Napló, 1991. február (Veszprém, 47. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

A távoli Egyesült Államokból érkezett Veszprémbe a Dance Alley táncszínház együttese. „A technikailag jól képzett tánco­sokból szinte »sütött«­­az elhivatottság tudata" - állapította meg munkatársunk. Képes tudósításunk az 5. oldalon. Felvételünkön: jelenet a Blanca című táncszínházi produkcióból. Katolikus általános iskola indul Veszprémben Dr. Szendi József megyés püspök körlevele A megyeszékhelyen működő öt plébánia összefogásának eredményeként - az egyre sürgetőbb igényeknek megfe­lelve - létrejött a veszprémi katolikus iskolabizottság. Az egyesület célja egy önkormányzati tulajdonú, katolikus szellemű nyolcosztályos általános iskola létrehozása. Ezt a katolikus iskolát 1991 szeptemberében szeretnék indítani. Miért van szükség katolikus szellemű iskolára? - teszi fel a kérdést ezzel kapcsolatos körlevelében dr. Szendi József megyés püspök. — Elsősorban azért, hogy segítse a keresztény szülőket gyermekeik harmonikus valáserkölcsi nevelésében. Ennek szükségességét a fiatalság körében ta­pasztalható közismert problémák és nehézségek szemlé­letesen igazolják. A katolikus általános iskola az oktatás minden terüle­tén, így a magyar és idegen nyelvek oktatásában, a tör­ténelmi és természettudományos ismeretek közlésében az egyházi középiskoláknál elismert magas színvonalat igyek­szik biztosítani. Az iskola keresztény szemléletét, közösségformáló erejét, ami minden tantárgy oktatásában jelen van, az órarend­be iktatott hit- és erkölcstani nevelés hivatott élőbbé tenni. Az iskola nevelőtestületét pályázat útján, hitüket vállaló, magas képzettségű pedagógusokból választják ki. A­­katolikus iskola alapításának feltétele az igények gyors és pontos felmérése. Ezért Szendi püspök kéri azo­kat a szülőket, akik gyermekeiket katolikus általános is­kolába szeretnék beíratni,­­hogy ezt a szándékukat 1991. február 17-ig vagy a szentmisék után a sekrestyében vagy a plébártiahivatalban jelezzék. Ugyanitt az érdeklődők részletesebb felvilágosítást kaphatnak. II. János Pál pápa látogatásának évében Szendi püs­pök, mint az egyházmegye főpásztora, külön is kéri és buzdítja a híveket, hogy éljenek ezzel — a gyermekeik emberi és keresztény jövőjét megalapozó — új lehető­séggel. Tejtermelők követelése: Tisztességes értékesítési feltételeket! Demonstráció a Parlament előtt A hazai tejválság - a tejátvétel zavarai, a magas fogyasz­tói árak, az alacsony termelői érdekeltség - miatti elégedetlen­séget kifejező demonstrációra került sor csütörtökön a Par­lament előtt. Délelőtt 11 órakor mintegy 5-6 ezren, sokan kö­zülük táblákkal, transzparensekkel felszerelkezve, adtak hangot követeléseiknek. Tóth László,„ a demonstrációt szervező bizottság tagja hang­erősítővel felszerelt gépkocsi­ból intézett nyilatkozatot az egybegyűltek­hez, kifejezve, hogy az ígéretek ellenére fe­lelős­- kormányzati intézkedés mindeddig nem született. Az összejövetelnek nincs valami­féle sanda politikai szándéka - mondotta -, a tejtermelők tisztességes értékesítési felté­teleket kívánnak és hitet tesz­nek amellett, hogy a válság megoldása érdekében áldoza­tokra is készek. Hajagos Antal, az Országos Gazdaszövetség elnöke hangot adott aggodalmának afelett, hogy nincs a kormánynak ag­rárpolitikája és - úgy látszik - nem döntötte el még azt sem, hogy az agrártermelőket segíti-e Európában vagy reá­­ju­k szabadítja Európát. A gyűlés idején a termelők képviselői petíciót vittek a Parlamentbe, a köztársasági elnöknek és a miniszterelnök­nek címezve. A gyűlés végéig a küldöttség nem érkezett visz­­sza, mire Tóth László bejelen­tette: folyamatban vannak a tárgyalások. Ezen a délelőttön a főváros hat pontján több ezer liter te­jet ingyen adtak az arra rá­szorulóknak, figyelmeztetésül a tejválságra és arra, hogy a tejtermelők - amint azt a gyű­lésen is mondották - nem a fogyasztókkal állnak szemben. A Veszprém megyei terme­lőket a budapesti demonstrá­ción mintegy száz ember kép­viselte. Megyénkben sehol nem osztottak ingyen tejet, vi­szont a fővárosi rendezvény költségeihez hozzájárultak. Visszaszerezni a régi hírnevet Szőlő- és bortermelők országos tanácskozása Balatonfüreden Veszélyben a hazai szőlő- és bortermelés. A vészharangot csütörtökön Balatonfüreden húzták meg, a szőlő- és borterme­lők országos küldöttgyűlésén, ahol valamennyi régió képvisel­tette magát. A szövetség másfél évvel ezelőtt alakult, azzal a céllal, hogy megvédje az ágazat ér­dekeit. Nos, az első értékelés szerint nem sok sikerrel járt eddigi erőfeszítésük. A szőlő- és bortermelést már elviselhe­tetlen terhek sújtják. Ezek kö­zött leginkább azt sérelmezik, hogy a többi élelmiszer-ipari termékkel ellentétben, a bor­termelésre 11 százalékos fo­gyasztási adó nehezedik, s a termelési ár és a fogyasztási adó összességére szabják a 25 százalékos áfát. Ebben az eset­ben tehát­­még az adót is megadóztatják. Ennek a kedvezőtlen szabá­lyozórendszernek is része van abban, hogy a borivó nemzet­ből sörivók lettünk. Magyaror­szágon 1938-ban az egy főre jutó borfogyasztás 36 liter volt, sörből pedig 8 litert ittak át­lagban elődeink. 1990-ben vi­szont borfogyasztás csak 22 li­ter volt évente, ugyanekkor sör­ből 92 liternyit ittunk. A bor­termelők állítják, hogy termé­kük a kulturált étkezés része, és a legegészségesebb vala­mennyi alkoholféleség közül, arról nem is beszélve, hogy a szőlő- és bortermelésen száz­ezrek kenyere múlik. Ilyen sza­bályozók mellett nem érhetik el a termelők és az egyre sza­porodó kisgazdaságok hangoz­tatott céljukat, nevezetesen, hogy visszaszerezzék a magyar borok régi hírnevét, amelyet a nagyüzem eléggé megtépá­zott. Pedig érdemes lenne, hi­szen a szakemberek szerint a jó magyar bornak volna a helye a világpiacon. A magyarorszá­gi bortermelés egyébként a vi­lágtermelés 1,6 százaléka, a borexport pedig a vi­lágexport közel 4 százaléka. Ez az arány még növelhető lenne, ha kedvezőbb szabályo­zók hatnának az ágazatokra. A Magyar Szőlő- és Borter­melők Országos Szövetsége - amelynek tagja 18 egyesület, 26 borfeldolgozó nagyüzem, 117 szövetkezet és 3100 ma­gántermelő - a jövőben min­den eszközzel megpróbálja ér­vényesíteni az érdekvédelmet, ha kell, a tejiparhoz hasonló demonstrációval is. MW * » i­k ^ gp^ SWf, , , C5S5A* 1991. február 1., péntek ÁRA: 7,50 FORINT XLVII. évfolyam, 27. szám Távközlés, vasúti személyszállítás Új díjszabások lépnek életbe Mint ismeretes, február 1-jétől megemelkednek a távközlési szolgáltatások, valamint a belföldi vasúti személyszállítás tari­fái. A távközlés átlagosan 45 százalékkal, a vasúti közlekedés pedig átlagosan 80 százalékkal drágul. Magán-előfizetőknél, ha a távbeszélő-készüléket a szol­gáltató adja, főállomás eseté­ben az előfizetési díj 120 fo­rintról 270 forintra, ikerállomás esetében pedig 100 forintról 240 forintra emelkedik. Ha a távbeszélő-készülék az előfi­zető tulajdona, főállomásnál 100 forintról 250 forintra, iker­állomásnál 80 forintról 220 forintra emelkedik az előfize­tési díj. A közületi főállomá­soknál a készülék tulajdonjo­gától függően 220, illetve 240 forintról 400, illetve 420 forint­ra változnak a díjak. Fontos tudnivaló azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyidejű­­( Folytatás a 2. oldalon) Kormányszóvivői tájékoztató Ötvenmillió márka szénimportra A kormány csütörtöki ülésén a többi között foglalkozott a tejtermelők tiltakozó akciójával, döntött az 50 millió márkás né­met szénsegély felhasználásáról, a bányászokat megillető társa­dalombiztosítási kedvezményekről, valamint a korábbi rendszer­hez kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával kap­csolatos intézkedésről. László Balázs korcignyszóvi­­vő elmondotta: januárban a német és a magyar kormány között létrejött megállapodás alapján hazánk 50 millió már­­(Folytatás a 2. oldalon) Jó helyre került a százezer forintos főnyeremény Tegnap délelőtt Veszprém­ben, a Magyar Hitel Bank Veszprém Megyei Igazgatósá­gának épületében dr. Varga Gyula, a nyereményt felajánló pénzintézet igazgatója, Balogh Elemér, lapunk főszerkesztője és Kovács József, a Közép­dunántúli Napló Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója adták át a Napló Karácsonyfajátéká­nak első díját a szerencsés nyerteseknek. Horváth Róbert, 35 éves földmérő, az ajkai Kartográ­fiai Vállalat dolgozója, felesé­ge, aki adminisztrátor a He­rendi Porcelángyárban és 9 éves András fiuk a sorsolás másnapján egy ismerősüktől­­(Folytatás a 2. oldalon) a lottó nyerőszámai: 19, 31, 49, 74, 81. Mától drágábban ketyeg a villanyóra Emelkedik a villamos energia és a propán-bután gáz ára Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium az alábbi közle­ményt juttatta el az MTI-hez, az energiahordozók fogyasz­tói árának emelésével kapcso­latban: „A kormány korábbi döntése alapján 1991. február 1-jétől megváltozik a lakosság, részére szolgáltatott villamos energia és a propán-bután gáz ára. Az árváltozások mértéke a kö­vetkező : A lakosság részére szolgál­tatott villamos energia fogyasz­tói ára átlagosan 50 százalék­kal emelkedik. A háztartási célra felhasznált nappali vil­lamos energia ára kilowatt­óránként 3,70 forintra, az éj­szakai villamos energia ára kilowattóránként 1,90 forintra növekszik. Az új villamosenergia-árak 1991. február 1-jétől érvénye­sek, de alkalmazásukra az 1991. április 1. után leolvasott villamosenergia-fogyasztás számlázásánál kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a lakosság első ízben az 1991. június 1-jét­ől­­(Folytatás a 2. oldalon) A * Légi és tüzérségi támogatással Heves összecsapás a szárazföldökt (Cikkünk a 2. oldalon) Határozat a kamatadó terheinek csökkentésére Ülésezett az ajkai képviselő-testület Tegnap délután ülést tartott az ajkai önkormányzat képvi­­selő-testülete. Az első napi­rendi pont a majdani városi újság kiadásával kapcsolatos gazdasági jellegű javaslat megtárgyalása volt. Goda Zol­tán képviselő a koalíciós pár­tok és független képviselők szóvivőjeként 2000 példányban megjelenő, hat forintért áru­sított periodika megjelenteté­sét szorgalmazta. Vele szem­ben dr. Király György, a gaz­dasági bizottság elnöke fenn­tartotta eredeti javaslatát a 12 ezer példányszámban meg­jelenő ingyenes újságról. A két szélsőség között a szünet­ben született meg azon tar­talmú kompromisszum, melyet egyébként a testületen kívül szót kérő Bozsoki Róbert vetett fel: három hónapos próbaidő­re jelenjen meg 12 ezer pél­dányban az ingyenes Ajkai Szó, mely kérdőívet tartalmaz. Ennek kitöltése és visszakül­dése Ajka polgárai kezébe helyezi a döntést a lap továb­bi sorsáról. Ezt a javaslatot egyhangúan fogadta el a tes­tület. Ha nem is egyhangúan, de elfogadta az első féléves tes­tületi munkatervet is, majd a kamatadó terheinek csökken­tése érdekében az alábbi ha­tározatot hozta: 1. Ajka város képviselő-tes­­tülete 2 millió forintos hitelke­retet állapított meg a több­szörös kamatadóval sújtott ál­lampolgárok részére, vagy azoknak, akiknek az életfelté­teleit a kamatadó jelentősen rontja. 2. A hitel igénybevételének feltételei: Az igénylet a havi (Folytatás a 2. oldalon)

Next