Napló, 1991. szeptember (Veszprém, 47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-23 / 223. szám
Pisztrángos Kádártán Egy zenetanár különös hobbija Akár pedagógiai tanulságként is fölfoghatjuk Kövi Gábor zenetanár hobbijának kiteljesedését. A 44 éves férfi (gitárt tanít a veszprémi zeneművészeti szakiskolában) gyerekkori nagy élménye a hajmáskéri Séd, az abban való játszadozás, és az izgalmak netovábbja, a pisztrángozás. Nem tévedés, harminc-valahány évvel ezelőtt Hajmáskéren a Séd vizéből akár inni lehetett, és természetes életteret jelentett a pisztrángoknak. Később aztán megtapasztalhatta, hogy a hányaveti emberi magatartás „erő-esebb” a természetnél. A patak vize nemcsak megcsappant, annyira el is szennyeződött, hogy kipusztult benne minden élő szervezet. A gyerekkori élmény folytatásaként lett horgász, újra és újra találkozni kívánt a természettel, sejtelmes csendjével, izgalmas titkaival. Barangolásai során azonban azt tapasztalhatta, hogy tiszta folyóvíz egyre távolabbra került a lakott településektől. Sőt nem háborítatlanok az erdei vízfolyások sem. A „szabályozás”, a patakmedrek kikövezése természetes életterüktől, pihenőhelyüktől fosztotta meg a halakat. És a szemét mindent be- és elborít! A patakok, a vízfolyások szemétgyűjtővé lettek, már-már ivóvizünk kerül veszélybe. Kövi Gábor úgy gondolkodott: új élményhez kell juttatni a horgászokat. A ponty nem maga a hal. Ha gondunk van rá, akár pisztráng akadhat a horogra. És több horgász kell! Nem egyszerűen halfogó, hanem olyan ember, aki törődik a vízzel, aki természetbarát, aki autóját nem a patakban mossa, aki tudja helyét a természet körforgásában. A zenetanár már nyolcadik éve pisztrángtenyésztő. Fölismerte, hogy Kádártán kristálytiszta a Séd vize. Hideg, oxigéndús, élénk mozgású a forrás aránya, erre telepítette tenyészetét (a forrás nagyja Veszprém szomját oltja, a vízhozam „hulladéka” jut a pisztrángoknak). Ma már szinte iparszerű az üzem. A törzsállomány - az anyák és a hímek száma kétszázra becsülhető - egyre több ivadékot nevel. A vállalkozás csak kezdetben volt a természetnek való hobbi. A táp ára - mázsánként 5 ezer forint fölött! - arra kényszerítette a zenetanárt, hogy a maga receptjét „kínálja" dalainak, fele költségen. Tavaly, tehát a vállalkozás hetedik évében fedezte először a ráfordítást az „üzem”. Ivadékokat adott el horgászegyesületeknek, haltenyésztő gazdaságoknak (az ivadékok 1-3 dekagrammosak) és némi áruhalat is „forgalmazott” menő vendéglőknek, panzióknak. Kövi Gábor igazi szívügye azonban a pisztránghorgászat. Ő maga keres pisztrángnak jó vízfolyásokat - vallja, hogy a bérlőket igyekszik partnereknek megnyerni. Korábbi keresőbolyongásaiból tudja: akadnak még fertőzetlen vízfolyások és ha a horgász gazda is, megóvhatók azok. A zenetanár tudós értője lett a pisztrángnak. A közelmúltban Ragadozó halak horgászata címmel kötetet adott ki a Formatív Kft. A pisztráng és horgászata fejezet szerzője az egykori hajmáskéri diák... A kötet sok ismeretet tartalmaz, de Kövi Gábor szóban is vállalja a szaktanácsadást... Különös, az utóbbi években megváltozott a kádártai Séd élővilága. Nem szenzáció már a rák. S az sem, ha a patakban pisztrág tűnik föl, mely nem a medencéből kiszökött, hanem a Sédben telepedett meg. Az értő horgászok tudnak fürge csellóról, föl-fölbukkan vidra is, és mit tesz a természet: a helyi vízfolyás gyakori vendége lett a jégmadár... A természetszeretet különös módon ötvöződik Kövi Gábor hobbijában a racionális üzleti vállalkozással. Azt tartja, hogy a pisztráng „királyi étek - polgári asztalra”. Ez ma még óhaj ugyan, de ki tudja, miként alakul életünk rendje... Azért az sem utolsó, ha a horgásznak pisztráng akad a horgára - tiszta vízben, a vágyott csendben, a visszaállított természet közepében. Túrás Lajos Badacsonytomaj, Fő út 8. Tel./fax: 06/87/31-287 Előleg nélkül vásárolhat 100 000 Ft-ig! Kedvező kamatfeltételek! Csak 24%! • Színes tv-t (51 cm) már 32 ezer Ft-tól • Videókat, lejátszó 18 900 Ft, felvevő-lejátszó 24 450 Ft-tól, rekorder 27 900 Ft-tól • Videokamerákat • Musiccentereket 9000 Ft-tól • Mikrosütőket (Toshiba, Sharp, Samsung, Gold Star) • Robotgépeket (Philips, Baron, Moulinex) • Fagyasztókat, Lehel-termékek széles választékban! • Hűtőket, Lehel-termékek széles választékban! • Mosógépeket • Kerékpárokat Egy helyen mindent megtalál, az olcsótól a drágáig! A Philips-termékek teljes választékával várjuk kedves vásárlóinkat! • Sony, Panasonic, Pioneer, Technics, Hitachi, Samsung, Supra, Gold Star, Silva, valamint • Lehel, Hajdú, Moulinex, Braun termékek Aki igénybe veszi a kedvező hitelt, sorsjegyet kap: 1. díj -1 db színes tv 2. díj -1 db video 3. díj - 1 db musiccenter + 7 díj! Sorsolás december 20-án! Pénz nélkül vásárolhat! Keresse fel üzletünket! Nyitva: 8.30-17-ig, szombaton 8.30-12-ig BADACSONYTOMAJ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET * 1544/A „&M2SOK14". 4 - NAPLÓ - 1991. szeptember 23., hétfő A LIGA AJKÁN „ Kényszerszervezkedés ” helyett szabad választás? Az elmúlt napokban mutatkozott be Ajkán Gidai Judit személyében a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Veszprém Megyei Területi Szövetsége. Az egyre növekvő munkanélküliséggel küzdő városban a fokozottan aktuális munkavállalói érdekvédelemről folytatott beszélgetésben részt vett Sági Gyula (a VMTV Független Szakszervezete titkára) és Búzás Zoltán (az Ajkai Hőerőmű Jedlik Ányos Független Szakszervezete ügyvivője) is. - Korábbi személyes tapasztalataim azt mutatják, nem volt jellemző, hogy munkahelyi szinten a szakszervezet kiállt volna a munkások mellett a vezetőkkel szemben. Az MSZOSZ ma abban hisz, hogy a felső szinten kialkudott megállapodások önmagukban erős érdekvédelmet jelenthetnek. A Liga ezzel szemben a munkahelyeken eredményes, a tagság által átlátható szakszervezetek mellett áll ki. Mi a különbség? Gidai Judit: - Az MSZOSZ országos politikájában vannak valóban jó törekvések is, de munkahelyi szinten az esetek kilencvenkilenc százalékában nem folytatnak érdekvédelmet. Szinte mindenütt azok a szakszervezeti bizalmik, szb-titkárok ülnek, akik réges-régen összefonódtak a vállalatvezetéssel - ahonnan a fizetésüket is kapják -, és féltik a bőrüket, nem ritkán többszörösen korrumpálódtak. Ismerek olyanokat is, akik tisztességesek, becsületesek, csak egyszerűen gyengék. A Liga-tag szakszervezeteket pontosan az különbözteti meg az MSZOSZ-szervezetektől, hogy itt olyan emberek álltak alulról jövő kezdeményezések élére, akik ki merik nyitni a szájukat. Korábban nem gondoltam magamat nagyon aktív, cselekvő típusnak, de ha az ember egyszer-kétszer szól valamiért, akár csak a közvetlen főnökének, utána egyre többen jönnek hozzá a problémáikkal, és akkor már nem lehet ezt nem felvállalni. Az MSZOSZ, a volt „államszakszervezet” utódja nyíltan provokálja a kormányt, kétségbe vonja a parlament döntéseit, hatályos törvények megtagadására buzdít. G. J.: - Amellett, hogy a legnagyobb taglétszámú szakszervezet nemcsak megkérdőjelezi, hanem egyenesen bojkottálja a legitim magyar Országgyűlés döntését, azt látom tragikusnak, hogy ehhez egy parlamenti párt is asszisztál neki. Annyira nyíltan, hogy országszerte MSZP-s képviselőkkel karöltve tartanak nagygyűléseket az MSZOSZ-aktivisták. Nagyon baljósnak tartom azt a hosszabb ideje hallható fenyegetőzést: már nincs más megoldás, az utcán fognak eldőlni a dolgok. Katasztrofális, ha egy parlamenti párt vagy egy érdek-képviseleti szervezet errefelé próbálja terelni az embereket ebben az egyébként is nagyon (és jogosan) feszült helyzetben. Sági Gyula: Az MSZOSZ vezetése nem látja át ennek a társadalmi veszélyességét, és az ország jövőjét teszi ezzel kockára. Búzás Zoltán: - A volt párttagok behúzódtak az MSZOSZ-ba, mert máshol már nincs hely számukra. Ott próbálkoznak élni a még megmaradt lehetőségeikkel. - „Utóvédharc" folyik? B. Z.: - Így van. Emellett jó szervezők, kiváló politikai érzékük van. - Mennyiben jelenti az utóbb lefolytatott MSZOSZ-„aláírás-begyűjtés” a függetlenek vereségét? Van-e esély tudatosítani a munkavállalókban: ez még nem a szakszervezetközi választás volt? G. J.: - A „tagvásárlás”, a tagdíjlevonás megújítása megmutatta, mekkora pénzeket halmoztak fel. Volt rá példa, hogy ebből az alkalomból 10—20 ezer forintos segélyeket osztogattak... A mi lehetőségeinket nem lehet összehasonlítani az ő infrastruktúrájukkal, szervezettségükkel. B. Z.: - Sok helyen a művezetői irodában íratták alá a tagdíjlevonás megújítását, így hálálta meg a vezetés a szakszervezettől korábban kapott hathatós támogatást... G. J.: - Nem értem, az MSZOSZ hogyan gondolja, hogy ez megfelelne a választásoknak. Véleményünk szerint a szakszervezetközi megmérettetést mindenképpen titkosan kell lebonyolítani! - Gyakran hallani, hogy a munkavállalókat nem képviseli a parlamentben senki, vagyis sokan az érdekképviseletet a poltikai pártoktól várják a szakszervezetek helyett... Mekkora szerepet vállaljanak a pártok? G. J.: - Semmiféle befolyást nem szabad megtűrni, megengedni, egyik fél részéről sem! A Ligát kezdettől fogva összemossák az SZDSZ-szel. Nem lehet azt vitatni, hogy a független szakszervezetek nagy részét SZDSZ-tagok,aktivisták vagy -szimpatizánsok hozták létre. A politikailag legaktívabbak érezték úgy, hogy ki kell lépniük a régiből, és újat alakítani. Az SZDSZ részéről mi soha semmiféle politikai utasítást, befolyásolást nem tapasztaltunk. Maguk a tagjaik azok, akik segítenek nekünk sok mindenben. Egyébként a Liga bármelyik párttal kész együttműködni. A parlamenti pártok dolga az, hogy - mint tették most - a törvénykezés eszközével segítsék a zavaros és egyre veszélyesebb vizekre terelődő problémák megoldását. S. Gy.: - Nem a mi dolgunk, hogy tiltakozzunk az MSZOSZ viselkedése ellen. Minden pártnak kötelessége azonban felszólítani az ország lakosságát, hogy a választott parlament döntéseit tartsa tiszteletben! - Mit tud tenni a Liga a gyakran elbocsátással megfenyegetett szervezkedés védelmében? G...: - A Liga jogászai az ilyen esetek kilencven százalékában védelmet tudnak nyújtani. A szakszervezet tisztségviselőit már a megalakulás pillanatától (tehát még a bírósági bejegyzés előtt) megilleti a jogvédelem és mindazok a szolgáltatások, amiket nyújtani tudunk. Ebben nagyon következetesek vagyunk és ez a fő vonzerőnk. Ami szintén fontos: a Liga nem ad „felülről” utasításokat, és sehova nem fog odamenni, hogy szakszervezetet alakítson az ott dolgozók helyett. Helyi ötletből született Zalaegerszegen és Kecskeméten a városi szervezet is. Korábban nem létezett egyéni tagság, ezzel a friss találmánnyal viszont lehetővé válik, hogy ahol a félelem miatt nem jön össze a szükséges tízfős alapító létszám, munkahelyi helyett városi szervezetbe lépjenek be a dolgozók. Amikor kellő számban csatlakoztak a kollégák, visszamehetnek a „keltetőből” a munkahelyre. Gimesy Miklós [ji | -fiyijf