Napló, 1989. szeptember (Veszprém, 45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-30 / 231. szám
VITA, VÉLEMÉNY, ELLENVÉLEMÉNY Magyar Honvédség napja...? Szeptember 29-e a fegyveres erők napja ... Tegnap ünnepelték: a honvédség és határőrség, az MHSZ, a rendőrség, a munkásőrség, a tűzoltóság, és őszintén szólva, nem is tudom, hogy még milyen szervezetek. Talán még a vám- és pénzügyőrség, s a büntetésvégrehajtás dolgozói is. Ugyanis tudtommal ott is szokták. Ámde e nap egy nevezetes történelmi dátumhoz kötődik, amikor is Pákozd és Sukoró közt - 1848. szeptember 29-én - a Móga altábornagy vezényelte csapatok (reguláris katonaság és némi népfelkelő, nemzetőri erő) megverték Jellasics horvát bán és császári tábornok haderejét. Katonák küzdöttek katonákkal. A hont védték a huszárok, bakák, népfelkelők a betolakodó, az orvtámadó ellenében. S ez a nap - 1945 után, ki tudja mikortól? - a fegyveres erők napja. Nem csak a honvédeké, a honvédségé. De hát, mi az, hogy fegyveres erők? Miféle fogalom ez? Leírható, körülhatárolható? Akiknél fegyver van? Na, nem, ez túl tág fogalom. Hiszen akkor a vadászok is... Ugye, mókás lenne? De hát a tűzoltóknál meg fegyver sincs, és mégis... Nem folytatom, ebbe csak belegubancolódni lehet. Nem az egyetlen faramuci fogalom és erőszakolt elnevezés utóbbi 40 évünk kreatúrái közül. Minden bizonnyal ilyetén felismerések és e nevezetes nap történelmi szimbólumának elferdítése indították az MDF veszprémi szervezetét is arra, hogy protestáljon: a tisztán honvédelem napjáért, a Magyar Honvédség elnevezésért! Felhívásuk itt olvasható: világos és korrekt szándék. Ez adta az apropót, hogy rákérdezzünk más ellenzéki pártokra is, és illetékesekre: ők hogy látják, mi a véleményük? Annyi azonban bizonyos: tegnap még a fegyveres erők napja jegyében zajlottak az ünnepségek, kitüntetések, jutalmazások, koccintások ... FELHÍVÁS: Magyar Honvédség napja! A jogállamiság irányába haladva nem értékelődik le, ellenkezőleg, természetes rangját nyeri vissza a nemzet fegyveres ereje. Ennek szellemében az MDF veszprémi szervezete tiszteletben tartja a fegyveres erők jogait, elismeri felelősségét a haza védelmében. Tiszteletben tartja tehát ünnepét, mely az 1848- 49-es szabadságharc első győzedelmes ütközetének emléknapja. tai A nemzeti hadsereg egyre tisztábban körvonalazódó feladaindokolhatják, helyesebben indokolják nevének megváltoztatását, és ezért megfontolandónak tartjuk, legyen a Magyar Néphadsereg elnevezés helyett a magyar véderő neve a jövő magyar köztársaságában Magyar Honvédség. Magyar Honvédség, melynek feladata a haza, a hon védelme, s támadó háborúban nem, csak a haza védelmében vehet részt. Ez viszont erkölcsi és jogi kötelezettsége, létezésének formája. Hazánk polgárai ellen magyar honvéd azonban soha többé ne foghasson és ne fogjon fegyvert. Ezen gondolatok jegyében támogatjuk, s reméljük, nem nevében megújuló honvédséget, mely már büszkén vallhatja elődeinek a dicső pákozdi csata hőseit. Nem értünk viszont egyet azzal, hogy ezen a napon ünnepelje magát a polgárok biztonságára ügyelő, a rendre vigyázó rendőrség. Feladataikat megértve és értékelve, a testületnek kijáró tisztelet mellett is úgy véljük, a fegyveres erők napja nem a rendőrség ünnepe, ők ne fegyverrel, de más — békés — eszközökkel ügyeljenek biztonságunkra. Hagyományainkkal ellentétes, végzendő feladatait illetően pedig különös, hogy a párt hadseregének tagjai, a munkásőrök, ugyanazon a napon ünneplik magukat, mint a hazát védő honvédek. Nem értünk egyet a munkásőrség létével sem, azzal pedig különösen nem, hogy fegyveres erőként honvédeinkkel együtt díszelegjenek szeptember 29-én. Abból a rangból, méltóságból, mely méltán kell, hogy megillesse a magyar honvédet, nem orozhat el semmit a párthadsereg. Követeljük ezért az ünnep nevének megváltoztatását magyar honvédség napjává, s elvárjuk, hogy ezen a napon csak a hazát védő honvédeket illesse a nemzet megbecsülése és köszönete. Magyar Demokrata Fórum veszprémi szervezete £ - NAPLÓ - 1989. szeptember 30., szombat A történelmi elnevezést vissza kell adni! Így látja az MSZMP-vezető és a honvédelmi bizottság tagja Az MSZMP képviseletében Gyuricza Lászlót, a megyei pártbizottság első titkárát kérdeztük meg: mi a véleménye az MDF-felhívásról, annak tartalmáról? Annál is inkább fontosnak tartottuk, hogy ő nyilatkozzon meg, mert fontos parlamenti tisztséget is betölt az Országgyűlés honvédelmi bizottságának az elnöke. E jelentős tisztségénél fogva még hangsúlyosabb az illetékessége és álláspontja. Ugyanakkor véleménynyilvánításra kértük e bizottságnak egy másik tagját is, a magas rangú katonaembert, a reformszellemű kiállásaiért méltán népszerű tapolcai képviselőt, Sebők János vezérőrnagyot. Gyuricza László: — Azzal kezdeném, hogy én eleve nem nagyon szeretem az ilyen foglalkozási, szakmai, rétegeződési alapokon szerveződő napokat. Mindig gondban voltam például a nemzetközi nőnappal, de más rétegződési, ágazati, szakmai napok lényege is fejtörést okoz: mit is akarnak ezek szimbolizálni, milyen tartalmat kell ezekhez kapcsolni...? Mármost a fegyveres erők napjáról: ez pontos értelmezésben ma kizárólag a honvédséget jelenti. A szóban forgó szervezetek ugyanis hármas tagozódást mutatnak: 1. fegyveres erők (honvédség és határőrség), 2. fegyveres testületek (rendőrség és munkásőrség), 3. rendészeti szervek (tűzoltóság, vám- és pénzügyőrség). Valamikor kizárólag a fegyveres erők, tehát a honvédség és határőrség napja, ünnepe volt, később kapcsolódtak rá a többiek. Ha most külön akarjuk választani, ám legyen...! Az elképzelésben nem látok semmi olyant, amit ne lehetne megcsinálni, hiszen az eredeti állapotot állítanánk helyre. — Mármost, hogy a hadsereget miként nevezzük ...? Néphadsereg, nemzeti hadsereg, honvédség? Korábban ezekhez is különböző politikai tartalmakat igyekeztünk rendelni, s a névváltoztatásokba ilyeneket belemagyarázni. Én általában is híve vagyok annak, hogy a köznyelvben meghonosodott és használt fogalmak maradjanak meg, még akkor is, ha az ok idővel módosul. Mint tartalma ahogy józan megítéléssel, s a honvédelmi törvénybe iktatva visszahoztuk a hadseregbe a bajtárs megszólítást, ugyanúgy semmi akadályát nem látom annak, hogy néphadsereg helyett honvédséget mondjunk. Mint olyan történelmi fogalmat, amely az 1848-49-es szabadságharc idején született. S fegyveres erők napja helyett legyen — a magyar honvédség napja és ünnepe! * Sebők János vezérőrnagy, képviselő: - Jó szívvel lehet és kell támogatni ezt a felhívást, hiszen 1848-ban Pákozdnál a magyar honvédsereg csatázott, s nem általánosságban a fegyveres erők, testületek. Hozzáteszem: ehhez természetesen az is járul, hogy a Magyar Néphadsereg elnevezést megszüntessük, s Magyar Honvédség legyen, mely név a múlt századi szabadságküzdelmünkben született. Megjegyzem, ezt a Horthy-rendszer sem változtatta meg, csak hozzátett egy jelzőt: Magyar Királyi Honvédség. A történelmi elnevezést- Magyar Honvédség — vissza kell adni! Érdekes ugye, hogy a minisztérium neve most is honvédelmi jelzőjű, s nem néphadseregi ... Nos, a rendőrségről! Sőt teszem hozzá - különös módon ekkor ünnepel a tűzoltóság is... Nélkülözhetetlen közszolgálatot végeznek, érdemesek az állam polgárainak megbecsülésére és tiszteletére. Ne ekkor ünnepeljenek i de ... Legyen egy más napjuk. A munkásőrség felől viszont azt hallottam, hogy integrálják a hadseregbe. Ám engedje meg, hogy erről az egész kérdéskörről hadd ne nyilvánítsak véleményt... az érintettek szerint Van benne igazság... Ám lássuk, mit mondanak az érintettek: a honvédség, a rendőrség, a munkásőrség, a tűzoltóság, valamint a vám- és pénzügyőrség megyei vezető képviselői. Miért ünnepelnek, hogyan ünnepelnek, kinek mit jelent ez a nap? Balogh Béla vezérőrnagy, magasabb egység és a veszprémi helyőrség parancsnoka: - A fegyveres testületek megérdemelnek egy ünnepet, s hagyományosan úgy alakult, hogy együtt ünnepelünk. Az együttműködés a napi életben is érvényesül, jogosnak tartom, hogy közösen ünnepeljük ezt a napot. Ám nem zárok ki olyan megoldást, hogy a többiek esetleg kapjanak egy másik napot, s szeptember 29 tisztán a honvédség ünnepe legyen. Számomra - s ezt hangsúlyozom -, nem okozott gondot az együtt ünneplés. * Dr. Szűcs János vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány: - Korábban a fegyveres erők napját nem is ünnepeltük, őszintén szólva, nem is tudom, hogy mikortól kezdődött. Nem is vagyunk fegyveres erők, nem a fegyvert kell esetünkben hangsúlyozni. A rendőrség tevékenységének szolgáltatásnak kell lennie az állampolgárok számára; védje testi épségüket, kat, biztonságukat stb. vagyonuNem ragaszkodunk mi ehhez a naphoz, s amikor elolvastam az MDF-felhívást, azzal tettem le: ebben van igazság. Egyébként van egy javaslatom: ne a rendőrségnek legyen napja, hanem az államigazgatási dolgozók napját tudnám elképzelni. Ekkor ünnepelhetnének a tanácsok, a tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség is, s ugyebár a rendőrség. * Venczel János, a munkásőrség megyei parancsnoka: - Az állományunk 76 százaléka katonai szolgálatot teljesített, s ma is egy része - ha kell - katonai szolgálatot is ellát. S az, aki önként vállalja katonai szolgálat helyett is a munkásőr szolgálatot, azt mindenképpen megilleti, hogy a honvédséggel, a fegyveres erőkkel együtt ünnepelhessen. Állampolgári jogon is, s a honvédelmi törvény alapján, mint hadköteles, ünnepelünk és ünnepelni fogunk! A fegyveres testületek társadalmi alapokon szerveződtek - az ország békéje, biztonsága érdekében -, s ezek közös ünnepe (a honvédelmi törvény alapján) törvényes, biztos vagyok benne, hogy a jövőben is így lesz. Szervezetünk legitim, érvényes jogszabályok alapján működik, s integrálva van az 1976-os honvédelmi törvény alapján - az ország védelmi rendszerébe. * Dr. Zonda Tamás ezredes, megyei tűzoltóparancsnok: -Számomra elfogadható és világos, hogy ez a nap kötődjék ahhoz a győztes ütközethez, s a honvédséghez. Ugyanakkor a mi testületünk olyan nélkülözhetetlen közszolgálati tevékenységet folytat, hogy - úgy érzem - a sok ezer tűzoltó megérdemel egy ünnepi napot. Nem elsősorban önünneplésre, hanem az állampolgároknak a szervezetünkkel szembeni tiszteletüknek kifejezésére, no persze, ha erre érdemesítenek bennünket... Korántsem muszáj annak szeptember 29-ének lennie. Van például a tűzoltóságnak egy védőszentje — Szent Flórián -, akár a Flórián-nap is lehet, vagy bármi más... Témánkról - az MDF felhívásról, javaslatról - alkotott körkép úgy teljes, ha véleményt nyilvánítanak az ellenzéki pártok képviselői is. Íme néhány megyénkben is működő párt prominens képviselőjének álláspontja. Varga Lajos, a Magyar Néppárt megyei szervezője, Szentgál: - Egyetértünk a kezdeményezéssel, hogy szeptember 29., - mint ünnepnap - elnevezése megváltozzon. Sőt, hozzáteszem, vártuk is, hogy egyszer már ez is szóba jöjjön, így tehát helyeseljük: Magyar Honvédség napja legyen Valóban aznap - 1848. szeptember 29-én - született a hon védelmére egy hadi sereg, amely ezen a napon sikeresen is vette a honvédelem első csatáját. Nemzeti ügyért vívott sikeres ütközetet ez a honvédség. Tehát a Magyar Honvédség napjával és az őket érdemlő, tiszteletet adó emlékezéssel lehet egyetérteni, csak erről lehet szó. A rendőrséget, tűzoltóságot röviden kell itt emlegetni: e szervezetekre mindig szükség lesz. S hogy mikor ünnepeljenek? Az önünneplés jogát nekik is fenn kell tartani, tiszteletünk irántuk, ám azt nem helyeslem, hogy szeptember 29-ét ünnepük. Munkásőrség: e szervezettel kapcsolatosan világos állásfoglalás van a kerekasztal-tárgyalások záró jegyzőkönyvében. Eddigi formájában és politikai céljaiban nem marad fenn, s nem is maradhatna: ez ellen a néppárt mindig s maximálisan tiltakozott. Lezárt dologra pedig komoly politikus nem tér vissza ... * Gelencsér Béla, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt veszprémi ügyvivője: -Teljes mértékig azonosulni tudok a felhívással. Az alapkérdés a hadsereg szerepre: a haza, az ország védelme, az állampolgárok biztonságérzetének erősítése, ünneplendő a honvédségünk. Rendőrség, munkásőrség: ez már elvinné a gondolatkört afelé, hogy itt a fegyverek tényét ünnepeljük. Noha, nagyon jó lenne természetesen olyan világban élni, ahol nincsenek fegyverek. Nem kellenek, de jelen korunkban még szükségszerűen vannak, a honvéderőnél érthetően. Az 1848/49-es szabadságharcban is ezzel kellett - szükségszerűen - küzdeni a demokráciáért, a polgárosodásért, a szabadságért. A gondolat, hogy csak a magyar véderő, a honvédség napja legyen, (amely szolgálja és elősegíti a mai békés átmenetet), egyértelműen helyeslendő. * Füredi László, a Kereszténydemokrata Néppárt balatonfüredi szervezőtitkára: - Támogatom az MDF-álláspontot. Vissza kell állítani e szép szavunk régi értelmét és rangját: honvédség! Egyébiránt mindenfajta militarista szervezkedés, fegyveres erőfitogtatás ellen vagyok. Rendőrség: tiszteletem irántuk, ünnepeljenek is, ha szükségét érzik. De ne ekkor... * Gelencsér György, az SZDSZ ajkai szóvivője: — Egyetértek az MDF-felhívás tartalmával. Sőt egy másik állásfoglalásukkal is - látszólag úgy tűnik, mintha nem tartozna ide -, nevezetesen: mielőbb szűnjön meg a munkásőrség és a technikáját, költségvetését adja át a rendőrségnek, közrendvédelmi, közbiztonsági és bűnüldözési célokra. Maximális tiszteletünk a rendőröké, s hangsúlyozom: vissza kell állítani megtépázott tekintélyét is, amelyet - bizony nem egy esetben -, saját tagjai kompromittálták. Egyes, a testülethez méltatlan személyek. Ami az ünneplést illeti: legyen nekik is napjuk, ha erre igényük van, de ne szeptember 29., ami tisztán és kizárólagosan a Magyar Honvédség napja! * Havrilla István, a Kisgazda Párt Veszprém megyei szervezője, Pula. - A felhívás beletartozik abba a folyamatba, ami most felkapott: MSZMP- ingatlanügyek, vörös csillagok, pártjelvények, zászlók... stb. Félreértés ne essék, a világért sem állítanám azt, hogy mindezek megpiszkálása nem szükséges, de úgy vélem elfedi a lényeget, a valóságot. Mert az MSZMP részéről ez a módi és reagálás: nem kell a csillag, jó hát levesszük, s akkor mi van ...? Nem kell a fegyveres erők napja, nem kell a néphadsereg elnevezés, jó beleegyezünk, s akkor mi változik...? Külsőségek. Az ünneplésről: nézze, én március 15-ét, sőt október 23-át is megünnepeltem 10 évvel ezelőtt is, amikor még bevitel és verés járt érte. Átéltem. Ha tehát az emberek úgy érzik, hogy a fegyveres erőik napja nem az ő ünnepük, akkor legyen annyi tartós bennük, hogy nem ünnepük. Nem vesznek róla tudomást és szépen elhal. Meg lehet persze szüntetni egyik napról a másikra is, de egy ellenzéki szervezet - szerintem - ilyenekkel ne bíbelődjön. S még valamit: melyik honvédséget ünnepeljük...? A pákozdit? De kérem, ott az úgynevezett kéksárga, reguláris császári-királyi katonaság csapott össze, akik közül ugyan a mi oldalunkon levők néhány héttel előbb felesküdtek a magyar kormányra is. A császár és király zésére, áldásával, sőt rendelkező, jó, voltak ott nemzetőrök, népfelkelők is. (Igaz, éppen ők futottak meg.) De honvédség ...? A honvédtoborzások nyomán, s a téli, majd a dicsőséges tavaszi hadjáratkor már tényleg lehet erről beszélni. No de, később meg Ferenc József elismerte ezt a honvédséget, gyakorta vett részt honvédmenhelyek és -emlékművek avatásán... Melyik honvédséget ünnepeljük? Amelyik például az I. világháborúban Galíciában vagy a Piavénél „védte" a hont, netán a II. világháborús honi „honvédőket” ... ? No, most a honvédség elnevezést természetesen el tudom fogadni, hiszen a minisztérium sem „néphadseregi". Másrészt, amiképpen nem tudják megmondani, mi is a szocializmus, olyképpen azt sem tudják megfogalmazni, mi az a néphadsereg—?! Rendőrség: a munkát nem a szervezet végzi — az lejáratta magát, hanem az egyes tisztességes és becsületes rendőrök. Mint intézménynek nincs tekintélye, hiszen még a működési szabályzatában is fő helyen az szerepel, hogy legfontosabb feladata a szocializmus megvédése. Ilyen alapon eleve nem tehette magát egy szimpatikus szervezetté. Mellesleg ünnepeljenek, ha akarnak, de valóban ne a ma honvédségével együtt. Munkásőrség: egyértelműen belső rendfenntartó karhatalomként jött létre, a párt irányítása alá tartozva. De ne ragozzuk: egy megszüntetendő szervezetről van szó. Nemhogy még ünnepnapjuk is legyen ... Az oldalt írta: JÓZSA BENŐ Melyik honvédségre emlékezzünk...? Ellenzéki pártok képviselői nyilatkoznék