Napló, 1990. május (Veszprém, 46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-02 / 101. szám

____________AZ OLN­ASOK FORUMA____________ ­ Válaszol az illetékes Forgalmazhatók a játékcumik Intézetünk megállapította, hogy a Babett (gyártó: UNIÓ Ipari Szövetkezet, Dombóvár) és a VIKI, illetve VIKI ÚJ (gyártó: PALSTEX Műanyag-és Textilipari Szövetkezet, Pécs) elnevezésű játékcumik minő­sége nem felel meg a hasz­nálati és biztonsági követelmé­nyeknek. A cumik éles, sorjás műanyag része a gumiszopókat elvághatja és a leváló gumi­rész a gyermek számára élet- és balesetveszélyt jelenthet. A legnagyobb sajnálatunkra az MTI a közleményünket nem szó szerint tette közzé, a já­­tékcumis "megnevezést — ami a termék azonosítását is szolgál­ja - gyermekcumi szóra vál­toztatta, s emiatt nem volt megkülönböztethető a játékcu­mi az etetőcumitól. E körül­ményt pedig még tetézte a Naplóban megjelent cikk, amely a megjelent közlemé­nyektől teljesen eltérő hiba­okot jelölt meg, ami nem is felel meg a valóságnak. Meg kell jegyezni, hogy fo­lyó év április 2-től gyártott já­tékcumik a követelményeknek megfelelnek, forgalmazhatók. A csomagolásként használt do­boz belső felületén a gyártási időpont megtalálható. Dr. Huszay Gábor, a Kermi igazgatója * Szerkesztőségünk örömmel adott helyt a Kermi leve­lének, mert ez sok szülő szá­mára megnyugtatást jelent még akkor is, ha lapunk ápri­lis 4-i számában megjelent Életveszélyes cumi c. írásunk nem szakszerűen jelölte meg a hibaokot. Továbbra is lesz MDF-piac A Napló 1990. április 24-ei számában Pribék Istvánné alá­írásával elmarasztaló tartalmú levél jelent meg a március 31 -i MDF-piacról. Az olvasóknak igazuk van akkor, midőn szóvá teszik a szolgáltatás fogyatékosságait, azonban azt is tudniuk kell, hogy a piacot az MDF azért szervezi, hogy a lánckereske­delmet kiiktassa és a köztu­dottan drága veszprémi piac árait letörje. Ezért az MDF tagjai min­den ellenszolgáltatás nélkül, hallatlan nagy munkát ma­gukra vállalva, megkísérlik összehozni az őstermelőket a vásárlóval. Március 31-én a szállító gépkocsi út közben meghibá­sodott, és ezért nem ért ide. Amint erről az értesítést meg­kaptuk, e tényt hangosbeszélőn a vásárlókkal haladéktalanul közöltük. A mi tapasztalataink azt mu­tatják, hogy vásárlóink megér­­tőek, amit bizonyít az, hogy minden alkalommal­ szokatla­nul nagy tömegben jelennek meg és e tény nem vitásan, sorban állást eredményezhet. Ezért köszönjük a jó szándé­kú kritikát. Azt azonban nem szabad el­felejteni — még a mozgalom régi harcosának, az SZMT volt osztályvezetőjéből lett, nem ép­pen kis jövedelmű nyugdíjas­nak sem —, hogy mi nemcsak beszélünk a dolgozók és nyug­díjasok érdekeiről, valamint más elvont elvekről, hanem próbálunk cselekedni is, Így jött létre az MDF-piachálózat az egész országban. S mint minden piac, ez is olyan, hogy egyszer jobban sikerül, másszor kevésbé jól. Mi folytatjuk tovább, s re­méljük - és a vásárlók soka­sága ezt bizonyítja —, váro­sunk és környéke lakossága tényleges igényeinek teszünk ezzel eleget. MDF Veszprémi Szervezete Buszkorlát A Napló 1990. április 4-ei számában közölt Buszkorlát cí­mű cikkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk: A helyi járatú autóbuszaink hátsó ajtajainál levő kapasz­kodókorlátot 1988-ban eltávo­lítottuk, ezzel kívántuk a gyer­mekkocsival utazók felszállási lehetőségét javítani. A cikkben jelzett BZ 85-20 frsz.-ú autó­busznál is 1988-ban kiszerel­tük a kapaszkodókorlátot, ami jelen időpontig nem került visszaszerelésre. A cikkben nem szerepel a „sajnálatos eset" időpontja, emiatt a közömbös autóbusz­­vezetővel szemben nem tud­tunk vizsgálatot indítani. Fiola Gyula Balaton Volán üzemigazgató Vevüriasztó eladó Vállalatunk nevében köszö­netet mondunk az újságíró­nak, hogy megjelentette az is­meretlen hölgy bejelentését, és vállalatunk vezetésének ez­zel fel­hívta a figyelmét az ott tapasztaltaikra, illetve kereske­delmi egységünkben nem meg­engedhető kereskedelmi dol­gozói viselkedésre. Vállalatunk nevében kedves vevőnktől szíves elnézést ké­rek, és­­köszönetet mondok in­tézkedéséért. Az ügyet válla­latunk részéről kivizsgáltattam, illetve megindítottam az eljá­rást, azonban az érintett dol­gozó a kivizsgálást nem várta meg, sőt annak lefolytatását sem, hanem kilépett a cikkben említett boltunk állományából. Vállalatunk vezetése a bolt ér­tékesítésével, rendjével, belső tevékenységével meg volt elé­gedve, hiszen mindössze 5 hónapja üzemel. A vállalat igazgatója Sportszaküzlet nyílt Balatonfűzfőn, a Balaton krt. 44. sz. alatt. Márkás nyugati import ruházati cikkek, cipők és sporteszközök nagy választékban. Várpalotai munkahelyre ofszet-gyakorlattal rendelkező nyomdai szakembereket keresünk Jelentkezés: Pri-Comp Számítástechnikai és Nyomdaipari Kft., Szűts István ügyvezető igazgatónál: S 80/27-677 4- NAPLÓ - 1990. május 2., szerda Éled a természet, szépül a várkert kerítése Devecserben Fotó: Czeidli József Az elem zsákbamacska? Felzaklatott világunkban saj­nos már az a nap (óra, perc) lesz a különleges, amikor nem bosszant fel bennünket vala­mi. Az ilyen­­időszak azonban egyre ritkább. Ha azonban a napi bevásárlásokat (az árak emelkedését) is figyelembe ve­szem, akkor talán nincs is ilyen periódus. Szeretek rádiózni. Sőt, olyan kisrádiót szeretek hallgatni, ami - sajnos - elemmel mű­ködik. Elemet viszont hol le­het kapni, hol meg nem. Ami­kor végre kapok valahol (ABC-ben, műszaki boltban, áruházakban), akkor örömöm­ben egyet, kettőt, néha még hármat is veszek. Mert hátha ... Hátha nem jó az egyik, le­gyen mindjárt utánpótlás. Leg­utóbb azonban, amikor a har­madik elemmel sem szólalt meg a rádióm, úgy gondolta­m, a hiba az én készülékemben van. De tévedtem. A negyedik elemmel - igaz halkan - vég­re megszólalt a rádióm. Erre aztán végképp dühbe gurultam. Kinek van erre pén­ze és energiája, hogy 60-80 forintot csak úgy kidobjon a szemétbe? Senki nem nézi meg, hogy milyen elemet árulnak a bol­tokban? Szegény vásárló meg­veszi a zsákbamacskát - aka­rom mondani, a nejlontasakba csomagolt kis elemet — és ott­hon derül­­ki, hogy használ­hatatlan. "Ekkor meg már hol rekla­máljon? Erre szeretnék az illetékesek­től választ kapni. Kovács Edit (Veszprém) Legyen konkurencia Miért nem lehet még min­dig egészséges konkurencia? Csetényben nyílt egy fagy­­laltozó. Egy gombóc : 6,50 Ft. Hogyha ennyibe kerül, hát ne félig lenne a merőkanál! Miért nem mérhetnek a biszt­róban is fagylaltot, mint másutt? Talán akkor a maszek nem­csak az árakat szabná ma­gasra. Az áfésznek is érdeke lehetne a forgalom, és talán a lakosság is jobban járna. Kovács Lajosné Csetény V­iszik — mi elviseljük Rendelet tiltja — emberi hu­mánumból — kényszer-alko­­holelvonón történő kezelést. Miért kell egy családnak, kö­zösségnek elviselni egy rende­let humánuma miatt olyat, ami nem emberi? Környeze­tünkben rendszeresen találko­zunk erősen ittas, alkoholista személlyel, aki a gyermekek és felnőttek szemében visszataszí­tó látványt nyújt, sőt, család­jában, otthonában terrorizáló módon viselkedik. Sok értel­mes gyermek tanulásának, fej­lődésének rovására megy ,az alkoholizáló apa vagy anya, sőt, a gyermek lelki, pszichi­kai fejlődésére, egész életére kihatással van a felnőttek it­tas állapotban elkövetett vi­selkedése, netán verekedése. Az utcán összeszedett alko­holista, alkoholos állapotú egyéneket Devecserbe szállít­ják, de sok esetben a kezelés az állami költségvetést terhe­li, mert a delikvens fizetéskép­telen és a költségek későbbi behajtására sincs mód. Ilyen esetben javasolt lenne hasznos közmunkára kötelezni az ápol­tat, parképítésben, köztisztasá­gi munkáknál, vagy éppen a kezelés helyén, más ápoltak kezelésénél. Ajka még nem fertőződött az alkoholtól, hogy vészharan­got kellene kongatni, de saj­nos, nálunk is van a leírtak­ra példa, hiszen csak a köz­téri padokon, vagy a lépcső­házakban fekvő alkoholos sze­mélyeket vegyük figyelembe. Megfigyelhető az is, hogy a nehezedő gazdasági körülmé­nyek közt mind többen van­nak, kik az italra költik csök­kenő értékű fizetésüket, jöve­delmüket. Az italért, itallal él­nek, nem úgy, mint a vendég­látósok, akik az italból él­nek — nem is rosszul. (Nem bántani akarom őket!) Babják László Fogadóórák a szerkesztőségben Közöljük olvasóinkkal, hogy hetenként kétszer, kedden és pénteken délután 15-től 17 óráig tartunk fogadóórá­kat szerkesztőségünkben (Veszprém, Szabadság tér 15. I. emelet). E fogadóórákon díjmentes jogi tanácsadással is szolgálunk. Más napokon csak a postán beérkező pa­naszos levelekkel és bejelentésekkel tudunk foglalkozni. Kérjük az időpontok betartását! I­I­I­I Visszhang „Áprilisi pecásrajzás” „Legutóbb egy szép, verőfé­nyes vasárnap délelőtt, csalá­dommal Sajkodra kirándultunk jó levegőt, napsütést, csendet szívni magunkba. Mindebből talán csak a napsütést élvez­hettük volna, ha a »csendes őrültek« el nem veszik a ked­vünket az egész kirándulástól. A Napló április 2-i számá­ban megjelent Áprilisi pecás­rajzás c. cikket már nem tu­dom szó nélkül hagyni. S ezt épp a cikk »csendes őrültek« jelzőjének cáfolatául írom. Mert bár az volna minden hor­gász! A tények röviden­: február 25-én vasárnap délelőtt Sajko­­don, a sorompón belül, pár száz méteres szakaszon, 13 parkoló, s a »védett« aljnö­vényzetet letaposó személyau­tó állt, jó néhány pedig bűzt árasztva közeledett a legke­vésbé­ sem az adott helyhez illő sebességgel. Volt még, ill. száguldozott néhány motorke­rékpár is, ugyancsak zajosan. A »csendes őrültek« pedig tás­karádiót bömböltetve s egy­máshoz nem éppen kulturáltan átkiabálva »élvezték a termé­szetet«. Sőt, volt olyan kocsi, amelynek ajtaját elöl-hátul ki­nyitották és úgy »dolgoztatták" derekasan a kocsiba épített hangfalakat. S akkor a hátra­hagyott szemétről még nem is szóltam. Szerencse, hogy a kora tavasz, vagy inkább a tél végi napsütés még nem csalo­gatta elő az ott őshonos ritka gyíkokat, siklókat, rovarokat, mert az előző években nagyon sok ilyen összetaposott állatot láttunk. Ezt olyan »természet­szerető« emberek művelték, akik a hobbijuk kedvéért sem képesek megtenni gyalog pár száz métert két súlyos horgász­bottal megterhelve. A keserű bosszankodáson kí­vül csak kérdéseim vannak. 1. Miért van nyitva a sorom­pó, ha a behajtani tilos táb­lának másként nem lehet ér­vényt szerezni? 2. Kik a kivételezettek, akik mégis behajthatnak? 3. Ki a terület gazdája? 4. Ki köteles ellenőrizni a természetvédelmi terület rend­jét? 5. Csak szónoki kérdés: ki és mikor neveli az embereket a természet igazi szeretetére és védelmére? A Hivatal? S ha már egyszer nekifog­tam : a csopaki autóspihenő­ben karácsony utáni sétánk során sok lefejezett fenyőfa szomorú látványában volt ré­szünk, barbár tolvajok keze nyomán. Ugyanott rengeteg szemét, hulladék, oda borított sitt stb. Kb. 10 éve már írtam ez ügyben önöknek, a tanács­nak. Semmi sem történt. Azaz mégis: a szemét még több lett. Ennek a területnek nincs gazdája? Tudom, hogy mindez pusztá­ba kiáltott szó." P. T. Veszprém, Stadion u. 32. I­I ■ I ■ I ■ ■ * * I ■ ■ * * ■ I Gondoskodás az öregekről „Tapolcán, a Szt. István ut­ca 12. sz. alatti öregek Nap­közi Otthonához átlagosan 80 öreg tartozik akiket min­den jóval ellát az ott dolgo­zó 8 tagú személyzet — Án­gyán Kálmánná vezető irányí­tásával. A magukkal tehetet­len 20 betegnek elviszik az ebédet, szükség esetén rend­be teszik a lakásokat is. Az ebédet a kórház konyhájáról hozzák — a mennyiséggel és a minőséggel elégedettek. A szo­cialista brigádok egyre csök­kenően segítik az otthont — de meg kell említeni a Vöröske­resztet, ahonnan maximális a támogatás. Legutóbb is Béres­­cseppeket is kaptak tőlük, ami nagyon értékes ajándék volt! Az iskolák néha műsort is adnak. Itt, a jó­­melegben­, rádió, tv, hírlapok mellett kel­lemesen elbeszélgetnek — fel­idézik a régmúlt fiatalságukat - amitől egyre eltávolod­nak! ... Dr. Zavaczky István körzeti orvos hetenként megjelenik, megvizsgálja őket és orvossá­gokat ír nekik - amiket a gondozónők kiváltanak a pati­kában!... A doktor úr hálás köszönetet érdemel, mert a szabad idejében jön el hoz­zájuk! Ez az otthon a Tapolcai Vá­rosi Tanács egészségügyi osz­tályának a hatáskörébe tar­tozik - ahonnan minden tá­mogatást megkapnak! Külön meg kell említenem Décsey Sándorné csoportveze­tőt, aki nagyon felügyel arra, hogy ez az emberbaráti ott­hon „olajozottan" működjön! Régen nem volt ilyen ember­baráti intézmény, és ezek a hozzátartozók nélküli öregek - ahogyan annak idején mond­ták - „az árokszélen pusztul­tak el!"... most meg, kultu­rált körülmények között mor­­zsolgatják napjaikat! .. . Mindezekért, az említettek hálás köszönetet érdemelnek, mert megvalósítják az embe­rekről való gondoskodást!..." Bognár Károly, Tapolca, Bacsó Béla u. 21. ­ Leszerelték a csapot, nem tudunk öntözni „Huszonhét éve lakom je­lenlegi lakásomban. Szemétte­lepen épült (Kinti D. u.) Az építőanyag-törmeléken kiala­kítottunk egy szép parkot, me­lyet most még szépségében meg lehet tekinteni. Ezt a la­kók önerőből, környezetszere­­tetből tették. Az épületek tervrajzában szerepel az emberileg érthető, parkosításhoz elengedhetetlen vízcsaptelep is, amelyet a leg­nehezebb időkben is elbírt a város a szép környezet érdeké­ben. Ez minden normális vá­rosban a világon a legtermé­szetesebb dolog. Nem beszél­ve arról, hogy ezt a szép kör­nyezetet a lakók társadalmi munkában teremtik meg. Mit ad isten, a múlt hónapokban az IKV minden ház parkjából (­ épület) a mindkét oldalon lévő 1-1 locsolócsapfészket leszereltette, leplombáltatta, betemettette, és azóta a par­kok halálra vannak ítélve. A fű kiszárad, a fák majd a bokrokkal együtt tönkremen­nek és lehet a parkosítást elöl­ről kezdeni, de ilyen körülmé­nyek között minek? Hol itt az ész, hol itt a logika, hol itt a környezetvédelem, a városszé­­pítési szándék, és kik csinálják ezt, milyen meggondolásból? Melyik a drágább, a kevés víz vagy az újabb parkosítás 20- 25 év várakozással, mire a 2 emelet nagyságú nyírfák újra megnőnek? (Tudvalévő, hogy a nyírfa vizet kíván.) Aki a fájdalmamat nem ér­ti meg, tekintse meg a halál­ra ítélt parkrészt, és gondolkoz­zék. Miért kell az eredetileg beépített locsolófészkeket ki­szerelni, tönkretenni, mikor városunkat szebbé, vonzóbbá szeretnénk tenni a jövő nem­zedéknek­­is?" Kovács Imre nyugdíjas, Veszprém, Kinti D. u. 2. cc­l­l aj «­re "re •_ E

Next