Napló, 1991. február (Veszprém, 47. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

ÚTILAPURA VEZÉRPOSZT Sorsdöntések, termelésváltások Nyilatkozik a PVV vezérigazgatója Nyugdíjazás miatt az elmúlt év végén megüresedett a Pe­­remartoni Vegyipari Vállalat vezérigazgatói ,széke. A poszt­ra több mint­­tízen­­jelentkez­tek az ország­­különböző ré­szeiből. A vállalati tanács tag­jaiból, szakértőkből álló bí­rálóbizottság előtt végül is hárman maradtak fenn a ros­tán, akiket­­még egy tesztvizs­gának vetettek alá. Ebből is sikerrel került­­ki dr. Pernyeszi József vegyészmérnök, aki im­már november óta a PVV ve­zérigazgatója. Nem éppen simán futó ha­jóból szállt ki. Éveken át ve­zető munkatársa volt a veszp­rémi Nehézvegyipari Kutató Intézetnek, mely a felszámolás rögös útját járja fél éve. Majdnem negyedszázadot töl­tött kutatási környezetben. Gyakorlati felkészültségét két, Péten töltött év is megalapoz­ta. Mostani váltásával — mondhatni — csöbörből vödör­be került, legalábbis olyan szempontból, hogy nem csu­pán a tudományos kapacitá­sokat, de a vegyipari terme­lés - a műtrágya- és növény­­védőszer-gyártás - egy részét is sújtja a kereslet hiánya. Va­jon mi késztette az ötvenes éveihez közeledő szakembert lépésére? Egy új szakmai ki­hívás, netán menekülés a süllyedő hajóról? 1. — Több indíték határozta meg a döntésemet. Az egyik té­­nyező a Nevikiben nyár vé­gén, ősszel lejátszódó esemé­nyek sorozata. Röviden szól­va: amikor­­ a Pénzintézeti Köz­pontból lejött Gaga Albert, a felszámolás akkori irányítója, és az intézet vezetőivel külön­­külön elbeszélgetett, akkor ve­lem közölte, hogy az általam betöltött posztra nincs tovább szükség. Nézzek más tevékeny­ség után. — Maradhatott volna? — Igen. Arról is szó esett, hogy más munkakörben to­vábbra is dolgozhatok, majd közösen meghatározzuk, hogy milyen beosztásban... A pá­lyázásom másik motivációja: az eddigi ismeretanyagomat, tapasztalatomat az iparban jól kamatoztathatom. Mint az ese­mények mutatják, helyesen döntöttem. — A pályázat finise, enyhén szólva, idegfeszítő lehetett. Hi­szen a végső kiválasztásban dr. M­agy Bálint személyében olyan jelölt és vetélytársa­­volt, aki­­tavaly még va Nevski­­igaz­­gatójaként tevékenykedett, előtte pedig pont Peremarton­­ban volt egy ideig az egyik vezérigazgató-helyettes.­­ A pályázatnak ebben a szakaszában olyan szervezet minősített minket, mint a Hill International cég .. . Átrágtuk magunkat egy vezetői teszten, amelyen eredményesen vizsgáz­tam. Talán ez volt a legnyo­mósabb érv, amiért a vállalati tanács mellettem szavazott, miután Nagy Bálinttal ketten maradtunk versenyben. 2. Évek óta megszokott, hogy a különféle menedzserbeosz­tásokra, vezető állásokra pá­lyázatokat hirdetnek. A pályá­zók felkészítésére cégek sza­kosodtak, ugyanígy a jelöltek közötti válogatásra. Szinte minden tekintetben emelték a követelményeket. Életkorhatá­rok, szakképzettség, szakmai gyakorlat, vezetői beosztás időtartama és nyelvismeret szerepelnek az általános kri­tériumok között. — Az ön számára mi jelen­tette a legmagasabb lécet a pályázaton? — Az új vezetővel szemben támasztott konkrét követelmé­nyeket tulajdonképpen a pá­lyázat végén tudtam meg. Eszerint a legnehezebb fel­adat kétségtelenül a vállalat pénzügyi stabilitásának a megőrzése, a vállalati vagyon megtartása. A piac, elsősor­ban a belföldi piac nagymér­tékű beszűkülése miatt ezen a téren vannak a legmarkán­sabb tennivalók. Az alapanya­gok jelentősen megdrágultak, főként a műtrágyagyártásban, aminek egyik oka a Szovjet­unióval kialakuló dollárelszá­molás, az ottani gazdaságii­­pol­itikai káosz. Sajnos még egyéves távlatban sem lehet előre tervezni az alapanyag­­el­látást. - A piac beszűkülését, a költségek növekedését látva sokak megfogalmazása szerint 1991 a cégek, vállalkozások „kifeszítésének" éve, amikor a tét a tét, azaz a túlélés. - Ez így igaz, most a tal­pon maradás évének kezdetén vagyunk. Ezért is készítettünk el egy túlélési tervet, melyet a vállalati tanács és vállalati szakmai zsűri véleményezése alapján véglegesítünk. 3. - Jelenleg hányan dolgoz­nak a vállalatnál? Pár évvel ezelőtt itt 1600 fő körül stabi­­li­zálódott a létszám. - Az utóbbi években, sőt 1990 utolsó hónapjaiban, lé­nyegesen csökkent. Ma már alig ezren dolgoznak a válla­latnál. A tavalyi utolsó ne­gyedévben majdnem százan éltek a korengedményes nyug­díjazás lehetőségével. Ezt va­lószínűleg idén is felkínáljuk. Emellett biztos, hogy az intéz­kedési csomagterv a jelenlegi munkakörök és létszám teljes revízióját is eredményezi. Fe­lesleges létszám vagy piaci okok miatt bizonnyal el kell embereket bocsátani. - Mennyi dolgozóra van szükség minimálisan a gyár, az üzemest biztonságos mű­ködtetéséhez? - Erre azért nem tudok konkrétan válaszolni, mert tár­gyalásokat folytatunk különbö­ző tevékenységeink vegyes vállalati működtetésére kül­földi cégekkel. A létszám ala­kulása attól is függ, hogy ezek a tárgyalások milyen eredménnyel zárulnak. Ezek si­kere esetén elképzelhető, hogy a PVV-nél maradó létszám fél­ezer körülire csökken. Részben azért, mert a dolgozók egy ré­sze az alakuló vegyes vállala­tokhoz kerül. A változások érintik az üzemfenntartást, szállítást is. Ennek a két terü­letnek egyébként felkínáljuk azt a lehetőséget is, hogy egyszemélyes kft.-ként kiválja­nak a vállalattól, és önálló életet kezdjenek úgy, hogy te­vékenységüket kifelé is érté­kesíteni tudják. Bráz János V­eszprém felől Várpalo­ta felé haladva, a 8-as főútról is jól látható az ösküi faluszélen lévő gumi­üzem, amelyet a használt gu­miabroncsokból felhalmozott „barikád” vesz körül. A du­nántúli­ gépkocsi-tulajdonosok, akiknek nem mindegy az, hogy az új Michelin vagy Good Year autóguminak az egyharmadáért kapják itt az új futófelülettel ellátott, újsze­rű gumiabroncsokat, rendsze­resen visszajárnak ide. A várpalotai Jó Szerencsét Mgtsz tulajdonában lévő, de kft.-ként üzemelő gumiüzem­ben — ahol műszaki gumi­árukat is készítenek - Antóni Miklós üzemvezető-helyettes és Herczeg József, a futózórészleg vezetője adott tájékoztatást a legfo­ntosabb tudnivalókról. A német partnerektől érke­ző használt gumiabroncsok be­érkezése akadozik, bizonyta­lan, mert a valutával történő vásárlás csak közvetítőn ke­resztül lehetséges, s ők meg­bízhatatlanok. A nyugati­ hasz­nált abroncsok ára tavaly 210—250 forint között mozgott. A Zsigulira való futózott gu­miabroncs ára­cskün 1491 fo­rint volt. Ezzel 30-80 ezer ki­lométert tehetnek meg az autók. A futózott személygépkocsi­­abroncsokból 26 ezer, teher­­gépkocsi-abroncsokóból pedig 2 ezer darabot készített a gu­miüzem. Ez körülbelül 23—24 millió forintos árbevételt jelen­tett. A felújított gumiabroncs egyharmadát helyben értékesí­tették, de a kft.-nek Budapest­től Pápáig bizományosai is vannak. A kapacitás nagyobb részét a szolgáltatás teszi ki. A műszaki gumiárukból - alátétek,­­tömítések stb. — ta­valy körülbelül 18 milliós ár­bevétel származott. Nagy visz­­szaesést jelentett az ösküi gu­­miüzemnél, hogy a Videoton korábbi tekintélyes megrende­lései, a hadiipari termelés be­fejezésével megszűntek, így a Az ösküi „mini Taurus” ______ Olcsó, felújított gumiabroncsok _______ két éve épült, korszerű gépek­kel felszerelt műhely nem ki­használt. A gumiüzem több mint félszáz ösküi és környé­kén élő dolgozónak biztosít munkát, de a kft. a termelő­­szövetkezettől bérelt helyiség díjának — 60 millió forint — csak valamivel több mint két­harmadát tudta megtermelni. Bognár János­Fotó: Kovácsi Miklós Az új futófelületet ez az olasz gép építi fel a lehorzsolt ab­roncsra Az újrafutózott abroncs letisztítása Gumitömítések sütése, préselé­se ÖBÖL-PESTIS Műholdak, mikroláncok, színesen villódzó képernyők, fénycsóvát húzó rakéták, feluga­tó ütegek, anyahajókról felszálló repülők, aknamezők, tengerészgyalogosak, bukdá­csoló, röpképtelen parti madarak, szurok­­­fekete, ringásokat vesztett óceáni hullá­­­mo­k. Döbbenetünk másodperceit a kifaka­­dás, a keserűség váltja fel. A környezeti hadviselés szörnyűséges dokumentumai lát­tán megfogalmazódik: egy gonosz politika környörtelen számítgatása juttatta az Öböl­be a mélyből felpumpált, nélkülözhetetlen energiahordozót. Olajat a vízre! S lám, ettől vált még szörnyűbbé a két hete tartó­­háború tűzfészke. A távolságok átváltoznak, átértékelődnek. Kényszerítve vagyunk ré­misztő valóságokkal. Földünkön mára a környezeti ártalmak „megelőztek" olyan ősi keserveket, mint a természeti katasztrófák, az éhezés, a betegségek, a krónikus sze­génység, de olyan új keletűe­ket is, amilye­nek az alkoholizmus, a kábítószerezés, az öngyilkosságok számának növekedése, a kor­rupció, a bürokrácia vagy a nyersanyag­hiány. Az öböl-háború kitöréséig ez a megálla­pítás jórészt érvényes lehetett a terroriz­musra is. Mostanság azonban már nem. Az eszelősen hideg „kombináció” összebo­­gozta ezt a kérdést... A nyolcvanas évek derekán felelős szakemberek még azt ál­líthatták: emberéletben, a természetben és az anyagi javakban csak egy háború okoz­hat nagyobb kárt a környezeti ártalmak­nál... És most megtörtént a tengervíz olyan mérvű olajszennyezése, amelyet a legelső számítások szerint csupán kettőszáz év el­teltével tisztíthatnak meg az óceáni áram­lások. . . A légkör füst-és koromszintje szá­guldó tempóban közelíti meg a más föld­részekre is végzetes mértéket. A gond tehát közös. Hozzátennivalónk - sajnos - gya­korta akad. Jelenleg: hordókban érkező burgenlandi huladékanyagok, sármelléki reptér- és esztergomi lőtérszennyezők for­májában. A közeli-távoli rombolások együt­tese viszont megláttatja azt a tényt, ami szerint az adu csak akkor kerülhet vissza a kezünkbe, ha a Föld egészére érvényes, globális környezet- és természetvédelmet valósítunk meg. Ennek az érvnek kell győz­nie az öbölnél is, mert a KÖRNYEZET egy­­ olyan sajátos közgazdasági kategória is, amely ugyan a kollektív javak körébe tar­tozik, de nem sajátítható ki egyes szemé­lyek vagy csoportok által. Sehol sem a vi­lágon. Ha igen, akkor az olajkár pestisként végigfutó következményeivel kell számol­nunk. Báli József ADÓTANÁCSADÓ A személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos tudnivalók Azok a magánszemélyek és egyéni vállalkozók, akiknek az előző évben személyi jövedel­méből és vállalkozásából fa­kadóan adóbevallást kellett adniuk, minden bizonnyal pos­tán megkapták már a beval­láshoz szükséges nyomtatvá­nyokkal felszerelt egységcso­magot. Természetesen, ennek ellenére akkor nem kell adó­bevallást benyújtani, ha annak feltételei nem állnak fenn. Ha valakinek adóbevallási kötelezettsége keletkezett 1990- ben, és nem áll rendelkezésé­re egységcsomag, a Veszprém Megyei Adófelügyelőségen és ügyfélszolgálati irodáiban be­szerezheti a szükséges nyom­tatványokat. Annak érdekében, hogy az adóbevallással kap­csolatos nyomtatványokat és információkat mindenki be tud­ja szerezni, az alábbi helyeken fogadják az ügyfeleket: Veszp­rém, Bajcsy-Zs. u. 22. Pápa, Győri u. 12. Ajka, Rózsa u. 2. Várpalota, Felszabadulás u. 22. Zirc, Deák F. u. 2. Ba­­latonfüred, Blaha L. u. 9. Sü­meg, Béke tér 7. Tapolca, Kis­faludy u. 7. (1990. január 30- tól Tapolca, Deák F. u. 12.) A felsorolt ügyfélszolgálati irodákban 1991. február 4-től kezdődően a hét minden munkanapján ügyfélfogadást tartanak (Sümeg kivételével). A személyi jövedelemadó­ és az egyéni vállalkozói bevallási íveket egyéni vállalkozók 1991. február 28-ig, magánszemélyek 1991. március 20-ig kötelesek a telephely vagy állandó la­kóhely (magánszemélyek) sze­rint illetékes adófelügyelőség­hez beküldeni és ezen időpon­tig az adót is be kell fizetni. Késedelmes adófizetés esetén késedelmi pótlékot kell fizet­ni. Célszerű az adóbevallást postai út igénybevételével be­nyújtani, a postán történő fel­adás díjtalan. Az adóbevallás­sal kapcsolatos bizonylatokat kérik 1995. december 31-ig megőrizni . Ha valamilyen elfogadható ok miatt a­z adóbevallási kö­telezettségének valaki a fenti határidőig nem tud eleget ten­ni, ezt az illetékes adófelügye­lőséghez be kell jelenteni, a késleltető okot igazolni szük­séges. Ilyen esetben a beval­lás beadását akadályozó ok megszűnését követő 15 napon belül az adóbevallást be kell nyújtani. Az ügyfelek az adóbevallá­sok postára adása előtt ellen­őrizték, hogy a személyi ada­tokat tartalmazó rovatokat az adóbevalláson pontosan kitöl­­­tötték-e, dátum és aláírás sze­repel-e! Ezek ugyanis fontos követelményei az adóbeval­lásnak, hiányuk sok bonyodal­mat okoz. Mindezek mellett ar­ra kéri az APEH ügyfeleiket, hogy adóbevallásaikat ne az utolsó pillanatban nyújtsák be, ezzel ugyanis kiküszöbölhető a bosszúság, a sorban állás. NAPLÓ - 1991. február 1., péntek — 3

Next