető­je néhány gazdasági anomá­lia megvilágítása mellett, a külföldi piac meghódításának fontosságára világított rá. A továbbiakban megtárgyal­ták a testület munkatervét, majd a házigazda szövetkezet elnöke, Németh Zoltán szólt a Sprint Ipari Szövetkezet mun­kájáról, terveiről. Az elnökség tagjai­ is nagyra értékelték azt az utaat, amit megtettek az utóbbi néhány évben. Sok gonddal küszködtek nem is olyan régen, most pedig tel­jesen új üzemeltetési formá­ban, biztosan állnak a lábu­kon. A terveik megvalósításá­nak mikéntje, érzelmi és gaz­dasági szempontból egyaránt sok vitát váltott ki. Ausztrál vendég hazánkban (Folytatás az 1. oldalról) lám miniszter. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fogadta Robert Hawke-ot. A szívélyes légkö­rű megbeszéléseken jelen volt Bényi József, va­lam­i­nt a két nagykövet, Nyers Rezső, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután, a Központi Bizottság székházá­ban találkozott az ausztrál miniszterelnökkel. Az Ország­ház delegációs termében megkezdődtek a ma­gyar-ausztrál tárgyalások. A munkásőrök vendégei: Budapesten akkreditált katonai attasék­ tasztrófa területéről kimenekí­tettek részére épített komfor­tos sátorváros is. A füstölgő tábori konyha láttán egyikük a fontos kelléknek úgy tisz­telgett: Gulás-bum-bum jó! A vendégeket a megyei pa­rancsnokság székházában Venczel János megyei parancs­nok tájékoztatta megyénk munkásőreinek tevékenységé­ről, majd bemutatta nekik a körletet, egy fegyverszobát és válaszolt kérdéseikre. Munka­társunk az NSZK katonai atta­séjától kérdezte: — Ezredes úr, hogyan érté­keli ön a ma látottaikat és hallottakat? — Jó a benyomásom. Amit a munkásőrök csinálnak, hasz­nos dolog. Látszik, hogy fel­készültek, megbecsülést érde­melnek. Hasonló szervezet ka­tasztrófaelhárításra például nálunk is működik, de az pol­gári jellegű, nem fegyveres testület. Ezért mi azt nem értjük, hogy miért párthoz tar­tozott, vagy miért akarják most a kormány irányítása alá helyezni, miért nem a hadse­reg vagy a hasonló felad­tokra szervezett polgári de­lmi csoportok mellé? Az NSZK katonai atta minden jót kívánva a mank­őröknek szállt fel az aut buszra, hogy ezután megt­kintse a szentgáli lőtéren bázist, a lőtértechniikát és s éleslövészeti bemutatókat, aho ebédet is kaptak a tábor konyhán. A katonai attasék a kora esti óráktól a badacsonytoma­ji IKlub Tomaj (a volt mun­­kásőr-kiképző központ) vendé­gei voltak. (Folytatás az 1. oldalról) Nem­ a pánikhelyzetet is. Men­teni az emberéletet, eltakarít­­ani a romokat, elejét venni a további veszélyeknek, illetve károknak, fenntartani a köz­­biztonságot, megakadályozni a fosztogatást, menekíteni és megszervezni a lakosság kite­lepítését. A várpalotai mun­­kásőregység egyébként „éles" helyzetben is végrehajtotta már az itt látott és imitált te­vékenységet a berhidai föld­rengésnél. A gyakorlat elismerést vál­tott ki a katonai attasék ré­széről, mint ahogyan a ka­ Az aratás kezdetéről (Folytatás az 1. oldalról) többet takarítottak be, a mi­nősége pedig jobb a vártnál. A gabona felvásárlása is a kezdetét vette. A gabonaipar képviselője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy elsősorban a váltót szorgalmazzák fizetési eszközként, de akinek ez gon­dot okoz, annak készpénzzel fizetnek. A Péter-Pál napi demonst­rációról is szót ejtettek.­­ Az összesítés alapján a felhívást aláíró gazdaságok nem vonul­tak valamennyien az utakra. Tizenöt termelőszövetkezet és egy állami gazdaság vett részt a megmozdulásban, összesen 101 géppel. A közlekedők jól fogadták az eseményeket, és úgy tűnik, hogy az illetékesek is felfigyeltek rá. Talán a jövő évben már megszületik az eredménye is a tegnapelőtti demo­nst­rá­cióna­k. A Vedisz felhívása (Folytatás az 1. oldalról) tus 1-jén közösen fogjuk el­kezdeni. Jelentkezni lehet: Vedisz Képviseleti Iroda, Veszprém, Pf. 134, vagy tagszervezeteinknél. Veszprém Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség egyeztető tanácsa Papp József, a Vedisz első titkára a felhívással kapcso­latban a következőt tartotta fontosnak el elmondani:­­ A mi kerekasztalunk nem akar Miszot­ lenni. Mi lehető­séget kínálunk fel ahhoz, hogy megismerjük egymás állás­pontját, s amiben lehet — sa­ját elveink feladása nélkül —, ha kell kompromisszummal, kö­zös álláspontot alakítsunk ki. Az ifjúsági szervezetek között vannak jelentős politikai kü­lönbségek. Mindenkivel tár­gyalunk, elismerjük a másik fél véleményét, de mások is tartják tiszteletben a mienket, nem megsértve az emberi mél­tóságot. A pápai Fidesz vá­laszlevelében sajnálatosan nem így tett, ettől függetlenül re­méljük, hogy megtaláljuk az utat egymáshoz.

Next